Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)

1962-08-08 / 63. szám

Bratislava, 1962. augusztus 8. Ära 30 fillér XII. évfolyam, 63. szám. ■m Aratási híradó Első járások a célban Sürgős most a szalm, kazalozás, hogy a sz, baddá tett tarlót nyon ban hántani lehessen. Nem nagy gondot ok a szalma kazalozása oi ahol a gabonát kétmen tesen aratták, s a sza mát préselőgép sajtol bálákba. így sokkal kön nyebb a kazalozás műi kája, háromannyi f meg egy kazalba, mi, hagyományosan, s szé formás kazlakat leh belőle rakni. Képünk az Okolicsn Állami Gazdaság szalm kazalozását szemlélteti. (Foto: NK A Bratislava-város után, amely augusztus 4-én a gabona­­felvásárlás tervét 100,9 százalékra teljesítette a dunajszká­­sztredai járás is célba ért. Augusztus 5-én 100,4 %-ra telje­sítették szerződéses gabonaeladási kötelezettségüket. Ezt az eredmény jórészt a komplexbrigádoknak köszönhe­tik, akik ugyancsak kitesznek magukért az aratásbán. Idén nem kevesebb mint 25 300 hektárról kell betakarítaniuk a ter­mést, amelyből 18 442 hektáron kétmenetesen végzik az ara­tást. Ezek után valóban a gépeké, illetve az új technológiáé a szó az aratásban, amelynek előnye éppen a gabona időbeni eladásában tükröződik vissza. teljesítették: 32 vagon árpa, 5 vagon rozs és 80 mázsa mustár került az állam raktáraiba. A hornákrálovái szövetkezet az árpa eladási tervét 2 vagonnal túlteljesítette. (Gutrai Gyula. Hornákrálová) ■ Pribenyík. Az „Úttörő" szövet­kezet 3 kombájnnal indult az aratás­ba. Időközben a bardejovi EFSZ két kombájnost küldött segítségül a szö­vetkezetnek, s így 5 kombájn dolgo­zik a határban. A meglévő 600 hek­táros gabonaterületből 470 hektárt arattak le és csépeltek ki kétmene­­tes módszerrel. Mislay Béla, Kovács László és Nagy Béla kombájnosok kötelezettséget vállaltak, hogy a be­takarítási munkákat 18 nap helyett 16 nap alatt befejezik. Ám azóta, hogy a Bardejovból jött kombájnok is bekapcsolódtak a munkába, a kö­telezettségben vállalt 16 nap újabb két nappal lerövidül. így valószínűleg -4 nap alatt befejezik az aratást. (Zelenák István, Perbenyík.) Telefonon jelentik t A Komárnoi Állami Gazdaság P pálpusztai részlegén befejezték az P aratást és a cséplést. s két mú- P szakban végzik a gabona tisztítá- P sát. Ez utóbbi munkában kitűntek: P Hajtmann Irén, Hajtmann Anna, !' Polák Ibolya, valamint Szarka Já­nos és József is. Nagy mértékben hozzájárult a ! gabona gyors betakarításához az is. hogy a zlatnái Jednota gondos­­[ kodott az aratók ellátásáról. A ki­szolgálást az ifjúság oldotta meg, ' mintaszerűen. A gazdaság dolgozói a szalmát | 90 százalékra betakarították, s a tarló 95 százalékát már felhántot- 1 ták. Beke Antal (Novásztrázs) Felelősségérzet és emberiesség vizsgája Együttes erővel A szociolisto mezóggzdasógérl A MEZÖGAZDASÄGI DOLGOZOK LAPJA ■ A medzinadbodrogomi ÁG prí­­benyíki részlegének kombájnosa Kot­­ka Mihály és Palustyák Péter traktó­­ros kötelezettséget vállaltak, hogy a gazdaság 124 hektárnyi gabonáját a tervezett 12 nap helyett 8 nap alatt learatják, illetve kicsépelik. Vállalá­sukat a múlt hét szombatján teljesí­tették. Ráadásul 20 hektárba tarló­­keveréket vetettek. (Zelenák I., Príbeník) ■ A tehlai EFSZ augusztus 3-án 100 százalékra teljesítette gabonaela­dási tervét. Ez a jó munkaszervezés­nek köszönhető. Az aratást kétmene­tesen végezték. Gergő József, Botka Ferenc és a pardubicei kombájnosok megérdemlik a dicséretet, mert na­ponta 450 mázsa gabonát csépeltek ki. Jó munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a szövetkezet augusztus 4-én befejezte az aratási és cséplési munkákat. (Botka Árpád, Tehla) ■ Teljes ütemben aratnak a szta­­rítekovi szövetkezetben. Két nagytel­jesítményű cséplőgép nyeli a kévéket. Tervük szerint augusztus 15-ig ele­get tesznek gabonaeladási kötelezett­ségüknek. (Demeter István, Kalná) ■ Velykékapusani. Szép eredmény­nyel dolgoznak a velykékapusani sző­vetkezetesek az aratásban. A 478 ha­­ról 12 nap alatt akarják betakarítani a gabonát. Kiváló munkájukért dicsé- ] retet érdemelnek Vajó László, Vaji Béla és Szabó László traktorosok. Az aratásból kiveszik a részüket a hely­beli iskola diákjai is. Az aratás mel­lett jól folyik a tarlóhántás, amelyből Kovács tanító elvtárs is kiveszi ré­szét, mint traktoros. (Balogh Béla, Velykékapusani) ■ A zsémliarei szövetkezetben nagy . szorgalommal láttak hozzá az I aratási munkákhoz. Maga az EFSZ I elnöke. Furinda elvtárs is lapáttal a I kezében beállt a fiatalok közé gabo- ( nát szárítani. A szövetkezetnek Uher- I skéhragyistyeből jött segítség, s ta- I Ián ennek köszönhető, hogy az árpa 1 augusztus elsején már raktárba ke- ( rült. Átlagos napi teljesítményük 450 < mázsa volt. • (Kotrusz L. Zsemliare) 1 ■ A hornákrálovái szövetkezetben < befejezték az árpa, rozs, mustár és • borsó aratását, s a nevezett, termi- 1 nyékből teljesítették a tervezett fel- ' vásárlást. Árpából 31, rozsból 25, bor- ' sóból 30 és mustárból 14 mázsás át- * lagos hektárhozamot értek el. A tér- ] vezeti. eladást a következnkénnpn 1 lalan meg sona nem volt oiy nagy felelősségérzetre szükség a szövet­kezetek és az állami gazdaságok ré­széről, mint éppen ebben az eszten­dőben. Főleg ami az eladási terv tel­jesítését illeti. Járásunkban több mint 134 ezer mázsa búzát, s 151 ezer mázsa tava­szi árpát kell a terményfelvásárló üzemnek felvásárolni. E terv teljesí­tése komoly feladatot jelent, hiszen a rossz időjárás miatt csaknem 2000 hektár búzát ki kellett szántant. 'Rá­­adásul a hektárhozamok sem érik el a tervezett mennyiséget. Búzából 22,5, árpából pedig 26 mázsás termés vár­hatunk járási méretben. Becsületbeli kötelességünk, hogy a soványabb termésből is teljesítsük a gabonaeladás tervét. Ez elsőrendű feladat! Másodsorban biztosítsuk a vetőmagot, harmadsorban a takar­mányalapot, s azután a tagoknak járó természetbenit. Hazánkban senki nem akarja, hogy a szövetkezeti tagoknak ne legyen kenyere, gabonája. Sőt, minden igye­kezetünk arra irányul, hogy ne érez­zék ennek hiányát. De a másik olda­lon nem engedhető meg, hogy a ke­nyérgabonát háziállatokkal etessük meg. Ez eddig még évente előfordult, s nem is kis mértékben. Mi bizonyítja ezt? Tavaly a járási szervek ellenőriz­ték a malmokat, s megállapították, hogy a tagok által megőröltetett bú­za fele még a tavalyelőtti termésből volt. Márpedig olyan szövetkezetünk nincs, amely előző évi búzát adna tagjainak. Ami a kenyérgabonával történő ta­karékoskodást illeti, többen úgy állít­ják be, hogy a természetbeni járu­lékot meg akarjuk szüntetni. Ez nem így áll! De azt mindenkinek meg kell érteni, hogy köztársaságunk lakosai­nak csak 15 százaléka mezőgazdasági dolgozó, s ennek a tizenöt százalék­nak kell kitermelni a többi részére is a kenyérnekvalót. Most, amikor munkásosztályunk se­gítségével annyira gépesítettük a me­zőgazdasági termelést, hogy elmond­hatjuk: az aratás fontos feladat, de már nem nehéz — nem volnánk em­berségesek, ha a munkásosztályunk­nak ezt a felbecsülhetetlen segítségét nem viszonoznánk kellőképpen. Ezt légióképp azáltal viszonozhatjuk, ha eleget teszünk az államunk iránti kötelességünknek, így a gabonaeladá­si tervet is 100 százalékra teljesítjük. A galántai járás szövetkezetei és állami gazdaságai eddig mindig az elsők között teljesítették ezirányú feladataikat; úgy lenne rendjén, ha a XII. pártkongresszus esztendejében sem cselekednének másképp. Hiszen erre a kötelezettségvállalásuk telje­sítése is kötelezi őket. Mezőgazdasági üzemeink a kombáj­noktól egyenesen a felvásárló üzembe szállíthatják a gabonát (a tisztításért mázsánként csak 50 fillért számíta­nak le). Minden feltételük megvan arra, hogy a gabonaeladási tervet gyorsabb tempóban teljesíthessük. A gabona 80 százalékát kétmenetesen aratják a mezőgazdasági üzemeink, amely feleslegessé teszi a szárítást. A gabonaeladási terv teljesítésének meggyorsításához a járásunk kombáj­­nosai azáltal is hozzájárulhatnak, ha a járási pártbizottság és a JNB által hirdetett szocialista munkaverseny feltételeihez igazodva, betartják adott szavukat. Ez nagyon fontos ahhoz, hogy az idei kenyércsatát sikeresen vívjuk meg. SERES LAJOS. a Galántai Járási Pártbizottság titkára Az aratást már a legtöbb helyen befejezték, vagy a napokban fejezik be. A gépek sokasága nagy szerepet játszott a kenyércsatában mégis az ember, a jó szervezők, szorgalmas szövetkezeti dolgozók, ipari munká­sok, diákok, értelmiségi dolgozók munkája, segítsége döntő fontosságú volt. Ahol az elnököt dicsérik A klaszovi szövetkezetesek gondja már nem az aratás, hanem a szalma­­összetakarítás és a tarlószántás. Az egyik árpatáblán Bakó András kazalmester irányításával ugyancsak formás szalmakazalt raknak. Hamari Imre bácsi az egyik segítség, már túl van a hetvenen, de még mindig fürgén mozog a hatalmas szalmaka­zalon. Csak a teltkeblű menyecskéknek van panaszuk a kazal tetején. — Kazlat, azt jól be tudják rakni — nyelvel az egyik menyecske. — De bizony mi elhervadhatunk, mert senki nem szorongat meg bennünket a friss szalmában. Az elevátort lóval hajtatják. A bri­­gádos Pista gyerek szólitgatja a pejt. Petrovlcs, a mezei csoport vezetője dit aiiiLja, nvjyez, a icyuiuauuu cic-vátorhajtó eszköz. A dombos határban itt-ott még ke­resztek sorakoznak. De már sok he­lyen feketéllik a hegyoldal. Négyszáz hektárból mintegy 150-et már fel­szántottak. — A gazdag termést egy jó hét alatt learattuk — dicsekszik a cso­port vezetője. — Igaz, hogy kiváló szervező az elnökünk. A szorgalmas emberek mellett elsősorban őt illeti a dicséret. Tanító a vasnyeregben Tizenhárom nap alatt végezték el az aratást Busincén. A hepehupás ha­tárban kiváló munkát végzett Csitári László kombájnos. Volt olyan nap is, hogy 590 mázsát esépelt el. Elért eredményét nagyban elősegítette ügyes segítőtársa Tóth Tibor. Tibor a lucseneci Mezőgazda­­sági Gépészeti Szaktanintézet hallga­tója. E nyáron gyakorlatban is bebi­zonyította, hogy jó tanulója az isko­lának. A szövetkezet búzából az eladási tervét már a múlt héten teljesítette ^olt miből eladni. Harmincegy mázsái hektárhozamra még nem volt példa a busincei határban. Bán Miklós tanító mint minden év­ben, most is vasnyeregben töltötte a nyarat. A 25 éves. szőke, mosoly­gós fiatalember már tizedik éve sza­badságol a szövetkezetben. Nemcsak dolgozni, hanem tanulni is szeret: a matematika és torna tanára. A ban­­szkábisztricai tanárképzőn végzi to­vább tanulmányait. — Kevés a fiatal — sóhajt Kovács agronómus — jól jön a segítség a csúcsmunká.k idején. CSEMADOK titkár is villát fogott A jelsovcei határban nem boldogul a kombájn, így aztán több ember kell az aratáshoz, mint máshol. Most is mint minden évben az ipari munkás­­lég siet a szövetkezet segítségére. Szabadságukat úgy osztják be az ipar­ban dolgozók, hogy egyszerre 6-6 ipari munkás egy-egy hétig dolgoz­zon a szövetkezetben az aratási és eséplési munkálatok alatt. Szakszerűen műtrágyáztak Jelsov­­cén. Állt a gabona mint a nád. Így aztán a rossz terep ellenére is Bálint Béla traktoros 6 — 7 hektárt aratott le naponta. A cséplés még folyik Jelsovcén, de az eladási kötelezettségüknek már eleget tettek. Szabadsága alatt Koncz Béla, a CSEMADOK járási titkára is villát ragadott és egy héten keresztül a kulturális munka irányítása helyett kévéket irányított a kocsira Hogy kultúrmunkás is dolgozott a határ­ban. talán abban jutott kifejezésre több volt a nóta, a vidámság a ha­tárban. (tő) Csévlőaév nélkül... A százdi határban a kombájnok már utolsó­kat fordulnak. A köz­ség is olyan, mint egy felbolygatott méhkas. Racsek igazgató elv­társ. a levicei zöldség­üzem 20 dolgozójával a gabonát szállítják a fel­­vásárlási üzembe. Piros­ra sült traktorosok megállás nélkül hordják az acélos szemeket a kombájntól. Többször is végigmegyek a falun, de valami hiányzik az ara­tási harmóniából. Nem hallatszik a cséplőgépek bugása. — Talán üzemzavar miatt állnak a cséplőgé­pek? - kérdem Gertik agronómustól. — Hát a cséplőgépek tényleg állnak, de nem üzemzavar miatt — mosolyog titokzatosan. - Jó húzással mattot adtunk az aratásnak és a cséplőgépeknek. Százdon bizony elég nagy fejtörést okozott az idei aratás. Munka­erőfölösleggel bizony nem dicsekedhettek. Mit mást tehettek, segítsé­gül hívták az új tech­nológiát. Az összes ga­bonát kétmenete­sen aratták. Két saját és két brigádos kom­bájnnal minden nehéz­ség nélkül elvégezték az aratást. Telák Fran­­tisek és Smeták Franti­­sek az uherszkéhradis­­tyei járás kombájnosai a dombos dűlőkön három­száz mázsán felül is csé­peltek naponta. Meg is kapták a járás verseny­zászlaját. Báli elvtárs­sal, a helyi nemzeti bi­zottság titkárával a magtár körül találko­zunk. Örvendezve újsá­golja, hogy az aratást július 24-én kezdték és terv szerint befejezik. — Hát bizony el is múlik az aratás és nem ismerjük a cséplést. Az új technológia dicsére­tére nem kell fényesebb bizonyíték. Mi sem tehetünk mást hozzá. A közmondás is azt tartja: „Aki mer, az nyer!“ Nem volt még ilyen könnyű aratás a községben. S ez csakis a jól szervezett kétme­­netes kombájnaratásnak köszönhető, -ő-

Next

/
Thumbnails
Contents