Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-02-17 / 14. szám
Bratislava 1963 íebruár 17. • Ara 40 fillér XIII. évfolyam, 14. szám. A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK LAPJA 1 A Podluzany-i EFSZ, amely elj nyerte a „XII. kongresszus szövet- i kezet e" címet 732 hektáron gazdái: kodik. Az évzáró gyűlésen szép | eredményekről számoltak be. fiz i eladási tervet túlteljesítették. Lényegesen emelkedett az egy hek- I , tárra eső piaci termelés értéke. < A földterület 27 %-án többéves taj i kormányokat termelnek. Igen szép ( ! a tehénállományuk. A legjobb tehén i ' 35 liter tejet ad naponta. 1 | A szövetkezeti tagok a jól vég] ! zett munka után figyelmesen halll i gatták Ián MALIS mérnök-zootechj | nikus évzáró beszámolóját. < 1 (Foto: CTK) <=D> Emberek, gépeka tavaszra készen Bár a talajt mégi fehér takaró borítja, nagy pelyhekben szállingózik a hő, azonban ez nem változtat a lényegen, enyhül az idő, erősen közeleg a tavasz. Itt-ott jnár érezteti hatását. A természet szeszélye nem tévesztheti meg a falusi embert. Serényen készülődnek, várják az alkalmas pillanatot, hogy földbe tehessék a tavasziakat. íratlan szabály nálunk, hogy a tavaszi munkálatokat rendszerint a Dunajská Streda-i és a komárnói járásokban kezdik elsőnek. Vajon jól felkészültek? Gépeik üzemképesek? Elegendő-e a traktorosuk? — Ilyen gondolatokkal indultunk a két járásba, s íme a következőket tapasztaltuk. A Dunajská Streda-i járásban a Holicei Traktorállomás igazgatója, Varga elvtárs tájékoztatott a gépek üzemképessége felől Elmondta, hogy a közelmúltban végzett ellenőrzésekből kitűnt, hogy a szövetkezetekben a gépek javítására nagy súlyt fektettek. Ezt bizonyítja az is, hogy idáig 40 EFSZ-ben Indulásra készen, kijavított gépekkel várják a tavasz érkezését. A járás számos szövetkezetében — mint például a Zlaté Klas-i, Novy Zivot-i, Opafovské Sokolec-i, okoci, topol'níki és számos más EFSZ-ben — korszerűen felszerelt javítóműhelyekkel és jól képzett javítócsoportokkal rendelkeznek, akik közép-, illetve főjavítások elvégzésére is képesek. Ez a jő eredmények titka. Persze, akadnak olyan szövetkezetek is — mint a bakai, oldzai, trávníki stb. —, ahol serényebben kellene hozzálátni a gépek javításához. A Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium s a mezőgazdasági termékfelvásárlási központi igazgatóság közli, hogy tekintettel egyes EFSZ-ek átmeneti takarmányhiányára, ideiglenesen a megszabottnál kisebb súlyú sertések is felvásárolhatok. A kormány a pénzügyi károsodás enyhítése érdekében 1963. február 6-án jóváhagyta, hogy azok az EFSZ-ek, amelyek február 1. és március 31. között az előírásosnál kisebb súlyú sertéseket adnak el, felárt kaphatnak. Amennyiben az EFSZ-ek a mezőgazdasági felvásárlási vállalattal megegyeznek és 1963. február 1. és március 31. között 50 — 85 kg élősúlyú süldőket szállítanak, értük megkapják az érvényes felvásárlási árakat és ezen kívül kg-ként 2 korona felárat. A 70 — 85 kg súlyú sertések élősúlyának 1 kgjáért 12 koronát kapnak a szövetkezetek. Ha a szövetkezetek az említett időben, kivételes esetekben 50 kg-ná) kisebb súlyú malacot ajánlanak megvételre — olyanokat, amelyeket más mezőgazdasági üzemekben felhizlalhatnak —, úgy 25 kg-ig a választott malacokért járó felvásárlási árat. vagyis kg-onként 22 koronát, és 25 kg-töl 50 kg-ig az 50 kg-os malacok átvételére megállapított árat, és kilónként 5 koronával többet kapnak, így például a szövetkezet egy 35 kg-os A javítók munkáját értékelve azt kell mondanunk, hogy derekasan dolgoztak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a lánctalpasok 100 %-ra, a kerekes traktorok pedig 95 %-ra üzemképesen, munkára készen állnak. Az igazgató elvtárs megjegyzi, hogy az utóbbi időben az alkatrésszel való ellátás is megjavult, azonban ez nem a kerületi raktárak jóvoltából, hanem a traktorállomás szemfüles beszerzőinek leleményessége révén. így mintegy 90%-ra képesek kielégíteni a követelményeket. A traktorállomás a múlt évben éppen az alkatrészhiány végett mintegy 450 000 korona értékű elhasználódott alkatrészt javított meg, s ezzel bizonyos részben fedezte a hiányt. A traktorállomás a szakemberképzés terén is nagy segítséget nyújt a szövetkezeteknek. Tavaly 419 traktorost képeztek ki — ebből 58 volt a női traktoros — idén pedig számukat 600-ra gyarapítják, mivel a járás újabb erőgépeket - 10 lánctalpast és 91 kerekestraktort kap. így szükség lesz újabb traktorosokra. A cél az, hogy egy-egy gépre legalább két képzett traktorosuk legyen. A tavaszi munkáknál elsősorban a komplexbrigádokra építenek, amelyekből a járásban 88 működik jó eredménnyel. Hiányosságnak talán azt hozhatnánk fel, hogy a járás területén mintegy 800 hektárnyi területen nem végezték el az őszi mélyszántást. Egyesek itt a kukorica kései érésére és betakarítására hivatkoznak, azonban körültekintőbb szervezéssel, az ősz folyamán annyiszor hangoztatott mosti módszer következetes alkalmazásával igenis, lehetőség nyílt volna a mélyszántás 100 °/o-os elvégzésére, mert hiszen sem gépekben, sem pedig traktorosokban nem volt hiány. A komárnói járásban Janecka elvtárs, a JNB mezőgazdasági osztályának főagronómusa elmondta, hogy eddig tizenegy szövetkezetben fejezték be 100 %-ra a gépjavítást. Ilyenek például a radváni, a Zemianská Olca-i, a búci, valamint más szövetkezetek, ahol gondossággal, szakértelemmel végezték a javításokat. A járás mezőgazdasági üzemeiben a lánctalpasok javítását 82, a kerekes traktorokét pedig 81 %-ra végezték el. Ez annyit jelent, hogy a gépjavítást meg kellene gyorsítaniuk, de különösen a komárnói, mocai és a lúki szövetkezetben kellene jobban hozzálátni a munkához, ahol nagy a lemaradás. A komárnói járás hurbanovói traktorállomáson nagy gonddal végzi a traktorosképzést. Tavaly 327 dolgozót — ebből 15 nőt — neveltek traktorossá. Idén az a cél, hogy számukat további 450-nel emeljék. Az oktatás jelenleg három helyen folyik, azonban az érdeklődés meglehetősen nagy, s lehetőség nyílna további tanfolyamok szervezésére, de a traktorállomásnak nincs elegendő szaktanítója, tehát szükséges lenne, ha a SVÄZARM segítségükre sietne. Általában véve, a járás traktorosok dolgában jól áll. Egy-egy traktorra 2,4 szakképzett traktoros jut. A járás 34 EFSZ-ében 45, a négy állami gazdaságban pedig 12 komplexbrigád működik. Ütőképes egység, jelentős erő ez. Számolni kell velük, építeni kell rájuk a tavaszi munkáknál. Érthetetlen az, hogy a járás mezőgazdasági üzemeiben 5827 hektáron nem végezték el az őszi mélyszántást — holott a legrosszabb mélyszántás többet ér a legkiválóbb tavaszi szántásnál. Későn érett be itt is a kukorica? Nem nyílt lehetőség a mélyszántás elvégzésére? Itt is a mosti módszerre kell hivatkoznunk, hiszen náluk sincs gép- és szakemberhiány. Hoksza István Világűrben az USA mesterséges holdja Az amerikai Országos Aeronautikai és Űrkutatási Hivatal csütörtökön a reggeli órákban keringési pályájára bocsájtotta a Syncom távközlő mesterséges holdat. A mesterséges hold súlya 36 kg; keringési pályájára hordozó rakéta segítségével juttaták el. A Syncom mesterséges hold keringési pályájának a Földtől való távolsága több mint 35 ezer kilométer. Sebességét összehangolják a Föld forgási tengelysebességével és így a mesterséges hold a térben látszólag mindig egy helyben lesz. A Syncom henger alakú, átmérője 70 cm, s 3840 napelemmel van felszerelve. A 7 400 megaherc frekvencián közvetít és feladata kapcsolatot teremteni Amerika és Afrika között. A Telstar és Relay távközlő mestesrséges holdaktól eltérően, a Syncom kis méretei miatt nincs felszerelve a televíziós közvetítésre alkalmas berendezéssel. Csupán a telefon- és távíró öszszeköttetésre alkalmas. Jelentések szerint a Syncom harmadik távközlő mesterséges hold sikeres fellövése után az amerikaiak még két hasonló mesterséges holdat készülnek felbocsájtani. Amerikai hivatalos jelentés szerint a Syncom rádiókapcsolata a Földdel öt órával kilövése után megszakadt. (CTK) A sertésfelvásárlás ideiglenes módosítása A LEGNAGYOBB TARTALÉK A szövetkezeti gazdálkodás iránytűje a termelési és a pénzügyi terv. A tervszerű gazdálkodás és a nagyüzem szorosan együvé tartozik mezőgazdaságunkban. A többszáz, sőt ezer hektáros szöv#kezetek irányítása elképzelhetetlen időben elkészített tervek nélkül, amelyek megszabják a feladatokat a termelés fejlesztésének ütemét. A tervek megvalósításához, magától értetődően, elegendő gép, korszerű gazdasági épületek, jó vetőmag, kiváló állatfajta, műtrágya, öntözőberendezés és sok minden más kell. Emellett azonban a legfontosabb a jó vezetés, irányítás. Ha figyelemmel kísérjük a gyengén működő szövetkezeteinket (Sázdice, Dőlné Semerovce, Veliká stb.) akkor azt látjuk, hogy ezekben az EFSZ-ekben gyakran változott a vezetőség és főleg az elnök személye. Viszont a jól gazdálkodó szövetkezetekben, mint pl. Maié Trakany, Topol'níky, Vcelince, Sahy és így sorolhatnánk tovább, hosszú évek óta alig volt változás a vezetőségben és az elnök személyében. E napokban tartják országszerte a szövetkezeti zárszámadásokat. Talán ez a legalkalmasabb idő, hogy elgondolkozzanak a „koronás“ szövetkezetek tagjai és vezetői munkájukon, természetesen vonatkozik ez azokra az EFSZ-ekre is, ahol már megteremtették a nagyüzemi mezőgazdaság alapjait, bevezették a szilárd bérezést, a prémium-rendszert, érvényesítik az anyagi érdekeltség elvét, illetve a jó vezetés eredményeként egyre gazdagabb a tagság. Természetesen az eddigi eredmények nem jelenthetnek álljt. Nincs olyan szövetkezet, amelyben nem lehetne magasabb szintre emelni a vezetés színvonalát. Különösen a szakosítás megfontolt bevezetésével még alaposabb terveket lehet készíteni, s még jobban ki lehet használni a technika, kémia legújabb vívmányait. A gyengén működő szövetkezetek pedig végre alaposan mérlegeljék az elmúlt évek tapasztalatait és olyan vezetőséget állítsanak a szövetkezet élére és úgy támogassák annak munkáját, hogy végre megszilárduljon a gazdaság. Ebben az írásunkban mi is a szövetkezetek tagjainak és vezetőinek segítségére akarunk lenni a jó vezető és tevékenységének meghatározásával. Továbbá a vezetők állandó képzésének fontosságát szeretnénk bizonyítani. A „ki a jó vezető" kérdésre adott válasz rendszerint beéri a szocializmushoz való hűség és a szakmai felkészültség követelményének hangoztatásával. Ezen két elv hangoztatása azonban még senkit nem tesz jó vezetővé. Sokan azt is mondják, hogy a vezetőnek születni kell. Ezt nem lehet kategorikuson kijelenteni. Senki sem születik jó vezetőnek, mint ahogy nem születik jó rajzolónak sem. Viszont senki sem tagadja, hogy egyes emberek rendelkeznek bizonyos született adottsággal, tulajdonsággal — ezeket később tudatosan fejleszteni lehet és kell is. Ám, emellett meg kell szerezni bizonyos alapvető ismereteket is, amelyek nélkül egyetlen vezető sem képes jól vezetni, vagyis mások munkáját, cselekedeteit egy bizonyos cél elérésére irányítani, alkotóképességüket kibontakoztatni és gondoskodni mindazokról a feltételekről, amelyek mindehhez szükségesek. Hogy az említett tulajdonságok kialakuljanak valakiben, ahhoz természetesen idő kell. De vajon lehetséges-e ez azokban a szövetkezetekben, ahol „tiszavirág“ életű az elnök és a többi vezető. A mezőgazdaságban nem lehet néhány hónap alatt csodákat elérni. Számtalan olyan elnökünk van, aki az első években nehézkesen mozgott, irányított. De sem a szövetkezei tagság, sem a helyi vezetők nem voltak türelmetlenek és ma már a legjobb elnökök között emlegetik. Hiába van egy elnöknek jó szervező készsége, ha nem ismeri kellőképpen a terveket és nincs áttekintése a pénzügyi gazdálkodásban. Ezekben a szövetkezetekben már előre ismerjük a választ, ha az elnökhöz fordulunk valamilyen kérdéssel: — Menjenek a könyvelőhöz, az mindent tud! A jó könyvelő nagyon fontos a szövetkezetben. De ha az elnöknek, a vezetőségnek nincs betekintése a könyvelő munkájába, az már sok kárt, visszaélést okozott. Az ilyen szövetkezetekben az elnök, a vezetők sok esetben csak bábuk, az EFSZ-ben lényegében mindent a könyvelő irányít. Ha a tagok valamiről érdeklődnek, akkor sok esetben az elnök tévesen informálja őket, mivel nincs áttekintése a szövetkezet pénzügyi gazdálkodásáról, a tervek teljesítéséről. Lassanként ezekből a vezetőkből az ún. „jó emberek" lesznek, akik nem vétenek a légynek sem, viszont a gazdálkodás állandóan egy helyben topog. A vezetőkkel kapcsolatban talán néhány alapelvet említhetnénk, amelyet helyes lenne, ha minden szövetkezetben tiszteletben tartanának és igyekeznének betartani mind a régi, mind az új vezetők és a tagság: • Helyes, ha elnöknek köztiszteletben álló, a gazdálkodáshoz jól értő, lehetőleg helyi embert választanak. Ez ellentétben van azzal a sokat hangoztatott véleménnyel; „nálunk csak idegen ember tud rendet teremteni“. • Az EFSZ vezetőinek tökéletesen kell ismerniök a helyi gazdálkodás körülményeit és az embereket. A jó vezetők nem hajkurásszák a tagokat a munkára, hanem olyan helyzetet teremtenek, hogy a tagok családtagjaikkal együtt saját egyéni érdekeiktől is ösztökélve mindent megtegyenek a közös előrehaladásáért. • Az anyagi érdekeltség megteremtése bár elsőrendűen fontos, de mégsem művel csodákat. Ehhez még az szükséges, hogy a vezetők szót tudjanak érteni a tagokkal, tudjanak bánni az emberekkel és törődjenek szakmai és politikai nevelésükkel. Csak ott lehet jó a vezetés, és eredményes a gazdálkodás, ahol érvényesítik a szövetkezeti demokráciát. Nagyon fontos, hogy a tagság ismerje jogait és kötelességeit, éljen azokkal, illetve teljesítse azokat. Az öntelt, klskirálykodó elnökök előbb-utóbb a leváltás sorsára kerülnek. • Az elnök és a vezetők éljék a tagok életét, ne szakadjanak el tőlük! Ne futkározzanak, vendégeskedjenek fölöslegesen a szövetkezet számlájára. A vezetők óvakodjanak a rokonibaráti befolyásoktól, az ivó cimboráktól. Lépjenek fel idejében mindenféle részlehajlás, igazságtalanság, a közös vagyon herdálása ellen. • Főleg a nagyobb szövetkezetekben a vezetés sok fajta teendővel jár. Rossz a munkamódszere annak az elnöknek, aki mindent maga akar csinálni. A szövetkezet vezetői között körültekintően kell elosztani a munkát, mindenkinek tudnia kell, miért felelős. • A vezetők fordítsanak különös gondot a fiatalok megnyerésére és szakmai nevelésükre. Törődjenek azzal, hogy a különböző iskolákat végzett szakkádereket a gyakörlati tapasztalatokkal rendelkező (agronómus, zootechnikus, gépesítő, csoportvezető) mellé osszák be, időnként értékeljék és úgy irányítsák munkájukat, hogy elméleti tudásukat a gyakorlatban is érvényesíteni tudják. Komoly jelentőséggel bír a vezetés színvonalának emelésében a vezetők stabilizálása. A vezetők pozíciójának megszilárdításában jelentős szerepet játszanak a pártszervezetek és a HNB-ok, Azok a helyi pártszervezetek és HNB-ok, amelyek időben segítségre sietnek a kezdő vezetőknek és építő bírálattal, tanáccsal segítik az egyes vezetők vagy az elnök munkáját, ott a vezetők helyzete fokozatosan megszilárdul. Sok esetben sajnos ez a segítség csak annyiból áll, hogy az illetékesek egyet értenek azzal, hogy le kell váltani ezt vagy azt a vezetőt és másikat kell a helyébe állítani. Sok helyütt a község vezetői olyan elnököt is leváltásra javasolnak, aki éveken keresztül bebizonyította rátermettségét, vezetői készségét. Ilyen esetben rendszerint különböző rokoni kapcsolatok játszanak közre. Minden vezetőnek szüksége van arra, hogy időnként, mind a szövetkezet tagsága, mind a község vezetői értékeljék, bírálják munkáját. De ugyanúgy szükség van arra is, hogy a tagság és a nemzeti ' bizottság is elismerje, támogassa a vezetők munkáját. Nem könnyű vezetőnek, jó vezetőnek lenni. Sokat kell tanulni, hogy lépést tudjon tartani a gyorsütemű fejlődéssel. Számtalan deresedő fejű elnökkel és más szövetkezeti funkcionáriussal találkozhatunk a mezőgazdasági technikumok iskolapadjaiban, hogy távúton elsajátítsák a mezőgazdaság szakmájának csínját-bír.ját. De akik nem járnak iskolákba azok is késő éjszakáig bújják a szakönyveket, mert nem akarnak lemaradni. Amíg szakmai vonalon úgy-ahogy lépést, tartanak a fejlődéssel, addig sajnos a vezetés művészetére főleg csak az élet tanítja őket. Ideje lenne már, hogy a járási nemzeti bizottságok s más illetékes szervek fontolóra vennék, hogy a vezetést is tanítani kell. Amíg 100 és 100 termelési gyűlést tartanak, olyan ritka mint a fehér holló, hogy a vezetés módszereiről tanácskoznának valahol. Már pedig a vezetőképzés megoldása, s az aktív vezetők legjobb tapasztalatainak szervezett elterjesztése éppen az a tartalék, amelynek feltárása bőven kamatoztatja majd az erre fordított energiát. A szocialista mezőgozdosógért malacért 600 koronát (25X22, és 10X5 koronát) kap. Az 50 kg-on aluli sertések árát az említett kulcs szerint csak abban az esetben fizetik meg, ha más szocialista mezőgazadsági üzemek biztosíthatják további hizlalásukat. A mezőgazdasági felvásárlási üzemek szükség szerint további felvilágosítással szolgálnak az érdeklődőknek.
