Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-03-06 / 19. szám
A szocialista mezőgazdaságért Bratislava, 1963. március 6. Ara 30 fillér XIII. évfolyam, 19. szám. Visszhangra talált a janiid felhívás A janíki szövetkezetesek évről-évre szép eredményeket érnek el a tojástermelésben. S3 évben 2000 tojótyúkjuk van és vállalták, hogy az évi tervfeladatukat (180 000 tojás) július 31-ig teljesítik, és az év végéig még 80 000 tojást adnak el a közellátásnak. Ezzel a vállalással a szövetkezet versenyre hívta a kosicei járás több EFSZ-ét is. A felhívás visszhangra talált. A milhosti EFSZ tyúkállománya ugyanolyan, mint a janíkiaké, de a földterületük még a felénél is kevesebb. A felhívást azonban ők is áttanulmányozták és versenybe léptek. Bíznak a verseny sikerében, mert az 1962. évi tervüket is 30 000 darabbal túllépték. — Nekünk is 2000 fiatal, jófajta tojótyúkunk van — mondja Kovács István, a Szövetkezet elnöke. — Tervünk ebben az évben 148 000 tojás, de még a janíki felhívás előtt a baromfigondozókkal együtt vállaltuk, hogy 200 000 darabot adunk el. A felhívásra ezt felemeltük 260 000 darabra, amiből 200 000'darabot július 31-ig, a többit pedig év végéig adjuk el. Ezen kívül vállaljuk, hogy 3,5 kg takaramány felhasználásával a csibék tízhetes korukra elérik az 1 kg o4fc induicLsLoti Most kezdődik a mezőgazdasági sajtó és könyv hete. Szervezetten, ahogy eddig még nem volt. A járási nemzeti bizottságok és járási pártbizottságok mellett megalakultak a szervezőbizottságok, amelyek felelnek az egész hét sikeréért. Kell ez, nagyon kell, de még sincs olyan erős a szükségérzet a járási szervekben, hogy teljesen elmélyülten foglalkoznának vele. Valójában azonban a hiány mégis abban van, hogy egy kicsit később kapták meg a szervezési irányelveket és így nem igen futotta az időből arra, hogy alaposabb előkészítő munkát végezzenek. A rozsnyóiak dicséretére válik, hogy azonnal hozzáláttak a szervezéshez, s valószínűleg ez az aktivitás, ha nem is hoz olyan eredményt, mint amilyennel előre számoltak, remélhetőleg bizonyos sikert jelent majd a mezőgazdasági sajtó és a mezőgazdasági szakirodalom terjesztésében. A mezőgazdasági sajtó és könyv hete fontossága nem vonható kétségbe, hisz olyan komoly kérdés megoldása jegyében fogant, ami a szövetkezeti dolgozók szakmai és politikai nevelését segíti elő. Hogy rövid áttekintést nyerjünk a rozsnyói járásról, néhány számot kell idézni. A Szabad Földműves-nek a rozsnyói járásban mindössze 604 előfizetője van. Ebből 487-et a szövetkezetek fizettek elő; az egyéni előfizetők száma pedig 137. Sehogy sem magyarázható meg az az állapot. A szövetkezetek következetesebben foglalkozhatnának a tagok szakmai és politikai nevelésével, hisz sok helyen a kulturális alapot ki sem merítik, s ha ki merítik is, egészen más célokra használják fel, mint amire kellene. A járásban a jablonovi szövetkezetbe jár a legtöbb Szabad Földműves; Licincére viszont egy se, legalábbis a postai hírlapszolgáiat kimutatásaiban nem szerepel. Kobeliarovon pedig lerendelték az összes eddig járatott mezőgazdasági sajtóterméket. A kimutatások alapján 19 olyan mezőgazdasági üzem van a rozsnyói járásban, ahová minimális mennyiségű mezőgazdasági újság és szakirodalom jár. A sajtó terjesztésével foglalkozó szerv ennek ellenére — mérlegelve az ottani viszonyokat — mindössze 100 Szabad Földműves és Rolnické Noviny előfizetésének lehetőségét látja, ami szerintünk kevés és nem szabadna, hogy jellemző legyen a járásra. Nem jobb a helyzet a szakirodalom — könyvek — vásárlása terén sem. A „Mezőgazdasági szakirodalom olvasóinak klubja“ nevű mozgalmat bizonyára nem is ismerik a szövetkezetekben. Tanúsítja ezt az a feltevés is, hogy még a könyvtárakba sem rendelik az újonnan megjelent könyveket. A megalakított bizottság terve szerint három helyen rendeznek a járásban— Silicén, Borzován és Goőaltovóban — beszélgetéssel összekötött könyvkiállítást. Ezek a kiállítások s beszélgetések bizonyára hasznosak lesznek, s közelebb hozzák a szövetkezeti dolgozókat a számukra nagyon fontos és szükséges szakirodalomhoz. —gás— A Nővé Zámky-i járás földművesei értekezleten vitatták meg a tavaszi munkára való felkészülést. A beszámoló és a Vita megálapította, hogy általában a gépek készen állnak és a legtöbb szövetkezetben már elkészítették a tavaszi munkák tervét. A vitában többen felszólaltak a munkatervek, a gépjavítás és a vetőmag biztosítása érdekében. EMBER, PREMIUM, GÉP... A mojzesovoi szövetkezet komplexbrigádja is bevetésre kész. A vetést két agregáttal hét nap alatt végzik el. Dicséretre méltó, hogy az élenjáró traktorosoknak és gyalogmunkásoknak 50 000 korona idényprémiumot osztanak ki. Boros elvtárs, a bélai szövetkezet agronómusa szakszerűen világította meg a tavaszi munkákat. Kifogásolta, hogy a koratavasziak vetését hosszúra nyújtják, ennyi géppel 3—4 nap alatt is el lehet végezni. Egy hemyótalpas traktor például naponta 30 hektárt is könnyen bevet, de a tavaszi munkák tervében csak 15—20 hektárt terveznek. A bélai szövetkezet 700 hektáros; a múlt évben csak egy hernyótalpas traktoruk volt, mégis négy nap alatt elvetettek. A munkaszervezéssel kapcsolatban nagyon komoly dolgokról beszélt. Szövetkezetükben a munkaiskolát a termelési szakaszok szerint szervezték meg. Ez nagyban hozzájárult a jó felkészüléshez. Az időszaki munkák tervét minden szővetkezetes megkapja. Nagyon helyesen jelentette ki a gyűlésen, hogy „itt kezdődik a munkaszerzevés“. Ha minden dolgozó részletesen ismeri a munkatervet, önfegyelemmel végzi munkáját. A kukorica vetése idén nem lesz könnyű probléma, mert az esős ősz miatt nem igen dicsekedhetünk a vetőmag csíraképességével. Boros elvtárs ajánlja, hogy a vetőmagnak szánt kukoricát 7 mm-es rostán osztályozzák. így megközelítőleg egyforma nagyságú magvakat nyernek és a kukoricavetőgépek sokkal tökéletesebben dolgozhatnak majd. A szövetkezet igen értékes tapasztalatokat szerzett a szénafélék műszárításában. öt-hat vagonos kazlakat háromszor is szárítanak. Mert előfordul, hogy a műszárított kazal „megereszkedik“ és ha nem szárítják másodszor, sőt harmadszor, begyullad. Indítványozta, hogy az ipar gyárthatna olcsó műanyag-ponyvákat a kazlakra, így sok fehérjedús takarmányt lehetne megmenteni. Vojtek Károly, a lubái szövetkezet agronómusa, szintén bejelentette, hogy gépei készen állnak. A szocialista munkaverseny keretén belül premizálják a minőségi munkát és a több termést elérő egyéneket. Az értekezlet általában sokat foglalkozott a munkaszervezéssel. Cislák elvtárs, a járási pártbizottság mezőgazdasági titkára is hangsúlyozta, hogy a gépek néhány esettől eltekintve készen állnak, és most már az emberektől függ, milyen sikerrel végzik majd a tavaszi munkát. Figyelembe kell venni, hogy idén a tavaszi munkák első és második szakasza között nem lesz nagy különbség. Tehát a munkaszervezést magas fokra kell helyezni. Annál is inkább, mert a járásban 8000 hektár vár még ekére. Elsősorban az emberektől függ a tavaszi munkák sikere és a munkaerkölcsre jó hatással lesz, ha minden szövetkezetben premizálják a gyorsan végzett, jó minőségű munkát. —b-Ha bö gyümölcstermést akarunk biztosítani, el kell végeznünk a permetezést a gyümölcsösben. Képünkön Karolcik Pavel és Kocsis Baltazár a MatuSkovoi Gép- és Trakt or állomás dolgozói Arbolorral permetezik az útmenti iákat. Foto: Bállá A MEZÖGAZDASÄGI DOLGOZOK LAPJA NŐK NAPIÁN resszus óta. Szervezete, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség ma közel félmilliárd asszony és lány támogatásával számíthat. A kapitalista államokban és számos afrikai, ázsiai országban még mindig folyik a harc a nők egyenjogúságáért. Ezekben az országokban az asszonyok jogaik elismerésén kívül a nevelés és a gyermekek iránti nagyobb gondoskodásért is küzdenek. Lelkes hívei azonkívül a világbéke mozgalmának és néhány nyugati országban minden elismerést megérdemelnek az általános leszerelés és az atomfegyverek eltiltása érdekében tanúsított harcos kiállásukért. És most vonjunk mérleget a mi anyáink, asszonyaink és lányaink tevékenységéről. Bárhol is folyik nálunk az építő munka, a nagyváros iparüzemeiben, az épülő nagy bérházak és középületek falain, irodákban és iskolákban, kórházakban és kutatóintézetekben, de mindenekelőtt a szövetkezeti földeken és istállókban, mindenütt látunk nőket, akik mondhatnánk férfias energiával dolgoznak szocialista társadalmunk jobb jövőjéért. És e nők munkájuk végeztével a „második műszakra“ rohannak; a gyerekekért a napközi otthonba vagy a bölcsődébe, esetleg sorba áll a hentesbolt előtt, hiszen van még egy nem kevésbé fontos hivatása, nemcsak dolgozó nő, hanem anya, feleség és igen gyakran családfő is. Nem csak az üzemi terv teljesítésén dolgozik, gondoskodnia kell családjáról is. Különösen égető ez a probléma a mezőgazdaságban dolgozó nők esetében, akik már többségben (52,3 %) is vannak a férfjíkkal szemben. Népgazdaságunknak ma legfontosabb ágazatában a fizikai munkák tetemes részét még mindig a nők végzik, akiknek pedig elég dolguk akad még a család körül is. S bár ezt faluhelyen mindenki tudja, sok férfi mégsem igyekszik eléggé tehermentesíteni az asszonyát. Valamivel jobb a helyzet a városokban. És bár itt-ott csehszlovákiai jellegzetességekkel foglalkozó külföldi képeslapok előszeretettel közölnek tipikusan prágai képeket, amelyeken jól öltözött férfiak gyerekkocsival sétálnak, a városokban is még mindig túl nagy a száma azoknak a férjeknek, akik otthon bár erősen hangsúlyozzák családfői mivoltukat, de különben szemrebbenés nélkül elvárják, hogy egész napi munkát végzett asszonyuk otthoni, sajnos még mindig teljes mértékben kötelességüknek tartott teendőit minden segítség nélkül elvégezze. Az anya tiszteletéről, a szerelemről és a nők megbecsüléséről ne csak a költők szavaljanak. A nőket megillető tiszteletnek a mindennapi életben, életünk minden mozzanatában meg kell nyilvánulnia, mégpedig oly módon, hogy amennyire csak tehetjük, segítsük őket; különösen akkor, ha az illető nő egy személyben anya, feleség és szocialista hazánk építője. snvirió mikt fis súlyt, és az elhullás nem lesz több 6—7%nál. Nem kételkedünk abban, hogy a mtlhostiak teljesítik a vállalásukat, mert a nagy hideg ellenére, már ez első két hónapban 30 000 tojást és 13 mázsa baromfihúst adtak a közellátásnak. Mindezt az elegendő takarmánnyal és a szakszerű gondozással érték el. Az olyan gondozók mellett, mint Kovács Ibolya, aki a Safarlkovoi Mezőgazdasági Műszaki Középiskolán végzett, nem lesz nehéz a vállalás teljesítése. Béres jőzsef (Koáicej Amikor 1910-ben Koppenhágában a nők II. nemzetközi kongresszusán Klara Zetkin, a szocialista mozgalom feledhetetlen nagyasszonya javaslatára a nők világszerte ünnepüknek nyílvánították minden év március 8-át, egyedül csak a nemzetközi munkásmozgalom hirdette harci programjában a nők teljes egyenjogosultságának kivívását. A szocialisták már abban az időben nemcsak a dolgozó tömegek jobb sorsáért és jogaikért valamint a békéért küzdöttek a kizsákmányolok ellen, hanem a nők egyenjogúságának teljes elismeréséért is a társadalmi élet minden szakaszán. És a következő években az akkori Osztrák-Magyar monarchia területén Csehországban és itt minálunk is felvonultak márciusban az öntudatos munkásasszonyok, hogy manifesztáljanak jogikért és tüntessenek a már fenyegető világégés ellen. A nemzetközi munkásmozgalom azonban még akkor nem volt elég erős, hogy meg tudta volna gátolni az első világháború kirobbanását. Egyedül az oroszországi bolsevikok és a szociáldemokraták prulása által legyengült munkásmozgalom néhány vezéralakja, köztük Karl Liebknecht, Rosa Luxemburg, lean Jaurés merték felemelni hangjukat az imperialisták háborúja ellen. A szocializmus elvei vezérelték az orosz nők millióit, akiknek hőstetteiről a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban köteteket lehetne írni. Megszámlálhatatlan azoknak a pétervári, moszkvai munkásasszonyoknak, diáklányoknak, tanárnőknek stb. a száma, akik lelkes konspirációs tevékenységükkel, gyakran az életüket is áldozva győzelemre segítették Marx. Engels és Lenin eszméit. És amikor 1919-ben a Kommunista Internacionálé Moszkvában megtartotta kongresszusát, a legfontosabb határozatainak egyikét a következőkben hirdette ki: A világproletariátus végső győzelme és a kapitalista rendszer végleges felszámolása csakis a férfiak és a nők közös harcával érhető el. Az első köztársaság idejében a Nemzetközi Nőnap már öntudatos munkásasszonyaink harcos ünnepe volt. A csehszlovák munkásnők március 8-ki felvonulásukkal tüntettek jogaikért és a nagyobb karéj kenyérért. Az uralkodó osztály természetesen minden eszközt felhasznált, hogy elhallgattassa őket és a nők ünnepi felvonulását sokszor rendőrökkel zavartatták szét. Pedig, hogy mennyire tarthatatlanná vált akkor a dolgozó anyák helyzete, attól még ma is könnybe lábad a szeme sok asszonynak. így pl. a papír és cellulóze-üzemekben dolgozó nők egy hétre 50 — 60 koronát kaptak és a munkadö nem tűrte, hogy szervezkedjenek. Még rosszabb helyzetben voltak a mezőgazdaságban robotoló nők. A Nyitra-környéki nagybirtokokon napi 10 — 16 órát dolgoztak 8 korona bérért. A sorozatos bércsökkentések 1928-ban annyira elmérgesítették a helyzetet, hogy a mezőgazdasági munkásság Kereskényben sztrájkba lépett. A dolgozók asszonyaikkal együtt tüntető menetben vonultak fel, hogy tiltakozzanak az embernyúzás ellen. A hatóság csendőröket rendelt ki ellenük, akik két asszonyt megöltek és többet megsebesítettek. De a béresasszonyok és zsellérlányok nem adták fel a harcot. ☆ Ezen a mai ünnepen hazánkban és a szocialista tábor országaiban a nőknek nem kell követelniük a férfiakéval azonos jogokat. A szocialista alkotmány nem tesz különbséget férfiak és nők között. A szocialista ország asszonyának törvényes joga, hogy olyan munkát végezzen, amire képesnek érzi magát és ezért a munkáért ugyanaz a bér jár neki. mint azonos munkát végző férfi szaktársának. Mi már nem is csodálkozunk azon, hogy pl. a Szovjetunióban több nő gyakorolja az orvosi hivatást, mint férfi. Köztársaságunkban az ipari alkalmazottak 38,9 °/o-át nők képezik; megtaláljuk őket népgazdaságunk minden üzemében, nem is említve az egészségügyi és pedagógiai intézményeket vagy a kutató intézeteket. A nemzetközi nőmozgalom nagy utat tett meg a koppenhágai kong