Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)

1962-11-28 / 95. szám

Ä műtrágyák szakszerű tárolása és hatása

a hozamok növelésére

A növénytermesztés növelése szorosan összefügg a talaj minőségével, főként annak termelőerejével. Ismert tény, hogy talajaink alacsony természetes termelőképességgel rendelkeznek, mivel nagyon kicsi a tápanyag- és humusztartalékuk. Például talajainknak csak a 10 %-a rendelkezik elegendő foszforral,

14,8 %-a közepes és további 75,2 %-a kis foszfortartalékkal. Valamivel jobb a helyzet a káliumtartalom terén. Talajaink

23,6 %-a jő, 33,7 %-a a közepes és 42,4 %-a kis káliumtartalékkal rendelkezik. Általában megállapíthatjuk, hogy talajaink természetes termőképessége az átlagon alulinál is rosszabb. A talaj tápanyag-tartalékának egyoldalú és szakadatlan elvonásával rossz tápanyagarányt hívunk elő, csökken a talajparányok működése, ami a hektárhozamok csökkenéséhez vezet.

A talaj termőerejét és a hektárhozamokat folyamatos és okszerű trágyázással biztosíthatjuk, ennek végrehajtásában a szervestrágyákon kívül fontos szerep jut a műtrágyáknak is.

Tervszerűen — talajvizsgálat alapján

A műtrágyázással szerzett hazai és külföldi tapasztalatok alapján meggyőződhettünk arról, hogy a műtrágyák használata nagyon jó eredményeket biztosít. Minden kg tiszta tápanyag 16 — 25 kg-mal növeli a szemtermést, 100 kgmal a cukorrépatermést, 90 kg-mal a burgonyatermést, 30 kg-mal az évelő takarmányok szénahozamát és 22 kg-mal a rétek szénahozamát stb.

A jelenlegi helyzetben a műtrágyák nagyobb arányú alkalmazása nemcsak a terméshozamokat növeli, hanem a legjövedelmezőbb intézkedést is jelenti a gazdálkodás belterjességének fokozására. A Szlovák Tudományos Akadémia ökonómikai intézetének számításai szerint a mai árfolyamok figyelembevételével, a megfelelően nagy trágyaadagok jövedelmezőségének mértéke átlagos hektárhozam-növekedés esetén eléri a 70 — 80 %-ot, minimális hekiárhozam-növekedés esetén pedig a 35 — 40 %-ot. Vagyis a műtrágya helyes használata esetén minden műtrágyába fektetett korona ennek visszatérülésén kívül 70 — 80, illetve 35 — 40 fillér tiszta jövedelmet biztosít. Minden kg tiszta tápanyagban számított trágyaveszteség 2 — 3 korona jövedelemcsökkenést okoz. Ezek az adatok egyértelműen megmutatták, hogy a mezőgazdasági termelés állandó fokozása érdekében minden lehetőséget ki kell használnunk a műtrágyák termelésének és eladásának növelésére, ezen kívül pedig szükséges fokozott mértékben ügyelnünk a meglévő műtrágyák heleys kihasználására.

Tekintettel a műtrágyák nagy jelentőségére különös figyelmet kell fordítanunk azok helyes kihasználására. Mezőgazdasági üzemeinkben legtöbb helyen még ma is szokás szerint trágyáznak, vagyis trágyázási terv és előzőleg végzett talajvizsgálat nélkül. '

Ez a trágyázási mód nagy tápanyagveszteségeket okoz, amint azt az alábbi táblázat is mutatja:

Mennyivel növekednek 1 kg tiszta tápanyag hatására a terméshozamok Búza Árpa Zab

kg % kg % kg %

3,0 100 3,3 100 3,3 100

4,3 143 4,8 146 4,1 124

A trágyázás módja

Szokás szerinti Talajelemzés alapján

Ez a táblázat megmutatta, hogy a szokás szerinti trágyázás, amely napjainkban a legelterjedtebb, ebben az esetben, amikor a két trágyázási módszert ugyanazon a talajon alkalmazták, minden hektárnyi területen 15 — 20 kg tiszta tápanyag veszteséget idéz elő..

Ez a tápanyagmennyiség például a burgonya esetében hektáronként 155 — 180 mázsával növelné a terméshozamot. Ha a terméshozam-növekedés átlagát csak 10 kg-ban állapítjuk meg, akkor koronába történő átszámítás esetén az érvényes árak alapján szövetkezeteink és állami gazdaságaink a tervezett burgonyatermesztési területen körülbelül 5 850 000 koronával növelhetnék a teljes termelés értékét. A talaj elemzése alapján alkalmazott műtrágyák hasonlóképpen növelik a többi mezőgazdasági termény terméshozamait is.

A helyes tárolás — takarékosság

Az így szerzett pénzeszközök, amelyek a termelés növeléséből származnak, lehetőséget és előfeltételeket teremtenek a műtrágyaraktárak építésére. Ezért szükséges, hogy a szövetkezetek és az állami gazdaságok a rendelkezésükre álló műtrágyákat a talajelemzés és a trágyázási terv segítségével használják ki, s ennek érdekében az eddiginél jobban támaszkodjanak a gépállomások agro-laboratóriumainak segítségére. A műtrágyák helyes használatának nagy gazdasági jelentősége és a jelenlegi műtrágyahiány arra kényszerít bennünket,

hogy a rendelkezésünkre álló trágyákat a lehető legjobban kihasználjuk. Gyakran megtörténik, hogy a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban a műtrágyák tárolásuk ideje alatt nagyon sokat veszítenek értékükből. Ezt a tényt most említjük meg, amikor a szövetkezetek a tavaszi vetéshez szükséges műtrágyákat kapják. Igaz, hogy sok szövetkezetben nincsen megfelelő raktár a

műtrágyák tárolására. Ez a tény azonban nem jelent mentséget azok számára, akik nem bánnak gazdaságosan a műtrágyákkal és megengedik, hogy nagy veszteségek keletkezzenek. Éppen ellenkezőleg, minden mezőgazdasági üzemben úgy kell megoldani a műtrágyák tárolását, hogy a tápanyagveszteséget a lehető legkisebbre csökkentsék. A műtrágyák tárolására ki kell használnunk a színeket, csűröket és más helyiségeket, amelyeket már nem használhatunk fel megfelelően eredeti küldetésüknek. Ezeket kisebb átalakítással vagy sok esetben minden beavatkozás nélkül a műtrágyák tárolására és értékük megőrzésére használhatjuk fel. A meglévő épületek javítására és újjáépítésére, valamint az új műtrágyaraktárak építésére már a jövő* évi terv készítésekor gondolnunk kell. Helyes, ha olcsó, könnyű, célszerű épületeket építünk és nem igyekszünk anyagigényes, költséges raktárakat létesíteni. Ott, ahol a helyzet valóban kritikus, mivel a mezőgazdasági üzemben semmilyen tárolási lehetőség nincsen és nincsen olyan kihasználatlan csűr vagy fedett térség sem, amelyet átépítéssel vagy kisebb beavatkozásokkal műtrágyaraktárrá változtathatnánk át, akkor a műtrágyákat takarjuk le földréteggel és így óvjuk meg az elértéktelenedéstől. A műtrágyát a kocsiról egy halomba szórjuk. Prizma formájában elegyengetjük, pelyvaréteggel vagy salétrom csomagolására használt öreg zsákokkal, esetleg öreg kátránypapírral stb. takarjuk le, majd földet rétegezőnk rá. Az így letakart műtrágyát megvédjük az esőtől, tehát a tápanyagok kilúgozódásától, vagyis veszteségétől. A szabadon elhelyezett, illetve szétszórt műtrágyát kitesszük az időjárás összes viszontagságainak, ennek folytán nagy tápanyagveszteség következik be, a műtrágyák megkeményednek, s így azok használata nehezebbé válik. A műtrágyák helyeselhelyezésére és letakarására fordított munkaerő és költség megközelítőleg sem éri el a rosszul gondozott műtrágyák kezeléséből, valamint a műtrágyák hatásának csökkenéséből származó veszteségek magasságát.

Az itt leírt szükségmegoldást bátran alkalmazhatjuk, ha a műtrágyák jobb tárolására nincsen lehetőségünk.

STEPANOVICS MILAN mérnök,

A Náchodi Gumifeldolgozó Üzem folyékony műtrágyák szállítására és veszteség nélküli raktározására alkalmas göngyöleget készít gumírozott textilből. A göngyöleg befogadóképessége különböző, pl. 5-10 —25 m* — ku —