Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-02-20 / 15. szám
VH Évfolyam • 7. szám. 1963. február 20. A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE lürnvÍ7álá<:C9l korábban érnek üqi u»i£.aiaooa teremnek a tavasziak Liszenko akadémikus igen eredményes módszert dolgozott ki, melynek segítségével 20 —30 %-kal emelhető a növények terméshozama. Ez a módszer jarovizálás néven, ami tavasziasítást jelent, került a köztudatba. A tavaszi búza jarovizálásához a lehető legkorábbi vetés idejét három héttel, a tavaszi árpáét pedig két héttel megelőzően kezdhetünk hozzá. A művelet elvégzéséhez fa-, tégla-, vagy beton padlózató helység szükséges, amelyben állandóan biztosítani tudjuk a 10 — 12 fokos hőmérsékletet. A jarovizáláshoz hőmérő, falapát, ponyva, dézsa és gereblye szükséges. Minden mázsa vetőmagra 4 dkg formáimnál számoljunk, hogy a jarovizálással egy időben, ennek segítségével elvégezhessük a csávázási. A jarovizálás két műveletre oszlik, mégpedig a vetőmag benedvesítésére és a tulajdonképpeni jarovizálásra. A gabona nedvesítésére csak annyi vizet szabad felhasználni, amennyi a csírázás megindulásához feltétlenül szükséges, de kevés ahhoz, hogy a csíra a maghéjat áttörje. Egy mázsa tavaszi búzára csak 33 liter, egy mázsa tavaszi árpára pedig 35 liter vizet szabad nedvesítés céljából felhasználni. Első feladatunk, hogy a vetőmagot és a vizet a kijelölt helységbe készítsük s mindaddig várjunk, amíg a víz át nem veszi a helyiség 10 — 12 C fokos hőmérsékletét. A tavaszi búzát először mázsánként 12 liter, másodszor 11 liter, harmadszor pedig 10 liter vízzel öntözzük meg. Az árpa nedvesítéséhez először 13 liter, másodszor 12 liter, harmadszor meg 10 liter vizet szükséges felhasználnunk. Nedvesítés közben a vetőmagot állandóan forgatjuk, keverjük, majd 25 — 30 cm magas garmadába rakjuk és ponyvával letakarjuk. A vetőmagot 2 — 3 óránként átlapátoljuk. Tizenkét óra múlva elvégezzük a második nedvesítést, s egyúttal a csávázást is, melyhez 100 liter vízbe kevert 4 dkg formaiint használunk fel. Csávázás után 2 — 3 óráig ponyva alatt tartjuk a garmadát, hogy a formalin párája az üszögspórákat elpusztítsa. Azután többször átlapátoljuk a vetőmagot s ügyelünk arra, hogy a hőmérséklet 10 — 12 C fokon maradjon. Ezt a műveletet, 10 — 12 órával követően elvégezzük a harmadik nedvesítést, ahogy azt első alkalommal tettük, s 32 — 36 órán belül a csírázás rendszerint megindul, néha még előbb is. Az első nedvesítés után 28 órával vizsgáljuk meg a magvak duzzadását. Ha a szemek 3 — 4 %ának gyökérhüvelyén kis repedés látható, az első munkaszakasz befejeződött. A jarovizálás második részében a tavaszi búzát 20 napon keresztül állandóan r ........ ^ TARTALOM NÖVÉNYTERMESZTÉS Kovács György: Jarovizálással korábban érnek és többet teremnek a tavasziak.....................25 ÁLLATVÉDELEM Hogyan előzhetjük meg az állatbetegségeket .............................26 GYÜMÖLCS ÉSZET Gór a Ernő: Gondozzuk gyümölcsfáinkat .............................26 ÜZEMSZERVEZÉS Dr. Petrűv Frantiáek: Az állami műszaki ellenőrzésre vonatkozó új előírások .....................27 ÁLLATTENYÉSZTÉS Fehér Gyula: Mezőgazdasági tudomány eredményei a gyakorlatban . . . . •........................28 V______________J 6 — 7 C fokon, a tavaszi árpát pedig 14 napig 2 —5 C fokon tartjuk. Az első szakaszhoz szükséges 10 — 12 C fokú hőmérsékletet ne egyszerre, hanem fokozatosan csökkentsük. A vetőmagot gyakori áttapátolással 10 — 12 cm-es rétegben teregetjük szét, a helyiséget pedig szellőztetjük. Az első napon kétóránként végezzük az átlapátolást, a következő napokon pedig már csak egy ízben. A tavaszi búzát vagy árpát a jarovizálás befejezése után nyomban vethetjük. Ha azonban az időjárás vagy a talaj előkészítése miatt várni kell a vetéssel, a vetőmagot rostálással, szeleléssel szárítjuk meg, de nem rakjuk zsákba, hanem kiterítve rendszeresen forgatva tároljuk. Ha a vetés ideje a jarovizálás befejezése előtt következik be, akkor a vetőmagot a jarovizálás utolsó szakaszában nyugodtan vethetjük, mert a szükséges folyamat a földben fejeződik be. A jarovizált magból 10 —15 %-kai szükséges többet vetni. Tavaszi búzából minden méteren 70 — 75 szemet, tavaszi árpából pedig 60 — 65 szemet vessen a gép méterenként. A jarovizált vetőmag gyorsabban kel ki, erőteljesebben bokrosodik, hamarabb szökik szárba és a nyári forróság előtt kikalászol, s így kevésbé fenyegeti az aszály veszélye. A jarovizálás segítségével termesztett gabona korábban aratható és bővebb termést ad, így tehát érdemes a vele járó munkát elvégezni. Kovács György, a vyskovcei EFSZ agronómusa Kuklenicén a huszonöt méter széles és száz méter hosszú hangár típusú üvegházakban már serényen folyik a munka. A hajtatott saláta egy részét az üveg alatt, a többit meg a képünkön látható tápkockák kihelyezése után szabadföldön termesztik tovább. — ksz —
