Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-03-10 / 20. szám

Ä tavasz elé Vajon mikor győz a kegyetlen Télapó felett a tavasz? A meteo­rológusok jelentése szerint már a küszöb előtt ácsorog, de először rendbehozza magát, összeszedi erejét, hogy ifjú hévvel, hirtelen betoppanjon. Sok, nagyon sok idén a tavasz­váró. A téiből elege volt minden­kinek. A bányák mélyén épp oly harc folyt a tél mostohaságai ellen, mint a villanyfejlesztő telepeken, a fűtőházakban, vasutakon, köz­utakon s nem utolsó sorban a me­zőn, kint a didergő természetben. Még nem tudjuk mekkora kárt okozott az időjárás, de máris fel kell készülni a veszteség csökken­tésére. Vegyük csak a mezőgazdaságot. Mit cselekszik az agronómus, hogy az ősziek állapota javuljon, a ke­nyérnek való fejlődjön, bokrosod­­jon? A válasz egyszerű; nitrátéi. Helyesebben: hektáronként egy mázsa mészsalétromot szór a hóra, hogy segítse a növények tápanyag­ellátását. Szép, nemes cselekedet. Használ ez a vetésnek? Bizonyára. Először azonban a nitrogénnek a hólével le kell jutnia, hogy azzal a búza táplálkozni tudjon. A hóié pedig ... igen, a hóié sorsa még nyitott kérdés A föld 40 — 60 cm mélyen lefagyott, s kevés a re­mény arra, hogy a meglevő csapa­dékot elnyelje. Sőt ellenkezőleg. Gondoskodnunk kell arról, hogy a laposokon összegyűlt víz hosszabb ideig ne maradjon a vetéseken, mert a meleg jöttével a növény pár nap alatt teljesen kipusztul. Ezek után minden jel arra mu­tat, hogy idén az ősziek sorsát nagyban a tavaszi ápolás dönti el. A felfagyott vetések hengerezése újabb fejtrágyázás, a kiritkult nö­vény felülvetése stb. mind olyan tényező, amely elengedhetetlen feltétele a gazdag termésnek. Az említett munkák elvégzésére szá­mítania kell minden agronómus­­nak, mezőgazdasági üzemnek. Másik sürgős munka: a kora­tavasziak vetése. „Mákot hóra, árpát sárba“ — így mondják az idősebbek. Ez azt jelenti, minél hamarabb vetünk, annál biztosabb a termés. A cselekvést pedig a tavasz szabja. De nem vethetjük az árpát februárban, amikor csak március végén léphetünk a földek­re. Viszont az árpa megköveteli az életéhez szükséges napokat, csak úgy várhatunk tőle kielégítő ter­mést. Ezért senki előtt sem lehet közömbös, mikor kerül földbe a vetőmag. Lehetőségünk egy van: úgy felkészülni, amint a talaj megengedi 2 — 3 nap alatt végez­zünk a vetéssel Idén „villámve­tést“ kell alkalmaznunk, hogy az időt beérjük. A gyors végzés jobb szervezést, alapos munkát követel. Elsőrendű kérdés tehát a vetési terv elkészítése, két műszak meg­szervezése, az idényprémiummal egybekötött munkaverseny és a munkák következetes ellenőrzése. Nem szabad megengednünk, hogy a későbbi tavasznyílás következ­ményeként csökkenjen az árpa vetésterülete. Ezt tavaly kénytele­nek voltunk megtenni, mert szá­mos gazdaságban április első nap­jaiban is zsákban volt a vetőmag. A jóslatok, hogy az áprilisban vetett árpától csak ocsút várha­tunk, nem váltak be. Az árpa a későbbi vetés ellenére az egész ország területén kitett magáért, bőségesen fizetett. A legtöbb gaz­daságban 30 — 35 mázsás volt az átlagos hektárhozam. Akadt olyan üzem is, ahol 40 — 45 mázsát taka­rítottak be hektáronként. Tudatosítanunk kell, hogy bár­mennyire is előtérbe került a ku­korica vetésterületének növelése, nem tehetjük ezt az árpa rovására, mivel mind iparunknak, mind me­zőgazdaságunknak épp oly szük­sége van az árpára, mint a kuko­ricára. Idén a takarmányhiány követ­keztében még inkább csábítgat a vetőmag. Annak felhasználása azonban semmi esetre sem lehet célravezető, mert a termés hiánya megbontja az évi takarmányszük­séglet mérlegét. Bárhogyan alakul az időjárás, egy bizonyos. Minél később nyílik a tavasz, annál jobban fel kell ké­szülnünk. Figyeljük a barázdaor­mok pirkadását. mert ilyenkor egy fél napot sem szabad elszalaszta­nunk. Gyakorlatból tudjuk, hogy egyetlen traktor hármas gépcso­porttal 30 hektárt is bevet napon­ta. A simítózás, boronálás szintén szapora munka, emellett éjjel is végezhető. Csupán a jó szervezé­sen múlik tehát, hogy amint a talaj megengedi, mielőbb földbe kerüljön a mag. Ctema nad Tlsou-t, a múlt­ban eldugott kis községet nagyarányú építkezés tette városi jellegűvé. A szén ké­nyelmes lakóházak mellett, a napokban adták át ren­deltetésének a százágyas szállót, korszerűen berende­zett étteremmel és kávéház­zal. A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK LAPJA Bratislava 1963 március 10. Ära 40 fillér XIII. évfolyam, 20. szám. Ünnepi fogadás a prágai Várban A nemzetközi nőnap alkalmából Antonín Novotny elv­társ, a CSKP KB első titkára, köztársasági elnök, pártunk és kormányunk vezetői találkoztak hazánk asszonyainak és leányainak küldöttségével. A prágai Vár tróntermé­ben a küldöttség tagjai — az üzemek, falvak és más mun-Hasznos beszélgetések a mezőgazdasági sajtó jelentőségéről Több hasonló vállalás-teljesítést! Százötven hektárba 5-6 nap alatt... A szociolisto mezőgozdosógért Kis szövetkezet nagy eredmények A péderi szövetkezet az elmúlt esz­tendőben járási méretben a legjobb eredményeket érte el. A tagság mégis elégedetlen saját munkájával. A növénytermesztés terén szemes­­kukoricából átlagban 32, cukorrépá­ból 350, korai burgonyából 180, kései burgonyából 120, mákból pedig 11 mázsát takarítottak be hektáronként. A gabonatermesztésnél elsősorban a nagyhozamú fajtákat alkalmazták. A talaj jő előkészítése, trágyázása és a termés veszteségmentes betakarítása révén terven felül 20 vagon gabonát takarítottak be, ami jól kiegészíti a takarmányalapot. A kis szövetkezet 190 hektár gabonavetés területén át­lagosan 37,4 mázsás termésátlagot ért el. Tejből tehenenkint csupán 1685 li­ter fejési átlagot mutatnak ki. Egy hektárra 311 litert adtak el. Azonban húsból egy hektár terület után 177 kg-ot vittek piacra. Az egy hektárra eső mezőgazdasági termelésük 6445, piaci termelésük pe­dig 3614 koronát tett ki. Ha ugyan minden nem is úgy sikerült, ahogy szerették volna, az előző évekhez vi­szonyítva mégis lényegesen emelke­dett a termelés. Ez ismeretes volt minden tag előtt, ezért örömmel in­dultak az évzáró gyűlésre. A szövetkezet havonta 10 koronát fizetett munkaegységenként előlegbe, a természetbeni értéke pedig minden munkaegységnél 2,12 koronát tett ki. Amikor aztán Füzy elvtárs, az elnök beszámolójában megjegyezte, hogy a tagság közt osztalékként közel 300 000 koronát fizetnek ki, volt nagy öröm, de akadtak olyanok is, akik azt haj­togatták, hogy ennél már többet is osztottak. Így munkaegységenként 6 korona jutott mindenkinek. Kovács János szarvasmarhagondozó például 5545 koronával ment haza a gyűlésről, Vécsei Ferenc 6007 koroná­val növelte betétkönyvének tartalmát, id. Kovács József, a növénytermesz­tés egyik tagja 6239 koronát. Olasz József sertésgondozó 7146 koronát, Kovács István tehenész pedig 8276 koronát kapott. Igazán szép összegek. A tagság persze még többet akar el­érni. Ezt mutatta az éles vita is, ami azt bizonyította, hogy minden szövet­kezeti tagnak szívügye a gazdálko­dás. Miért ne lehetne nálunk is beve­zetni a prémiumrendszert, úgy mint más szövetkezetben? Miért ne lehetne a szalmakazlakat csépléskor úgy be­tetézni, hogy a szalma be ne ázzék? Hasonló kérdésekkel foglalkoztak és ezekre a kérdésekre meg is adták egymásnak a választ. Elhatározták, hogy a tejtermelés érdekében tovább növelik a tehén­­állományt, hiszen jelenleg 100 hektá­ronként még csak 23,1 tehenük van. Határozatot hoztak, hogy a búza ter­mesztésénél csakis a nagyhozamú Diana és Pavlovicei fajtákat használ­ják. A szövetkezet a járás kiküldöttjei­től — a gabonatermesztés terén elért jó eredmények fejében — megkapta minisztérium diplomáját 11000 koro­na jutalommal együtt és hasonlóan a JNB diplomáját 3000 korona kíséreté­ben. A szövetkezet célja az, hogy az 1963-as évre szóló tervüket év elejé­től kezdve folyamatosan téíjssítsík * Iván Sándor (K b ?| kahelyek legjobb dolgozói — viharos tapssal üdvözölték Antonín Novotny elvtársat és az ünnepi fogadáson részt­­vett párt- és kormánytényezőket. A fogadáson résztvet­­tek a Csehszlovák Nőbizottság dolgozói és a főiskoláin­kon tanuló külföldi diáklányok is. nagyobb anyagi eszközöket fordít a többgyermekes családok megsegítésé­re. Ezután azokról a soronlevő felada­tokról beszélt, amelyeket a XII. kong­resszus tűzött ki főként a mezőgaz­daság területén. Valamennyien tudjuk, hogy sok a fogyatékosság, s nincs meg mindenünk, amire szükségünk 'lenne. Nehézségeink vannak a hús-, tej- és a vajellátás terén. Igen sok élelmiszert kell külföldön vásárolnunk, hogy ki­egyenlítsük azt, amit mezőgazdasá­gunk tavaly nem adott meg. — Minden tőlünk függ — mondotta végül a köztársasági elnök, — minden a mi kezünkben van s a nők sokat segíthetnek nekünk. Meggyőződésünk, elvtársnők, hogy ezt meg is teszik! zet csak a járási újságot „utalta ki“ nekik. Pedig a szövetkezetben túlnyo­mórészt asszonyok dolgoznak és szük­ségük volna szakcikkek olvasására. Főleg a baromfifarm, a dohánycso­­port és általában a szövetkezetben dolgozó asszonyoknak kellene több szakcikket olvasni. Az asszonyok egyet is értettek az olvasással, de va­laki megemlítette, hogy nincs idejük. A férjek legnagyobb „megrökönyö­désére“ megígértük, hogy a legköze­lebbi számokban foglalkozunk a falu­si asszonyok idejének beosztásával és megcsillantjuk annak lehetőségét, hogy a férjek hogyan segíthetnek a második műszakban. —fa­dohánytermesztő csoport, a baromfi­farm női dolgozóival és a nőbizott­ság elnöknőjével is. Néhányan emlí­tették, hogy tetszik a Misi című ro­vat, de a legtöbben nem olvassák a Szabad Földművest, mert a szövetke-A mezőgazdasági sajtó és szakirodalom hete alkalmából földműveseink sokhelyer elbeszélgetnek, vitatkoznak a szakirodalom gazdaságos felhasz­nálásáról. A Nővé Zámky-i járásban például már hat sajtóvitát tartottak. A vitákkal egyidőben folyik a mezőgazdasági sajtó és szakirodalom terjesz­tése is, amiről néhány hírben számolunk be. ÖTVEN ÜJ ELŐFIZETŐ A rubanyi szövetkezetben a vezető ség és a szövetkezetesek elégedetteb a Szabad Földművessel. Viszont as irodában szembetűnt, hogy csak £ Szabad Földműves nincs kiakasztva a többi újságok közé. — Miért? kérdeztük Onódy Imre agronómus elvtársat. — Nem lehet mert mindjárt „ellop­ják“ a tagok. — Talán kevés jár a szövetkezetbe? — Hát, mi tagadás, mindössze öt. — Nem kevesellik? — Nem dicsekedhetünk. Végén meggyőztek róla, hogy a lap jó és hogy pontot tegyenek a végére, ötven darabot rendeltek ... KIRÁNDULÁS VAGY SZAKIRODALOM? A dubniki szövetkezet gazdaságilag igen jól áll. A munkanorma értéke 20 korona. A pénztárossal böngész­tünk egy kicsit a pénztárban, ahol a következő számok ugrottak ki: A tagoknak jutalomkirándulásra — Bul­gáriába, Lengyelországba, Romániába — 25 000 koronát fizettek ki. A Sza­bad Földművesre csak 1800 koronát. Helyes az is, hogyha néhány szövet­kezeti tagot megjutalmaznak. De va­jon miből van a szövetkezetnek és a tagságnak több haszna, ha egy év alatt 12 tag jár külföldön, vagy ab­ból, ha az egész tagság többet kap a kultúrából és több szakirodalmat olvas? AZ ASSZONYOK NEM KAPNAK SZABAD FÖLDMŰVEST. Gbelcén két sajtóbeszélgetés is volt. Az elsőn ismrtették a szakiroda­­lom jelentőségét, a másodikon, ankét­féleségen kutattuk, ki olvassa a Szabad Földművest. Beszélgettünk a Húseladási tervüket túlteljesítették a nevericei, nevidzai, öifári szövetke­zetesek is. Am ugyanakkor nem elé­gedhetünk meg az eladási terv olyan­­mérvő teljesítésével mint a branéi, aleksincei szövetkezeti tagoké, akik még az eladási terveiket eddig nem : teljesítették az egyes dekádoknak megfelelően. Ez utóbbiak igyekezzenek teljesíteni eladási tervüket, az időszaki tervnek megfelelően. TAKÁCS MARIAN (Nitra) A nitrai járás mezőgazdasági üze­meinek dolgozói értékes kötelezettsé­geket vállaltak a XII. pártkongresszus tiszteletére. Ott, ahol az EFSZ és a HNB veze­tői naponta figyelemmel kísérték az eladási tervfeladatok — illetve a vál­lalások — teljesítését az ellenőrzés meghozta gyümölcsét. így például a Horné Lefantovce-i szövetkezetesek 8000 liter tej terven felüli eladását vállalták, s a szorgal­mas munka eredményeképpen eladtak több mint 18 500 litert. Megkétszerez­ték vállalásuk teljesítését a machuli­­ceiek is, akik 5000 liter helyett 10 242 liter tejet értékesítettek terven fe­lül. A vállalásaik teljesítésében jó eredményeket elérők közé tartozik még az obicei, velfcicei és a Dőlné Krskany-i szövetkezet tagsága is. Sokszorosan túlteljesítették tojás­­termelésre vonatkozó kötelezettségei­ket a Maié Zálu2ie-i EFSZ tagjai is, akik 5000 helyett közel 75 ezer tojást értékesítettek. Hasonlóan jó példaként említhetők a Nová Vés nad Zitavou-i szövetkezetesek. akik 10 ezer helyett 44 852 darabot adtak el válallásuk értelmében, valamint a Caradicei szö­vetkezetesek hétezer helyett közel 32 ezer darabot, a golianovoi FESZ há­romezer helyett 18 673 tojást adott a közellátás részére. Jó eredményeket értek el még a sí­iéi, őajakovcei, topolciankyi és a vi­­nodoli szövetkezetekben is. Bár a hanái síkságot még vastag hóréteg borítja, a munkaérdemren­­des henclovi szövetkezet tagsága nem tétlenkedik. Rendszeresen ellenőrzik az ültető-burgonya hőmérsékletét, el­készítették nagy gondossággal a ta­vaszi munkák tervét. Kijavították a mezőgazdasági gépeket és vontatott eszközöket. A gépjavításról a kom­plexbrigád, az új káderek nevelésé­ről pedig a szövetkezet vezetői gon­doskodnak. Már most azon fáradoz­nak, hogy tartalék-traktorosokkal is rendelkezzenek, ezáltal nem okoz majd gondot a lánctalpasok éjjel-nap­pali üzemeltetése. Százötven hektárba vetnek tavaszi kalászosokat, amit-a tavaszi munkák * ; terve szerint 5—6 nap alatt elvégez nek. Serkenti majd őket a munkák gyors és jóminőségű elvégzésére az idényprémium. Január elsejétől a szi­lárd bérezést alkalmazzák. Ugyanak­kor érvényesül az üzemen belüli ön­álló elszámolás elve is. Oj biztosítási rendszert fogadtak el, amely a tag­ság fokozott gondoskodásáról tanús­kodik. A henőlovi szövetkezetesek már szívszorongva várják a tavaszai. Ta­valy teljesítették állam iránti köte­lezettségeiket, az idén sem akarnak e ■ téren lemaradni. Ezért készültek fel olyan alaposan a tavaszi munkák idejében történő elvégzésére. Arnost Vyslouzil (Prerov) geiknek s valamennyien erejükhöz és képességeikhez mérten járulnak hozzá szocialista társadalmunk továbbfej­lesztéséhez. Novotny elvtárs beszédéből Novotny elvtárs pártunk Központi Bizottsága és a kormány nevében üd­vözölte a csehszlovák nők küldöttsé­gét. Jókívánatait fejezte ki a nemzet­közi nőnap alkalmából, amelyet a CSKP XII. kongresszusán kitűzött fel­adatok teljesítésének időszakában ün­nepiünk meg.- Minden anyát, minden szülőt biz­tosíthatunk arról, — hangoztatta votny elvtárs — hogy népgazdaságunk fejlődése szerint a társadalom egyre A küldöttség és a nők nevében Lud­mila Cerná, a Prerov nad Labem-i EFSZ csoportvezetője üdvözölte No­votny elvtársat és a többi jelenlevő­ket. Cerná elvtársnő rámutatott arra, hogy a CSKP XII. kongresszusa újabb lépést tett előre a nőkről és a család­ról való gondoskodás fejlesztésében. Az anyasági szabadság meghosszabbí­tására irányuló javaslat, a többgyer­mekes családok életszínvonala további emelkedésének távlatai, a nőket a leg­nehezebb házimunkáktól mentesítő szolgáltatások bővítése és javítása — mindez nagy visszhangra talált az asz­­szonyok körében. Cerná elvtársnő han­goztatta: a csehszlovák nők tudatában vannak a társadalom iránti kötelessé- * 20

Next

/
Thumbnails
Contents