Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-12-12 / 99. szám
A nagyüzemi technológiával történő cukorrépa-betakarítás tapasztalatai Ebben az évben először érvényesítettük nagyobb mértékben a cukorrépa betakarításának nagyüzemi technológiáját, amely a cukorrépatermesztés egyik fontos láncszemét képezi. A cukorrépa betakarításának új technológiája számára a jicsíni Agrostroj idejében 400 gépi berendezést készített. Ezek a cukorrépa osztott betakarítását végezték. A nyugat-szlovákiai kerületben a cukorrépatermesztőknek 104 háromsoros cukorrépakombájn állt a rendelkezésükre, amelyeket a Német Demokratikus Köztársaságból .hoztunk be. Ezen kívül néhány kerületben, például az észak-morvaországi kerületben a cukorrépát az E —675-ös német gyártmányú átalakított burgonyakombájn segítségével végezték el, amely három sor cukorrépát emel ki egyidejűleg. Összesen 60 darab ilyen átalakított burgonyakombájn dolgozott a cukorrépaföldeken. Az osztott betakarítás elvégzésére készítet gépeket olyan mezőgazdasági üzemek kapták, amelyekben minden feltétel megvolt arra, hogy sikeresen alkalmazzák őket. Elsősorban arról volt szó, hogy olyan mezőgazdasági üzemekbe kerüljenek, ahol koptatott cukorrépavetőmagot vetettek, ahol magasabb az agrotechnika színvonala és elegendő traktor, pótkocsi, valamint tapasztalt traktoros áll rendelkezésre. Egy gépi berendezésre 30 hektár idényteljesítményt terveztek, tehát azonos teljesítményt, mint a német gyártmányú háromszoros kombájnra. A betakarítás megkezdése előtt egész sor gyakorlati tájékoztatót rendeztek, amelyeken a mezőgazdasági üzemek képviselőivel megismertették a munka szervezését és a gépek kezelését, hogy így biztosítsák e szerkezetek lehető legjobb kihasználását. Ez évben a cukorrépa betakarítására nem volt valami jó időjárás, mivel november elejéig száraz időjárás uralkodott, majd a sok csapadék lehetetlenné tette a gépek jobb kihasználását. A kiszáradt, kemény talajból még a kipróbált és bevált VRN — 3-as háromsoros, traktorra függesztett cukorrépakiemelő is nehezen emelte ki a cukorrépát, s ezért még értékesebbek azok a tapasztalatok, amelyeket az új cukorrépafejelő és cukorrépakiemelő gépekkel szereztünk. Hiszen ezekkel a gépekkel mezőgazdasági üzemeink először, méghozzá nehéz feltételek között dolgoztak. November 19-ig osztott módszerrel 5303 hektár cukorrépát takarítottunk be, tehát egy gépcsoportra átlagban 13 hektár idényteljesítmény jutott. A német gyártmányú háromsoros kombájnokkal a nyugat-szlovákiai kerületben összesen 1557 hektárt takarítottak be. Az új gépcsoportokkal elért betakarítási eredmények az egyes üzemekben különbözők, ennek ellenére már ma is nyugodtan állíthatjuk, hogy ott, ahol a mezőgazdasági üzem dolgozói tisztában voltak a gép kezelésének módjával, s ahol az üzem műszaki dolgozói is segítettek, ott az új gépek beváltak. Természetesen sok függött a szövetkezet vezetőinek viszonyától az új technológiához, valamint a dolgozók anyagi érdekeltségétől és a megfelelő prémiumrendszertől. A mezőgazdasági üzemek egész sorában a dolgozók az új gépekkel jelentős teljesítményeket értek el. így például a králicei szövetkezetben (prosztyejovi 182 ! járás) 48 hektárt, a mzsani szövetkezetben (hradeckrálovéi járás) 46 hektárt, a neszvadi szövetkezetben (komárnói járás) 30 hektárt és a Velkéulani Állami Gazdaságban 36 hektárt takarítottak be. A dunajszkásztredai járásban jó teljesítményt értek el a német gyártmányú háromsoros cukorrépakombájnnal. Nehéz feltételek között ezzel a géppel 980 hektár cukorrépát takarítottak be és a gépek átlagos idényteljesítménye 52 hektár volt. A komárnói járásban pedig 9 kombájn 252 hektár cukorrépát takarított be, vagyis egy kombájnra 28 hektáros idényteljesítmény jutott. Ismét bebizonyosodott, hogy a gép jó beállításán kívül a munka menetének és folyamatosságának szempontjából milyen nagy jelentőségű a cukorrépatest és fej szántásának jó szervezése. Az idei tapasztalatok megmutatták, hogy az öt kilométeres átlagos szállítási távolságokra legalább négy traktort kell beállítani a cukorrépafej és a cukorrépatest folyamatos elszállításának biztosítására. A betakarítás gazdasági elemzésének eredményei bebizonyították, hogy az új technológia a hagyományos betakarítási módszerekkel összehasonlítva 60 %-kal olcsóbb, s ami szintén fontos, a megerőltető kézi munka 60 %-át is gépi munkával helyettesítették. A középkötött talajokon a répafejelő és répakiemelö gépek munkája jó minőségű volt. Igaz, hogy némelyik cukorgyár nagyobb tiszlátalansági százalékot számított fel, elsősorban azokon a helyeken, ahol a növényállomány nem volt egyenletes. Ám a cukorrépatestek minősége lényegében megfelelő volt. A gépek kezelőinek panaszai elsősorban arra vonatkoztak, hogy a legnagyobb mértékben megterhelt gépalkatrészek, például a lefejelést végző kések és a kiszántótestek puha, tehát nem megfelelő anyagból készültek és a kemény, száraz talajon gyakran fölmondták a szolgálatot. Ezért főként a nehéz, kiszáradt és megkeményedett talajokon üzemzavarok álltak be. A késeket sokszor, naponta kétszer is kénytelenek voltak kicserélni és élesíteni, hogy így biztosítsák a répafejelés minőségét. Az is megmutatkozott, hogy a répakiszántógép sokkal nagyobb teljesítményű, mint a répafejelőgép, s ezért a répafejelögépek nem győzték előkészíteni a földeket az utánuk dolgozó répakiszántóknak. További hiányosság, amely főként a nagyobb levélzetű cukorrépa-állománynál mutatkozott meg, hogy a répafejelőgépnek aránylag kicsi á tartálya, s ezért azt gyakran ki kellett üríteni. Az idei feltételek között a legmegfelelőbbnek a 3,5 tonnás pótkocsik bizonyultak, amelyeket száraz időjárás esetén az RS — 09-es eszközhordozó is vontathatott. A jövő évben gondoskodnunk kell arról, hogy a gépállomások raktáraiban elegendő szükséges pótalkatrész legyen, amelyet idén kénytelenek voltak egyenesen a gépeket gyártó üzemben beszerezni. Lényegében elmondhatjuk, hogy néhány hiányosság és kevésbé megfelelő feltételtől eltekintve, cukorrépatermesztőink saját tapasztalataik alapján meggyőződhettek a betakarítás nagyüzemi technológiájának előnyeiről. Az említett hiányosságok kiküszöbölése után ugyanis ez a technológia lényegesen csökkenti a kézi munkaszükségletet és jelentősen meggyorsítja a betakarítás egész menetét. A jövő évben a gépállomások műszaki ellenőrző szolgálatának dolgozóira vár az a feladat, hogy a mezőgazdasági üzemek traktorosait és kombájnosait megtanítsák a gépek kezelésére, valamint a munka szervezésére is, hogy az új technológia teljes mértékben eleget tehessen a vele szemben támasztott követelményeknek. HYZÍK JAROSLAV mérnök, a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium dolgozója-«—«—»- ♦ - ♦—* «—*♦«—♦ -4—• Hasznosítsuk a tojáshéjat A legtöbb háztartásban a tojás héját, ha a tartalmát kiürítik, eldobják. Pedig kár érte. Az összemorzsolt tojáshéj palackok, üvegek mosásához jól felhasználható, de kitűnő szolgálatot tehet a megszárított és morzsában nem egészen apróra törött tojáshéj a finomabb fehérnemű mosásánál, ha a forró vízbe egy-egy evőkanálnyi ilyen tojáshéjtörmeléket teszünk. A tojáshéj szénsavas mésztartalma éppen olyan fehérítő hatású, mint a klór, ugyanakkor szagtalan és ártalmatlan szer. A tojáshéj alkalmazási módjával foglalkoznak a gyógyszer készítés terén is, mégpedig a régi népi ismeretek alapján. Ugyanis a vitaminmentes tápláléktól súlyosan megbetegedett kísérleti patkányok például a tojáshéj fogyasztása után hamarosan talpraálltak. Hatásosnak bizonyult ez a gyógymód a csecsemő- és gyermekgyógyászatban is vérszegénység ellen. A leendő anyák mészhiányát is sikerül ily módon megszüntetni. A jórészt mész- és foszforvegyületeket, mangánt, vasat, nátriumot és káliumot, a szerves anyagok közül pedig D3-vitamint, citromsavat. porphyrint és fermentumot tartalmazó friss tyúktojáshéjat meleg vízben megtisztítjuk, majd megőröljük. Ez az őrlet 60 fokig felmelegíthető, 75 fokon ugyanis a hatóanyag értéke alig több, mint a mészkarbonáté. A tapasztalatok szerint a kacsatojás héját fogyasztani veszélyes, tehát csak a friss tyúktojáshéj a megfelelő. A hosszú tárolás alkalmával a . hatóerő javarésze elvész. A napi adag három gramm, vagyis egy tyúktojáshéjnak a fele (körülbelül egy kávéskanálnyi). Ez a gyógyszer az egészséges fogképzést is elősegíti.' De a tojáshéjat a kertészetben is használhatjuk. Fél tojáshéjba vethetjük az etőhajtatást kívánó magvakat (uborka, dinnye), sőt előzetesen ládikákban kicsíráztatott palántákat is ültethetünk belé. A tojáshéjba rakott föld a kiültetésig elegendő táplálékot nyújt a palántának, összetartja a gyökereket, ha a tojás héjából óvatosán kiszedjük a földlabda a kiültetéskor nem esik szét. — tis — 1962. december 12.
