Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)

1962-11-14 / 91. szám

Kiadja a Mező-, Erdő- és Vlzgazdaságl Minisztérium a Mezőgazdasági Kiadóvállalatban — Megjelenik hetente kétszer — Főszerkesztő: Pathó Károly — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava, m Jjfigmgp- Suyorovová 18. - Telefont főszerkesztő 515 08. «zerkeaztőség 501 00. - Telefonközpont: 543 91, 51110, 550 93. - Belső vonalak: főszerkesztő helyettese: 635. Pollt. titkárság 584, mezőgazdasági wjjnffafgf osztály 632. aglt-prop. osztály 639 szakmelléklet 819. — Nyomja a Polygraílcké závody, n. p„ Bratislava, ul. Februárového vlfazstva 6/d. — Terlesztl a Postai Hlrlapszolgálat előfizetést felvesz n- ^ minden postahivatal éi kézbesítő. Kaiföldi megrendelésekéi t Postai Hírlapszolg&tat - sajtőklvlte H osztály - Praha í.. JlndflSská ul, 14. Intézi. - Előfizetési díj évente 56.40 Kis, K-10*21349 j KALITKÁBA j került a „madár“ • Vannak madarak, amelyek ta­­| vasszal eljönnek [hozzánk, ősszel I pedig melegebb tájékra költöz­• nek. A madarak nagyobbik része • azonban mindig a mi vidékünkön § marad és a törvény is védi ezeket. Persze, ezek között a madarak között vannak károsak is. Ilyenek voltak a . SzládkovicsQvoi Magtisztító ; Állomáson is. A galántai járás szö­­j vetkezetei már régebben panasz­­• kodtak, hogy ha a tisztítóállomásra ! szállítják a lucerna- vagy egyéb •aprómagvakat tisztítani, nagy a J veszteség. Arra azonban senki sem J számított, hogy a megtisztító állo­­; máson éhes „madarak“ vannak, • amelyek gyomrába túl sok mag S belefér. S Az említett „madáríészek“ főnö­kké Negyockji Alfonz volt, aki • a nagy veszteséget az állami nor­­| mákra hivatkozva akarta bizenyí­­jtani. Nézzük csak milyen is ez az • általa megjelölt állami norma. E | „madár“ gyomrába 900 kg tiszta S lucernamag fért el egyszerre. De • hogy a gyomrát el ne rontsa, el­őadott belőle 300 kg-ot egy ábra­­: hámi lakosnak, aki 12 000 koronát •fizetett érte. Zelenecs községben | akadt olyan ember, akinek több • volt a pénze, s 300 kg lucerna- i magért 13 500 koronát fizetett ki. •A megmaradt 300 kg egész Jasz­­• lovszké-bohunyicére költözött, s S mivel a szállítás sokba került, s •ennek a vásárlónak pedig kevesebb • volt a pénze „csak“ 10 000 koronát • fizetett az áruért. A nagy étvágyú J „madárra“ persze az illetékesek •felfigyeltek. Az eset a bíróságra • került és a „madárkát“ kerek 18 • hónapra kalitkába zárták. ! SzekeresKornél 5 ............ _ .................. . ... 'muttem irtmi ieveaeKf na azt mondom, hogy kevés szövetkezet di­csekedhet olyan állattenyésztéssel, mint Szilvási elvtárs, a cslcserovcei EFSZ zootechnikusa. A múlt hónapban, a járási értéke­léskor elsők lettek a szarvasmarha­tenyésztéssel. A tervezett 948 darabot nemcsak hogy elérték, de jóval túl Is szárnyalták. Jelenleg 984 az állomány. Ebből 329 a tehén. Nem maradnak le a húsbeadással sem. A harmadik negyedév végén marhahúsból túlszár­nyalták a vállalást 70 q-val. Az utóbbi eredmények főleg a ba­­romfigondozóknak köszönhetők. Szűcs Margit és Kocúr Sándorné nem. egy éjszakát töltöttek a csirkék mellett, s az ólat mindig tisztán tartották. Nem restelték naponta felmosni a li­nóleumot. Szorgos munkájuk ered­ménye az lett, hogy az elhullás csök­­. kent. Az első nevelésiből — 2000 da­rabból — 95 pusztult él. A második nevelésből, 3000 beteges kiscsibéből — már betegen vették meg — 40(1 darab hullott el. Baromfiból mármost Nemcsak a dimbes-dombos vidéken, de a Csallóköz rónáin ts egyre na­gyobb teret hódít a szőlőtermesztés. Képünkön a mihalnaosztrovi szövetke­zet szüret elölt látjuk. (Foto: M.j A gazdálkodás jó mederben folyik a fiatalok mégsem találnak otthonra agyKovesaet ernagyva joboteioi a Bakk-hegy szegélyezi az utat, lankáin megszámlálhatatlan szőlővel, a tövében útranéző vaspántos ajtajú pincékkel, amelyekben az egész kör­nyéken híres kövesdi bor érik. Elől kissé északnak fardulva egy alacso­nyabb domborulat emelkedik a házak fölé, de még így is megtenni az aranysárga rizlinget, furmintot vagy hárslevelűt. Délre, valahol a szürkés rögök közt a fösvény Karosa vize bújik meg, se nem folyó, se nem tó, amely mégcsak nem is érinti a kiskö­­vesdi határt. Mert míg a természet jó borral, nemeslelkű emberekkel ajándékozta meg a falut, víz dolgá­ban fukarul bánt a félezer hektáros határral. Az út két oldalán csinos manzárd­tetős házak, széles szárnyas ablakok­kal, zöldre festett vaskerítéseikkel fogadják az érkezőt. z Ezen a helyen született tíz évvel ezelőtt a közös gazdálkodás gondo­lata. Innen indult el az elhatározás, amely a kis bodrogközi falucskát ak­kor alapjaiban megmozgatta, hogy megváltoztassa a külsejét, életét, az emberek bensőjét, gondoikodásmód­­ját. v A szövetkezés első lépése már 1950- ben létrejött. Tíz-tizenöt család 'szö­vetkezetét alapított. Legtöbbjük föld­nélküli cseléd, munkás vagy napszá­mos volt. A község birtokán és az állam által kisajátított földeken gaz­dálkodtak. Pénz nélkül, állandó ár­mánykodás mellett. Ilyen körülmé­nyek között persze éppen csak hogy tengődtek, egyik napról a másikra. Mégis ebből fejlődött ki a nagy szö-8^Egyetlen gép nélkül kezdték, most ST glédóban sorakoznak a traktorok a gazdasági udvarban teljesítették az eladást. Év végéig kb 150 %-ra teljesítik majd. Szép eredmény, de tudják-e tarta­nt? A takarmányban nincs hiány, sőt talán bőviben is vannak. A tavaszon elvetettek 120 ha kukoricát takar­mánynak, felszántották a kevéshoza­mú réteket és legelőket. Szóval ide­jében gondoskodtak a takarmányról. A készletet nem fecsérlik el. Ellen­kezőleg, nagyonis takarékoskodnak. Éppen ezért építettek az erdei lege­lőn egy nyitott Istállót, hogy a mar­hát a hó leestéig kint tudják tartani — a legelő jó — s így takarmány megtakarítást érnek el. Így gazdálkodik a cslcserovcei szö­vetkezet. Ésszerűen, a jövőre is gon­dolva. Kertész Pél (Velykékapusani) • »mi ti'-rrrnrrrtr?­Növelik a talaj termőerejét A Trebisovi Talajjavítási Szövetkezet már az elmúlt hónapban teljesítette a talajvíz lecsapolására, az öntözőberendezések építésére, a komposzt ké­szítésére és a talaj meszezésére vonatkozó egész évi tervét. A szövetkezet munkában összeforrott kollektívája főként a novoszadi, cselovcel, sztan­­kcvcei és a trebisovi határban ebben az évben összesen 250 hektár rétet és kishozamú legelőt alagcsövezett. A kerület további 20 talajjavítási szö­vetkezetével és a Kerületi Mezőgazdasági Talajjavítási Vállalattal együtt közel 50 millió koronát fordítottak beruházási építkezésekre. így komplex beavatkozásokkal növelik a rétek éslegelők termelőképességét, amelyek a kelet-szlovákiai kerületben az összes mezőgazdasági talajterület 38,4 %­­át képezik. r n Ésszerűen gazdálkodnak vetkezet. Vaszi Albert, Kovács József, Nehéz Sándor és a többiek képezték az 1952 augusztusában megalakult tagság magvát. — Nem volt egy gépünk sem, s az első években sokat küszködtünk — emlékszik vissza az első szövetkezeti elnök, Kovács József. — Emellett né­melyik átjáróháznak vélték a szövet kezet et. Az első évet szegényen zárták. A 645 ezer korona kiadás mellett csu­pán 427 ezer korona bevételt értek el. A sikertelenségnek a gazdasági felszerelései; hiányán kívül volt egy másik nyomós oka is, az emberek rossz viszonya a munkához. 1953 nyarán a gabona nagy része elrothadt a földön, nem volt aki elcsépelje. A megmaradt termést hazatáskázták a cséplőgéptől. Négy évig tartott, amíg a kezdeti nehézségeket leküzdötték, s az 1957-es esztendő meghozta a változást. A jó szervezés révén a hektárhozamok négy-ötszörösére növekedtek. Közel­látásra az előbbi évekhez viszonyítva háromszor többet adtak el. Tető alá hoztak néhány gazdasági épületet, s amíg addig minden beruházási épít­kezést állami segélyből csináltak, 1957-től önsegélyezéssel építkeztek. A fejlődést leghűbben ezúttal Is anyagiakban fejezzük ki. A pénzügyi bevételek a tíz év előttinek több, mint a hatszorosára növekedtek. Még ennél is kézzelfoghatóbb bizonyíték az új utcasor, amely azóta épült, a sok rádió, televízió, mosógépek stb. Hol vannak a fiatalok? A szövetkezet ma már rendes ke­rékvágásban ért, nincs is rá panasz. Ám mégis van egy szálka. Kevés a fiatal. Ezt először Máté József, a szö­vetkezet fiatal elnöke mondta ki. Bari Gábor a szö­vetkezet legidősebb tagja. Hatvanhét éves. A szeretett rögöktől azonban sohasem vált meg. Igazis, egyszer, kényszerből. 1913. ban kiment Ameri­kába. Nehezen ment a család sor­sa, segíteni kellett. Az apja többet volt börtönben, mint szabadlábon. Szo­cialista volt, gyak­ran meghurcolták. Egy vasgyárban kapott munkát, nari uaoor oacsi hajtogatta azonban magában: Csak még egyszer fogjam meg az eke szarvát. A felesége utána akart menni. Megírta neki; nyughas­son. A háború után hazajött. A szövetkezetbe az elsők közt lé­pett be. Idős kora ellenére állandóan dolgozik. Tavaly 903 munkaegységet ért el. — Nem értem a fiatalokat — csóválja a fejét. — Többet kereshet­nek, mint bárhol, mégis elmennek. Én egy tapodtat sem mozdulnék In­nen. Palágyi Lajos Egy idős ember véleménye Igyekszünk a kedvükbe járni, mégis itthagynak bennünket.­— Szerintem a szülők a hibásak — ez az agronőmus, Kassai Géza véle­ménye. — A gyerekbe belenevelik, hogy a szövetkezetben nem érvénye­sülhetnek. Ezek után nem csoda, hogy a fiatalok nem maradnak meg ide­haza. Az ifjúság kérdésének van egy ér­dekes oldala is Kiskövesden. A fa­luban kitűnően működik egy szín­játszókor. Az egész környéken ismert és már Magyarországon is vendég­szerepeit. A szövetkezet anyagilag tá­mogatja őket és szövetkezeti klub név alatt szerepelnek. Érthetetlen. Ha a fiatalok távolmaradását firtatjuk, legtöbbször oda lyukadunk ki, hogy faluhelyen nem találják meg azokat a szórazokási lehetőségeket, mint vá­roson. Kiskövesden ez nem hiányzik, s a fiatalok mégsem maradnak ott­hon. Ügy látszik, hogy az agrotnómus szavai elevenbe marnak. » ; A garammenti Kamenicén jó kezekben van a test­­| nevelési szervezet irányítása. A vezetőség nemcsak I a meglévő sportágak irányításával törődik, hanem még i a nem működők meghonosításával, szervezett művelé- i sével is. A meredek domb és a Garam közé szorított ! falucskában már jónéhányan évek óta szerelmesei a ! „zöld asztalnak“ és a kockás sakktáblának is. Ezeket I a sportágakat ez ideig azonban szervezetten nem mü­­! vélték. A vezetőség most úgy határozott, hogy e tél ! folyamán megszervezi a helyi versenyeket, s jövőre • mind a két számban beneveznek a járási bajnokságba. ! Röplabdát kedvelő fiatalok is vannak jónéhányan. ! A vezetőség ezt a szép sportágat is újjászervezi és | megfelelő pályát biztosít a röplabdázóknak. | A közelmúltban megkezdték az új, korszerű sport­­; pálya építését is. Az eddig labdarúgópályaként hasz­• nált jóminőségű rét az EFSZ takarmányalapját bővíti ! majd a jövőben. Természetesen az EFSZ gondoskodott Í arról, hogy megfelelő földterületet adjon a sportpálya ! létesítésére és egyben komoly gépi és anyagi segít­­j séget is nyújt a felépítéséhez. Eddig sem zárkóztak el ! a közös vezetői az anyagi támogatást illetőleg, ha ■ „szorított a csizma“ a sportszervezet pénztárában. ! Különben is minden szerv és szervezet támogatja ! a falu sportjának fejlődését. A CSEMADOK helyi szer­■ vezete a lejátszott színdarabok bevételeiből hittat a • sportszervezetnek. Igaz, hogy a két szervezet Közötti • együttműködésnek a Jitka abban is kereshető, hogy • Kolozsvári Jenő a sportszervezet elnöke egyben a » CSEMADOK kultúrfelelöse is. ! — Sok a kiadás — panaszolja Kolozsvári elvtárs. — » Két labdarúgó-csapatunk játszik a novézámki járási bajnokság harmadik osztályában. Az utazás, illetve az autóbusz sok pénzt megemészt. — S legalább jól szerepelnek a csapatok? — Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem. A tabella élcsoportjában van úgy a felnőtt, mint az „ifi“ csapa­tunk. Ha minden jól megy, az utolsó mérkőzéseken a tisztes harmadik helyen telelnek majd csapataink. — Van elegendő játékosuk? — Bizakodva nézhetünk a jövő felé... — mosolyo­­dik el Kolozsvári bácsi. - Főleg az ifjúsági játéko­sokban válogathatunk. Csak valami jó edzőre, nevelőre lenne szükségünk. Mivel nincsenek jó kézben tartva, sokszor nagyon rátartiak a fiatalok. A múltkoriban is a háló feltevésével megbízott sporttársnak fontos mun­kája akadt és ezért nem szerelte fel a hálót. Hallotta volna, hogy milyen morgás volt, amiért nekik kellett a mérkőzés előtt a hálót felrakniuk. A fiúk könnyen elfelejtik, hogy egy-egy vezető mennyit áldoz azért, hogy minden rendben menjen a labdarúgás körül. — Sokan látogatják a mérkőzéseket? — Két év óta játszik csapatunk a harmadik osz­tályban. Azóta nagy az érdeklődés a labdarúgás iránt és a falu apraja-nagyja ott van a mérkőzéseken. Ezenkívül még ami dicséretes, hogy nagyon tárgyila­gos, lelkes a közönségünk. Sportszerűség szempontjából viszont a játékosaink vizsgáznak jelesre a harmadik osztályban. Jó irányítás, együttműködés és egyre gazdagabb lesz a falu sportélete. — tő — Osztrava három ponttal vezet Vasárnap befejeződött az 1962 — 63. évi labdarúgó-bajnokság őszi idénye. Az I. ligában a Bánik Osztrava szerezte meg az elsőséget. A bányász­csapat az egész idényben kitűnő tel­jesítményt nyújtott. A bajnokságban meglepően jól szerepelt az újonc Jednota Trencín is. Ezt igazolja a vasárnapi győzelme is a Spartak Pra­ha Sokolovo ellen. Az I. liga bajnoki táblázata az őszi idény befejezése után Bánik Ostrava 13 10 2 1 31:8 22 Dukla Praha 13 9 1 3 32:14 19 Jednota Trencín 13 7 3 3 20:15 17 SIov. Bratislava 13 6 2 5 25:23 14 CKD Praha 13 6 2 5 19:22 14 Slovnaft Bratislava 13 5 3 5 15:15 13 Dynamo Praha 13 4 4 5 18:20 12 Slovan Nitra 13 4 4 5 18:22 12 Tátrán Presov 13 5 1 7 23:26 11 Sp. Hr. Králové 13 4 3 6 19:22 11 ZJS Brno 13 3 4 6 14:16 10 Spartak Sokolovo 13 2 5 6 13:21 9 Spartak Plzen 13 4 1 8 16:27 9 SONP Kladno 13 ' 3 3 7 18:30 9 * * * Rekordbevétele volt a chilei labda­rúgó-világbajnokságnak. A most el­készült végleges elszámolás szerint a döntők tiszta bevétele 2 553 631 dollár. A négy városban lebonyolított 32 mérkőzést 903 572-en nézték meg, az összes bevétel: 3 852 567 dollár. A legtöbb néző a Chile—Brazília mérkőzésre volt kíváncsi (76 527), míg a Brazília —Csehszlovákia döntőn „csak“ 68 942-en. A legkisebb érdek­lődést angol—bolgár találkozó vál­totta ki. Ezt 5931 szurkoló nézte vé­gig-Nemzetközi labdarúgó-mérkőzésekről • Magyarország labdarúgó-váloga­tottja Franciaország legjobbjai ellen vívta ez évi utolsó nemzetközi mér­kőzését. Párizsban mintegy 50 000 néző volt kíváncsi a mérkőzésre. A csúszós talajon nagyiramú és színvonalas küzdelmet vívtak meg a jő formában lévő csapatok. Végül is a magyar válogatott megérdemelten 3:2-re győzte le a franciákat. • Az osztrák labdarúgókat az Olaszország elleni válogatott labda­rúgó-mérkőzésen sem kísérte sze­rencse. Bár az osztrák válogatott többet támadott, és több gólszerzési lehetősége volt, mégis a korszerűb­ben játszó olaszoknak sikerült meg­nyerniük a mérkőzést. Ausztria — Olaszország 1:2 (0:0). • Hollandia-Svájc 3:1 (1:1), ját- . szőtték Amszterdamban a Nemzetek Kupáját. Sportszerűtlen közönség ■ p elfomilt iátékvezeto A napokban két ellentétes levelet kaptánk Zelenák István pribenyíki le­velezőnktől. A Maládobrá—Pribenyik mérkőzésen a hazaiakat bírálja, amiért Dalnnki játékvezetőt bántal­mazta a közönség. Állítólag l:l-es eredménynél azért inzultálták a bírót, mert két és fél perccel meghosszab­bította a játékidőt. Másik levelében Pribenyik—V. Tra­­kany mérkőzésről számol be. Amíg ezen a mérkőzésen a hazai csapat nagyon sportszerűen játszott, addig a vendégcsapat erőszakkal ki akarta harcolni iá győzelmet. Ami szomorú, a játékvezető ahelyett, hogy igazsá­gos ítéleteivel megfékezte volna a durváskodókat, inkább támogatta őket és ezzel megkárosította a pribenyíki labdarúgócsapatok Bár ezen a mérkő­zésen bebizonyosodott, hogy a tudást erőszakkal nem lehet legyőzni, s Pri­benyik labdarúgói 3:l-re megnyerték a mérkőzést, mégis bosszantó, hogy ilyen elfogult, igazságtalan játékve­zetők vezetnek mérkőzéseket. Zelenák István

Next

/
Thumbnails
Contents