Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)

1962-08-12 / 64. szám

Törődjünk a talajjavítással -hogy többet teremjen a föld A TALAJERŐ JAVÍTÁSA érdekében évről-évre nagyobb befektetéseket eszközöl népgazdaságunk. Sajnos, ezek a befektetések nincsenek min­dig célszerűen kihasználva. Idén a kosicei járás talajjavításra 7 millió 800 ezer korona befektetést kapott 384 hektár vizenyős terület lecsapolására, 800 m hosszú patak­meder szabályozására, valamint 437 hektáron hígtrágyagazdálkodás léte­sítésére. Már esztendő derekán túl járunk. Ha a félévre előirányzott feladatok teljesítését megvizsgáljuk, elégedett­ségről szó sem lehet. így például a Mező- és Erdőgazdasági Talajjavító Vállalat Kerületi Üzeme (Rozhanovce) csak 91,6 százalékra teljesítette fél­évi tervét, a Csanyai Talajjavító Szövetkezet csupán 32,9 százalékra tett eleget ezirányú feladata teljesí­tésének. Egyedül csak a Rozhanov­­cei Talajjavító Szövetkezet érdemel dicséretet félévi terve 116,2 százalé­kos teljesítéséért. Ez a talajjavító szövetkezet nemcsak hivatkozik a ne­hézségekre, hanem sorra le is gyűri azokat. A szükséges gépeket a pre­­sovi járástól kölcsönözték, s elérték azt, hogy a félévi tervet túlteljesí­tették. Viszont a csanyaiak a munka­erőhiányra, s gépek hiányára hivat­kozva várták, hogy majd a „sültga­lamb a szájukba repül". A kerületi üzem címére annyit, hogy a múlt évben 7 szövetkezetben kellett volna a hígtrágyagazdálko-Gyüjtsünk gyógynövényeket Lapunkban a múlt hónapban ismertetett gyógynövények közül a következők továbbra is gyűjt­hetők: a fekete áfonya, a vörös áfonya, a nagy- vagy kétlaki csalán, a kö­zönséges dió, a málna, a marti­lapu, a csattanó maszlag, a nad­ragulya, a közönséges nyír, a fe­kete ribiszke, az útszéli vagy fe­keteszeder, a pettyegetett tüdőfű és a lándzsás útifű levele, a fehér árvacsalán, a kék búza­virág, a közönséges cickafark, a cseregalagonya, a kis- és nagy­levelű hárs, a réti here, a kamilla vagy székfű, a kerti körömvirág, a mezei szarkaláb és a százszor­szép virágzata, a közönséges cickafark, a nagy­­vagy kétlaki csálán hajtás­vége, a vérehulló fecskefű, az északi kakukfű, a mezei katáng, a szagos müge, a lyukaslevelű orbáncfű, a közönséges párlófű, a pásztor­­táska, az orvosi pemetefű, a liba­­pimpó, az orvosi tisztesfű, a fehér üröm, az orvosi veronika és a mezei zsurló szára, az izlandi zuzmó és a tölgyfa­zuzmó telepe, a madárkeserűfűnek földtől ala­posan megtisztított szára (3 ko­rona), a kopasz porcikának ugyancsak jól megtisztított, gyökér nélküli szára (12,50 korona), az' orvosi somkóró sárgavirágú, 20 — 25 cm-es hajtásvége fás ré­szek nélkül a virágzás kezdetén (4 korona), a homoki szalmagyopár lecsí­pett, fészkes virágzata egy cso­móban a föszárral a növény virág­zása kezdetén (10 korona), az orvosi szemviditó szára vi­rágzás .kezdetén (8,50 korona); vékony rétegekben kell szárítani, nem szabad forgatni, hogy ne hulljanak le virágai és levelei. A szurokfűnek legfeljebb 20 cm hosszú és 3 mm vastag szára a növény virágzása kezdetén, a barnult levelek és fás, alsó szár­részek hozzákeveredése nélkül (3 korona) Tanulók és diákok, akik a nagy vakáció alatt szép keresetre te­hetnek szert gyógynövény-gyűj­téssel, forduljanak először írás­ban a Liecivé rastliny, Nemzeti Vállalathoz, (Bratislava, Stúrova 9. szám), amely kívánságukra (magyar nyelven is) beküldi nekik az árjegyzéket, megadja a növé­nyek szedésére, szárítására, cso­magolására és számítására vonat­kozó utasításokat és rendelkezé­sükre bocsátja a beszolgáltatáshoz szükséges göngyöleget. K. E. dást „nyélbeütni“ s ez még az idei év első felében sem valósult meg: a pederi, nyiznámislyai, semsai, gyur­­gyosíki, csakanovcei, novápolhorai és a rákosi szövetkezetek mindhiába várnak ezekre az öntözőberendezé­sekre. ÉRDEKES MEGJEGYEZNI, hogy kevés a talajjavítást végző gép, sok a gépkiesés, mégis a moldavai gép­állomás egy bágerjét és egy buldo­­zérját nem a mezőgazdasági sza­kaszra irányította, hanem a „Váho­­stav" rendelkezésére bocsátotta. A talajerő fokozásához nagymér­tékben hozzájárul a jóminőségű kom­poszt. Ezért indult el az országos mozgalom: hektáronként három köb­méter komposztot! Járásunk terüle­tén ez azt jelenti, hogy 266 ezer köbméternyit kell készíteni a talaj humusztartalmát gazdagító komposzt­­ból, a szövetkezeteknek és állami gazdaságoknak együttvéve. Ám az első félévi tervet a mezőgazdasági üzemek csak 34,2 százalékra teljesí­tették. Példát mutat a komposztkészítés­­ben a sacai, gönyűi, budimíri, vala­mint az ócsvári szövetkezet. Példá­jukat követhetnék a rudnoki, csa­nyai, maláidai és a többi szövetkeze­­tesek, akik alig készítettek néhány köbméter komposztot. S végre ideje lenne már megkezdeni a komposzt készítését a bolyiarovi, pederi, opinái és még további 16 szövetkezetben. Vagy ezekben a szövetkezetekben nem akarják — vezetők és tagok —, hogy az eddiginél többet teremjen a föld? a komposzt készítéséhez nincs kellően kihasználva a járásunk terü­letén lévő druzstevnái és a háji szövetkezet tulajdonában lévő mész­kő. Az előbbi szövetkezetben 70, az utóbbiban pedig mintegy 25 — 30 va­gon mészpor vár a raktárakban elvi­telre. Hasonló a helyzet a drienoveci tőzeglelőhely kiaknázásával kapcso­latban is. Járásunk mezőgazdasági földterü­letére az év első felében csak 37 297 mázsa mészport, 1211 köbméter tőzeg és 9700 köbméter komposzt haszná­lódott fel. Többször arra hivatkoznak a szövetkezetek vezetői, hogy nincse­nek komposztolásra munkaerőik, vagy­­pedig nincsenek gépek, vontatóesz­közök. Az igazság mégis az, hogy a szövetkezetek a legtöbb esetben gé­peiket más üzemeknek nyújtják ren­delkezésére, sokszor csak' fuvarra, de a komposztkészítéshez szükséges nyersanyag helyszínre szállítása cél­jára már nincs gépük. Ami a szántó kiszélesítését illeti, járási méretben az évi terv 2000 hektárt irányoz elő. Tavasszal 477 ha kishozamú rétet fis legelőt szántottak fel ami csupán 23,3 százalékos terv­teljesítést jelent. Talajjavításban jó példával jár elől a panyovcei szinai, trisztyani, turnyai, gyurkovcei és más mezőgazdasági üzem. De mindamel­lett többet kellene törődniük a ta­lajjavítással a csecsejovcei, hosztyov­­cei és a többi szövetkezetek veze­tőinek, hiszen a Szepsi-völgy szabá­lyozása folytán nagykiterjedésü réte­ket és legelőket szántottak fel. Járásunk 51 mezőgazdasági üzeme jelenleg 97 öntözőberendezéssel ren­delkezik, s 1490 hektárnyi területet öntöz. VITÁN FELÜLI, hogy a termőföld­ből sokkal többet ki lehet hozni, mint eddig. Ez csupán rajtunk múlik, mennyire tudjuk majd a jövőben ki­használni mindazokat a módszereket, amelyek a talajerő fokozását elősegí­tik. A kosicei járásban az e téren mutatkozó .eredmények nem kielégí­­töek. A második félévben oda kell hatni, hogy az elkövetkező évek ma­gas terméshozamát már most meg­alapozzuk, tehát az eddiginél sokkal jobban kell törődni a talajjavítással! IVÁN SÁNDOR (Kosice) * • Aratási híradó 4 y/rwímtf Földműves 1962. augusztus 12. • AZ IPOLYMENTI KOSZIHI szö­vetkezet 10 nap alatt végezte el az aratást. A traktorosok közül Benyus Pált és Ivanics Pált illeti dicséret a jó munkáért. Hisz elsősorban ne­kik köszönhető, hogy az ipolykeszi szövetkezet az aratásban a losonci járás legjobb szövetkezetei közé tor­názta fel magát. (Huszár Károly, Ipolykeszi) • SZOKOLCE: Szövetkezetünkben már befejezéshez közeledik az ara­tás. A szövetkezet dolgozói nagy lelkesedéssel végzik munkájukat. En­nek tudható be, hogy az őszi árpát, zabot, valamint a tavaszi árpát ki­csépelték, s ezekből eladási tervüket is teljesítették. Rövidesen befejezik a búza cséplését is. (Bajcsy Jenőné, Szokolce) • PRESZLANI: Az itteni szövetke­­zetesek ugyancsak kitettek magukért a nyáron. Ugyanis az aratást a ter­vezett 18 nap helyett 13 nap alatt végezték el. A szép eredményért Bolgár István, Kutník Lajos, Kovács János, Bolgár Gyula traktorosokat és gépkezelőiket, valamint Seben Pál és Bakó Mihály kombájnosokat illeti a dicséret. Az eladási terv teljesítése is jól halad. (Agárdi János, Preszlani) • 4 • IZSA: Az izsai szövetkezetben már befejeződött az aratás. Kitűnően halad az eladás teljesítése is. Eddig már árpából 100 °/o-on felül teljesí­tették eladási tervüket és a búzából is rövidesen eleget tesznek kötele­zettségüknek annál is inkább, mivel a szállítás vasárnap sem szünetel. (Kurucz Nándorné, Izsa) • MOSZTOVÄ: Kitűnő árpatermés­sel dicsekedhetnek a mosztovai szö­­vetkezetesek, ugyanis hektáronként 39,8 mázsás termésátlagot értek el. Kubík István mezőgazdász szerint a jó eredmény titka a helyes talajelő­készítés és az agrotechnikai időn be­lüli vetés. (Krajcovic Ferdinand, Gaianta) • HRHOV: A fiatalok a nyári mun­kákból alaposan kiveszik részüket. A szünidő kezdetétől kint vannak a mezőn, s ahol csak kell segítenek a szövetkezeteseknek. A fiatalabbak ta­karmánybetakarításban, az idősebbek (a mezőgazdasági iskola növendékei) pedig az aratásban segédkeznek. Mindannyiukat dicséret illeti. (Dévay Ferenc, Hrhov) • A BÉLYI EFSZ is befejezte az aratást és teljesítette gabonaeladási kötelezettségeit. Ennek örömére a szövetkezet tagsága közös ünnepi va­csorán vett részt. (Zelenák István, Perbenyik) • DOLNÄSZECS: A gépesítés meg­fizethetetlen kincs. Meggyőződtek er­ről az idén az alsószecseiek is, hisz észre sem veszik és megaratnak. Az aratással egyidőben igyekeznek tel­jesíteni eladási tervüket. Árpából már teljesítették is. (Kúcs Gyula, Dolnászecs) • NAGYSZELMENC: A nagyszel­­menciek 10 nap végezték el az ara­tást. S ha már így van az eladási terv teljesítésében sem akarnak le­maradni. Ennek érdekében cséplési brigádokat szerveznek vasárnapra is. A CSISZ és a CSEMADOK szervezet tagjai mindenütt jó példával járnak elő. A szövetkezetben jól haladnak a más irányú munkák is. így például már évi burgonyaeladási tervüket is teljesítették. (Szabó József, Nagyszelmenc) • ZEMNÉ: A szövetkezetben 7 nappal a tervezett határidő előtt befejezték az aratást. Dicséret illeti Petró Istvánt és Farka Béla trakto­rosokat. A szövetkezet árpából a ter­vezett 28 mázsás hektárhozam he­lyett 30 mázsát ért el. (Nagy A., Zemné) • A SZVODINI szövetkezetesek jú­lius 30-án befejezték az aratást. Ne­mes verseny bontakozott ki a gazdag termés betakarításában. Voltak olyan táblák, ahol 35 — 40 mázsás átlagter­mést értek el. Az idén csak . tavaszi árpából többet takarítottak be, mint tavaly az összes gabonafélékből. (Gábris József, Novézámki) A KAMENNÉKOSZIHI szövetkezete­sek 12 nap helyett 8 nap alatt vé­gezték el az aratást. 140 hektárról került a raktárba a gabona. Lengyel Ferenc, a szövetkezet elnöke szerint az idén sokkal gazdagabb volt a ter­més, mint tavaly. (Sólyom László, Lucsenec) • A MALÉLUDINCEI szövetkezet­ben is befejezték az aratást és augusztus 7-én teljesítették az el­adási tervet. Jól halad a tarlókeve­rékek vetése is. A szalma is kazalba került már. (Tóth Károly, Levice) • BEFEJEZŐDÖTT AZ ARATÁS a kamennímosti szövetkezetben is. Ár­pából rekordtermést takarítottak be: átlagosan hektáronként 34,5 mázsát. A legmagasabb hektárhozamot egy 26 hektáros tábla adta; -nem kevesebb, mint 42,66 mázsát. Ez a szövetkezet augusztus 7-én teljesítette gabonaeladási tervét, amelyhez hozzájárultak a traktorosok, valamint a cséplőcsoport versenye, a XII. kongresszus tiszteletére vál­lalt kötelezettségeik teljesítése. Száraz Mária (Kamennímoszt) i Egy nyájnyi juh - az 57 ezerből hány évig halastóként hasznosítanak egy területet, amely ez idő alatt alkalmassá válik növénytermesztésre. Utána kiszárítják, feltörik, takar­mányt termesztenek benne, s a visz­­szamaradó tarlómaradványok nagyon alkalmassá teszik a területet a halak ismételt nevelésére. A Hortobágyon a rendkívül mostoha talaj, éghajlat, s egyéb adottságoknál fogva elképzelhetetlen a rentábilis gazdálkodás öntözés nélkül. Ezért az 5294 hektárnyi rizsen kívül a szántók egy részét is öntözik a Keleti Fő­csatorna és a Hortobágy folyó vizé­vel. Nyolcvan szivattyú dolgozik a pusztán tavasztól őszig, azonkívül 140 traktor, nyáron pedig 36 kom­bájn és rengeteg munkagép. Tavaly a gazdaság dolgozói 28 000 mázsa halat, 2200 mázsa gyapjút, tógépet. A hortobágyi pásztorembé­rek pedig, akiknek elődei tnég bun­dájuk alatt háltak, bográcsban főztek, hétszámra nem látták családjukat, ma kétszoba komfortos lakásokban élnek. Gyerekeik az iskolában tanulnak, az elepi részen még kollégium is van a távollakő gyerekek számára. Furcsa egy kép tárul hát a látogató elé, különösen akkor, ha a régi ro­mantikát keresni jön ide. A hajdani híres csárdában illatos feketét szol­gálna)fel számára a debreceni Aranybika nagyszálló ide kihelyezett pincérei, a csaknem 150 esztendős 9 lyukú kóládon modern gépek dü­börögnek át. Vadlibát persze - amelynek vadászására oly szívesen jönnek a nyugatnémet, a francia, olasz vadászok — lehet látni csapa­tostól, a gólyákat a rizstelepek, a halastavak környékén. Eltűntek azon­ban a szomszédos, hajdan nagyon A híres 9 lyukú kőhíd a Hortobágy-folyó felett 3 millió liter tejet értékesítettek s a redukált szántó hektárjaként 102 má­zsa húst, 297 mázsa cukorrépát, 60 mázsa lucernaszénát termeltek egy hektárra számítva. A gazdaság vezetői egyébként har­minc éven aluliak, vagy éppencsak el­érték a három ikszet. Azt mondják, itt lehet a gazdálkodást egyetemi fokon megtanulni, hiszen aki itt jó eredményeket ér el, az már sehol sem lesz elveszett ember. Egyébként 43 egyetemet végzett ember dolgozik itt s azonkívül műszakiak vagy 170-en. neves állattenyésztők, régi pásztorok. A gazdaság területén 7 üzemegység­ben összesen 750 család lakik, a gaz­daság dolgozóinak létszáma 3400, szegény községek, Balmazújváros, Nádudvar, Egyek szegényei, akik ré­gebben tavasszal itt szedegették a szikfüvet. Végtelen csöndes pusztát azonban ma is találhat itt a látogató. Ha kedve'van hozzá, figyelheti a nap járását attól kezdve, hogy feltűnik a láthatáron, egészen addig, míg nyu­gaton le nem bukik. Akik viszont a mai. igazi Hortobá­­gyot keresik, azok gyönyörködhetnek aljban a teremtő nagy munkában, amit itt a szakemberek és az egy­szerű dolgozók immár második év­tizede végeznek azért, hogy a szikes, kietlen puszta tágassága, levegőssége mellett is ne börtöne, senyvesztője legyen az embernek, állatnak, hanem igazi otthona. GONDA IRÉN agrármérnök, Budapest A mai Hortobágy nagy részük a környező községekből jár be, s hétközben az itteni mun­kásszállásokon ét. A régi Hortobágyról szokás volt ^nondani, hogy „ott terem a szép ló, meg a marha ember“, ez teljesség­gel nem érvényes a mai pusztára. Az állami gazdaságnak hét helyen van kultúrhelyisége, rádióval, tele­vízióval felszerelve, hetenként kétszer vetítenek filmet, s havonta legalább egyszer színházi előadást tartanak. Kilenc futballcsapat versenyez egy­mással a Hortobágyon, akik pedig a technika szerelmesei, a.legmodernebb A Hortobágyon évszázadok ót. Szent György napján kezdődik < legeltetés. Idén pontosan egy hónap­pal később lehetett csak kihajtani ; nem is egészen jó fűre, elképzelhető hogyan nézett volna ki a jószág, hí a régi Hortobágyon történik ez. Csakhogy a nagy magyar pusztí már nem az a nagyon régi, nem i: az, amelyről Móricz Zsigmond fe­lejthetetlen írását a „Kiégett a Hor­tobágy“ címűt írta. Amikor Dobra Lajossal, a Hortobágyi Állami Gaz­daság igazgatóhelyettesével a gazda­ság központjában beszélgetünk, való­sággal megdöbbentik az embert azok a számok, amelyeket külön-külön ismerünk, de így, együtt­hallva, mégis egészen mások. Most ugyanis a puszta 42 ezer hektá­ros területéből 13 ezer hektáron_termesztenek gabonát és takarmány­féléket, s több mint 4000 hektáron létesítettek ha­lastavat. A Hortobágyon ma tízezernyi a számos­állat éspedig nem ta­vasztól őszig, mint ko­rábban - amikor csak legeltetni hajtották ide a jószágot a tiszántúli gaz­daságokból. 57 000 juh, 4000 szarvasmarha, ren­geteg sertés - közülük évente 4000-et hízóként értékesítenek - és 13 000 baromfi él a napsütötte pusztán. Ennyi jószág számára kell itt takarmányt termeszteni. Ribiánszki Miklós neves szakembe­rünk elgondolása szerint egyre na­gyobb területet hódít a „halas vetés­forgó“, amelynek ez a lényege: né-Rizsgyomlálás jépekben, sőt repülőgépben is gyü­­íyörködhetnek, hiszen 20 ezer hektár óid műtrágyázására, vetésére, per­­netezésére szerződtették itt a repü-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents