Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-07-08 / 54. szám
A máskor csendes, völgykatlan olyan mint a nyíltig6 hangyaboly. A tarka embersereg ellepi az ülőhelyeket, tolong a sátrak előtt és a Gombaszögre vezető másfél kilométeres útszakaszon kígyózik az emberek sokasága. Amikor a napfény utolsó sugarai bearanyozzák a smaragdzöld fákkal körülszegélyezett völgyet, már vidám a hangulat, itt-ott nóta is felcsendül. A nótázás, zsivaj, j lárma csak akkor szűnik, amikor megkezdődik az öröm, szépség ünnepe. Emberiesség, Szabadság, Béke Az országos dal- és táncünnepély tartalmi magvával veszi kezdetét a műsor. A közel kétórás műsort Laterna Magica-szerűen rendezték meg. A szép szó művészei, tánccsoportok, ének- és zenekarok közreműködésével, vetített dia-képek és filmek segítségével a dolgozó nép pártunk által vezetett közel félévszázados harcát, győzelmét igyekeztek a műsorban tolmácsolni. Ebben, a műsorban a CSEMADOK és az iskolai együtteseken kívül a Szlovák Népművészeti Együttes (Lúönica), a Magyar Népművészeti Együttes és a Ciertazen tornaijai népi együttese működtek közre. Ez a műsor az új út keresése volt. Célja, hogy a népművészetet mindjobban a népnevelés szolgálatába állítsa. Sok munka, gond előzte meg ezt a bátor kezdeményezést, amíg Gombaszögön a közel 6000 néző előtt bemutathatták — s tegyük hozzá sikeresen. Természetesen minden új, nemes elgondolás kivitelezése sok nehézségbe ütközött és nem volt zökkenőmentes a bemutató sem. A látottak alapján néhány gondolatot felvetnék, hogy a jövőben még tökéletesebb legyen a Laterna Magica-szerű műsor. Talán ott kezdhetnénk, hogy a műsor összeállítása nem volt a legszerencsésebb, mivel túlsúlyban volt benne a múlt, és aránylag kevés a jelent ábrázoló műsor szám. A sztrájkharcok, a fasizmus elleni harc és a felszabadulás felelevenítésénél nem volt a legsikeresebb a népművészet (táncképek, énekkari szunyok), a technika és a film összeházasítása. Sokszor nem volt összhangban — és zavarólag hatott — a vástzonravetítés a táncképek, énekek mondanivalójával és ez kizökkentette a közönséget az élmény hatásából. Főhiba talán abban volt, hogy a rendezők elfelejtették tisztázni, hogy mi tolmácsolja a műsor fő mondanivalóját, a film, vagy pedig az együttesek műsora. Sokszor a filmvetítés teljesen ellaposította az együttesek számait. A nézők sok esetben nem voltak képesek figyelemmel kísérni a filmet és az együttes fellépését s ezáltal legtöbbször csupán az erősebben ható filmre terelődött a figyelmük. A filmvetítés miatt nem kaptak jó megvilágítást a fellépő együttesek és a cselekményt, az arcjátékot nem láthatta jól a közönség. A felszabadulás és a mai életünk problémáit bemutató részeknél láttunk néhány szép művészi hátteret és a filmvetítés művészi kifejező eszköze segítette szebbé tette a műsort. Természetesen mint minden kísérlettől újból itt sem vártunk rendkívüli alkotást. Viszont a filmek gondosabb válogatása, az élő műsor előnybehelyezése, tehát a tökéletesebb rendezés még szebbé, művésziebbé, érthetőbbé tette volna a műsort. A „Lakodalom van a mi utcánkban" című műsor bemutatására az éjféli Órákban került sor. Ez a műsor a népi lakodalmak hangulatának, a népi hagyományok gazdagságának a felidézése volt. Kár, hogy ezt a színvonalas műsort megzavarta az eső és csak kevesen nézhették végig. Az úttörő táborban címmel vasárnap reggel a ma gyermekének boldogságát, örömteli életét tolmácsolták az iskolai együttesek. E műsorrészben hűen sikerült bemutatni a gyerekek nyári találkozásának színpompás gazdagságát, nevelő emberformáló jellegét. Az iskolai együttesek gondosan felkészültek a műsorra és sikeresen szerepeltek. A szövetkezeti zárszámadás című műsor nem nyújtott egységes egészet. Az összekötő szöveg sem tartalmában, sem tolmácsolásában nem segítette elő kellőképpen a műsor egységességét. Különben az együttesek jó teljesítményt nyújtottak ebben a műsorban. Külön ki kell emelni a fejőnők táncképét bemutató vendégszereplő ukrán együttes kiváló teljesítményét. A népművészeti ünnepi műsorban a legjobb CSEMADOK és iskolai együttesek léptek fel. Örvendetes volt, hogy a műsorban elsőízben két mezőgazdasági iskola (a leleszi és a tornaijai) szerepelt. Különben az ünnepi műsorban főleg azok a táncegyüttesek léptek fel, amelyek a múlt évben is szerepeltek. Mint a legtechnikásabb táncegyüttes, újból a rimaszombati tánccsoport került az élre. A közönség nagy tetszéssel fogadta a „Zsérei mulatság" című táncképek bemutatását. Nem véletlen, hogy a rimaszombatiak az Ifjúsági Alkotó Verseny központi fordulójának negyedik kategóriájában a második helyen végeztek. Az együttes kiváló szereplése Kamarás Imre odaadó, jó szakértő munkáját dicséri. Az énekkari mozgalom szegénységét jelenti, hogy a félhivatásos gyermekkóruson kívül csak a rozsnyói és az egerszegi énekkar szerepelt. A tánccsoportokat kísérő népi zenekaroknál örvendetes fejlődést tapasztalhatunk. Amíg az elmúlt években sok zavart okoztak a zenekarok, addig a gombaszögi dal- és táncünnepélyen fogyetmezetten pontosan kísérték a tánccsoportok fellépését. Nem tudni miért az ünnepi műsorban nagyon kévét volt a szólószám. Hiányoztak a közönség által kedvelt népdalénekesek. Az ünnepély befejező műsorát adó Lúénica és a Magyar Népművészeti Együttes legjobb műsorszámaikkal szerepeltek, és nagy sikert arattak. Néhány gondolat a jövő felé Mit kéne tenni, hogy a jövőben még több újszerű, magas művészi színvonalú műsorszám legyen a gombaszögi dal- és táncünnepélyen? Nehéz erre választ adni, de mégis el kell gondolkodni rajta és keresni kell a megoldást, hogy a jövőben még sokoldalúbb, színvonalasabb legyen a műsor, hogy több legyen az új tánc, az új tánccsoport. A megoldás az évente ismétlődő járási rendezvények műsorának jobb előkészítésében, tartalmasabbá, színvonalasabbá tételében kereshető. Már eddig is az úgynevezett járási és körzeti CSEMADOK-napoknak kellett volna az országos dal- és táncünnepély műsorának előkészítését szolgálniuk. Ezek a rendezvények ezt a feladatot csak kis mértékpen teljesítették, mivel sok esetben mind szervezésileg, mind a műsor szempontjából alacsony színvonalon mozogtak. A CSEMADOK járási vezetőségei 2—3, esetenként 4 ilyen rendezvényt is szerveztek. Es bizony sokszor a CSEMADOK-napoknak csak a nevük volt járási jellegű. A legutóbb Szencen láttunk egy ilyen rendezvényt, ahol mintegy 100 néző unatkozott a bratislavai járási CSEMADOK-napjának giccses műsorán. Ezzel ellentétben ugyan ezen a napon a komáromi és a dunaszerdahelyi járások nagyszabású csallóközi CSEMADOK-napot rendeztek a kolozsnémai szigeten, ahol a mintegy hat-hétezer néző szép, színvonalas műsorban gyönyörködhetett. A szeneihez hasonló rendezvényeket, az ún. körzeti CSEMADOK-napokat meg tudják szervezni a helyi szervezetek vezetői is. (Lényegében sok helyen eddig is Ok szervezték). A CSEMADOK járási szervei pedig hasonlóan mint Kolozsnémán, mondjuk tájegységenként csallóközi, mátyusföldi, garammenti, ipolynyéki, gömöri, bodrogközi dal- és táncünnepélyeket, béke-találkozókat szervezhetnének. Ezeken a találkozókon választhatnák Feljajdulásokl Sírás! Kétségbeesett jajongás! Fenyegetések! Fájdalmas nyögések! Rimánkodás segítségért!... és a nép — férfiak, ifjak, asszonyok, gyerekek — mint egy felriasztott szarvascsorda rohan, menekül, repül, el a csendőrsortűz borzalmából. Rohannak az emberek... a fülük körül golyók fütyülnek, testükbe fúródnak, megtöri lendületüket és emberi testek roggyanó térdekkel hullanak a porba ... Puskatus sújtott a fiatal Hrdlicára Is, de csak néhány másodpercig maradt fekve. A feje zakatol a fájdalmas ütéstől, a fülében vízesés zúg, eztán felemelkedik. Az életakarat leküzdi a kábultságot, hajtja, űzi előre, el innen minél távolabb ebből a pokolból. A fiatal legény a mozdulatlanul fekvő Major és Zsabka láttán megrémül ... csendőrpuskák dörgése köz. ben, a golyók vijjogásában válla közé húzott fejjel igyekszik négykézláb a a rohanók után. A keze valami meleg, ragacsosba tapint. Valaki fekszik itt, arcával a porba fordulva, a háta csupa vér. Megfordítja ... Hrdlica alig huszonegy éves. Nem tudja még, hogyan gyilkol a fegyvergolyó. Nem érti, hogy ha az a golyó valaki hátába fúródik, széttépi a mellkasát és elől jön ki, akkor vége az életnek és ott már a halál az úr. A fiatal legény pajtása, Gyevát Jani nyitott szemébe bámul és még nem tudja, hogy annak az élete éppen kialszik, bár alig élt még 17 esztendőt. — Jancsii... Jancsikám! — szólítja Hrdlica a barátját, néz! a nagy piros foltot a sebesült mellén, a szája sarkából csörgedező vérpatakot, nyugodt arcát, réveteg szemét és nem tudja, mit mondjon, mit tegyen ... — ... Édes... anyámat... apámat ... tisz-tel-te-tem ... — suttogja a tizenhétéves Gyevát Jani és a vér elönti a száját, a nyakát... — Takarodj innen!... — dörgi egy fenyegető hang Hrdlica feje fölött és a hátán kemény csendőrbakancs rúgását érzi. A kék égen ragyogó nap zavartalanul ontja sugarát, mintha mi sem történt volna. De az éltető napsugarak már nem keltik életre a munkásmozgalom mártírjait. Vérük, a drága proletár vér beleszárad a kosúti főutca porába. Major lassan magához tér. Felemelkedik, kinyitja a szemét... Az utca teljesen üres. De itt, néhány lépésre tőle, fekszik valaki... Zsabka. A halott Zsabka Sándor. A községháza felől két csendőr közeledik Major felé. A képviselő feltápászkodik, minden mozdulata fájdalmat okoz, amint feléjük fordul. Ökölbe szorított kezét a magasba emeli és hangosan, fenyegetően, átkozva kiáltja: „Csendőrök ... mit tettetek,... csendőrök?! (Folytatjuk) 1 ki az elkövetkező tv országos dal- és táncünnepélyén szereplő együtteseket, szólistákat is a gombaszögi találkozóig szakinstruktorok segítségével alaposan előkészíthetnék a kiválasztott együtteseket. Egész biztos, hogy az együttesek, tünccsopörtok sokkal gondosabban készülnének már a tájegységenkénti találkozóra is, tehát ott is színvonalasabb lenne a műsor, viszont a művészileg kevésbé színvonalas, de tartalmilag jó gondolatú táncképeket lenne idő magasabb művészi színvonalra emelni Az itt leírt fejtegetés, okoskodás nem jelenti azt, hogy a gombaszögi műsor nem teljesítette küldetését. Hiszen a többezer néző sok olyan szemetgyönyörködtető, magas színvonalú műsort látott, amely a Csehszlovákiában élő magyar dolgozók szeretetét, háláját, megingathatatlan bizalmát fejezte ki pártunk iránt. A gombaszögi dal- és táncünnepély is igazolja, hogy a CSEMADOK sokoldalúan munkálkodik hazánk dolgozói egységének szilárdulásáért, és serkenti dolgozóinkat a ter- I melési feladatok maradéktalan teljesítésére. ' Tóth Dezső A dal- és táncünnepély ünnepélyes megnyitása A sokezernyi közönség türelmetlenül várja a műsor megkezdését. A peredi népizenekar nemcsak a deáki tánccsoportot kísérte kiválóan, hanem a közönséget is szórakoztatta. A deáki tánccsoport a Szövetkezeti zárszámadás című műsortzáró táncával. A CSEMADOK rimaszombati tánccsoportja Gombaszögön tudta meg, hogy az Ifjúsági Alkotó Verseny központi körének negyedik kategóriájában a második helyen végeztek. Szívből örültek a táncosok és azonnal megbeszélést tartottak, hogy GomHnszögön is a leg ■'!>!) tudásukat adják. Ez sikerült is nekik.
