Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-01-06 / 2. szám

Kézzelfogható eredmények

A Kubány átlagos nagyságú kolhoz. 12 500 hektáron fekszik. Meg sem közelíti a Krasznodar hektárterület óriásait. Terméshozama sem a legmaga sabb. Az idén ugyan kítettek magukért a kolhoztagok, mert még sohasem volt Ilyen Jó termésük: 3700 hektár búzaföldről hektáronként átlag 38 mázsát takarítottak be.

— Hát Jónak, Jó termés — mondja Ivan Szidorenko, a Kubány kolhoz elnöke, — de a Lenin kolhozban hektáronként 47 mázsás búzatermést értek el. Igv hát semmi okunk nincs az elblzakodásra.

V A MÜLT ÉV MÉRLEGE

A kolhoz mezőgazdasága az utóbbi években nagyot fejlődött, de mégsem lehetett egészen kedvezőnek mondani a helyzetet. Világosan mutatják ezt a könyvelési adatok Is. A mérleg tavaly ilyen képet mutatott: 1 314 648 rubelt költöttünk a szarvasmarhák, sertések, Juhok és baromfiak tartására, ezzel szemben az állatok értékesítéséből csak 1 137 272 rubel folyt be a kolhoz pénztárába. A mérleg tehát 177 000 rubel veszteséggel zárult. Az Igazság kedvéért meg kell mondani, hogy a növénytermesztésből származó tiszta Jövedelem — 1 244 743 rubel — bőségesen pótolja a hiányt. De ez más lapra tartozik.

Mi határozta meg az állattenyésztési termékek magas önköltségét? Miért nem fizetődött ki a hizlalás és a tejtermelés?

A Kubány ugyanazokban a betegségekben szenvedett, mint a legtöbb kolhoz. A régi mezőgazdasági rendszer kibékíthetetlen ellentétbe került a mezőgazdaság új feladataival. A füves-vetésforgó megakadályozta a szilárd takarmánybázis létrehozását. Bármennyire Iparkodott is a kolhoz, min. den erőlködése kárba veszett: nem volt elég takarmány. A munka elégtelen gépesítése Is hátrányos helyzetsót. Az állam egyre újabb és újabb kedvezményeket nyújt rendszeresen a falvaknak. A kormány az utóbbi másfél év alatt számottevőért csökkentette a mezőgazdasági gépek, a tartalékalkatrészek, az üzemanyag, a fémek, a tégla, a tetőfedő pala és más építőanyagok árát, növelte a beruházások összegét. Ezenkívül, mint ismeretes, tavasszal felemelték a hús és a vaj felvásárlási árát.

Hogyan mutatkoznak meg ezek a kedvezmények a Kubány kolhozban?

— Kolhozunknak is igen nagy előnyt Jelentenek az új felvásárlási árak — mondotta Szidorenko. — Kifizetődő lett a hús- és tejtermelés. Minden mázsa termék háromtól harminc rúbelig terjedő nyereséget Jelent. Ügy számítjuk, hogy az állattenyésztésből az idén mintegy 220 000 rubel lesz a tiszta Jövedelmünk, jövőre pedig ötven- esetleg hatvanezer rubellal még nagyobb Jövedelemre számítunk.

Amikor a felvásárlási árak emeléséről szóló határozat megjelent, a kolhozban rögtön ceruzát ragadtak, és felülvizsgálták az eddigi terveket. Nemcsak azért buzgólkodtak, hogy „fölösleges“ pénzre tegyenek szert. A kormány által kitűzött fela'dat, mely szerint a legrövidebb idő alatt olyan mértékben kell növelni a hús- és tejtermelést, hogy teljesen kielégítse a városi lakosság gyorsan növekvő szükségleteit, arra késztette a kolhozokat, hogy gondosan felkutassák a belső tartalékokat.

Alapos vizsgálódás után arra a következtetésre jutottak, hogy. jelentősen csökkenteni lehet az állattenyésztő gazdaságok irányító személyzetének létszámát. Ezzel az intézkedéssel

A képen: az Orel terület egyik

készülő új épülete. A környék kolhozai Itt évente 10 000 sertést hizlalhatnak. BOBROV felvétele

met, hizlaldát, nagy baromfiólat, takarmánykeverő üzemet és más épületeket. A régi helyiségeket új berendezésekkel látják el. így például az első számú tejgazdaságban két „fenyőfa“ típusú fejőszerkezetet szereltek fel, amely lehetővé teszi, hogy egy fejőnő 150—200 tehenet is megfejjen. A tizedik számú gazdaságban most fogtak hozzá a „fenyőfa“ felszereléséhez. Az új sertésistállóba most helyezték üzembe a gépesített takarmánykonyhát.

A három évre szóló építkezési terv a következő: korszerű gazdasági épületeket emelnek 2000 bikaborjú hizlalására és 600 tehén tartására, ezenkívül egy sertésistállót, három tojóházat és három csibenevelöt építenek, ahol már 1964-ben 160 000 csirkét nevelnek. összesen 37 állattenyésztési .helyiség építését tervezik. Mind a 3200 tehenet géppel fogják fejni.

A takarmánybázis megszilárdítása lehetővé tette a kolhoz vezetőinek, hogy az állatállomány növelésével kapcsolatban is felülvizsgálják a régi terv számadatait. Azelőtt a jószágállomány szaporodása megelőzte a takarmánytermelés növekedését, s a takarmányhiány azzal Járt, hogy az állatok a vártnál sokkal kevesebb hasznot hajtottak.

Most lehetőség nyílik arra, hogy mennyiségileg és minőségileg is gyarapítsák az állatállományt. A tél beálltáig a Kubány 2394 mázsával több húst ad el az államnak, mint a múlt évben. Felfrissítik a kolhoz gulyáinak tenyészállományát. A tej zsírtartalmú, nak növelése céljából 1963-ban olyan gazdaságot létesítenek, ahol sztyeppéi tehenektől és „jersey“ bikáktól származó fiatal állatokat nevelnek. A bikák már az idén ősszel megérkeztek a Kubány kolhozba.

A Kubány kolhozban július végéig teljesen megvalósították azt a 4 évvel ezelőtt kitűzött tervet, hogy felfrissítik a 6000 birkából álló nyájat. Ma már csakis kaukázusi finomgyapjas merinójuhokat tartanak. A gyapjú és az éves bárányok eladásából befolyt pénz is lényegesen megnöveli a

Növények kezelése ,emberi* gyógyszerekkel

Ha elgondoljuk, hány növény pusztul el évenként különböző betegségek folytán, hogy a burgonya és paradicsom például rákossá válik, a kukoricamagot penész lepi el és elveszti csíraképességét, vagy hogy milyen alattomos módon támadják meg kártevők a gyümölcsfákat — önkéntelenül felvetődik a kérdés, vajon nem lehetne-e a növényeket is hasonló szerekkel kezelni, mint az embereket? Ha az emberiséget gyötrő számtalan kór ellen ugyancsak megszámlálhatatlan orvosság létezik és egyre újabb szereket találnak fel a fertőző betegségek megfékezésére, miért ne lehetne a növényvilágot is megmenteni a pusztulástól? Mi lenne, ha a megbetegedett növényeket pirulákkal, penicillinnel vagy sztreptomicinnel gyógykezelnénk, akár az embereket?

Szovjet tudósok máris magukévá tették ezt az elgondolást, amely már régen foglalkoztatja számos ország kísérleti intézeteinek dolgozóit. Kísérletképpen antibiotikumot (pl. penicillint) helyeztek burgonyaültetés alkalmával a fészkekbe és pirulákat tettek közvetlenül a megbetegedett gyümölcsfák törzsébe. És a próbák várakozáson felüli sikert eredményeztek: a beteg növények meg-A tej nem ital.,

hetjük többé a tejet olcsó italnak. Ha egy tehén egy évben 4000 liter tejet ad, ez a mennyiség 2000 kg elsőrangú marhahús kalóriaértékének jelel meg, azaz nem kevesebbnek, mint 6 darab félmázsás borjúnak. Vagy jobban szeretik a tojást? 4000 liter tej 36 000 tojást képvisel. Tehát, ha egy tojó évi hozama 100 tojás, akkor egy tehén egész baromjijarmmal ér jel. A tehén — állíthatják az ökonómusok — nem a legrosszabb termelőeszköz.

De igen helytelen volna, ha a tejet csupán kalorikus szempontokból értékelnénk. A tej ideálisan sokoldalú élelmiszer. Hiszen már az a tény, hogy az emlősök legfiatalabb nemzedéke életének első szakaszában kizárólag tejjel táplálkozik, is eléggé meggyőzön bizonyítja, hogy a tej szinte csodálatos arányokban tartalmazza valamennyi szükséges tápanyagot: fehérjét, zsiradékot, ásványi anyagokat és vitaminokat.

A fehérje feltétlenül szükséges az állati test felépítésében és regenerálásában. Az építőanyagot ugyan az aminosavak képezik, de azokat az állati szervezet az emésztés folyamán a fehérjékből nyeri, bár nem minden fehérjeféléből egyformán és azonos menynyiségben; a tejfehérjét értékesíti a legkönnyebben, 97 — 98 százalékban, más fehérjéket viszont csak legfeljebb 90 %-ban.

A tejzsíradék távértéke alapján egyike a legértékesebbnek. Nem köpülés közben képződik a köpüben, ahogyan azt gyermekkorunkban képzeltük el, hanem már a frissen fejt tejben található igen finoman elosztva. Mint minden zsiradék, mindenekelőtt az életadó energia a meleg forrása. A tej kalorikus értéke közvetlenül zsírtartalmától függ. Egy liter lefölözött tej 300 kalóriát tartalmaz. Négyszázalékos tej teljes értékű tehát 620 kalóriát tartalmaz'.

A tejcukor (laktóza) is igsn könnyen emészthető és ezért a szervezet 99 %-ban értékesíti. A tejcukor nemcsak kiadós energia. forrás, hanem igen fontos tényezője a bélrendszer varányvilógának, elfojtja a bomlást és a mérgezést okozó csirákat.

A tej ásványokban is utolérhetetlen élelmiszer Orvosságok sem tartalmazzák az ásványi elemeket 1 olyan könnyen felszívódható állapotban, mint a tej ásványanyagait. Meszet és foszfort a fiatal szervezet részére, a csontképzés ’■észtre 1 annyira fontos anyagokat. amelyek tej hiányában oly nehezen kerülhetnének az emberi és állati testbe.

Hát még a vitaminok!

Ezekről a tejjel kapcsolatban egész könyvet lehetne összeírni, annyi található belőlük a tejben, A, B,, B2, Bfj, C, D, E, K, PP,. .. i Mindezek fellelhetők benne, s majdnem mindig igen jelentős mennyiségben.

3. Kloboucník

Ha mindazt egyszerre szekerekre

kellene raknunk, amit egyetlen tehén egy év alatt elfogyaszt, bizonyára meglepődnénk. Mert egy jó tehén tizenkét hónap alatt igényel mintegy 15 q takarmányszalmát, 20 q alomszalmát, 6 q lucernaszénát, 16 q zöldkeveréket, 10 q zöldherét, 3 q takarmányrépát, 20 q répaszeletet, 10 q répafejet, 20 q szilázst, 6 q szemestakarmányt, 300 hektoliter vizet. A tehén ad nekünk ezzel szemben egy év alatt 100 q trágyát, néhány ezer liter húgylevet, mintegy 3500 liter tejet, egy borjút és egyszer, - halála után - bőrt, faggyút, szarut és csontokat.

Miután átolvastuk a tehénnek ezt az óriási étlapját, t-alán arra gondolunk, hogy ezek után ki sem fizetödik a Riska tartása. Tíz szekérderék takarmány és 6 ciszterna víz! Tehát 100 tehén részére — hiszen legalább ennyije van minden közepes szövetkezetnek — ezer kocsi takarmány és 600 ciszterna víz szükséges! És mennyi munkába kerül mindez! Azt csak az tudja, aki a takarmányt te-meszti és begyűjti, de megmondja az etető és a fejönö is. Nem volna-e ezért helyesebb, ha tej helyett kamillát, hársfateát vagy csipkebogyóteátinnánk és a tehénből, amíg fiatal és a húsa ízletes, inkább bifszteket vagy rostélyost csinálnánk?

Jól tudják, erre „nem“ -et mondok.

Bizony nem! Nem vágjuk le a tehénkét, amíg fiatal, ellenkezőleg arra törekszünk, hogy a jövőben minden tehén ne 15—20 évig, hanem 30 esztendeig adjon tejet.

De ezzel a feladattal már a kutatók mesterségébe kontárkodnék és mivel kutató nem vagyok s előreláthatólag nem is leszek, inkább foglalkozzunk a tejjel. Mert itt nem is annyira a tehénről, mint inkább a tejről van szó.

Szinte hallom, ahogy mondják: unalmasabb témát nem is találhatott! De ne mérgelődjenek. Valaki még azt is morogja talán, hogy évente egyszer is alig iszik tejet. Hagyjuk ezt a hőst. Eszünk ágába sem jut csecsemőkorára emlékeztetnünk. De nem árt, ha csak úgy feltűnés nélkül arról érdeklődünk, szereti-e a vajaskenyeret, a tejszínhabos tortát, a joghurtot, a szilvásgombócot túróval, az emmenláii vagy az eidami sajtot... Akkor aztán majd belátja, hogy mégsem olyan egyszerű az étkezés tej nélkül, még ha elvből csak tiszta kútvizet is iszik.

A tej folyik ugyan, mint a víz, a sör vagy, a bor, mégsem soroljuk az italok közé. Ismerünk bár pillanatokat, azokat az élvezetes, felfrissítő pillanatokat, amikor fáradtan megiszunk egy csupor aludttejet, de hogy italnak nevezzük, az hálátlanság és félreértés volna.

Mert a tej élelmiszer! Mégpedig igen értékes élelmiszer. Hiszen egyetlen liter kalóriaértéke félkiló legfinomabb marhahúsénak, vagy 9 tojásénak felel meg és ezt a tényt szem előtt tartva nem tekint-Úiévi üdvözlet a leeiobbaknak

kollektívája a velkékapusani, Mária Gabriová kollektívája a bottyáni és Oláh Anna kollektívája a gocsáltovoi szövetkezetből.

Sok mezőgazdasági üzem örömmel tekint vissza az elmúlt évre. A sztudeneci szövetkezet a kedvezőtlen időjárás ellenére is 202 mázsa burgonyát termelt hektáronként. A palíni szövetkezet 81 mázsa szemeskukoricát termelt hektáronként. A péderi szövetkezet 185 hektáron átlagosan 39 mázsás hektárhozamot ért el gabonából.

Az új évben követhetnék az élenjáró kombájnosok példáját. Bene István, a períni szövetkezet kombájnosa SZK —3-as kombájnjával 490 hektárról takarította be a gabonát. Észterházi Bertalan, a velkékapusani szövetkezet traktorosa 44 hektárt takarított be burgonyakombájnnal. Tokarcsik Sándor, a sztrázsszkéi szövetkezet traktorosa 55 hektárról takarította be a kukoricát.

Az állattenyésztésben nagyszerű eredményeket ért el Bácskái Erzsébet Malíhoresról, Fazekas Júlia Turnyáról, Varga Mária Sacáről és Sándor Júlia

Kehnyeeről.

Az új évben reméljük minél többen követik az élenjárók példáját és lényegesen sikerül emelni a mezőgazdasági termelést.

Bohus Nemcek (Kosice)

Az űj évben joggal kívánhatunk sok sikert és boldogságot a kehneci, sztretávkai szövetkezetnek, a szomotori és sztrázsszkéi állami gazdaságoknak, amelyek megkapták „A XII. pártkongresszus gazdasága“ címet. Kiváló munkát végzett Sztabu László

gyógyultak! Kitűnt továbbá, hogy a vetőmag antibiotikumokkal történő csávázása a vetés előtt fokozza a csíraképességet meg a terméshozamot. A kukoricánál például 30 százalékkal nagyobb terméshozamot értek el. Emellett nem is drágák ezek az „orvosságok" Mert növények kezeléséhez a nem csírátlanított antibiotikumot, az úgynevezett „olcsó félkészárut“ is felhasználhatjuk.

A jeles kutatók azt is megállapították, hogy az antibiotikumok „rohamának" még a gyümölcsfák ádáz ellensége, a gyapjaspille sem tudott ellenállni. Az a „719“-es számú, illetve jelzésű készítmény, amellyel a gyümölcsfák talaját utántrágyázták és levelüket permetezték, kérlelhetetlenül, százszázalékosan elpusztította a kártevőket.

Az örmény Szovjet Szocialista Köztársaság Tudományos Akadémiája most terjedelmes tanulmányt tett közzé „Antibiotikumok alkalmazása a növénytermelésben“ címen, amely részletesen ismerteti a szovjet tudósok sikereit a kutatás eme felette érdekes ágazatában.

K. E.

kolhoz Jövedelmét, és megkönnyíti más állattenyésztési ágak fejlesztését.

Az emberek különböző szemmel nézik a számokat. Egyesek csak vesződséges fejtörést látnak bennük, mások viszont érdekes olvasmányt. A számok szemléltetően mutatják az emberek törekvéseit, az elvégzett munkát, az élet dinamikáját.

A kolhoztagok már 1963-ban el akarják érni az első kitűzött célt. Ez annyit jelent, hogy több mint 75 000 mázsa húst, 55 000 mázsa tejet, 3 000 000 tojást adnak el az államnak.

A kolhoz vállalta, hogy három év alatt kétszeresére növeli a hús, és másfélszeresére a tej termelését. Az eddigi eredmények azzal bíztatnak, hogy el is érik ezt a célt. /. GORIN

szép összeget — 33 600 rubelt — takarítottak meg, amelyet más célokra fordítottak. Egyéb tartolékokat is felfedeztek. Megszervezték például az úgynevezett növénytermesztési hulladékok hasznosítását. Elmés készüléket szerkesztettek, amely lehetővé teszi, hogy a^ búza aratásakor különösebb megerőltető munka nélkül több száz mázsa pelyvát és töreket takarítsanak be. Tápértékét tekintve a búzapelyva nem marad el a zöld kukoricaszár mögött.

A Kubány kolhozban a rendelkezésre álló pénz oroszlánrészét építkezésekre és az állattenyésztő munka gépesítésére fordítják. Valamennyi állattenyésztő telepen, ahol csak Jártam, építettek valamit: lóistállót, fejőterbe hozta az állattenyésztő telepeket. Végül az állami felvásárlási árak alacsony szintje is hozzájárult ahhoz, hogy nem fizetődött ki az állattenyésztés.

A LEGFONTOSABB INTÉZKEDÉSEK

Az állam természetesen nem nézhette tovább ezeket a súlyos fogyatékosságokat. Az egyik legfontosabb intézkedés a korszerű sorközi földművelési rendszer bevezetése volt. Az ilyen átszervezés, az ilyen radikális „gyógykezelés“ vitathatatlanul „stratégiai“ Jellegű, mert a betegség fő gócának felszámolására irányul. Az átszervezés teljes megvalósításához aránylag hosszú időre van szükség. De a Javulás már most is érezhető, mert sikerült megteremteni a takarmánybőség szilárd alapját. A Kubány kolhoz tapasztalatai Is ezt mutatják.

A kolhoz az idén tavasszal nagy erővel fogott hozzá a kapásnövények, elsősorban a tápanyagokban bővelkedő, gazdag termést hozó kukorica és borsó termesztéséhez. A kukorica vetésterülete 3400 hektárra növekedett. A múlthoz képest sokkal nagyobb területen vetettek borsót és cukorrépát.

Az új vetésrendszer lehetővé teszi, hogy olyan mennyiségű olcsó és értékes takarmányhoz jussanak, amire néhány évvel ezelőtt még gondolni sem lehetett. 1953-ban például a kolhozban mindössze 2000 szarvasmarhát tartottak, de 500 bikaborjú számára más vidéken béreltek legelőt. Most 7500-ra gyarapodott az állomány, de nem kell aggódni a takarmány miatt.

A HALADÁS ÖSZTÖNZŐI

A földművelés gyökeres átszervezését különféle közvetlen intézkedések kisérik, amelyek szintén előmozdítják a hektárhozamok és az állattenyésztés hasznosságának állandó növekedő-