Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-03-17 / 22. szám
Céltudatosabb üzemszervezést a kameníni szövetkezetben Sokszor — azáltal, hogy nem tett t semmit ellenük — hallgatólagosan r beleegyezését nyilvánította. Vagy ta- i Ián nem értettek az ellenőrzéshez? e Bárhogy is volt, kára származott be- 1 lőle a szövetkezetnek, megbomlott a c közösségi szellem és ez a közös gaz- l dálkodás legyengülését eredményezte. 1 A sertéstenyésztésben a kocaállo- 1 mánnyal van baj. A 171 anyakoca jelentős része nem felel meg haszon- 1 tenyésztés céljára. Kiöregedett, élkor- t csosodott állomány ez, amelyet — v Termék Szerződés q-ban Teljesítés q-ban % Marhahús 1000 523,02 52,3 Sertéshús 1200 698,54 57,2 Baromfihús 15 36,45 240 Hús összesen 2235 1522,51 68 Tej 440 000 (liter) 320 640 (liter) 72,8 Tojás 1 330 000 (db) 230 649 (db) 69,8 Terület hektárhozam q-ban Termény Terv Valóság Terv Valóság + — Búza 273 219 23,5 17,67 — 5,83 Rozs 10 10 20 19,10 — 0,90 Árpa 248 233 23,5 28,91 + 5,41 Zab 11 11 18 26,15 + 8,15 Kukorica 353 353 31 22 — 9 Cukorrépa 84 84 290 142,44 —147,56 Burgonya 24 26 127,91 77 — 50,91 Évelő takarmány 201 75 30,8 22 — 8,8 Silókukorica 123 177 300 52,87 —247,13 (A búzának egy része, valamint az évelő takarmányok nagyobbik fele kifagyott.) A fentiekből nem nehéz megállapítani, hogy a szövetkezet növénytermesztése meglehetősen rossz eredménnyel zárta az évet, s ez nagyban hátráltatta az állattenyésztés fejlesztését. Lehocky István szövetkezeti tag a visszaesés okát több évre vezeti viszsza, s így magyarázza: — Az 1960-as évben évelő takarmányunk jelentős része nedves állapotban került kazalba, begyulladt, tönkrement. A szarvasmarhák takarmányozására — főleg télen — csupán szalma jutott. Ézerkilencszázhatvanegyben pedig az árpavetést, területének 75 %-án elnyomta a vadrepce, takarmányrépánk egy része megfagyott és elrothadt. Tavaly egy hektár cukorrépa és 8 hektárnyi répafej maradt a hő alatt. Hiba, nagy hiba, hogy egyesek mindezeknek nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget. Miért maradt kint a répa és a répafej? Egyesek azt suttogják, hogy a bor végett. Ugyanis a répabetakarítással egyidőben kezelték a borokat. De megtudtuk, hogy akadnak olyan szövetkezeti tagok is, akiknek 30—40 ár a szőlejük. Itt van tehát a kutya eltemetve. Amint látjuk, a sok apró hibából fölgyülemlett a nagy hiba, amiből mindenkinek, a társadalomnak és az egyénnek is kára származott. A múlt évre tervezett hozamokat csökkentette az is, hogy 1961 őszén 247 hektár föld szántatlanul maradt. Ezt a területet tavasszal elég rtmszul szántották meg. Beszántották a talpon álló kukoricaszárat, s erre a területre silókukoricát vetettek. Ez az eljárás már eleve helytelen volt, mert a beszántott kukoricaszár nagymennyiségű nedvességet ős tápanyagot vont el a talajból, így mintegy 40 hektáron csak 35 mázsás hektárátlagot értek el. Sajnos, azt kell látnunk, hogy a szövetkezetben a hiányosságokból Egységenkénti önköltség Megnevezés .koronában + _ 1961 1962 Búza 1 q 45,44 134,17 +68,73 Árpa 1 q 60,47 55,91 — 4,83 Cukorrépa 1 q 6,94 31,92 +24,98 Tej 1 liter 1,92 1,99 + 0,07 Tojás 1 db 0,82 1,18 + 0,36 Marhahús 1 kg 7 14,29 + 7,29 Sertéshús 1 kg 5,80 8,82 + 3,02 Mindezek azt bizonyítják, hogy 1962-ben valóban baj volt a termeléssel, s ez a szövetkezet pénzgazdálkodásában is kiütközött. A növénytermesztés a tervezett 2 610 000 korona előirányzott bevételt csak 311000 korona híján teljesítette, az állattenyésztést pedig a tervezett 3 624 000 korona helyett csupán 1 945 000 koronát bevételezett, vagyis 1 £79 000 korona tartozással zárta az évet. Az egy egységre eső önköltségnél megmutatkozik, hol követték el a hibát. Például egy mázsa silókukoricát 45,57 koronáért termeltek ki, s a terv szerint ezt 8 koronáért kellett volna előállítaniuk. Míg a kertészetben minden egy korona jövedelemre 0,48, addig a növénytermesztésben 0,86, az állattenyésztésben pedig 0,77 korona önköltség esett. A számok arra figyelmeztetnek, hogy ebben a szövetkezetben nagy szükség van a jó gazda megfontoltságára, és a következetes üzemszervezésre. Hisszük, hogy ez rövidesen megvalósul és a kameníni szövetkezet a kátyúból kikerülve a boldogulás útjára tér. Hoksza István Jól felkészüllek a tavaszra A selicei EFSZ irodájában élénk beszélgetés folyik. Főtéma a tavaszkésés és az ősziek kedvezőtlen telelése. Beszélgetés közben fölvetődik a kérdés, hogyan készültünk föl a tavaszi munkákra. A választ Rybánszky Gyula raktáros adja meg. — Mindenféle tavaszi vetőmagunk tisztán, elkészítve várja a vetést. Még január első felében elvégeztük a tisztítást, mert a korán beköszöntött tél után korai tavaszt reméltünk. — Erőgépeink és mezőgazdasági eszközeink is teljes egészében készen várják a tavaszt — mondja Haulik József a szövetkezet műhelyvezetője. — Kissé nehéz volt a javítás, mert a javítóműhelyünk kicsi és így még a hidegben is folyt a munka az udvaron. Erre szükség volt, mert az őszi szárazság a mezőgazdasági gépeket erősen igénybe vette. Nehézségeinket súlyosbította az anyaghiány is. Ezen úgy segítettünk, hogy az elhasználódott eszközeinkből pótoltuk a hiányzó részt. így például Réső Jenő lazítókból állította öszsze a DT—54-es lánctalpast és csuklós kultivátorokat. Előnyük, hogy nagyteljesítményűek, erősek és a traktoros egyedül is munkába tudja állítani, válamint az egyenlőtlen talajon is jól használható. Hasonló jó munkát végeztek még Friwald, Mandácsko és Rukovánszky, kik munkatársaikkal együtt jelentős összeget takarítottak meg a szövetkezetnek. — A csatornahálózatunk is kielégítő — jegyzi meg Kubicskő agronómus. — Minthacsak éreztük volna, hogy sok havat kapunk a télen. Az elmúlt ősszel kitisztítottuk az összes csatornákat. Mihelyt az olvadás megindul, azonnal kitakarítjuk a havat a csatornából, hogy az olvadó hőiének szabad folyást biztosítsunk. Földjeinken 60—70 cm-es fagy van. Gyors olvadás esetén a talaj felszínén kell a csatornákba, elvezetni a. hólevet. Ez a kérdés komolyan foglalkoztat minket, mert mintegy 600 hektár alacsonyabb fekvésű területünk van és ezek kiesése felborítaná vetéstervünket. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy valamennyi termőterületünket hasznosítsuk népünk kenyerének biztosítására és az életszínvonalunk emelésére. L. I. (Selice) Mi a legfontosabb teendő?... Három agronómus válaszol Több zöldséget termelnek A tupai kertészetben is dolgoznak már a szövetkezetesek. Korista Dömötör főkertész érti munkáját, és sokat segít neki Piatrik Péter bácsi is, aki 1932-től kertészkedik és sok tapasztalattal rendelkezik. Korista Dömötör kezdetben a hrkovcei szövetkezetben dolgozott és később beiratkozott a Rimavská Sobota-i Kertészeti Iskolába ... Visszatérte után nem valami barátságosan fogadták, mert az új módszereket képviselte. A tupai szövetkezetben rászolgált a megbecsülésre, mert már az első évben a tervezett 300 000 korona helyett 400 000 koronát vett be. Idén már 19 hektáros kertészetük lesz és egy hektárra 35 000 korona bevételt terveztek, de előreláthatólag még 10 000 koronával megtoldják. Március végén már friss salátát adnak a piacra. A kiváló főkertész munkáját díjazzák. A múlt évben is 8300 korona célprémiumot kapott. A következő években irányt vesz a korai zöldségfélék és az aprómagvak termesztésére. Elméleti szaktudását a gyakorlati szakemberek segítségével érvényesíti. Tóth László (Tupá) Három szövetkezetei látogattunk meg a Dunajská Streda-i járásban, hogy az agronómusoktól megtudjunk valamit arról, hogyan viselték el a hosszú és kemény telet az őszi vetések, milyen sürgős teendők előtt állnak a jelen pillanatban stb. stb.... Az agronómusok az ' alábbi három kérdésre adtak választ: 1. Hogyan teleltek át az őszi vetések? 2. Mi a legsürgősebb teendő azok feljavítására? 3. F.lkésziilt-e a tavaszi mun.katerv? A Stvrtok nad Ostrove-i szövetkezet „ideiglenes“ agronómusa (az elnök szavával élve) Kállay Boldizsár volt, az első megkérdezett: 294 hektár az őszi vetésük, ebből 232 a búza, 31 hektár a repce és 31 hektár őszi árpa. íme a válasz: ( 1. Rosszul. 2. Fel kell törni a jeget, s ha lehet , azonnal hengerezni. Műtrágyát csak akkor adunk, ha a kifagyás nem lesz I olyan arányú, hogy ki kell szántani a vetést. Nagyon lehetséges, hogy egész táblákat is ki kell majd szántani. 3. A tavaszi munkák terve még konkrétan nincs kidolgozva. A napokban látunk hozzá. Janikyban Közgyei Jenő felelt kérdéseinkre. 1. Még nem is látni, hisz hó alatt vannak: majd ha elolvad a hó, meglátjuk. Csak azt jegyezhetem még meg, hogy az őszszel nagyon, szépek voltak. A tél valószínűen okozott bennük kárt, én azonban azt remélem, hogy azok nem lesznek nagyarányúak. 2. Legfontosabb szerintem azonnal elvegezni a novényápolási munkákat. A fejtrágyázásra gondolok elsősorban, s ha rá lehet menni a földre, hengerezni kell a felfagyás ellen. A fejtrágyázás annál is inkább indokolt nálunk, mert nem végeztünk nitratációt. 3. A tavaszi munkák tervét már elkészítettük. Idényprémiumot állapítottunk meg, amelynek lényege a tavaszi munkák gyors elvégzésére irányul. Ha négy nap alatt elvégzik a vetést, akkor 10 % prémiumot kapnak az ott dolgozók munkaegységenként. Abban az esetben, ha négy napnál hamarabb végeznek a vetéssel, akkor ez a százalék emelkedni fog. A Zlaté Klasy-i egyesített szöyetkezetnek 280 hektár búzája, 64 hektár őszi takar- . mánykeveréke, 21 í hektár őszi árpája és 36 hektár rep- : céje van. Both Ferenc, a szövetkezet ‘ agronómusa a feli tett kérdésekre a • következőket mondta. 1. Ha elmegy a hó, azonnal meglátjuk. 2. Elsősorban is fejtrágyázni kell, főleg azokat a táblákat, amelyeken nem végeztünk nitratációt. 3. A tavaszi munkatervet most készítettük el. Az első és legfontosabb teendőnk kicserélni — már amenynyiben lesz rá mód — a kukoricavetőmagot, mivel a csíraképessége alig éri el a 60.%-o.t. -gskevés kivétellel — ki kellene selejtezni. Ügy rémlik, hogy a múltban az átmeneti kocáktól származó malacok közül csak találomra választották ki az anyának valót. Lényegében ez a kocákon is, a malacokon Is megmutatkozik. A sápadt, bágyadt szopősmalacoknál például vérszegénységet tapasztaltunk. Nagyon ajánlatos lenne a malacoknál lucernalisztet adagolni és a kocák csecsbimbóit — szoptatás előtt — naponta háromszor megpermetezni 0,25 %-os vasgálic- és 0,1 °/oos rézgálic oldattal. Szükséges továbbá a kocák, valamint a malacok szabadban való mozgása is. Csak így lehet egészséges állományt nevelni. A gazdálkodás hatékonyságának fokát rendszerint az állami feladatok teljesítésén mérjük le, amelyet a következőképpen teljesítettek: Hiányosságok láncolata Kezdjük talán ott, hogy a szövetkezetnek 1961-ben a szántó 25 %-át azaz 353 hektárt kellett volna megtrágyáznia, hogy az 1962-es gazdasági évben a talaj jó termőerőben legyen. Azonban nem kapott szervesanyagot csak 120 hektár. Nos, itt van a lemaradás egyik oka. Persze, a kedvezőtlen időjárás is befolyásolta a hozamok csökkenését, azonban nem írhatunk mindent a szárazság rovására, különösen akkor nem, amikor a napnál is világosabban látszanak a szövetkezetben kiütköző hibák. Hiszen a környéken mindegyik szövetkezetei érintette a szárazság, s nagy vonalakban — egyik helyen kevésbé, a másikon jobban — módot találtak az általa okozott kiesések pótlására. Kamenínben erre nem volt mód, nem volt honnan pótolni a kiesést. Különben beszéljenek a számok: Minden elemzésnek az a célja, hogy feltárja a gazdálkodás jó és rossz oldalait, következetesen rámutasson a hiányosságok eltávolításának mikéntjére — éppen a helyzet valóságos föltárásával — és ezáltal lehetővé tegye a hibák kiküszöbölését, azaz, a jobb eredmények elérését. írásunkkal is ezt a célt szeretnénk szolgálni. Ugyanis a kameníni szövetkezetben — amelyről itt szó lesz — akad Javítanivaló bőven. Az említett EFSZ 1771 hektár mezőgazdasági, illetve 1274 hektár szántóterületen gazdálkodik. A múlt esztendőben — ha a számokát vennék alapul — egyes növényféleségekből megfelelő százalékarányban termeltek. Ez azonban nem adhat valóságos képet az elemzésnél. Sajnos, a kamenini EFSZ esetében kiemelkedő eredményről nem számolhatunk be, s lényegében ez az indító ok arra, hogy mélyebben elemezzük a tényeket, kiutat keresve a meglehemókeresés, hanem a helyzet valóságos föltárása, a segíteniakarás, hiszen ha másutt tudnak jól gazdálkodni, miért ne tudnának Kameninban is. Sürgősen javítani kellene a tagság korösszetételét is, mert 69-en már meghaladták a 60 évet, míg a 25 évig terjedő tagok száma csupán 38. Ez bizony nincs rendjén. Következmények Ezek után nem csoda, hogy a szövetkezet az elmúlt évekhez viszonyítva nagyon visszaesett, amelyet az alábbiakból is jól láthatunk. Egyesek arra hivatkoznak, hogy az EFSZ túlterheltsége miatt nem teljesíthette az irányszámokat. Ám a . helyzet úgy áll, hogy a saját tervük; ben feltüntetett irányszámokat sem j érték el. így például 110 helyett csak L 101 tojást nyertek tojónként stb. > Mindezek arra figyelmeztetik az EFSZ vezetőit, de különösen az új > zootechnikusokat, hogy ajánlatos lesz 1 mélyebben a dolgok lényegére nézni, s mi több, odatapintani. Itt konkrét í intézkedésekre, nem pedig hangzatos szavakra van szükség. Bírálatunk célja nem >a kákán csoi nem okultak. Ezt a legjobban abból látjuk, hogy a múlt év őszén újra 295 hektár maradt szántatlanul. Ez persze már az idei termés rovására történik, pedig minden lehetőség megvolt a munkák elvégzésére, hiszen a szövetkezetnek jól felszerelt gépparkja — 3 lánctalpasa, 20 kerekes traktora van, s a faluban 60 a traktorosok száma, tehát lehetőség nyílt volna a gépek több műszakos üzemeltetésére. Hol van tehát a hiba? Itt, a gépek körül, ahol céltudatos, rendszeres, alapos szervezésre lett volna szükség. Ez persze hiányzott. Ment mindenki a maga feje után, de sok esetben nem a közösség javára, hanem a terhére. Ez arra figyelmezteti a szövetkezet vezetőit, hogy a gépparkot szilárd, ütőképes egységgé kell kovácsolniuk, ahol a legnagyobb fegyelem és rend uralkodjon. Ej, eij, állatgondozók ... Ami a terv állattenyésztési részének teljesítését illeti, a múlt esztendőt nagy tartozással zárták. A hiányosságok szembeütközők. Kiderült például, hogy marhaístállónként más és más „a szokás“. Ki-ki mennyire lelkiismeretes gondozó. Egyesek kévését törődnek az állatok tisztántartásával, ami lényegében a nagyüzemi állattenyésztés alapvető feltétele. A tehénállománynál — kivétel nélkül mindenütt — ajánlatos lenne az annyiszor hangoztatott élesztősített ivós adagolása és a takarmányok ízesítésének más formáit alkalmazniok. Szakszerűbb bánásmód nélkül a fertőző betegségek elleni védekezésről szóló célkitűzéseik mit sem érnek. A „szarkák“ ellen céltudatosan harcoljanak. Ez különösen a tej-lopőkra vonatkozik, no meg aztán a csalókra, akik a vízbe tejet öntöttek, s ezt küldték a tejüzembe. Itt megállapították, hogy a folyadék 48 %-a a tej, s 52 %-a pedig víz. Mit tett ellenük a vezetőség? ??? Itt az ellenőrző bizottság is ludas. Csata János, kocsis, földet szállít a melegágyba
