Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-12-28 / 103. szám
A íekeie nem lehel fehér! Az amerikai burzsoázia közgazdászai és propagandistái UangzatQS frázisokkal telespékelt dicshimnuszokban fáradhatatlanul hirdetik, milyen boldog a farmer élete az USA kapitalista rendszerében. Ilyen mesékkel „örvendeztették meg“ Amerikában annak a szovjet mezőgazdasági küldöttségnek tagjait is, amely nemrég tért vissza az Egyesült Államokban tett látogatásáról. Akinek azonban alkalma nyílik arra, hogy félrevonja a hivatalos amerikai propaganda függönyét, az egyhamar rájön, hogy is fest az az amerikai farmerparadicsom. Az átlagos amerikai farmer élete ugyanis megcáfol minden hivatalos propagandát. Az USA mezőgazdaságának valósága: a gazdagok még jobban megszedik magukat, s a szegények méginkább lerongyolódnak. Glen Louis jómódú farmer Nebraska államban, szívesen végigvezeti birtokán az arra tévedt kiváncsi idegeneket és büszkén magyarázza nekik: „Mindaz, amit itt látnak az enyém és én szilárdan bízom a vagyonomban“. A farm nagy udvarán egymás mellett sorakoznak a szép mezőgazdasági gépek; traktorok, kombájnok stb. De tíz lépésre a tudajdonos portájától a farm egyik lován búsan ül Ralph Cutez, felkészülten várva urának minden parancsát. Huszonöt esztendeje szolgálja már Louist, annak vagyonát gyarapítja. Valamikor neki is volt egy kis darab földje és a többi szomszéd is önálló gazda volt valaha. Most mind Louistól kénytelen földet bérelni, hogy a nehéz munkával begyűjtött termés felét átadják neki. Az ilyen Ralph Cutezekből milliók tengődnek az USA-ban s a számuk napról napra emelkedik. Kaliforniában, a Sacramento folyó völgyében húzódó 99. sz. országút mentén, ahol az adakozó föld évente három termést is megád, nagyon sok elhagyott farmot láttunk. Arrafelé. az idegenvezetők nemigen állítják meg a külföldi turistákat szállító társasgépkocslkat... Azon a vidéken olyan botrányos állapotok uralkodnak, hogy még a nyugati partvidék legismertebb lapja, a „Los Angeles Examiner“ is kénytelen volt beszámolni róluk. „A 99-es országút mellett terül el Taviston község. Lakosainak száma 392. Ezt a falut csak kevesen ismerik. De akik ott jártak, sohasem felejtik el. John Steinbeck, a nagy író „Érik a gyümölcs“ című regényében 1940- ben megírta az amerikai mezőgazdaság nyomorultjainak I szörnyű életét. Ma, 22 év elmúltával Taviston lakosairól | ugyanazt írhatnánk le. Láttam ott egy kislánykát, pisz- i kos, agyonfoltozott ruhácskában. Az arcán nyoma sem volt a gyermekek gondtalan örömének. Ott állt egy ócska gépkocsi mellett, melynek ablakai vászondarobokkal voltak bevonva. Ez a kimustrált, vén tragacs volt a gyerek családjának az „otthona“. Taviston lakosságának egyharmada — folytatja tudósítását a Los Angeles Examiner riportere — jótékonycélú szervezetek könyöradományaiből él. És hasonló az emberek helyzete a 99. sz. országút mindkét oldalán.“ „Egy öszvérrel és 40 hektárral nem történhet bajod az USA-ban“ — mondották valaha Amerikában. Ez a szólásmondás ma már érvényét vesztette. A „News- Week“-ben, Amerika Ismert folyóiratban olvastuk: „A Jowai, farmer ma traktorával és 80 hektárnyi földjével a tönk szélére került. A Chicago környékén élő 880 acre-n dolgozó farmereknek kora hajnaltól késő éjszakáig körmük szakadtáig kell dolgozniuk, hogy dobra ne kerüljenek.“ Nem csoda tehát, ha ilyen körülmények közt állandóan emelkedik a likvidált farmok száma. Az USA földművelésügyi minisztériumának ez év szeptemberében kiadott statisztikája szerint az Egyesült Államok mezőgazdaságában évente 800 ezer ember veszíti el a földjét vagy a kenyerét. A farmereket megdöbbentette az a dokumentum, amelyet — a monopóliumok érdekében — „a Gazdasági Fejlesztési Bizottság“ dolgozott ki, amely szerint a következő öt év alatt a farmok számát egyharmaddal csökkentik. Washingtonban négy vagy nyolc évenként változik a kormány, egyik elnök a másiknak adja át a bársonyszéket. Mielőtt megválasztják őket, mindegyik fűt-fát ígér, de amint hatalomra jut, az ujja hegyét sem mozdítja, hogy megsegítse a kis farmereket. Nem csodálkozhatunk tehát rajta, ha most már ezek a kis farmerek maguk igyekeznek megtalálni katasztróíális helyzetükből a kivezető utat és nyílt harcot hirdetnek a monopóliumok és többi kizsákmányolóik ellen. Az elmúlt hetekben pl. az USA középső államaiban több mint 20 000 kis farmer lépett sztrájkba, s bár nem értek ei különösebb eredményeket, megmozdulásuk kezdetnek mindenesetre ígéretesnek bizonyult. J. Svrőina A Komáromi Hajógyár védnökségi tevékenysége A Komáromi Hajógyár több mint egy évtizede védnökségi üzeme a Kolárovói EFSZ-nek. Az üzem szakszervezeti bizottsága évzáró konferenciáján jó gazda módjára ebben az évben is szép sikereket könyvelhet el. A segítségnyújtás a kolárovoiak üzemi klubja és műtrágyaraktára beruházási tervének kidolgozásában is megnyilvánult. Ezeket a hajógyáriak munkaidőn kívül készítették el az EFSZ részére és ezzel a szövetkezetnek 400 munkaórát, a beruházás terén pedig 12 000 koronát takarítottak meg. A hajógyár dolgozóinak a' „Szocialista Munkabrigád“ címért versenyző csoportja a szövetkezet számára tőkevágó fűrészt, szállító-, szellőztető- és egyéb berendezéseket gyártott társadalmi munkában. Egy naftatartály tervezése és elkészítése további 130 órát igényelt. A modrani EFSZ-szel megkötött védnökségi szerződés alapján a hajóépítők összesen 1935 munkaórát dolgoztak társadalmi munka keretében. Mindezek az adatok arról tanúskodnak, hogy a komáromi hajóépítők védnökségük keretében jelentős anyagi segítséget és társadalmi munkában ledolgozott sok-sok órát fordítottak patronált mezőgazdasági üzemeik támogatására. Mindebben nagy méttékben vették ki részüket a szocialista munkabrigádok és a hajógyár legkülönbözőbb részében dolgozók. így váltak részeseivé a szövetkezetek munkasikereinek és az összefogásból eredő eredményekre joggal lehetnek büszkék mind a szövetkezeti tagok, mind a hajógyár dolgozói. SZÉNÁSSY JÁNOS Hrhovon is, mint az ország annyi sok községében, egész új utcasorok épül Még mindig Meredith az áldozat James Meredithet, a Mississippiegyetem ismert néger hallgatóját, aki az amerikai fajgyűlölők állandó zaklatása folytán még mindig erős rendőri felügyelet alatt végzi tanulmányait, szülővárosában Kosciuskoban letartóztatták, mert autójával egy utcakereszteződésen áthaladva nem tartotta be a közlekedési előírást. Később 10 dollár kaució ellenében szabadonbocsátották. Miután kiszabadult, Meredith elmondta, hogy hazautazása közben az egyetemről három, fehér férfiakkal és suhaneokkal megrakott kocsi vette üldözőbe, fenyegetődztek és akadályozták őt. Hogy lerázza üldözőit, nagyobb sebtességre kapcsolt és így volt kénytelen megszegni a forgalmi előírást. A rendőrség pedig a fehér gangszterek helyett őt vonta felelősségre. Megindult a szövetkezeti munkaiskolázás Állami kitüntetések Antonín Novotny, köztársaságunk elnöke Pavel Levit egyetemi tanárt, a CSTA levelező tagját és Ján Libensky professzort, a Sport és Testnevelési Főiskola dékánját a „Munka Érdemrend“-jével tüntette ki. A két kiváló pedagógus a magas kitüntetést kimagasló tudományos, pedagógiai és közéleti tevékenységével érdemelte ki. A ,Munka Érdemrendet" kapta meg azonkívül kitűnő irodalmi és kultúrpolitikai munkájáért Bohuslav Brehovsky író is. Bohuslav Polan és Jaroslav Kunc közéleti és kulturális dolgozóinkat pedig elnökünk a „Kiváló munkáért“-éremmel tüntette ki. A trebisovi járás szövetkezeteiben az idén is megkezdődtek a téli mezőgazdasági iskolázások. Ezekben a napokban inár minden este tartanak egy-egy előadást a járás kiküldöttei a mezőgazdasági munkákról, haladó termelési módszerekről, az új technológia elmélyítéséről stb. A ruszkai szövetkezetben érdekes és fontos témáról beszéltek Mércéi László és Csupik László mérnökök, a szerves és szervetlen trágyázásról, a cseppfolyós ammóniák alkalmazásáról és a nitratáció jelentőségéről. Mércéi László mérnök rámutatott arra, mennyiben tudjuk elősegíteni helyes nitratációval a növények növekedését, fejlődését és nem utolsó sorban milyen mértékben hat a helyes tápanyagelosztás a termés mennyiségére, de a minőségére is. A következő napon Csupik László mérnök elvtárs a szocialista munkabriádok szervezéséről tartott előadást. Hangsúlyozta e szocialista munkacsoportok jelentőségét, menynyire ösztönzik azok szövetkezeti dolgozóinkat több és jobb munka elvégzésére. Ezzel kapcsolatban megemlítette azt is, milyen fontos szerepet játszik a prémiumrendszer bevezetése. Az előadásokat hosszantartó viták követik, a szövetkezeti dolgozók az előadottakkal kapcsolatban beszámolnak saját munkatapasztalataikról, kérdéseket adnak fel az előadóknak és érdekes gyakorlati megfigyelésekkel egészítik ki a vitákat. Pogány István A „feltámadt“ pilóta A világsajtó a szovjet orvostudomány újabb nagy sikeréről számol be. Georgij Moszolov, a Szovjetunió egyik legkiválóbb repülőtisztje, több magassági és gyorsasági csúcs tulajdonosa, egy szeptemberi próbarepülése folyamán súlyos balesetet szenvedett és miután az orvosok már a „klinikai halál“ tüneteit állapították meg rajta, újra magához térítették. A kiváló repülőt repülés közben hirtelen vad vihar lepte meg. Kénytelen volt gépe katapultszerkezetével kilövetni magát. Több csonttöréssel és súlyos koponyasérülésekkel egy erdőben találták meg. Miután a kórházi vizsgálat szerint már „halott“ volt, az orvosoknak hosszas megerőltető munka után, többek kpzt mesterséges légzés alkalmazásával, sikerült Moszolovot életre kelteniük. A kitűnő pilótát ugyanaz az orvoskollektíva kezelte, amely súlyos autószerencsétlensége után a később Nobel-díjjal kitüntetett Landau professzort is vissza adták az életnek. Moszolov 34,714 méterrel a magassági repülés világcsúcstartója. Rekordját egy E-66 típusú szovjet sugárhajtású géppel érte el. • Röviddel az amerikai kongreszszusi választások előtt Gibbens newyrki bíró elnapolta Patrícia Lawford, egy Ismert színész felesége ellen folytatott büntető eljárás tárgyalását. Az illető hölgy t. i. Kennedy elnök nővére és a vád szerint hatósági engedély nélkül vezetett autót. Gibbens bíró, aki nyilván Kennedy híve, azzal indokolta lépését, hogy ez a bírósági tárgyalás a választás előtt a republikánusok részére nemkívánatos propaganda eszközéül szolgálhatott velna. alkotókészség elmélyüléséért Á technikai Hazánk termelésében ma döntő tényezőként hat az a politikai öntudattal bíró dolgozó ember, aki a szocializmus iránti elvhűségével és szaktudásbeli felkészültséggel végzi munkáját, leküzdi a törvényszerűséggel fel-felmerülő nehézségeket. Ezeknek a szubjektív tényezőknek építő hatása - ahogy erre pártunk XII. kongresszusán is rámutattak — különösen a szocialista munkabrigádok tevékenységében nyilvánul meg, amelyek tagsága sokoldalú célirányos igyekezetével, szaktudása állandó gyarapításával éri el figyelemre méltó munkaeredményeit. A versenyző kollektívák dicséretes igyekezete mindenekelőtt a technikai fejlődésre irányul, s ez ma döntő előfeltétele a termelés és a munkatermelékenység ' növekedésének. Minél alaposabban és sokoldalúbban képzettek az egyének a technika és a tudomány világában, annál magasabb az általuk képzett munkacsoportok alkotókészségének foka. E megállapítás helyességét igazolja a Szlovák Tudományos Akadémia bölcsészeti intézetének dolgozói által végzett kutatómunka néhány eredménye a szocialista munkabrigádok tevékenységéről. Ez a kutatás megállapította, hogy a szocialista brigádok és más versenyző csoportok dolgozói sokkal többet foglalkoznak a technikai, I i/rebnf ' Földműves 1962. december 2^. mezőgazdasági és közgazdasági szakirodalom tanulmányozásával, lényegesen gyakrabban járnak előadásokra, tanulmányi kirándulásokra, kiállításokra és nagyobb figyelemmel olvassák az újságokat és folyóiratokat, mint a nem veresnyző kollektívák tagjai. így pl. míg a versenyző brigádok 100 tagja 54, a szocialista munkabrigád címért küzdők kollektíváinak 100 tagja pedig 50 szakkönyvet olvas el félévenként, ugyanakkor a nem versenyzők — 100 ember — csak 36-ot lapoz át. Vagy vegyünk egy más példát: Míg egy szocialista munkabrigád tagja félévenként átlagosan 7 előadáson vagy más műveltető akción vesz részt, nem versenyző elvtársa legfeljebb kettő és fél előadáson van jelen. De különbségek mutatkoznak a dolgozók technikai alkotókészségének szakaszán is. Amíg pl. a szocialista munkabrigád 112 tagja 126, s a megtisztelő címért versenyzők közül 123-man nyújtottak be 40 újítási javaslatot, ugyanakkor a szocialista munkaversenyen kívül álló csoportok 110 dolgozója azonos idő alatt csak 26 újítással jelentkezett. Ezek az adatok is azt bizonyítják, hogy az újítási mozgalom fejlődése szoros összefüggésben áll az általános és technikai művelődés állandó emelkedésével, hogy a dolgozók magasabb kulturális és technikai színvonala előfeltétele alkotókészségük növekedésének. Milyen következtetések vonhatók le tehát a fentiekből? Mindenekelőtt az, hogy a technikai alkotókészség minél szélesebbkörű fejlesztése érdekében sokkal nagyobb figyelmet kell szentelnünk a dolgozók fokozottabb szakképzésére, ahogy ezt pártunk XII. kongresszusa is hangsúlyozta. E tekintetben a legnagyobb lehetőségekkel a szocialista munkabrigádok bírnak. A Szovjetunióban a kommunista munkabrigádok számos tagja, — különösen a fiatalok — foglalkozása mellett közép- szak-, vagy főiskolát végez. Szükséges lesz, hogy a mi „Szocialista Munkabrigád“ címért versenyző kollektíváink tagjai is következetesebben haladjanak ezen az úton. Ahogy a kutatási eredmények mutatják, dolgozóinknak intenzívebben kell majd foglalkozniuk a szakirodalommal, mert az eddigi átlag: nem egészen egy szakkönyv elolvasása egy félév alatt, igen kevés. A versenyző kollektívák tagjai közül egy se legyen, aki rendszeresen ne olvasná az őt érdeklő szakirodalmat és ne gondolkozna munkája megjavításán. BELlCKA O. elvtárs, a mijavai Slovenská Armaturkában a J. ALINA munkaérdemrendes kiváló dolgozó által vezetett Szocialista Munkabrigád tagja mondta el a következőket kollektívája munkához fűződő viszonyáról folytatott beszélgetés közben „A mi munkacsoportunkban sokat tanulmányozzuk a technikai szakirodalmat, könyveket, folyóiratokat, külföldi anyagot is. Gyakran vitázunk a termelési folyamatok gépesítési és automatizálási lehetőségeiről és különféle újítási problémákat oldunk meg közösen. Sokszor folynak le nálunk élénk eszmecserék és mindig megtaláljuk a legalkalmasabb, esetleg egészen új megoldást... Mindez kollektívánk nagy erőssége ...“ Az állandó szaktanulmányok és a közös munka tette lehetővé a csoportnak, hogy a verseny folyamán jelentős számú igen hasznos újítási javaslatot terjesszen elő. Ez a példa is arról tanúskodik, hogy a kellőképpen képzett dőlgozók megsokszorozzák jól szervezett kollektívájuk alkotókészségét. A közös célért dolgozó jó munkakollektívában a tagok kölcsönösen gyakorolnak hatást egymásra, a felmerülő ellentétes szakvéleményeket gyorsan kielemezik és a leggyakrabban közösen találják meg a legalkalmasabb gyakorlati megoldást, amelyre egyenként talán rá sem találnának. A szocialista elvekre támaszkodó kollektívákban a kölcsönös segítség és együttműködés mellett a tagok buzdítják is egymást, s ez által fokozzák aktivitásukat. Mindezek a mozzanatok e kollektívák alkotó erejének kútforrásai. A vezető dolgozók, a termelés irányítói már ezért is kötelesek ápolni és fejleszteni az emberek alkotókészségét — ahogy azt pártunk XII. kongresszusán is hallottuk. Ez az igényes feladat megköveteli, hogy az illetékes tényezők jól ismerjék a dolgozók egyéni képességeil, megtalálják velük szemben a megfelelő hangot, ismerjék ambícióikat és gondjaikat és tudniuk kell, hogy nyerjék meg, hogyan lelkesítsék az embereket képességüknek megfelelően a kitűzött célok elérésére. Persze nem elég csupán buzdító, meggyőző érvekkel megnyerni az embereket, alkalmaznunk kell az anyagi érdekeltség eszközeit is. M. KATRIAK (ford. SM.) • • A bajorországi Untermenzing városka tanácsa elhatározta, hogy az ottani Eichmann utcát jelző tábla alá egy külön feliratot helyez el, amelyen félreértések elkerülése céljából feljegyzik, hogy az utcát Dr. Eduard Eichmannről, a müncheni egyetem egykori egyházjog-professzoráról nevezték el, nehogy az átutazó idegenek azt gondolják, Untermenzing lakossága Adolf Eichmann náci tömeggyilkos emlékét örökítette meg. © a Brazília fővárosának repülőterén e napokban egy utasszállító gép nagy késéssel startolt, mivel az egyik utas azt követelte, hogy az utasok névj*gyzákébe teljes nevét írják be. Az illetékes hivatalnok ugyanis csak „Maria Cunha asszony“-fe akart bejegyezni. Az előkelő utas azonban határozottan követelte teljes nevének, mégpedig: Maria Therezia Francesca des Assis da Condepecai da Rocha Filomena das Necessidadas do Sogrado Corocao de Jesus Pereira da Cunha, beiktatását. © • Az USA hivatalos statisztikái szerint az Egyesült Államokban a jóslás, az astrológia és a kártyavetés még mindig jól jövedelmező foglalkozás. Megállapították ugyanis, hogy az ottani polgárok évente több mint 125 millió dollárral honorálják ezeket a csalókat.
