Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-08-05 / 62. szám
Három villáminterjú: NŐKKEL A NŐKRŐL Egy járási székhelyre és két községbe látogattunk el, elbeszélgettünk a nőbizottsági funkcionáriusokkal-tagokkal, hogyan kapcsolódnak be a nők az aratásba, hogyan járulnak hozzá a termés mihamarabbi betakarításához. Elsőnek Levicén Ragacsnéval, a nőbizottság járási elnöknőjével, majd Predmosztien Trevalec elvtársnővel, nőbizottsági taggal, és Kálnán Dvorakovics Annával, nőbizottsági funkcionáriussal beszélgettünk. LEVICÉN . .. — Hogyan szervezték meg járási viszonylatban a nőbizottságok részvételét az aratási munkákba? — Még június elején ünnepi és egyben munkaértekezletet hívtunk össze járási méretben, amelyen résztvettek a nőkön kívül a szövetkezetek elnökei és természetesen a nemzeti bizottságok egyes funkcionáriusai is. — Mennyiben volt ünnepi és munkajellegű ez az összejövetel? — A gyűlés első részében kiértékeltük a földműves asszonyok téli iskoláját, a legjobbakat kitüntettük, és példának állítottuk az egész járás dolgozói elé. Az értekezlet második felében megvitattuk a tavaszi munkák eredményeit és nagy vonalakban megbeszéltük az aratási munkák menetét, illetve a nők bekapcsolódását ezekbe. — S a jelen időben hogyan szervezik, s hajtják végre a kidolgozott terveket? — A meghatározott időszakokban összehívjuk a járás asszonyait, hogy számoljanak be elvégzett munkájukról, amennyiben időnkből futja, kilátogatunk az egyes községekbe. Tudja, az úgy van, most igazán nincs sok idő gyűlésekre, inkább arról van szó, hogy keményebben fogjuk meg a dolog végét. — Melyik községekben végeznek dicséretre méltó munkát a nőbizottságok? — Nehéz erre a kérdésre válaszolni, mert tulajdonképpen a nők úgymondhatjuk mindenütt kiveszik részüket a gabonabetakarításból. Inkább talán azokat a községeket említeném meg, ahol a nőbizottságok általában az egész év folyamán jól dolgoznak. Ez mondjuk Sahi, Domasa, Velykéludince, Viskovce, Ípelyszkíszokolec, Levice, de ezeken kívül még több olyant is felsorolhatnánk, amely megemlítést érdemel. PREDMOSZTIEN... — Amint láttuk már Önöknél is nagyban folyik az aratás. — Hát, igen, már több mint a fele mögöttünk van és úgy számítjuk, hogyha nem avatkozik bele az eső, akkor ezen á héten be is fejezzük. — Szembetűnően tarka maguknál a határ az asszonyoktól és lányoktól. Ahogy végigrobogtunk ezen a vidéken, nem igen találkoztunk ilyen jelenséggel. A legtöbb helyen kombájnok zúgnak a határban, s csupán egy-két fej bukkan fel az aranyteng erben. — Ez ezért van, mert nálunk kévekötözővel is aratunk. S Malik József, a nemzeti bizottság titkára, a Szolgálatban a tűzvédelem A kiarovi iskolások önként vállalták, hogy nappali szolgálatot tartanak a tűzvédelem érdekében. Lelkiismeretesen állják őrhelyüket. Előre kidolgozott terv szerint foglalják el posztjukat s egymást váltva vigyáznak, hogy nappal a „vörös kakas" ne szálljon a szövetkezet gabonaraktárának tetejére. De nemcsak a gyerekek, hanem a Komoly segítség -A CSEMADOK csebovcei szervezetének tagsága tevékenyen bekapcsolódik a mezőgazdasági munkákba. A helyi szövetkezetben a takarmánybegyűjtésnél 400, a kapálásban 300, az aratásban pedig eddig 200 brigádórát dolgoztak le. Csebovcén a tervezett 14 helyett 10 nap alatt befejezik az aratást is. A cséplés idején két műszakban dolgoznak. Az egyik műszakot a CSEMADOK-brigád tagjai, a másikat a szövetkezet dolgozói alkotják. Augusztus 12-én aztán sportversenyekkel és kultúrműsorral egybekötött aratási ünnepélyt rendez a szövetkezet. A falu új uszodájában rendezik meg a járási bajnokság II. fordulóját az Iskolai Sportjátékok (SHM) keretében. Utána kultúrműsor következik, amelyen többek között fellépnek a Gombaszegen íjagy sikert aratott csebovcei CSEMADOK népi együttese is. Sólyom László (Lucsenec) Vidám nyári brigád A dunajszkásztredai általános műveltséget nyújtó középiskola második osztályának tanulói a velykápakai EFSZ-ben brigádon voltak. A fiatalok munkakedvét ml sem bizonyítja jobban, mint az, hogy szükség esetén napi 10 — 11 órát Is dolgoztak. A búcsúestén a szövetkezet vezetősége taggyűlést hívott össze, ahol a szövetkezet elnöke megköszönte a diákok odaadó munkáját, s kijelentette, hogy szinte gyógyírként hatott újra fiatalokat látni a különböző munkahelyeken, mivel a helyi ifjúság hátat fordított a szövetkezetnek. Bereck József (Dolny Bar) • Elgépeltük az árpát. Ilyen szép árpa, búza, rozs és zab, mint a mostani, csak 1948-ban volt nálunk. Az aratás gyorsan megy, mert a gabona mind talpon áll. Aratunk és csépelünk egyidőben. A búzáink kitűnőek. (Agárdi János, Preszlani) felnőttek is féltik egészévi munkájuk gyümölcsét. A tűzoltó egyesület önkéntes tagjai viszont éjjeli őrszolgálatot vállaltak. Felszerelésük állandó készenlétben van, hogy a veszély idején azonnal munkához láthassanak. Pásztor István (Kiarov) ☆ Fiatalok az aratásban A ptruksai diákok szünidejük alatt nagy segítséget nyújtanak a szövetkezetnek az aratási munkálatokban. A sok odaadó fiatal közül jó munkáért említésre méltó Bodnár István és Takács György. A mezőn ott találjuk Peti Lászlót, a nagykaposi Mezőgazdasági Technikum tanulóját is, aki a ptruksai szövetkezetben végez gyakorlati munkát. Tóbiás Lajos (Ptruksa) szövetkezet vezetősége, valamint a nőbizottság irányítása alatt, naponta mintegy 30 asszony rakja keresztbe a gabonát a gép után. — Ezen kívül még hogyan kapcsolódnak be a munkába? — Ügy mint mindenütt mi is kidolgoztuk a tervet, de az igazat megvallva, amint mondani szokás: szükség törvényt bont. Ha a munka megkívánja, akkor felborítjuk a tervet és annyian, s oda megyünk dolgozni, ahová éppen kell. Azt hiszem, ez a helyes. KÁLNÁN. *, — Híre járja az egész levicei járásban, hogy a káinai nők még a kombájnt is meg tudják nyergelni szükség esetén az aratás alatt. így igaz? — Igen. Két nő: Pristiak Ilona és Cesznek Mária elvégezték a kombájnista tanfolyamot, hogy abban az esetben, ha a férfiak közül valamelyik megbetegedne, avagy több műszak bevezetésével, átvehessék a kormánykereket. Így is biztosítjuk a folyamatos munkamenetet. — Igazán dicséretet érdemel ez a vállalkozás és azt hiszem például szolgálhat az egész vidéken, sőt mindenütt, ahol még erre nem gondoltak ... Az említetteken kívül még milyen formán segítkeznek az aratásban? — Röviden kifejezve: úgy a helyi viszonyok megkövetelik. Egyszóval készenlétben állunk, s rövid időn belül mozgósítani tudjuk a nőket. Tudniillik, mind a tizenöt nőbizottsági tagnak három-három az aktivistája, azaz pillanatok alatt negyvenöt nő mégegyszer annyit tud kiértesíteni, és esőt, vagy zivatart jósló időben mi is azonnal menteni tudjuk a kenyérnek valót. — Már ebből is megállapítható, hogy az itteni nők rugalmasak és igazán szívügynek tekintik az aratást. — Amennyire bírunk, úgy igyekszünk segíteni. Ez csak természetes. Beszéltünk a szövetkezet elnökével Lipták Istvánnal, aki megkért, hogy a gabonatisztításból vegyük ki részünket. S közben tartsuk szemmel a többi munkákat is, mint a kertészetet legfőképpen a zöldségtermelést. Továbbá a vörös kereszttel karöltve rendszeres egészségügyi szolgálatot tartunk, úgy mint minden évben. Ne hangozzék öndicséretnek, de igazán ott vagyunk mindenütt, s most hirtelenjébe nem is tudom felsorolni mindazt, amit már megtettünk és tenni akarunk. íme három villáminterjú, három pillanatkép arról, milyen lelkesen kapcsolódnak be földműves asszonyaink és lányaink hazánk egyik legfontosabb, égető termelési munkájába, hogy minél több lágy kenyér jusson asztalunkra. B. S. G. Keskeny már az út Keskeny mär az út, - apámmal Aratni rég amerre jártam. (Emlékszem, szólt: a mezsgye harmatát, Hogy le ne szedjük, emeljünk gatyát.) Meri oly szűk volt, hogy csak egy lábnyomot Fogott jel — és nevelt dús gyomot. — Apám már elment, — kaszája barna Rozsdával lóg a szögre akasztva. — Én is messziről nézem: aratnak, S látom, már jélkeresztet se raknak. Kombájn billeg morogva a keskeny Mezsgyén, s tapossa; megszélesedjen. Táguljon az út, s rajta az ember Az élet új ízével beteljen! — Nézem a gép-taposta új utat, Szemem garázsán büszke ámulat. Még nem is oly rég két hónapon át Cipeltük, jentiik a nehéz kaszát. Félannyian most — és két hét alatt Serénykedünk — és magtárban a mag'. CSONTOS VILMOS Segítenek a labdarúgók A nyári szünetben sem ülnek babérjaikon a szolnocskai labdarúgók, önkéntes brigádokat szerveztek s tevékenyen segítik szövetkezetüket az aratási munkákban. Az elmúlt vasárnap például 10 hektár területről rakták keresztekbe a gabonát. Viszonzásul a szövetkezet vezetősége a következő labdarúgó-bajnokság folyamán ingyenesen biztosítja majd a szállító eszközt a szorgalmas labdarúgóknak. Tomi Vince (Szolnocska) Jutalomműsor Szövetkezetünk tagjai szorgalommal kapcsolódtak be a növényápolási és szénabegyüjtési munkálatokba. Igyekezetük jutalmául a járásokban szereplő kosicei kultúrcsoport látogatott községünkbe és az Operett - melódiák estéje című műsorát szövetkezeti dolgozóinknak ajándékozta. A jelenlevők tetszését a viharos taps bizonyította, amely egyben jutalmazta az ismert művészeket. Dévai Ferenc (Hrhov) fa Nemzetközi könyvkiállítást rendez szeptemberben Magyarországon a Mezőgazdasági Könyv- és Folyóirat Kiadó Vállalat. A nagyszabású bemutatón Magyarország mellett a Szovjetunió, Csehszlovákia, Bulgária, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország és Románia legkiválóbb mezőgazdasági szakkönyveit ismerhetik meg az érdeklődők. ütutturábs híreké fa Karlovy Varyban augusztus 6. és 7-én Beethoveni napokat rendeznek az ismert zeneszerzőnek a városban adott utolsó hangversenye 150-éves évfordulója tiszteletére. A program kétnapos konferenciával kezdik „Ludwig van Beethoven Csehországban" címmel. fa A prágai Praha mozi már két éve bendszeresen vetít rövid filmeket. A' jól összeválogatott műsor iránt nagy az érdeklődés, hiszen hetente 10 000 látogatója van a mozielőadásnak. E napokban várják a milliomodik látogatót, akinek egy évre szabad jegyet ajándékoznak majd. fa Moszkvában — mint a Pravda írja — százezer lakós viseli az Ivanov nevet. Utána a Szmirnov név a leggyakoribb, melyet nyocvanezren viselnek. A Petrov névre mindössze ötvenezren hallgatnak. Az Ivanovok között nyolcszázan az Ivan Ivanovics Ivanov nevet viselik. fa A velencei nemzetközi filmfesztiválon a szovjet filmművészetet két film képviseli: Geraszimov Emberek és állatok című alkotása egy szovjet fogságba esett náci tiszt sorsáról szól. A háború alatt játszódik a másik fesztiválfilm, Andrej Tarkovszkij Ivanov gyermekkora című munkája is. fa Dobó István Budapesten restaurált szobra visszakerült Egerbe. A szobor talapzatát Eger Város Tanácsa tataroztatta. 1962. augusztus 5» Az autó Kosút felé száguldott már, amikor a bratislavai Országos Hivatal Dr. Slávik miniszter úrnak a 172/31. számú bizalmas fonogramot menesztette: „Dietrich alezredes 1931. május 26-án a galántai Járási Hivatalból helyszíni vizsgálat megtartására Kosútra utazott." A fonogram célja az volt, hogy eloszlassa a miniszter úr aggályait. A kosúti vérontás nem maradhatott csak járási jelentőségű esemény. A véres csendőrakció híre mint egy tájfun felkorbácsolta egész Szlovákiát, felzaklatta a prágaiakat, hullámai végigseperték a cseh és morva vidékeket, átcsaptak a köztársaság határain és nem csekély riadalmat okoztak szomszédaink, Németország, Ausztria, Lengyelország és Magyarország politikai berkeiben. Sőt a szele érezhető volt a távolabbi, nyugati országokban, Svájcban és Franciaországban is. Egész Szlovákiában, az egész köztársaságban emberek milliói feszülten vártak részletesebb hírekre, felvilágosításra, az igazságra. Kosút község maga nem sokat mondhatott. A köztársaság, az egész rendszer mindig demokráciával, humanizmussal, konszolidált viszonyokkal büszkélkedett, melyek a burzsoázia és a proletariátus közös érdekein épültek. A kormánykörök még tegnap megtették — ha nem is az első, de mindenesetre döntő lépést: letartóztatták Majort, a kommunisták képviselőjét. Most szándékozzák megtenni a következőt: rá, és rajta keresztül a kommunista pártra hárítják a teljes felelősséget a kosúti vérontásért. E célból küldték Kosútra Dietrich csendőralezredest, aktatáskájában a belügyminiszter úr, az Országos Hivatal elnöke és Adamiíka tábornok, országos csendőrparancsnok utasításaival. * * * Dr. Schurmann, politikai biztos Dietrich alezredes és Dr. Rudolf Fodor vizsgálóbíró társaságában mint a helyi viszonyokban jártas szakember ment Kosútra, hogy különleges szolgálatára lehessen a kosúti tragédia elferdített és meggyalázott „igazának", úgy, ahogyan az alezredes táskájában lapuló iratok paragrafusai és instrukciói előírták. Soucek törzskapitány pedig csakúgy mint Jánoáík főhadnagy a hatvan csendőrrel, őrmesterekkel és törzsőrmesterekkel együtt szívesen álltak az ügy rendelkezésére, már csak azért is, hogy kezükről lemoshassák Zsabka, Thurzó és Gyevát vérét. Alig hogy Kosútra érkeztek, a járási biztos és a csendőrtisztek hamarosan megállapodtak nézeteikben és magukévá tették a Dietrich alezredes által hozott instrukciókat. Elsősorban: Major, a kommunisták képviselője a hivatalos tilalom ellenére is nyilvános gyűlést akart tartani. (Legjobb volna főleg azok közül szerezni tanúkat, akik Hegyről Majorral együtt jöttek.) Másodszor: A felfegyverezett tömeg megtámadta a csendőröket, akik így aztán önvédelemből kényszerültek lőfegyverük használatára. (Adatok beszerzése a csendőrök sebesüléséről.) Harmadszor: Jeladást (parancsot) a csendőrség megtámadására Major adott. (Ezt mindenekelőtt a csendőrök igazolják.) Negyedszer: Jánoáík főhadnagy figyelmeztette Majort a gyülekezés tilalmára és arra, hogy amennyiben a tömeg szét nem oszlik, a csendőrök fegyverüket használják Továbbá: Jánosík főhadnagy szlovák és magyar nyelven háromszor is felszólította a törvény nevében a tömeget, hogy oszoljanak. (Tanúk: mindenekelőtt a csendőrök és ha lehetséges volna, az összesereglett polgárság soraiból is tanúk szerzendők.) Magukhoz rendelték Karol Krebs őrmestert, a diószegi csendőrállomás parancsnokát; ő ismeri legjobban a helyi polgárságot, hiszen Kosút az ő állomása körzetébe tartozik. És Krebs ügyes ember. Listát is készített már azokról a lojális polgárokról, akik tudják majd, mit és hogyan kell beszélni. Még tegnap este és éjjel végigjárta őket, hogy megtudja, hogyan vélekednek az ügyről... Van még egy jegyzéke azonkívül, a letartóztatott helybeli izgága alakokról, akik részt vettek a támadásban ... Egyelőre nyolcról... A vizsgálat megindulhatott. Most már csak a zavartalan lefolyást kellett biztosítaniuk. Megakadályozni minden nem kívánatos külső beavatkozást. Ezért Kosútot hermetikusan el kell zárni a külvilágtól. És ki ne értene ehhez jobban, mint a csendőrség? Azonkívül ezeket. a Kosútra vezényelt csendőröket különleges, személyes érdekek is fűzik a vizsgálat megfelelő eredményéhez. Hiszen itt az ő művükről van szó, ők a szerzői és végrehajtói a kosúti véres tragédiának, ők lőttek, ők öltek, ők tették nyomorulttá az embereket ... Dr. Rudolf Fodor vizsgálóbíró elrendeli Soucek törzskapitánynak Kosút rendőrök általi elszigetelését. A község határait — bárki is volna —; csak az ő, a vizsgálóbíró engedélyével lépheti át. Mindenre gondolni kell, egyetlen körülmény sem hanyagolható el ebben az úgynevezett „igazságszolgáltatásban“, ebben a paródiában, ahol gyilkosok keresik az igazságot és ártatlanokat vonnak felelősségre, akikből vallomásokat csikarnak ki majd arról, amit el sem követtek. Meg van azonban ennek a paródiának a maga tragédiája mellett a komikuma is, hiszen a megrendezése előzőleg emberéleteket és vért követelt. A komikus része pedig: gyilkosok gyanúsítanak ártatlanokat, akiket vallomásra akarnak majd bírni — bár vádlók és vádlottak egyaránt jól tudják, ki követett el bűncselekményt. Hiszen mindkét félt „in flagranti“ - a tett helyén érték. * * *