Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-01-04 / 1. szám
Sok ideges ember tanúsíthatja, hogy elaludni nehéz. Az emberek különféleképpen igyekeznek álomba merülni. Van, aki a hidegvizes lemosásra esküszik, mások altatót szednek, egyesek tele gyomorral vonják el a vért az agytól. Egy amerikai altató-berendezés nem más, mint magnó-készülék, amely az eső monoton kopogását játssza az alvójelölt fülébe. A találmány különben nem új. Egy tisztviselő barátom már évek óta magnó segítségével alszik el. Az elalvás céljait szolgáló szalagra egy termelési értekezletet vett fel. Saját bevallása szerint, amikor a magnóból elhangzik ez a néhány szó: „Kedves kartársak, most a beruházások pénzügyi vonatkozásainak néhány kérdésével szeretnék foglalkozni ..." - már nem képes nyitva tartani a szemét. fa Mesterséges szem. Lengyelországban „mesterséges szentnek nevezett készüléket szerkesztettek vakok részére. A készülék egy fejre szerelhető sisakból áll, amelynek belsejében nyolcvan fűtőelem helyezkedik el nyolc sorban. Amint a külső fényhullámok a mesterséges szemre rávetődnek, villamos impulzusok keletkeznek, s a fűtőelemek rezgésbe jönnek és nyomást gyakorolnak a fejbőrre. A vak ember így megtudja, hogy melyik oldalról közelít akadály. A vágási engedély kiadására vonatkozó új rendelet helyes alkalmzásárúl Mivel a vágási engedélyekre vonatkozó 69/1962 Zb. számú rendelettel kapcsolatban sok kérdés merült fel nemcsak a vágási engedélyért folyamodó egyének részéről, hanem a nemzeti bizottságok felelős dolgozói részéről is, olvasóinkat bővebben tájékoztatjuk az új rendeletről. Végtelenül szeszélyes az időjárás így télidőben a Krkonose hegyei közt. Egyik órában gyönyörűen süt a nap, sziporkázik a hómező, a másik órában meg már hóförgeteg zúdul alá, s betemet mindent. Felvételünkön a peci vadászpihenő látható, amint ablakáig ér a hó, s az ereszen megannyi jégcsap sorakozik ... (Foto: NKI) A szamár meg a gyorsvonat A nyugatnémet politika hangadói mostanában állandóan fokozódó idegességgel reagálnak minden olyan megnyilvánulásra, amely ellentétben áll revansista és agresszív politikai irányvonalukkal. Igaz az is, hogy az utóbbi időben Adenaueréknak mind több okuk van az izgalmakra. Különösen érzékenyek az olyan megnyilvánulásokra, amelyek pozitív módon foglalkoznak a Német Demokratikus Köztársasággal. Természetes tehát, hogy Kennedy elnök legutóbbi televíziós nyilatkozata, amelyben „a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság létérdekeinek tekintetbevételéről“ beszélt, általános felhördülést váltott ki a bonni berkekben. Hogyan lehetséges az, hogy egy nem létező országnak, az NDK-nak még létérdekei is vannak. (A bonni politika ugyanis nem létező országnak tekinti a Német Demokratikus Köztársaságot.) Nem kevés gondot és csalódást vált ki az NDK nemzetközi tekintélyének állandó és felt art hat at lan növekedése; Nemrég az NDK és Ceylon viszonyában beállt kedvező változás miatt hördültek fel a bonni körök. Ceylonban ugyanis Adenauerék tiltakozása ellenére egy fasisztaellenes NDK-filmet vetítettek, mely leleplezi a nyugatnémet politikai apparátust. Sőt újabban élénk kereskedelmi kapcsolatok alakultak ki Ceylon és az NDK között. Adenauerék külügyminisztériumának minden zavaró tevékenysége és fenyegetőzése ellenére az NDK napról napra több semleges állammal köt kulturális és gazdasági kapcsolatokat és ezáltal mindig több ember ismeri meg a német kérdésben az igazságot. Azt, hogy két német állam létezik, az egyik folytatja II. Vilmos és Hitler agresszív imperialista politikáját, amely már két alkalommal döntötte pusztító háborúba a világot, a másik állam pedig, a Német Demokratikus Köztársaság, az első szocialista német állam, amely a népek egyenjogúságának, kölcsönös megbecsülésének és megértésének elvi álláspontján építi baráti kapcsolatait a többi népekkel. Bizonyos, hogy Adenauert és háborús gyújtogató cinkosait még nemegy meglepetés éri majd az NDK fejlődésével és nemzetközi tekintélyének emelkedésével kapcsolatban, Ezeknek a csalódásoknak okszerűen be kell következniük, mert aki a tények elöl a homokba dugja a fejét, az vagy megfullad, vagy idővel kénytelen lesz szembenézni a valósággal és szégyenszemre kell belátnia, hogy a szocialista német állam fejlődését a politikai intrika és erőszak éppúgy képtelen megállítani, mint a szamár a gyorsvonatot. -petri-Jó tudni a disznótorról... Alig dereng még az ég alja, amikor sertés sivítása veri fel a csendet. Faluszerte folyik a disznóvágás. Nagy esemény a falusi család életében a disznóölés. Kicsik és nagyok, alig várják, hogy terítékre kerüljön a gömbölyűre hízott disznócska és sorra kerüljön a forrázás, a perzselés, hasítás, nem is beszélve a napot betetéző finom lakomáról: a torról. Bi-t-san kevesen gondolnak ezeken a ki elesen kedves napokon arra, hogy milyen figyelemre, óvatosságra van szükség ilyenkor. Hazánkban évente több mint száz súlyos műtétet okoznak a házi disznóvágások során előforduló felelőtlenségek. Napjainkban egyre több a „koca“ böllér, — vaovis az olvan ember, aki csak „el-Embervadászat Dél-Vietnamban Dél-Vietnam rizsföldjein és a dzsungelben az utóbbi évek folyamán egyre erősebben hangzik a nép szabadságharcának csatazaja. A Ngo-Dien- Diem diktatúrája alatt nyögő parasztság a nép felszabadító mozgalmának élcsapatát képzi. A harc végcélja a Diem-féle parancsuralom felszámolása, a demokratikus* szabadságjogok kivívása és egész Vietnam egységének helyreállítása. E harc jelenlegi legfontosabb mozzanata az ún. stratégiai falvak elleni küzdelem. Ezek keretében igyekeznek ugyanis az amerikai instruktorok által vezetett Diem-bandák elszigetelni a parasztságot a nemzeti felszabadító mozgalomtól. Ngo-Dien-Diem diktátor csapatai az USA-zsoldosokkal karöltve 7 millió dél-vietnami paraszt ellen folytatnak hajtóvadászatot, akiket ezekbe a „rezervációkba“, azaz gyűjtőtáborokba kényszerítenek. Ezen alapszik barbár tervük, mely szerint az országban minden férfit, asszonyt és gyermeket felügyeletük alá akarnak kényszeríteni. Ily módon igyekeznek megbéklyózni a népet és lehetetlenné tenni számára, hogy támogassa a szabadságharcosokat vagy maga is fegyvert fogjon elnyomói ellen. Minden ilyen stratégiai falut hermetikusan elszigetelnek a külvilágtól, magas, sűrű bambuszsövénnyel kerítik be. A kerítés körül hegyesre faragott bambuszrudakkal, szöges deszkákkal bélelt vermeket — embercsapdákat — ástak. A környékező dombokon katonaság vagy milicionista alakulatok lesik, őrzik az egész terepet, amelyet keresztül-kasul drótakadályokkal tűzdeltek tele. Egy ilyen telepről engedély nélkül senki sem távozhat. Ha pedig valaki engedéllyel hagyja el a stratégiai falut és naplementéig nem tér vissza, Diem zsoldosai az Illető családjából azonnal túszokat szednek össze... A stratégiai falvakba főként azokat a parasztokat koncentrálják, akik elszórtan élnek és ezért mindig gyanúsak, nem működnek-e együtt a partizánokkal, esetleg maguk is azok. Ezért büntető expedíciókat folytatnak ellenük, összeterelik őket egy helyre, ahol a foglyoknak gyakran maguknak kell felépíteniük saját börtönüket. Később idehozzák aztán a családtagokat is, eddigi falvaikat pedig felégetik és így minden illúziótól megfosztják a számüzőtteket, hogy valaha visszatérnek majd falvaikba. A Saigonban székelő amerikai vezérkar azonkívül még három, ugyancsak koncentrációs tábor megszervezésére irányuló akciót tervezett. A Saigontól északra elterülő körzetben végrehajtandó akció neve „Napfölkelte",az ország délvidékére tervezetnek „Delta“-tábor, a „Fecske“ pedig a keleti vidékek gyűjtőtáborának az elnevezése. E három hadjárat végrehajtására amerikai tisztek és instruktorok vezetésével több ezer katonát, tüzérséget, szállító és harcirepülőgépeket összpontosítottak, Ahogy azonban maguk az amerikai lapok beszámoltak róla, a nagyszabású és nem csekély költségekkel megszervezett akciók 18 hónap múlva sem hozták meg a várt eredményt — sőt azt is mondhatnánk, hogy csődöt mondottak. Ngo-Dinh-Diem-ék és amerikai tanácsadóik hat dél-vietnami tartományban hiába égettek fel több mint 250 falut. A parasztok nem adták fel harcukat és folytatják a küzdelmet a gyűlöletes diktatúra ellen. Juraj Svrcina leste“ a disznővágás fortélyait, senki nem figyelmeztette, oktatta ki őt munkája felelősségteljességére. Nagy baj az is, hogy egyes helyeken, amikor a bontásra kerül sor, a böllér már erősen kapatos, vagyis rózsaszínben látja a világot. Nem sok fontosságot tulajdonít tehát annak, hogy a gyönyörűen fejlett, egyébként egészséges májban egy, esetleg két, három vízzel teli kisebb, esetleg diónyi, tojásnyi hólyagot talál. Hogyne, amikor talán nem is sejti, hogy a következő pillanatokban ember és állat sorsa felett kell döntenie. A vízzel teli hólyagban olyan veszedelmes féreg él, amely emberre, állatra egyaránt ártalmassá válhat. Sajnos, a legtöbb böllér kivágja a hólyagot a májból és odadobja a kutyának. A kutya bekapja a beteg részt és beleiben a féreg szaporodásnak indul. A fertőzött kutya egészségesnek látszik, senki nem sejti milyen veszély fenyegeti a kisgyermeket, aki hűséges cimboráját simogatja, becézgeti. De nemcsak a gyermeket, hanem a kutyával közvetlen kapcsolatba kerülő felnőtteket is. Hogy a körforgás teljes legyen, a kutya ürülékével férgek távoznak el és fertőzik a réteket, legelőket, amelyről aztán a legelésző, turkáló sertés újra felszedi őket. Ha a férgek által fertőzött személy nem kerül idejében orvosi kezelés, műtét alá, életét yeszedelem fenyegeti. A műtét, mint már az elején mondottam, súlyos és hosszadalmas, így leghelyesebb, ha elejét vesszük, meggátoljuk a fertőzéseket. Helyesen jár el a böllér. ha a levágott sertés beteg máját teljes egészében megsemmisíti, vagyis elégeti. Ez az egyetlen módja a megsemmisítésnek, mivel tudjuk, hogy a föld alá ásott húsrészeket a kutyák kikaparják. Egy-két kiló máj miatt ne kockáztassuk önnön, családunk és embertársaink életét, egészségét. Aki disznóvágás idején helyesen és körültekintéssel jár el, megérdemli az asztalra kerülő friss, ízletes, meszszire illatozó finom falatokat. Ezért kívánjuk: váljék egészségére! Vígh Rózsa is jóváhagyja. Ez rendkívüli esetekben történhet meg, ha a földműves nagy családdal rendelkezik, ha 15 éven aluli gyermekei vannak, vagy vele egy háztartásban aggok, esetleg tbc-s betegek élnek. A földtulajdonnal nem rendelkező családok egy naptári évben csak egy vágási engedélyt kaphatnak, azt is csak abban az esetben, ha a sertéstartást előzőleg a helyi nemzeti bizottság engedélyezte. Zsírbeadási kötelesség Az új rendelet előírja, hogy minden disznóölés után 5 —7 kg zsírt kötelező beadni. Öt kilő zsírt csupán a szövetkezeti tagok és a szocialista szektor mezőgazdasági üzemeinek dolgozói adnak be. A többi sertéstenyésztők, vagyis az önállóan gazdálkodó parasztok és a földtulajdonnal nem rendelkező családok minden disznóölés után 7 kiló zsírt adnak be. A zsírbeadási kötelezettségtől mentesítették azokat a családokat, ahol két tizenöt éven aluli gyermek és egy agg van, vagy ellenkezőleg: két agg családtag és egy tizenöt éven aluli gyermek. Minden esetben három személyről van sző. Ha a családban tbc-s beteg van, akkor mentesülnek a zsíreladási kötelezettség alól. A munkaképtelenségről a helyi nemzeti bizottság szociális bizottsága dönt, mivel ő ismeri legjobban a község lakóit, s ezért a kivételes esetekre vonatkozó határozatai jogérvényesek. A 15 éven felüli gyermekeket még abban az esetben sem tekinthetjük munkaképteleneknek, ha az iskolát látogatják. Ha a járadékosnak (aki tartósan munkaképtelen) két 15 éven aluli gyermeke van^mentesül a zsíreladási kötelezettség alól. Ha az állatorvos megállapítja, hogy a levágott hízó bőrbetegségben szenved vagy pedig kiselejtezett kihiztalt sertésként ölnek le, nem kötelező a krupon beadása. Azok a polgárok sem kötelesek beadni a sertéskrupont, akik félreeső helyeken, erdészlakban, vagy tanyákon élnek, és a sertésölést saját maguk végzik el. Ehhez az engedélyt a járási nemzeti bizottság adja. A vágási engedélyek kiadásáról, ha a kérelmező eleget tett az összes előfeltételeknek, a helyi nemzeti bizottság dönt, amely nyilvántartást vezet a disznóölésekről. Kivételes esetekről, amelyeket a helyi nemzeti bizottság továbbít, a járási nemzeti bizottság határoz (ha a kérelmező nem teljesítette az előírt feltételeket, de olyan helyzetben él, hogy nem lehet tőle megtagadni a vágási engedélyt). A második vágási engedély kiadásáról is minden esetben a járási nemzői bizottság dönt. A helyi nemzeti bizottság nem engedélyezheti a második disznóölést, de a vágási engedélyt minden esetben a helyi nemzeti bizottság adja ki. (rn) nemzeti bizottság mezőgazdasági szakosztálya adhat. Milyen esetben tehetnek kivételeket ? A járási nemzeti bizottságok kivételesen vágási engedélyt adhatnak az olyan szövetkezet tagjainak, amely saját hibáján kívül nem teljesítheti sertéshús eladási tervét (például sertésvész vagy más elemi csapás következtében). Továbbá vágási engedélyt adhat az olyan szövetkezet tag- , jainak, amelynek csak jelentéktelen , mennyiségű hús hiányzik eladási tér- ' vének teljesítéséhez, vagy pedig te- ' kintetbe veszik azt is, hogy húsból ( összesen eladási tervét teljesítette. ( Kivételt tehetnek azokkal a sző- t vetkezeti tagokkal is, amelyeknek ( szövetkezete nem teljesítette ugyan maradéktalanul sertéshús-eladási tér- * vét, ellenben tejből, tojásból, gabo- ^ nából vagy burgonyából túlteljesítette ( azt, méghozzá az eladásra váró hús ( értékének megfelelő mennyiségben. ( A rendeletet utólag olyan értelem- • ben módosították, hogy a nemzeti j bizottságok a vágási engedélyek ki- ( adásakor teljes mértékben érvénye- j sítsék a rendelet keretén belül kínálkozó lehetőségeket a kérelmezők * érdekében, hogy ne kerüljön sor fö- j lösleges szigorúságra. Tehát a járási f nemzeti bizottság felelős dolgozói kötelesek minden esetben megvizsgálni az eladási terv nem teljesítő-: 1 sének okát, és ahol a szövetkezet * valóban nem tehet az eladási terv * nem teljesítéséről, a tagoknak a vágási engedélyt megadják. Első disznóölésnek az 1962. augusz- £ tus 1-től, vagyis a rendelet érvénybe 1 lépésétől számított első disznóölést tekintjük a szövetkezeti tagok és a < szocialista szektorban dolgozók ese- v tében. A többi vágási engedélyért fo- 1 lyamodó személyek esetében első- a sorban a szociális feltételek figye- s lembevételével engedélyezzük a má- f sodik disznóölést. 1 s Rendkívüli esetek i Ha közös háztartásban két család t él, akkor csak egy disznóölésre formálhat jogot. Ám minden esetben a tekintetbe kell venni az említett csa- e ládok tagjainak számát, a kisgyerme- z kék, aggok vagy betegek számát, és v elsősorban azt a körülményt, van-e e a család tagjai között tbc-s. Közös t háztartásban élő családoknak, ame- t lyeket túl népesnek tekintünk, első- r sorban a szociális feltételek szem- ó pontjából adhatunk két vágási enge- 1 délyt. <3 Az önállóan gazdálkodó parasztok k csakis akkor kaphatnak két vágási r engedélyt, ha több mint 0,5 hektáron r gazdálkodnak, s a második engedély 1 kiadását a helyi nemzeti bizottság £ javaslatára a járási nemzeti bizottság r Az u] rendelet lényégé Az új rendelet lényegében csak egy disznóölést engedélyez. Üj feltételekhez köti a vágási engedély kiadását, a beadandó zsír mennyiségét és a levágott hízó kruponjának beadását. A régi rendelet szerint a szövetkezeti tagok kivétel nélkül és akadálytalanul megkaphatták az első vágási engedélyt. Az új rendelet értelmében a szövetkezeti tag csak akkor kaphat vágási engedélyt, ha szövetkezete hízósertésekből teljesítette szerződéses eladási kötelezettségét. Azok a családok, akik otthon sertést nevelnek, csak akkor kaphatnak vágási engedélyt, ha a sertéstartási a helyi nemzeti bizottság előzőleg engedélyezte. Az önállóan, több mint fél hektáron gazdálkodó parasztok csak abban az esetben kaphatnak vágási engedélyt, ha teljesítették folyó évi húseladási feladataikat. Ha a vágási engedélyt januárban vagy februárban kérik, akkor a feltételt az előző évi húseladási terv teljesítése képezi, és tekintetbe veszik azt is, hogyan teremtette meg az előfeltételeket a folyó évi termelési és eladási terv* feladatainak teljesítésére. Az új rendelet arra kötelezi a helyi nemzeti bizottságokat, hogy pontos és rendszeres nyilvántartást vezessenek. Ezzel akarja megakadályozni az olyan esetek ismétlődését, amikor az eladási tervüket nem teljesítő földművesek gyakran két vágási engedélyt is kaptak és az így szerzett hússal és zsírral kereskedtek. A régi rendelet módosítására aaért volt szükség, hogy a szövetkezetek dolgozói többet törődjenek a szövetkezet húseladási tervének teljesítésével, és a növénytermesztés dolgozói jobban gondoskodjanak a takarmányalap feltöltéséről. A múltban a szövetkezeti tagok háztáji gazdaságukban 2—3 sertést is hizlaltak, s gyakran helytelenül a szövetkezet takarmányalapjából merítettek. így természetesen csökkentették a szövetkezet takarmányalapját, ami a sertéshús termelésének és eladásának csökkenéséhez vezetett. Lényegében tehát arról van szó, hogy minél több hús kerüljön az állami alapokra. Ugyanebből az okból vezették be a zsír kötelező eladását is. Aratóünnepségek, évzáró közgyűlések stb. alkalmával csak abban az esetben engedélyezhető a vágási engedély kiadása, ha a szövetkezet hízósertésekből az év elejétől teljesítette eladási tervét. Tehát ha decemberben folyamodtak vágási engedélyért, akkor a feltétel a háromnegyedévi sertéshús-eladási tervének teljesítése volt. Ha januárban kerül sor a disznóölésre, akkor az előző évi sertéshúseladási terv teljesítése képezi a vágási engedély kiadásának előfeltételét. Az említett ünnepélyes alkalmakra engedélyezett disznóölésből származó húst a szövetkezet csupán a közös étkezés céljaira használhatja fel, s nem árusíthatja, vagy pedig nem oszthatja szét a szövetkezet tagjai között. Ugyanez vonatkozik a szocialista szektor többi mezőgazdasági üzemeire is. Ilyen célra vágási engedélyt csupán a járási 1963. január 4.
