Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)

1962-12-02 / 96. szám

(Folytatás az 1. oldalról) tése, a nováki III. és a vojani erőművek, a szkalicai miniatűr csapágygyár és a bratislavai BEZ új üzeme, a dúbravkai műszaki üveggyár, a nemsovái üveggyár korszerűsítése, a Rimavszkászobotai Élelmiszeripari Kombinát, a citromsav gyártásának bevezetése Leopoldovban, Csiernánadtiszouban pedig az átrakóállomás építésének befejezése fontos. Az átépítés folyamán biztosítani kell a berendezések magasabb műszaki színvonalát és korszerűsítését. Figyelmet kell szentelni nyezőgazdasági létesít- . mények, lakások, iskolai és egészségügyi berendezések építésének. A beruházási egységek hatékonyságát biztosítsuk a beruházások gondos előkészítésével, a tipizálás alapján az Idejében végrehajtott területi észter - vezési előkészítéssel, valamint a haladó paraméteres technológiai berendezés folyamatos és komplett szállításával.

Az elkezdett építkezések számának csökkentése és az építési idő lerövidítése érdekében lényegesen meg kell javítani az építkezést végző vállalatok együttműködését és következetesen be kell tartani az építkezés harmonogramját.

Az építőiparban a beruházási-építési feladatok teljesítése érdekében gyorsabban kell bevezetni az építkezés nagyipari módszereit, amit a lakás, ipari, polgári és műszaki építkezések terén nagy, tipizált panelelemek szerelésével érhetünk el. Különleges gondot kell fordítani a befejezési munkálatoknál a nagyipari módszerek alkalmazására.

Fejleszteni kell a habarcsfélék, a könnyű építőanyagok, az előgyártott elemek, főként az előfeszített betonelemek gyártását. Ugyanakkor a szállítási távolságok lerövidítése érdekében tekintetbe kell venni a területi fekvést.

Az építkezéseken a legnagyobb igyekezetét kell kifejteni a munkairányítás és -szervezés megjavítására, s meg kell teremteni a feltételeket a terv egyenletes és folyamatos teljesítésére a munkaidő alatt, az építőanyag jobb felhasználására, az építési munkák minőségének megjavítására és az építkezések hatékonyságának általános fokozására.

A közlekedés terén biztosítani kell a népgazdaság szükségleteit, amit elsősorban a közlekedést formák helyes koordinálásával, a vasúti kocsik teljes megterhelésével, az üres járatok csökkentésével, a teherautópark jobb kihasználásával — elsősorban a pótkocsik széjesebbkörű alkalmazásával érhetünk el. i

A kőzíekedéá komolyabb feladatait a további gyors műszaki fejlesztéssel, elsősorban a vasutak villamosításával, dieselesltésévet, a legkorszerűbb biztosító rendszer kiterjesztésével, a be- és kirakodási munkálatok gépesítésével kell biztosítani.

Továbbra is fő feladat a munkaszervezés színvonalának emelése, az állami és munkafegyelem szilárdítása, az üzemeltetési és karbantartási» szakemberek szaktudásának emelése, mert ez a modern technika alkalmazásának egyik fő feltétele.

☆ »

A munka termelékenységének rendszeres növelése érdekében széleskörűen alkalmazni kell a haladó technikát valamennyi gazdasági ágban és teljes mértékben ki kell használni a legjobb tudományos és kutatási ismereteket. A generáljavítások keretében jobban ki kell használni a gépek és berendezések korszerűsítésé-« nek lehetőségeit, hogy növeljük teljesítményüket, s nagyobb fűtőanyag- és energiamegtakarítást érjünk el. A műszaki korszerűsítést főként azokon a szakaszokon végezzük, ahol legnagyobb hatékonyságot érhetünk el. Valamennyi üzemben törekedni kell az üzemi szállítás, anyagmozgatás gépesítésére és az anyagszállításnál a szállítóalapok alkalmazására.

Nagy figyelmet kell szentelni a mintarészlegek és üzemek létesítésére, melyek a további műszaki haladás központjáivá válnak és artelyekben fölülvizsgálják majd az új távlati technológiákat, s elsajátítják az új, haladó termelési módszereket.

Meg kell teremteni a munka tár-^ sadalmi megszervezésének és a célszerű termelési együttműködés elmélyítésének feltételeit.

A társadalmi munkatermelékenység további növekedése érdekében jobban kell értékesíteni az összes hozzáférhető nyersanyag- és anyagfajtákat, lényegesen csökkenteni kell az alapvető anyagok, főként a fémek, a tüzelőanyag és az energia fajlagos fogyasztását ,s meg kell gyorsítani a készletek forgását. A vállalatok általános gazdasági tevékenységében következetesen érvényesíteni kell a gazdasági önelszámolás (hozraszcsot) irányítási elveit.

A termelés és az építés fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szakemberek időjében való előkészítése és nevelése. Fokozott gondot kell fordítani az új, főként kohó- és vegyipari, új termékfajtákat gyártó, haladó technikát és technológiát alj kalmazó gépipari üzemek szakkádereinek képzésére. Biztosítani kell, a szakemberképzést a vasút-üzemeltetés és karbantartás, valamint az új építőanyaggyártás számára.

Valamennyi szakaszon eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a munkaerők helyes foglalkoztatására, minőségi javulást kell elérni a termelés döntő ágazatainak és a központosított beruházási építkezés meggyorsítását elősegítő munkaerők toborzására.

Minden vállalatban, üzemben, munkahelyen naponta ellenőrizni kell a feladatok teljesítését, harcolni kell a bürokratizmus és a felelőtlenség ellen. Fokozni kell a személyi felelősséget a feladatok teljesítéséért és a nehézségek leküzdéséért, s e téren a szocialista munkaviszonyért, a munkásbecsületért és parasztbecsületért küzdő mozgalom példáját kell követni. Jelenleg a pártszervek és -szervezetek, a gazdasági dolgozók, az FSZM- és CSISZ-szervezetek elsőrendű feladata az iparban, az építőiparban és a közlekedésben a lehető legjobb feltételek megteremtése az 1963 évi terv egyenletes teljesítésére, amelynek rendkívül nagy jelentősége van a népgazdaság jövő fejlődése szempontjából.

II.

2. Földműves

1962. december 2.

Az elmúlt* időszakban falvainkban jelentős politikai és gazdasági változások következtek be. Szlovákia mezőgazdaságában az összes mezőgazdasági terület 81,2 °/o-án a szocialista szektor gazdálkodik. A szocialista termelési viszonyok a mezőgazdaságban is győzedelmeskedtek.

Szembetűnően megszilárdult a* szocialista mezőgazdasági üzemek-anyagi és műszaki bázisa. Kitei^edt talajjavítási és vízgazdálkodási /nunkákat hajtanak végre, főleg a kelet-szlovákiai síkságokon és a nyugat-szlovákiai hegyalján. Jelentősen megrtőtt a mezőgazdasági iskolák száma és emelkedett a mezőgazdasági szakemberek száma.

Szlovákia mezőgazdasági termelése azonban 1958. óta csupán 3,8 %-kal, az árutermelés 6,1 %-kal nőtt. A termelési és felvásárlási tervfeladatokat főleg 1961-ben és 1962-ben nagyon elégtelenül teljesítettük.

A párt és ' a nemzeti bizottságok falusi szervező és politikai nevelőmunkájának színvonala nem felel meg á mezőgazdasági termelés gyors és állandó fejlődése, szükségleteinek, iíü

Az SZLKP kongresszusa hangsúlyozza a párt és a nép fő feladatát, hogy Szlovákia mezőgazdasági termelésének fejlesztésében gyökeres fordulatot érjünk el A CSKP KB elvi jelentőségű irányelveinek szellemében, amely cé^ul tűzi ki, hogy a mezőgazdaságot az ipar színvonalára emeljük, valamint annak érdekében, hogy Szlovákia mezőgazdasági termelésének belterjességét azonos természeti viszonyok között a cseh országrészek színvonalára emeljük, a kongresszus a párt és állami szervek, mezőgazdasági üzemek és tudományos intézmények kötelességévé teszi,, hogy erőfeszítéseiket elsősorban a következő feladatokra összpontosítsák.

Biztosítsák a földalap teljes Kihasználását, következetesebben szélesítsék ki a föld termővé tételéért folyó országos mozgalmat. Ennek érdekében:

Óvjanak minden hektár szántóföldet, törekedjenek a szántóföld területének kibővítésébe, belterjes kihasználására.

A kelet-szlovákiai síkságon a Bodrogközben és a nyugat-szlovákiai hegyalján készítsék el minél előbb és következetesen biztosítsák az új szántóföld kihasználásának és komplex termővé tételének tervét.

Minél nagyobb mértékben használjanak ki minden rendelkezésre álló vízforrást, hogy kiszélesítsék az EFSZ- ek és állami gazdaságok öntöző hálózatát. Biztosítani kell a már felépített öntöző berendezések, valamint a meglevő vízlevezető csatornák teljes kihasználását, hogy nagymértékben lehetővé váljék a belterjes öntözéses gazdálkodás. Tovább kell folytatni a nagy öntözőberendezések építését a Csallóközben, Sala és Kolárovo között, a Bodrogközben, a Csilizközben és Perecen. Az Ipoly, Sajó, Zsitva, és Nyitra árterületén vízgazdasági rendezést hajtsanak végre.

Céltudatosabban kell irányítani a talajjavító szövetkezetek munkáját, hogy a talaj termővé tételét elősegítő munkálatok tervezői legyenek, s biztosítani kell, hogy lelkiismeretesen gondoskodjanak a talajjavító berendezések karbantartásáról. A szövetkezeti tagok tevékeny részvételével a védnökségi üzemek és az ifjúsági szervezet hathatós támogatásával biztosítsák, hogy következetesen teljesítsék a talaj termékenyebbé tételéért indított országos mozgalom feladatait, főleg a talajjavítási munkákban, komposztkészítésben és a

hígtrágyás gazdaságok létesítésében. Minden EFSZ és állami gazdaság dolgozza ki saját komplex terveit a föld termékenységének fokozására, s a kitűzött feladatokat építsék be az évi termelési-pénzügyi tervbe.

Szüntelenül fokozni kell a mezőgazdasági termelés belterjességét — minden hektár termőföldön. Ennek érdekében:

A mezőgazdasági termelés fejlődésének döntő feltételét lássuk a növénytermesztés, nevezetesebben a takarmányalap elsődleges fejlesztésé-: ben.

Biztosítsuk a vetőmagtermelés fellendülését, hogy minden mezőgazdasági üzemben csak jóminőségű, nagyhozamú vetőmagot használjanak, az egyes növényfajták szakosítása alapján. Növeljük a gabonafélék, főként a búza hektárhozamát. A növényápolásban szélesebb körben kell alkalmazni a komplex agrotechnikat"mődszereket, és. a megosztott trágyázást (nitratáciőt).

Minél több EFSZ-ben és állami gazdaságban az egész burgonyaterületen honosítsuk meg a poprádi mozgalmat, amelynek célja a hektáronkénti 200 mázsás terméshozam elérése.

Bővítsük ki a kukorica, cukorrépa, hüvelyesek, valamint őszi keverékek és köztes takarmánynövények termesztését, fokozzuk terméshozamukat.

Céltudatosabban terjesszük azt a mozgalmat, amely azzal a céllal indult, hogy a kukorica egész vetésterületén hektáronként 50 mázsa szemet és 500 mázsa zöld takarmáayanyágot takarítsunk be viaszos-tejes érettségben. Mindenütt, ahol erre jók a feltételek, növeljük áz évenként két és több termést adó terület nagyságát.

Növeljük a lucerna, a rétekről és legelőkről betakarított széna termését, ugyanakkor csökkentsük a betakarítási veszteségeket.

Terjesszük el és javítsuk meg a takarmánykeverékek termelését, teljes mértékben használjuk fel takarmányozási célokra az ipari hulladékokat.

Az állattenyésztésben a szarvasmarhatenyésztés fejlesztése mellett (e tekintetben a fősúlyt az EFSZ-ek közös istállóiban tartott tehénállományra fektessük), biztosítsuk a többi állatfajta nagyobb hasznosságát is. Javítsuk meg az állatgondozás és fajtenyésztés munkáját, gondoskodjunk minél előbb az állatállomány egészségének helyreállításáról, s javítsuk szüntelenül a takarmányozás technikáját.

Az állattenyésztésben vezessük be céltudatosán a nagyüzemi termelés módszereit, s az állattenyésztés szakosítása alapján térjünk át fokozatosan az állatállomány korlátlan felújítására.

Döntő fordulatot kell elérnünk a hegyaljai és hegyvidéki Körzetek mezőgazdasági termelésének fejlesztésében, hisz ezek a vidékek jelentik Szlovákia mezőgazdasági területének több mint egyharmadát. E feladat biztosítása során a következőkre kell fordítani a fő figyelmet:

Dolgozzák ki. az egyes járások és minden szocialista mezőgazdasági üzem termelési irányzatát, eközben induljanak ki a hegyaljai és hegyvidéki körzetek mezőgazdasági termelésépek fejlesztési kerettervéből, • amelyet a CSKP KB politikai irodája és a köztársaság kormánya hagyott jóvá. Külön gondot kell fordítani a földalap termővé tételére* és jobb kihasználására — rekultiváció és hígtrágyás gazdálkodás révén. Alkalmas lejtőkön, teraszos hegyoldalakon létesítsenek gyümölcskerteket és termesszenek bogyós gyümölcsfajtákat.

A mezőgazdasági üzemeket ösztönözzék a szarvasmarha- és juhtenyésztés fejlesztésére, hogy minél gazdaságosabban használják ki a kevésbé jó minőségű réteket és legelőket.

Messzemenően vezessék be a gyakorlatban a mezőgazdaság élenjáró dolgozóinak, a nagy terméshozamok rrjestereinek, a szocialista munkabrigádoknak, a CSKP XII. kongresszusát köszöntő versenyben kitüntetett munkacsoportoknak a tapasztalatait.

A mezőgazdasági termelés belterjességének növelése alapján fokozzák az állami gazdaságok és az EFSZ-ek árutermelését, hogy teljes egészében fedezze a növekvő fogyasztást.

Egyenletesen teljesítsék a felvásárlási terv feladatait, szüntelenül javítsák a párt-, a nemzeti bizottságok és a felvásárlási szervezetek szervező munkáját, hogy biztosítsák az egyénileg gazdálkodó parasztok, törpebirtokosok és háztáji gazdaságok terményeinek felvásárlását.

A komplex gépesítés és kemizálás fejlesztésével fokozzák a termelés hatékonyságát, a munka termelékenyseget, iparosítsák a mezogazüasagi termelést. Ez megköveteli:

Valamennyi szocialista mezőgazdasági üzemben az új technika, a nagyüzemi termelési módszerek széleskörű bevezetésére és alkalmazására kell törekedni. Biztosítsák mindegyik gép teljes kihasználását. A nagy teljesítőképességű gépeket lássák el nagyabb létszámú kezelő személyzettel

és biztosítsák többműszakos kihasználásukat.

A kongresszus a mezőgazdasági termelés iparosításának fő útját abban látja, hogy céltudatosan kiterjesszék a növénytermesztés komplex gépesítését, a komplexbrigádok és komplexcsapatok révén. E mozgalom fejlesztéséhez meg kell teremteni a szükséges műszaki, szervezési feltételeket. Ki kell használni a haladó munkatapasztalatok iskoláját, amelyet a Gyulovdvori Állami Gazdaságban szerveztek Koch elvtárs komplexbrigádjában. E gépesítés fejlesztését úgy kell biztosítani, hogy különös gondot fordítsanak a mezőgazdasági munkák gépesítésére — Szlovákia hegyvidéki és hegyaljai területein.

Az állattenyésztési termelésben a gépesítés és a nagyüzemi termelési módszerek fejlesztése mellett#.egyidejüleg építsenek nagy befogadó képességű létesítményeket.

Javítsák meg a kerületi mezőgazdasági műszaki vállalatok és az állami gépállomások munkáját, amelyek váljanak valóban az EFSZ-ekben az új technika és a nagyüzemi termelés leghaladóbb módszereinek bevezetése szervezőivé; biztosítsák a gépjavítás jó minőségét. A gépek gyorsabb javítása végett bővítsék ki a gépállomások géplerakatát, tevékenyen vegyenek részt a gépkezelők és hozzáértő javító-szerelők nevelésében.

Értékeljék kellőképpen a kemizálás jelentőségét a mezőgazdaságban, és használják fel helyesen a műtrágyákat, a növényvédő vegyszereket a gyom- és féregirtásra. Céltudatosan bővítsék ki az antibiotikumok, élesztős takarmányok és más ipari takarmányfajták termelését és felhasználását.

Fordítsanak nagyobb gondot az ifjúság megnyerésére a mezőgazdaság számára, valamint a szakmunkások nevelésére. Ennek érdekében:

A kiváló szakképzettségű dolgozók és szakemberek nevelésében lássák a döntő feltételét annak, hogy mezőgazdaságunkat 1970-ig az ipar színvonalára emeljük. A fő figyelmet összpontosítsák a gépkezelők, talajjavítási és öntözési szakemberek, a vegyszerek széleskörű alkalmazását lehetővé tevő szakemberek nevelésére.

Céltudatosan dolgozzák ki a fiatalok munkájának előnyös anyagi és kulturális feltételeit, gondoskodjanak helyes politikai, szakmai vezetésükről és nevelésükről.

Javítsák meg a mezőgazdasági ta-nulók oktatásának színvonalát. Biztosítsák a szükséges iskolaépületek mielőbbi felépítését, a tanintézetekben pedig olyan személyzetet és műszaki felszerelést, amely az oktatás magas színvonalának záloga tesz.

Valamennyi fokozatú mezőgazdasági szakiskolában növeljék azoknak a tanulóknak a számát, akik foglalkozásuk mellett folytatják tanulmányaikat, fokozzák a mezőgazdaság valamenynyi dolgozójának szakképzettségét.

Erősítsék tovább gdzdaságilag az EFSZ-eket és az állami gazdaságokat, mélyítsék el és bővítsék ki a mezőgazdaságban a szocialista termelési viszonyokat. E célból:

A szövetkezetekben következetesen érvényesítsék a munka szervezésének és díjazásának szocialista alapelveit, fokozzák a szövetkezeti tagok anyagi érdekeltségét a termelés növelésében, csökkentsék az önköltséget és biztosítsák a termelés rentabilitását. Teremtsenek rendet a nyilvántartásban, kísérjék figyelemmel az egyenes költségeket, s ennek alapján erősítsék az EFSZ-ekben az önálló elszámolás szerinti gazdálkodás alapelveit. A gazdaságilag szilárd EFSZ-ekben, ahol a termelés belterjessége magas fokú, fokozatosan térjenek át a megszabott pénzbeli díjazásra.

Mélyítsék el a szövetkezeten belüli demokráciát és tartsák be a szövetkezetek alapszabályzatát, kapcsolják egybe a szövetkezeti tagok személyes érdekeit a társadalom érdekeivel.

A fejlődésükben lemaradó EFSZ-ek megerősítésénél, főleg a kelet-szlovákiai és a közép-szlovákiai kerületekben, valamint a nyugat-szlovákiai kerület egyes járásaiban, fordítsanak elsőrendű figyelmet a termelési problémákra. A lemaradó EFSZ-ekben dolgozzanak ki és hajtsanak végre olyan politikai és gazdasági intézkedéseket, hogy ezek a szövetkezetek már 1963-ban gyökeres fordulatot érjenek el a termelés és az árutermelés növelésében, s elérjék legalább az átlagos szövetkezetek színvonalát.

A meglevő EFSZ-ek gazdasági megerősítése mellett céltudatosan teremtség meg a szocialista mezőgazdasági szektor további kiszélesítésének politikai, szervezési és gazdasági feltételeit.

Ezt a feladatot elsősorban a termékeny vidékeken biztosítsák, ahol a szövetkezetek és állami gazdaságok mellett a parasztok egy része még egyénileg gazdálkodik. A hegyaljai és hegyvidéki körzetekben a szocialista szektor kibővítéséhez megfontoltan kell hozzáfogni az egyes községek és járások feltételei szerint, a termelés szakosítása, a termelés tervszerű megszervezése alapján. E

feladat teljesítése során következetesen be kell tartani az önkéntesség elvét.

Fokozott gondot fordítsanak az illami gazdaságok megerősítésére

és fejlesztésére. A haladó technika és *a na'gyüzemi termelés technológiájának bevezetésével, komplex gépesítéssel. Az állami gazdaságokból a belterjes termelés, az ipari jellegű munkaszervezés példaképeit kell megteremteni.

Az SZLKP kongresszusa jelenleg a mezőgazdasági termelés fejlesztésének legfontosabb feladatát abban látja, hogy 1963-ban teljesítsék a mezőgazdasági termelés és a felvásárlás tervfeladatait.

III.

Az életszínvonal emelésében a

CSKP XI. kongresszusa óta jelentős sikereket értünk el.

Az életszínvonal emelkedéséhez hozzájárul a társadalmi fogyasztás további jelentős kibővítése, főleg a közoktatásban tankönyvek és tanszerek ingyenes juttatásával, valamint azáltal, hogy a többgyermekes családok családi pótlékait több mint fél— milliárd koronával emelték, Ez más intézkedésekkel együtt lehetővé tette, hogy sikeresen teljesítsük a CSKP XI. kongresszusának irányelveit — biztosítsuk a sokgyermekes családok reális jövedelmének gyorsabb emelkedését. Bevezettük a szövetkezeti tagok társadalom- és járadékbiztosítását. A járadékbiztosításokra fordított költségek 1961-ben elérték a 2,5 milliárd koronát.

Megnőtt a lakosság személyes fogyasztása, a kiskereskedelmi áruforgalom kereken 25 %-kal emelkedett. Rendszeresen nőtt az átlagos jövedelem, a szocialista* szektorban foglalkoztatott dolgozók száma 134 000- rel nőtt. A szövetkezeti tagok pénzjövedelme 80 %-kal emelkedett.

Az emelkedő életszínvonal szembetűnően kifejezésre jut abban, hogy egyre több háztartás rendelkezik háztartási gépekkel. Egy lakosra számítva a húsfogyasztás 15 %-kal nőtt, 13 %-kal több zsírt és olajat, 11 Vokal több tojást, 25 %-kal több zöldséget fogyasztottak. .

Az állami, szövetkezeti és vállalati építkezések keretében 107 000 lakás épült, legtöbbjüket felszerelték gázvezetékkel, központi fűtéssel, meleg vízzel és beépített bútorokkal. Ugyanabban az időszakban magánszemélyek közel 55 000 lakást építettek.

Kibővült a lakosságnak nyújtott szolgáltatás, amely a dolgozó nőket mentesíti a megerőltető, munkától. Az utóbbi három esztendőben, 13 000-rel nőtt az óvodákban, két és fél ezerrel a bölcsődékben a férőhelyek száma, lényegesen emelkedett az iskolai étkezdékben étkező gyerekek száma, megjavult a fiatalokról való gondoskodás az iskolai napközi otthonokban. Az életszínvonal emelkedése még szembetűnőbb lehetne, ha következetesen teljesítettük volna a kitűzött feladatokat a termelésben, elsősorban a mezőgazdaságban.

A lakosság életszínvonalának további emelését elsősorban azáltal valósítjuk meg, hogy növeljük a személyes fogyasztást, emeljük az átlagbéreket és a foglalkoztatottságot. Ez megköveteli, hogy következetesen érvényesítsük a végzett munka menynyisége, minősége szerinti elosztás szocialista elvét.

Emelkedni fog a társadalmi fogyasztás is, főleg azáltal, hogy-újabb létesítmények épülnek a gyermekek részére, tovább fejlesszük iskolaügyünket, kultúránkat, kiszélesítjük a lakásépítést és lerövidítjük a munkaidőt.

Határozottabban le kell küzdeni a lakosság ellátásában tapasztalható fogyatékosságokat, amelyeket túlnyomórészt a termelő- és kereskedelmi vállalatok okoznak; minden tekintetben javítani kell a lakosságnak nyújtott' szolgálatokat.

A kongresszus ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy az életszínvonal általános emelkedésének fő forrása a termelés növelése és gazdaságosabbá tétele.

IV.

A nemzeti bizottságok munkájában, főleg az ország területi beosztásának átszervezése után tovább nőtt a dolgozók részvétele a vezetésben és a közigazgatásban —, elmélyült a nemzeti bizottságok gazdasági-szervező és kulturális-nevelő tevékenysége. A nemzeti bizottságok igazgatta intézmények tovább fejlődtek. Kedvezően kell értékelni a nemzeti bizottságoknak azt a munkáját, amellyel bevonták a lakosságot a város és faluszépítő, fejlesztő akcióba, továbbá azt a törekvésüket, hogy kibővítsék a szolgálatok hálózatát és jobban kielégítsék a dolgozók szükségleteit.

Egyes jó eredmények ellenére a nemzeti bizottságok munkája elmarad a kitűzött feladatoktól, a gazdasági fejlesztés és a kulturális építés szükségleteitől.

(Folytatás a 3. oldalon)