Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-08-01 / 61. szám
Vessünk zöldtrágyázásra alkalmas növényeket Tarlókeverékként a zöldtrágyanövények a korai termények, az őszi árpa, őszi repce vagy hüvelyesek lekerülése után díszlenek a legjobban. Egyéb gabonafélék után rögtön a betakarítás elvégeztével a mélyebben felhántott tarlóba vetjük a keverékeket. Zöldtrágyának azok a növények alkalmasak, amelyek kezdetben gyorsan növekednek, mihamarabb takarják a talajt és elegendő szerves anyagot alakítanak ki. Ezek főleg a pillangósvirágú növények, például a homoki borsó, lóbab, borsó, a keresztesvirágúak közül a mustár, őszi repce és egyebekből a mézontófű. A tarlókeverékek hátránya, hogy termésük némely éghajlati viszonyok közt bifbnytalan. A tapasztalatok azonban arra mutatnak, hogy e keverékek sikeres termesztése főleg a helyes agrotechnika alkalmazásától függ. Alkalmas keverékek a következők: mustár 5 kg + őszi repce 5 kg + mézontófű 2 kg/ha, mustár 6 kg + őszi repce 6 kg, homoki borsó 50 kg + mustár 12 kg/ha, lóbab 90 kg + homoki borsó 70 kg + .+ takarmány bükköny 40 kg. A gabonafélék őszi keveréke őszi repcével, bükkönnyel és olasz perjével vagy az olasz perje és bükköny keverékekedvező fekvésű vidékeken igen jól értékesülhet tavaszi beszántásra kukorica vagy burgonya alá. Hátrányuk ezeknek a keverékeknek, hogy sok téli nedvességet vonnak el a talajból és a zöldtömeg elbomlása az utóvetemény számára kedvezőtlen időben megy végbe. Ha a zöldtrágyanövényt főterményként termesztjük, veszítünk egy egész gazdasági évet. Ezért a zöldtrágyázásnak ez a módja igen költséges és ez idő szerint csak az olyan különálló s messze fekvő táblák feljavítására alkalmazzuk, amelyeket újra besorolunk a vetésforgóba, továbbá a homokos talajok termékennyé tételére. A helyes agrotechnika elveinek betartása a zöldtrágyázás sikerének legfőbb előfeltétele. Ezért nem árt, ha a legfontosabb agrotechnikai intézkedések közül legalább némelyiket felsoroljuk: Ha a zöldtrágyanövényt alávetésként termesztjük, védőnövénynek leginkább gabonaféléket, továbbá őszi repcét, mákot és zöldtakarmánynak szánt tavaszi keverékeket használunk. Ősszel az olasz perjét ősziekbe legkésőbb szeptember 20-ig vetjük el. Az olasz perjét és őszi repcét vagy színes hereféléket ősziekbe kora tavasszal vetjük alá vetőgéppel a védőnövény soraira merőlegesen, majd Jiengerelünk vagy boronálunk. Tápanyagban szegényebb talajokon a keveréket a tavasziakba a takarónövénnyel együtt vetjük, jobb talajokon vagy a tavaszi fagyoktól veszélyeztetett vidékeken megfelelőbb a későbbi vetés, amikor a gabonafélék 3 — 4 levelet fejlesztettek, mégpedig azért, nehogy a repce vagy a here túlságosan megnőjön és megnehezítse a takarmánynövény aratását. A másodterményként tarlóba vetett zöldtrágyanövények sikeres termesztésének előfeltétele a jó talajelőkészítés <-------------------------------------------------------A gbelcei EFSZ-ben tudják, hogy a tarlóhántás gondos ápolásának egyik követelménye a hengerezés, amely csökkenti az elpárolgást, elősegíti a gyommagvak csírázását és a talajparányok működését. Képünkön Halász Gyula traktorost látjuk kilenc kapcsolt hengerrel végzett talajtömörítés közben. -ksz<--------------------------------------------------------és az, hogy a vetőmagot — a gyors munkafolyamat elvének betartásával — közvetlenül az elővetemény betakarítása után vessük el. Tehát a tarló mélyebb (8 — 15 cm) felhántásáról van szó ekéből és boronából (kötöttebb talajokon csillagboronából) álló gépcsoporttal, a mag gépi elvetéséről megfelelő mélységbe (az apró magvakat 2 — 3 cm-re, a hüvelyeseket 5 — 8 cm-re vetjük), végül beboronálásáról és lehengereléséről. Ha rosszabb minőségű vetőmagot használunk, ellenőrizzük csírázóképességét, és a megállapított értékek szerint határozzuk meg a vetőmagmennyiséget. Előnyös, ha a hüvelyesek és herefélék vetőmagját vetés előtt Nitrozannal beoltjuk. A zöldtrágyanövények tápanyagellátása A tápanyagokkal jól ellátott táblákat, amelyeken a másodvetemények jó fejlődését a talaj tápanyagkészlete biztosítja, nem trágyázzuk. Ezzel szemben a csekély tápanyagkészletű földeken — főleg a burgonyatermő és hegyvidéki tájegységekben — gondoskodnunk kel! a másodvetemények tápanyagellátásáról. Mivel aránylag kevés műtrágyával rendelkezünk, célszerűnek mutatkozik, hogy az istállótrágya csökkentett adagjával ne a kapásokat trágyázzuk közvetlenül, hanem az előveteményt, amely után azután másodveteményként a zöldtrágyanövény következik. A foszfor- és kálitrágyákat már a fő termény alá dolgozzuk a talajba, egyidejűleg az istállótrágyával. A savanyú talajok kedvezőtlen kémhatását meszezéssel javítjuk. A fő termény betakarítása után igen jól bevált a nem pillangósvirágú növények nitrogén trágyázása. A gazdaság) trágyák közül legmegfelelőbb a trágyáié, amelyet szuperfoszfáttal egészítünk ki (1 hl hígítatlan húgylére 1—2 kg szuperfoszfátot adagolunk), a nitrogéntrágyák közül pedig a gyorsan ható salétromok. Ilyképpen elősegítjük a zöldtrágyanövények gyorsabb növekedését, és a felhasznált tápanyagokat a talaj az utóvetemények számára őrzi meg. A zöldtrágya beszántása A beszántás mélysége a talaj tulajdonságaitól függ. Könnyebb talajokon mélyebben (középmély szántással), kötöttebb és hidegebb talajokon sekélyebben fordítjuk be a zöldtrágyát. A túlságosan buja növényállományt beszántás előtt tárcsás boronával vagy gyűrűs hengerrel járatjuk meg a következő szántás irányában. A beszántás megfelelő időpontjának meghatározásakor elsősorban azt tartjuk szem előtt, hogy minél több szerves anyagot termeljünk meg. Ezért a zöldtömeget ősszel a lehető legkésőbben forgatjuk be. A zöldtrágyázás kedvező hatását és előnyeit tehát a következőkben foglalhatjuk össze: • a zöldtrágya könnyen bomló szerves anyaggal gazdagítja a talajt és ezáltal növeli biológiai tevékenységét, javítja fizikai állapotát és elősegíti az aprómorzsás talajszerkezet kialakítását, & a mélyen gyökerező zöldtrágyanövények a talaj mélyebb rétegeiből veszik fel a tápanyagokat, ezeket testükben tárolják és gazdagítják velük a feltalajt; ilyképpen mozgósítják a növényi tápanyagokat, amelyek különben kihasználatlanok maradnának, • a sűrűn vetett és gyorsan növekvő zöldtrágyanövények irtják a gyomnövényeket, • növelik a talaj megkötő (adszorpciós) képességét, a kötött talajokban elősegítik a homokos rész gyarapodását, a nagyobb mennyiségű csapadékú vidékeken megakadályozzák a tápanyagok kimosódását az altalajba, • az időjárás viszontagságai ellen növénytakaróval védett szántóföldön a legkisebb mértékre csökkentik a talaj improduktív vízpárolgását és a talajerózió fellépésének veszélyét, úgyhogy a talaj szerkezetessége is jobban védett, • a zöldtrágyázás hathatósan elősegíti a homokos, kevéssé termékeny és parlagon heverő táblák termékennyé tételét, • hatása egyenértékű a szokásos adagolásű, jól érett istállótrágyáéval, különösen elegendő csapadék és kisebb adag (150 q/ha) istállótrágya vagy jó minőségű komposzt egyidejű beszántása esetén, • a szervestrágyázás mérlegének kiegyenlítéséhez vezet, amely eddig jelentősen hiányos és egyáltalán nem elégíti ki a hektárhozamok tervezett növelésének szükségleteit, •*a szervestrágyázás legegyszerűbb, legolcsóbb és munkaszervezés szempontjából legelőnyösebb talajerőfokozási mód, • széleskörű érvényesítése, amely a kapások és a kukorica fokozott terméshozamaiban jut szembetűnően kifejezésre, egyike a jelentősebb termelési tartalékainknak. A rosszabb termelési viszonyok közt (hegyvidéki és hegyalji, Szlovákia területén a burgonya- és répatermelő tájegységekben is) gazdálkodó szövetkezeteknek, továbbá ideiglenesen a gazdaságilag gyenge szövetkezeteknek is a járási nemzeti bizottságok pénzsegélyt nyújthatnak a vetőmagvak kezdeti megvásárlására, mégpedig a közvetlen állami segély pénzeszközeiből. Az 1 hektár szántóföldre eső legnagyobb mennyiségű zöldtrágya megtermeléséért indított országos verseny keretében 10 legjobb szövetkezet és állami gazdaság összesen 100 000 korona jutalomban részesülhet. Sobotka Oldíich mérnök, a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium dolgozója A hozuvui szintetikus kémiával foglalkozó kutatóintézetben olyan nitrogéntrágyát állítottak elő, amely rendkívül lassan hat. A trágya alapanyagát formaldehid és trágyalé képezi. Ezekből az alapanyagokból néhány különféle vegyületet nyertek, amelynek nitrogéntartalma 32 — 42 %. Az új műtrágya szagtalan és nem mérgező hatású. Vízben nehezen oldódik és a növények sem szívják föl egyforma gyorsasággal. A lengyel vegyészek úgy vélik, hogy ez az új műtrágya örökhatású nitrogéntrágyát jelent a rétek és a legelők trágyázására. (Zeleny standar) 1962. augusztus 1. 111
