Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)

1962-07-29 / 60. szám

Á testvéri segítségért -őszinte köszönetét A munkás-paraszt szövetség gya- vetkezetek az egyes üzemrészlegeink-Az opatovái munkásnők nemcsak kezűek,... korlati alkalmazásának egyik formája az üzemi munkásság konkrét segít­sége a sürgős mezőgazdasági munká­latok idején. Valaki feltehetné a kérdést: vajon szükséges-e ez a segítség, amikor a szövetkezetek túlnyomó része ele­gendő mezőgazdasági géppel rendel­kezik és a munkaszervezés is jó? A választ erre a kérdésre ebben az évben is a rendkívüli időjárás adja meg, amelynek következtében elto­lódtak a főbb me­zőgazdasági mun­kák és a betakarí­tás sürgőssé vált. Ezekben a napok­ban a gabona be­takarítása a leg­sürgősebb tenni­való. Rozs, árpa, búza szinte egy­szerre érett kasza alá. Minden nap, minden óra késés komoly szemvesz­teséget jelenthet. Aranyat ér most minden gép, szak­ember, munkáskéz. A védnökséget vál­lalt üzemek ezek­ben a napokban szervezetten siet­nek a szövetkeze­tek segítésére. A losonci járás két legnagyobb üzeme, a füleki Kovo­­smalt és az opatovái textilüzem is felkészülve várja, hogy segítő kezet nyújtson az aratásnál. A füleki Kovosmalt az 1962-es év­ben a csákányházi, csornai és a fü­­lekpüspöki szövetkezet védnökség! üzeme. A védnökség! üzem segítsége szervezett. Az említett EFSZ-ekkel szemben szerződésre kötelezték ma­gukat, hogy miben lesznek segítsé­gükre ebben a gazdasági évben. Ezt a segítséget az üzemi bizottság mel­lett működő védnökségi bizottság szervezi és irányítja. A védnökségi bizottság elnöke Mihály elvtárs arról tájékoztat, hogy miben segítették ed­dig a szövetkezetei s mivel segítik majd az aratásnál. — Talán három részre oszthatnánk fel az üzemünk, dolgozóink segítsé­gét. Politikai-szervezési, technikai és munkabrigádokkal való segítésre. Po­litikai téren főleg az üzemünkből be­osztott instruktoron és kulturális előadásokon keresztül nyújtunk szer­vezési segítséget főleg az instrukto­rok tanácsadásán és a könyvelésben, míg technikai segítséget a gépek ja­vításánál, alkatrészek gyártásával és különböző szakmai tanfolyamok szer­vezésével nyújtunk. Ami a brigád­munkát illeti, minden alkalommal se­gítünk, ha a szövetkezetünk kéri azt. Azonkívül konkrét kötelezettségválla­lásaink is vannak. — Mit vállalt az üzemük? — Például vállaltuk, hogy a három szövetkezetben 2300 köbméter kom­­posztot készítünk és 2000 órát dolgo­zunk le a csúcsmunkák idején. Ezen­kívül könyvelőink 2 — 2 napot tölte­nek havonként az egyes szövetkezet­ben, ahol ellenőriznek és segítséget nyújtanak. — Az aratás idejére hogyan szer­vezték meg a segítséget? — Segítettünk a gépek javításánál. Továbbá az aratás megkezdésénél szakembereket küldünk a szövetkeze­tekbe, hogy a kezdésnél előforduló kisebb géphibákat megjavíthassák. A brigádmunkát az üzemen belül szer­veztük meg, úgyhogy az egyes szö­hez tartoznak. A részlegeken belül megszerveztünk egy-egy 12 tagú cso­portot, amely bármely pillanatban segítségére siet a szövetkezetnek. — Szabadságolnak-e munkásokat az aratási időszakban? — Kétségkívül. Ha valamely szö­vetkezet vezetőségének a falujukból az üzemünkben dolgozó szakemberre van szüksége, azt szabadságoljuk. De komoly segítséget jelent az aratás­nál, hogy sokan a munkásaink közül a szövőben ügyes a különböző szövetkezetben dolgoz­nak a szabadságuk idején. Kovács János Serkéről, Tóth Margit Feled­ről, Palúch Pavel, Katona József Püs­pökiről és még sokan mások a szö­vetkezetben dolgoznak a szabadságuk idején. Bodor Béla, a lemezosztály dolgo­zója a csákányháziak segítségéért felelős. — Segítünk! Csákányházáról közel 100-an dolgozunk a gyárban. Ha szo­rít a csizma, kevés híján mindenki segít. A csákányházi helyi nemzeti bizottság aratási terve szerint három csoportban 10 — 10 kaszást biztosí­tunk az üzemünkből, akik körülka­szálnak és olyan helyen aratnak, ahol a gép nem boldogul. A múlt évben olyan vasárnap is volt, amikor 70-en dolgoztunk a szövetkezet földjein. Ez szintén igazolja, hogy nálunk a segítséggel nem lesz baj. Az opatovái textilgyár a vilkei és a csákányhelyi szövetkezet védnök­ségi üzeme. Makóvá elvtársnő az üze­mi bizottság elnöknője hasonló szer­vezési intézkedésekről számol be, mint a füleki elvtársak. — Ha hívnak, megyünk, segítünk emberrel, gépekkel. A széna kaszálá­sában és a kapálás idején is segítet­tünk. Az elmúlt években a falusi dolgozóink mindig kivették részüket az aratásból. Sokuknak meg kellett hosszabbítani a szabadságát. Ha van­nak is ebből kifolyólag problémáink, szívesen megtesszük. A segítségen kívül kultúrbrigádunk műsort készít, amellyel több helyen fellépünk az aratás idején. VÄRJÄK A SEGÍTSÉGET — Eddig még nem szorultunk se­gítségre. Jól ment a munka — újsá­golja a vilkei szövetkezet elnöke. — Aratás alatt azonban jól jön a segít­ség. Főleg olyan ér sokat, amelyet a falunkban élő ipari munkásoktól kapunk. A múlt évben Nagy Jenő, Kanba Palkó, Ádám Mihály, Varga Gyúla és a többiek becsületes mun­kája sokat ért. Nagy szükségünk lesz még traktorhoz értő szakemberre és tehergépkocsira, reméljük, a védnök­ségi üzemünktől megkapjuk ezt a szaksegítséget is. A csatári szövetkezet elnöke elis­merőleg nyilatkozik a védnökségi üzemünkről. — Már eddig is sokat segítettek. Jó jött a szénahordáshoz küldött autó és brigádos. A komposzt készí­tésénél is segédkeztek. Aratás alatt főleg a szállítás terén várunk segít­séget. Persze fiataljaink türelmetle­nül várják a vidám kultúrműsort is, — mosolyog szélesen Bombor elvtárs. Az aratási munkálatok gyors befe­jezése az egész ország ügye. A mun­kásosztályunk sokoldalú segítséget nyújt a gyors és szemveszteségnél­­küli betakarításra. Ezt a segítséget azonban nem minden szövetkezetben értékelik kellőképpen. Erről panasz­kodtak Losoncon és Füleken is. Amíg a brigádosok sokszor vasárnap dol­goznak a földeken, addig a szövet­kezeti dolgozók legtöbb helyen nem hajlandók vasárnap velük együtt siet­tetni az aratást. Sok helyütt még a vezetők is úgy fogadják a brigádoso­­kat, hogy „isten hozott, ördög vi­gyen“. Mindenki szívesen pihen, szórako­zik vasárnap. De ha sürget az aratás, s ezt az ipari dolgozók megértik, akkor százszor jobban meg kell ezt érteni a szövetkezeti tagságnak, akik Közösen az alkoholizmus ellen ... hanem a kapálásban is. közvetlenül érdekelve vannak az ara­tási munkák gyors elvégzésében. Reméljük, hogy nem lesz olyan szövetkezet, ahol ne vennék szívesen az ipari dolgozók segítségét és ne becsülnek meg szövetségesük önzet­len munkáját. Tóth Dezső Lakodalmas menettel találkoztam nemrégen. Felnőttek, fiatalok és gye­rekek szalagos borosüveggel kínál­­gatták egymást: — Igyál fiam! — s a gyerek jőt húzott az üvegből. — Igyék, édesapám! — Az apa Is ivott. Estére a fiatalabbak, gyerekek már alig álltak a lábukon. A felnőttek azon mulattak, hogy gyermekeik és unokáik hogyan tántorodnak, milyen „furcsán" beszélgetnek. Az ilyen falukban reggelire is sok­szor cukros bort isznak a gyerekek tea vagy kávé helyett. így nem csoda, ha a gyerek rosszul lesz az őrán, vagypedig zavarja a tanítást közbe­szólásaival. Figyelemre méltó, hogy azok a diákok, akiket otthon borral akarnak erősebbé nevelni, nem elég­gé fogékonyak, fáradtak s általában gyengébb előmenetelűek. Ünnepnapok után például elfelejtik a számtanpélda megoldásának módját, a verseket, a prózai részleteket mechanikusan ad­ják elő — csak eldarálják, elmondják. Ahol sok szőlő terem, s a szülők gyermekeiket nem tiltják el a bor fogyasztásától, még a legjobb tanu­lók memóriája is gyenge. Ök persze nem tehetnek róla, hiszen meg en­gedik nekik, sőt a kimért porciót fel is kell hajtaniok. Sok szülő azt sem bánja, ha gyermekének bizonyítványa kevés tudásról tesz tanúbizonyságot. — Hisz nem kell mindenkinek to­vábbtanulnia! Nem lehet mindenki­ből „úr"! — mondják a maguk „iga­zát". Ezekben az esetekben a fő feladat a falu pedagógusaira hárul, akiknek meg kell magyarázniuk a szülőknek, hogy ha így gondolkodnak, fékezik gyermekeik érvényesülését. Hiszen mérnök, feltaláló vagy más szakem­ber veszhet el bennük, csupán azért, mert alkohollal itatják őket. Ha azt akarjuk, hogy társadal­munkban minden gyermekből becsü­letes, testben és szellemben egészsé­ges, sokoldalúan képzett ember fej­lődjék, ez nem magánügy, hanem mindnyájunk, illetve egész társadal­munk fontos ügye. A szülő legyen az iskola, a tanító segítőtársa. Hallgassa meg javaslatait, tanácsait, hiszen el­sősorban a tanító az, aki második szülőként neveli a gyermeket ember­ré a szocialista társadalom hasznos tagjává. Német Dezsőné (Bodzásújlak) ötuümáüs hírek/ ■ A XI. német Mozart zenei ünne­peket a Mozart Társaság szeptember 22-e és 30-a között rendezi meg Brémában. A fesztivál megnyitó elő­adását Valentin müncheni professzor tartja Mozart kora tükrében címmel. ■ Berlinben szintén bemutatják a XI. Magyar Képzőművészeti Kiállítás anyagának egy részét. A berlini kö­zönség harminc festményt, 30 grafi­kát, továbbá szobrokat és érmeket láthat a kiállításon, amelyet a tervek szerint 1963-ban Prágában is bemu­tatnak. ■ A nyitrai területi színház együt­tese, mely a Kisfaludy Színház meg­hívására látogatott el Magyarországra s egy hetes turnéja után készülőben van hazafelé. A nyitrai művészek kőrútjukon sikert arattak. n Erkel emlékszobát nyitottak meg a gyulai Erkel Ferenc múzeum­ban. SJ Harminc millió dollárba került a Cleopatra című amerikai film, ame­lyet Rómában forgattak. A filmben Liz Taylor játssza a főszerepet. B Kínai régészek Szián város alatt feltárták az időszámításunk után 618-tól 906-ig uralkodott Tang-di­­nasztia birodalmi fővárosának rom­jait. A Tang—dinasztia uralkodása a kínai történelem egyik legvirágzóbb korszaka volt. B Móricz Zsigmond emlékkövet avatnak fel Hetényegyházán. Galambkiállítás Érdekes galambkiállítást rendezett a közelmúltban Füleken a 9-éves is­kola és a Hadsereggel Együttműkö­dők Szövetségének vezetősége. A kü­lönféle galambfajták mellett papagá­jokat, kanárikat és baromfikat is lát­hatott a közönség. A kiállítást a vá­ros híres galambtenyésztői, köztük Zubko Mihály és Medve János elvtár­sak is megtekintették s nagyon el­ismerően nyilatkoztak a rendezők munkájáról, a kiállított fajok meg­választásáról és elrendezéséről. Torpis József (Fülek) ES „Rakétások" címmel, K. Rappa­­port érdekes témájú drámáját mu­tatta be a Szovjet Hadsereg Lvovi Drámai Színháza, amely a rakéta­fegyvernem katonáinak életébe nyújt betekintést. — Halló, halló... Prága? Belügy­minisztérium?... Igen? Kapcsoljon össze, kérem, dr. Slávik miniszter úrral... Nincs ott? Hm... Akkor kérném a titkárát! Itt a bratislavai Országos hivatal elnöksége ... Igen, várok ... Senki sem jelentkezik ? Hm, hm... Miután 1931. május 25-én este 19.30 Órakor a Belügyminisztérium épületé­ben a portáson kívül senki sem tar­tózkodott, a bratislavai Országos hi­vatal elnöksége a prágai Rendőrigaz­gatósággal lépett érintkezésbe. A 170/31 sz. fonogramot Firmann felügyelő jegyezte fel: „Kosúton, a galántai járás magyar­lakta községében 1931. május 25-én 15 óra 15 perckor kommunista tün­tetők és a csendőrség között össze­tűzésre került sor, mely folyamán három tüntetőt megöltek, öten sú­lyosan, néhányan pedig könnyebben megsebesültek, a csendőrség részéről hatan kődobás, egy pedig késszúrás által szenvedett sérülést. 1931. május 19-én a mezőgazdasági munkások a galántai járás több köz­ségében sztrájkba léptek. A sztráj­kok szervezője Major, kommunista képviselő. Kosúton 82 munkás május 21-én kezdte a sztrájkot, amely má­jus 23-án kielégítően végződött (lásd az 1931. V. 20., 21., 22., 23-án kelt fonogramokat). Major István, a kommunisták kép­viselője ezekben a napokban a ga­lántai járásban tartózkodott, részben a sztrájkok miatt, részben pedig kommunista zavargásokat készített elő a pünkösdi ünnepekre. Mivel a galántai járásban a kom­munisták tevékenysége már fenye­gető méreteket öltött, hiszen sztráj­kok folytak le és jelentősebb nyug­talanságok is várhatók voltak, a Já­rási Hivatal kérésére május 23-án ott Leodegard Soucek törzskapitány, a hozzá beosztott Iátok törzskapitány, és Jánosík főhadnagy parancsnoksága alatt 80 csendőrt vontunk össze. Bizalmas jelentések alapján a ga­lántai járásban május 24. és 25-én talnak a járásbíróságon. Részletesebb utasításokat kérjen dr. Schurmann­­tól... * * * Dr. Michal Bartal bírósági taná­csos, a galántai járásbíróság főnöke este fél kilenckor érkezett a Járási Hivatalba, ahol dr. Schurmann már türelmetlenül várta. A tanácsos úr rövid megbeszélés után behivatta Major képviselőt. Major éles tiltakozásának adott ki­fejezést. Milyen jogon korlátozza őt mozgásában dr. Schurmann erőszak­kal a járási hivatalban? De tiltakozásokra most nem volt idő. A hivatalos jegyzőkönyvvezető készenlétben várt. Dr. Bartal kérdé­seket intéz Majorhoz. A képviselő vonakodik ... Ehhez semmi joguk ... — De kérem, nincs itt letartózta­tásról szó! — engeszteli dr. Schur­­mann —, mi csak információkat sze­retnénk kapni, egy illetékes személy álláspontjára vagyunk kíváncsiak ... A jegyzőkönyvvezető írja: „Major István, kommunista párti képviselő, született 1887. december 13-án Vráb­­lé-n, atyja: Ferdinánd, tanító. Katona nem volt, felekezeten kívüli... — Legyen olyan szíves, Képviselő úr. mondja meg nekünk, milyen cél­zattal érkezett Ön Hegyről Kosútra? — Beszédet kellett volna tartanom a nyilvános gyűlésen, hogy beszámol­jak a mezőgazdasági munkások sike­res sztrájkjának eredményeiről. — Tudomása volt arról, hogy a Já­rási Hivatal letiltotta a kosúti gyű­lést?. volt várható a kommunisták által mozgósított mezőgazdasági munkás­ság tüntetése. A járási hivatal ezért letiltott mindennemű nyilvános gyü­lekezést. A kosúti kommunista veze­tők május 25-re engedélyt kértek a járási hivataltól, hogy Kosúton nyil­vános gyűlést tarthassanak, amit azonban a hivatal a fentebb idézett okokból nem engedélyezett. Miután bizalmas értesülések sze­rint a kommunisták gyűlésüket a hi­vatalos letiltás ellenére is meg akar­ták tartani, május 25-én délelőtt a Soucek törzskapitány parancsnoksága alatt álló csendőrkülönítményt Ko­sútra vezényelték ...“ * * * ... Halló, halló ... Itt a galántai csendőrállomás parancsnoka ... — Itt Soucek törzskapitány, halló, megért engem?... Ide figyeljen! Parancsomra azonnal letartóztatja Major István kommunista képviselőt, aki ebben a pillanatban a galántai Járási Hivatalban dr. Schurmannál tartózkodik ... lázítás, a fegyveres hatalom elleni erőszakra való felhí­vás vádja miatt... A letartóztatottat még ma kihallgatja és átadja dr. Bar­fl.T KARHÄ7 ZSrcr.fZEN A festői szépségű zselízi parkban kórház épül. Az új kórháznak három százágyas részlege lesz, mely kor­szerű osztályokkal s a legmodernebb berendezésekkel lesz ellátva. Az épít­kezési vállalat dolgozói pártunk XII. kongresszusának tiszteletére vállal­ták, hogy határidő előtt, azaz ez év végére elkészítik a kórházat. fi .&rJnct ° ffaMfris 1962. július 29,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents