Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-07-08 / 54. szám
Egy „kísérlet" margójára Azt mondják, hogy az ember sokat kibír. A vágai szövetkezet anyasertés gondozója azonban arra volt kíváncsi, hogy mit bírnak ki például a hasas anyasertések, és ezért elhatározta, hogy egy „kísérlettel“ meggyőződik ellenállóképességükről. Kiválasztott négy 150 kilós anyasertést és június 15-én kizárta őket a kifutóba, ahol nem volt egy talpalattnyi árnyék sem. Egész nap nem adott nekik vizet, habár aznap 30 fokos meleg volt. A rossz nyelvek azt suttogják, hogy az anyasertések gondozója aznap megivott négy nagy sört, petrezselymes újburgonyát ebédelt salátával és amikor a legnagyobb volt a meleg, az akácfa tövében hüsölt. Másnap meglátta „kísérletezésének“ (egyese^ szerint égbekiáltó hanyagságának) eredményét. Az anyasertések napszúrást kaptak, annak a rendje-módja szerint megdöglöttek. Es most egy kicsit számoljunk: A négy -anyasertés összesen 600 kg húst jelentett, ha mindegyik 10 malacot hoz a világra, ez összesen 40 malacot jelent a szövetkezetnek. Ha a 40 malacot 80 kg-os súlyra felhizlalták volna, a szövetkezet ezzel 32 mázsa húst nyer. Amint látjuk, az illető gondozó hanyagsága több tízezer koronás kárt jelent a szövetkezetnek. De arról meg vagyunk győződve, hogy az említett gondozó a hónap végén nyugodt Ielkiismeretel veszi fel a fizetését... és a szövetkezet vezetősége meg is adja neki. Vadovlcs József (Galánta) Egyesítés után Merov vidékén, e termékeny heti ál síkságon három község — Bojchof, Veäky és LovéSice — szövetkezeteinek 275 tagja egyesítette földterületét, gépíelszerelését és munkaerejét, tz év elején hivatalosan Is bejelentették, hogy az új mezőgazdasági nagyüzem á „HANÁ“ nevet viseli, s 926 hektár mezőgazdasági föld tartozik hozzá, amely eddig 136 darabból tevődik össze, de a gabonabetakarltás után eltüntetik e fölösleges dülőutakat, mezsgyéket s 44 nagy táblát alkot majd a közös. Az új vezetőség legelső intézkedései nyomán 22 tagú egyetemesen gépesített csapat alakult, amelynek 16 traktorosa az egész szántóterület 39 %-át műveli s 36 hektár kukoricáról, 162 hektár árpáról, 65 hektár takarmányíéléről, 12 hektár olajosnövényről gondoskodik a vetéstől egészen a betakarításig. A gépeket a bochori részlegen alakult gépesítési köz. pontból irányítják. Egy hatfőnyi különcsoport három traktorral végzi azt a munkát, amit 14 fogatos végzett. Intenzív magtermesztésre térnek át a yezkyi. részlegen. Továbbá tervbe vették a takarmányfélék vetésterületének kibővítését. Idén búzából 38, árpából 35, rozsból 30, silókukoricából 560, burgonyából 200 s cukorrépából pedig 408 mázsát várnak átlagban hektáronként. A 240 fejőstehenet szabadistállóz-; zák s a 160 anyakoca részére pedig elletőt építenek. Az új, egyesített szövetkezet jelenleg 709 szarvasmarhát — ebből 328 tehent —, 119 anyakocát és 2600 tyúkot tart. Száz hektár mezőgazdasági földterületre 86,1 szarvasmarha — ebből 40 tehén — 13,2 anya. koca s 309 tyúk jut. Idén a szarvasmarhaállományt 80- nal gyarapítják, ebből 40 lesz a tehén. A szövetkezet a tej, marhahús és a szarvasmarha fajanyagának intenzivebb termelésére, illetve tenyésztésére törekszik. Az évi tejhozamot 2800 literre, az anyakocák malacszaporulatát 15-re, a hlzómarha súlygyarapodását [naponta és darabonként) 90 dekára, a sertéseknél fél kilóra tervezik s évi 150 tojással szá. mólnak tojónként. Lényeges emelkedést várnak az új mezőgazdasági üzem állattenyésztésének munkatermelékenységében: eddig a három szövetkezetben 64 tag dolgozott az állattenyésztésben, az egyesülés után a munkaerők száma 44-re csökkent. A „HANÄ“ EFSZ-ben 58 igáslovat, 10 hátaslovat, s 11 csikót tartanak számon. Még ebben az évben ezt az állományt csökkentik, úgy gondolják, elég lesz egyelőre 20 pár igásló; a következő években a gépesítés fejlődésével a lovak számát tovább csökkentik. Ebben a megnagyobdodott szövetkezetben ez év január elsejével áttértek a szilárd jutalmazásra, egységes teljesítménynormákat dolgoztak ki. Az egyesülés napján 610 ezer koronát tett ki az üzemi tartalékalap, amely a tagok évi munkadíjazásának 25 %-át fedezi. Az új szövetkezet vezetősége hetenként egyszer a bochofi központban ül össze a legfontosabb tennivalók részletes megvitatására, a termelési ágazatok vezetői azonban naponta tárgyalják meg az elnökkel, valamint a szakemberekkel a feladatokat. A pferovi körzet „HANÁ“ szövetkezete, ez az új mezőgazdasági üzem megtette az első lépéseket a gazdagabb holnap felé. A. Vyslouíil (Pferov) A bor utóhatása az erdészet rétjén Majdnem kaszára, kapára mentek a bési szövetkezetesek, amikor az állami gazdaság kövér csordája megjelent a bési erdő és az abarai erdő közötti árterületen. — Mi odamegyünk, ahová küldenek — védekeztek a pásztorok - Ha azt mondják, forduljunk vissza, azt is megtesszük; de vállalják a felelősséget! Egyszeriben alább - szálltak a felpaprikázott kedélyek, de azért nem hagyták annyiban. Szólt a telefon. Heves hang hívta az állami gazdaság igazgatóságát. Onnan barátságos válasz. — Mi nem akarjuk a másét. A miénket pedig még magunk sem ismerjük pontosan... Várjanak, azonnal megyünk! Addig a rossz hír bejárta a falut. Még a környékre is átterjedt, hogy a szövetkezet összeveszett az állami gazdasággal. A baljósok szorongva várták az ölremenést. A színhelyre a főerdész is megérkezett és a réten megvonta a határt. Amelyiken a csorda legelt, az állami gazdaságé maradt, a szövetkezetnek másutt mértek ugyanolyan értékű rétet. Mindkét fél megelégedett, sót a hardik is. A harmadik fél az erdőgazdaság, amely a szövetkezetnek is, meg az állami gazdaságnak is egyéves használatra adta gazdag rétjeit. Csak azt nem érti az ember, miért nem jelölték ki' előbb a határt, amíg csorda nem legelt a réten. Kijelölték, csak az a baj, hogy ketten is. Blasko elvtárs, a főerdész és utána Gaula György, a helybeli erdész. Az utóbbi kis változtatással, és így lett a „senki földje“ mindenkié. A jőerdész a hiba megtörténte után úgy látta legokosabbnak a dolog elintézését, amint el is intézte. A két gazdaság is ezt tekinti helyesnek. A megoldás tehát ügyes, de valami háttere mégis lehet. A helybeliek azt beszélik róla, hogy az erdészetnek volt egy három hektáros szőlője és kevés munkaereje volt hozzá. Az utóbbi években a híres Homokdomb alig termett 3-4 hektót. Látván ezt az erdészet, átadta szőlejét a szövetkezetnek. Ott mindjárt az első évben 25 hektót adott a jobban gondozott szőlő. Ez is ügyes megoldás. De nem vált a helybeli erdész ínyére. Hogy a veszett fejszének legalább a nyele megmaradjon, háztáji telket követelt a három hektárból. Es hogy nem kapott, a „réten" töltötte ki bosszúját. A tényállás most tehát az, hogy a három gazdaság segíti egymást. Ez a kis réthistória pedig nem az ő rovásukat terheli, hanem a „borét“. Cs. J. 4 /hM Földmüvgs 1962. július 8. >© Teremtsünk önálló takarmányalapot • A Szabad Földműves ankét ja • Teremtsünk önálló £ 's :o ■í U © H CB •W '© e CB »5 *3 S 2 :© fa CB Ä CB N < +•> © O. JB 'CB ÜÜ CB 2 3 c :© 1 :s 4- > £ © u © H CB •i-a-w '© XL fi < CB Hl © > ifi £ 2 3 fa T3 CB X CB N 1/1 < © a « 2 >> e 'CB CB Xt CB ■w 2 c :© X6 fi :fi Hl £ © u © H CB •r-ö-W '© XL fi CB Hl © > 'fi £ 2 3 fa CB-Q 3 < •M 1 2 3 >> fi '« £ 5- fi X fi 2 3 © :© x: fi :fi in ■w £ © u A tömegtakarmányon legyen a hangsúly Az életszínvonal emelkedésével egyre növekszik a lakosság élelmiszerfogyasztása. Ez főleg a hús, tej, tojás, vagyis az állati'jpedetű termékek fogyasztásában mutatkozik meg. Ennek a megteremtése az állattenyésztésre hárul. Az állattenyésztés, hogy ezt biztosíthassa, bőséges takarmányalapra van szüksége. Viszont a takarmány előállítása a növénytermesztésre hárul. Ennek a módját a tervezésnél kell megkeresnünk, helyesebben a takarmány termelési terv készítésénél. Először is egyáltalán nem szabad a takarmány rovására más terményeket termeszteni. Figyelembe kell venni a gazdaság irányzatát. Húsból, sertés, baromfi vagy esetleg marhahúsból termelünk-e többet. Más a helyzet akkor is, ha számottevő réttel vagy legelővel rendelkezik a gazdaság. A lényeget figyelembe véve először is a tömegtakarmányok, erővagy szemestakarmányokkal, majd a végén a fehérjebázis megteremtésével fogok foglalkozni. A tömegtakarmányok megteremtése lenne talán a legegyszerűbb, de amint látjuk, nagyon sok gazdaság még ezt sem tudja előteremteni. Pedig ha tömegtakarmány nincs, csak tönkremehet az állomány, hasznosságról szó sem lehet. A tömegtakarmányoknál nagyon fontos a jó zöld futószalag, hogy tavasztól őszig a határból etessünk, ne kelljen az év közben betakarított, bekészített takarmányt feletetni, mert amellett, hogy nem marad takarmány télre, még költséges is. Nem akarok futószalag receptet leírni, mert azt a helyi viszonyokhoz kell beállítani. A futószalagnál kihasználjuk a másodvetemények termelésének legnagyobbmérvű lehetőségét is. A takarmánytermelésnél nagy jelentősége van az öntözésnek. A tömegtakarmányok termése szinte megduplázható. Nagyon kifizető az évelő takarmányok, legelők, a nyári keverékek öntözése. A cukorrépa öntözése is nagy részben segíti a takarmányalap bővítését. Fájóbb pont az erőtakarmány. Itt két lehetőség van. Az egyik a hektárhozamok emelése, intenzívebb növények termesztése és a szemesek pótlása. Így lassan eljutunk a gyökérhez, mert ha eddig mindent biztosítottunk, még nem intenzív az állattenyésztésünk, mivel jelentkezik a fehérjehiány. A takarmányok részére felmaradó területen úgy kell összeállítani az egyes takarmányféleségeket, hogy a legtöbb tápanyagot nyerjük velük. Gazdaságonként a szántóterület 25-33 %-án termelünk szántóföldi takarmányokat. Ez változik a rét, legelő arányában, aztán függ az évelő mennyiségétől, azonkívül befolyásolja, mennyi ipari cukorrépát termel a gazdaság. Leírom, mi hogyan csináljuk a szövetkezetünkben. Mi a szántóterület 32 %-án termelünk tömegtakarmányokat. Ebből 22 % az évelő takarmány, 3 % az őszi keverék, 5 % a silókukorica, 2 % a tavszi keverék. Az őszi keverékek után silókukorica következik, 0,5 % kivételével, amibe szudáni füvet vetünk a futószalagba. A tavaszi keverék után napraforgós csalamádét vetünk, szintén a futószalagba. 1 %-on pedig takarmánycukorrépát termelünk, ehhez 1 %-ot még hozzáveszünk a burgonyából, mivel nálunk a burgonya nem ad nagytermést, így csak étkezési célra termelünk belőle a 2 % helyett 1 %-on, azt is korait. Ahol a burgonya jól terem, jó és bőséges takarmányt biztosít. Nálunk vegyék számításba, hogy a terület (szántóterület) 6 %-án termelünk cukorrépát, ipari célra, ami szintén komoly mennyiségű takarmányt jelent. Ezenkívül 6 százalékon még másodveteményeket termelünk, a korán lekerülő ősziek után. Sokat vitatott az évelő takarmány, erről csak annyit, hogy semmi esetre sem bír el a gazdaság többet, mint 22 %-ot, mivel túlságosan a keményítő, vagyis a tömeg rovására megy. Ezt már a gabonafélék hektárhozamának (ide számítva a kukoricát is) emelésével sem tudjuk kiegyenlíteni. Jelenleg 25 hektár évelő takarmányt, 40 hektár legelőt és 20 hektár cukorrépát öntözünk. Az erőtakarmány, illetve . szemes, vagy abraktakarmányunk biztosításánál fő bázisunk a kukorica. Fokozatosan kiszorítja, illetve kiszorította a zabot és csökkenti az árpa vetésterületét. Vele kapcsolatban csak annyit, hogy a kukorica intenzív növény. Tehát ne akarjunk ott kukoricát termelni, ahol a zab sem terem meg, csak azért, hogy több hektár kukoricánk legyen. 150 hektár jő táperőben lévő talajon jól megművelt kukorica több termést adhat, mintha 200 hektáron rosszul művelnénk. Tehát a kukoricát a gazdaság erejéhez méretezzük. A kukorica csak 30 mázsán felüli szemes hektárhozam mellett gazdaságos. A szemes takarmánynál árpán kívül segít a búza magasabb hektárhozama is. A szemeseknél nagy jelentősége van a pótlásnak. Nálunk ez a cukorrépa a sertéseknél, hízómarhának a silókukorica. A cukorrépa háromszor annyi keményítőértéket ad, mint az árpa. Ma már a cukorgyáraink le is szárítják a cukorrépát, ha kell, önálló takarmányalapot A felsökirályi szövetkezetben nagy gondot fordítanak a szálastakarmányok termelésére. Ha viszszatekintünk szövetkezeti gazdálkodásunkra, még nem fordult elő, hogy takarmányhiány lett volna, sőt a szomszédos szövetkezeteket is gyakran kisegítettük takarmánnyal, mint például ezidén is Sládeckovcét, a szomszédos szövetkezetét 140 mázsa elsőrendű lucernával. Szálastakarmányunk a terv szerint mindig meg volt, ez húzott ki gyakran a bajból bennünket. A lucernát daráltuk és ezt adtuk a szemestakarmányok helyett is a hizlalókhoz. A hízósertések és szarvasmarhák ezen teleltek át. A növendékállatoknál is jól bevált ez a takarmányozás, bár ezt adtuk volna ama keverék helyett is, amit a járási elosztóktól kaptunk s ami helytelenül volt keverve (bükkönymagot daráltak bele a keverékbe s így adták ki, bár az tudniok kellett volna, hogy ez mérgező hatású), akkor nem pusztult volna el annyi szarvasmarhánk és sertésünk. Az átlagos fejéshozam 4,5 liter. Itt nagyon hiányzik a korpa meg az abrakkeverék, mert ha ez volna, akkor a fejési átlag nem volna ilyen alacsony. A tehénállomány nem kielégítő, mert sok a kiöregedett tehén, amit még a tagságtól vettünk át és még nem lehetett kicserélni. A tehénállomány azonban állandóan növekedik. A zootechnikus nem engedi a selejtezést, csak akkor, ha már végképp nincs más kiút. Sok a TBC-s tehén is, ezeket elkülönítettük. A múltban a grófi intéző a nagybirtokon tehenenként átlagosan 14-16 liter tejet termelt naponként, s ha akkor ki tudtak termelni ennyit, akkor mi is ki tudnánk, ha volna több abraktakarmány, korpa, vörösliszt. Bár az is igaz, hogy a volt grófi birtokon nem tűrték meg az öreg és selejt teheneket. A szemestakarmányunk hiányzik. Tavaly szövetkezetünk terven felül 3500 mázsa árpát adott be, ami bizony hiányzott a téli időszakban. Hiába volt a járás által adott keverék, ha ettől a marhaállományban nagy hiány keletkezett. Nem lehetne ezt megoldani másként? Vegyük elő a ceruzát és számoljunk: a gabonát beadjuk, az autók, szállítási eszközök, a rakodás, ez mind pénzbe kerül, de a takarmányra a szövetkezetben van szükség, tehát vissza is kell szállítani. Ez ismét pénzbe kerül. És ez mind elesne, ha nem vinnék el terven felül a szemestakarmányt és meghagynák a szövetkezetnek. A takarmányfélék közül elsőséget adunk a többéves takarmányoknak, köztük a lucernának, utána a lóhere következik, bár ez itt, a mi területünkön, nem nagyon válik be. Annál inkább sikerül a nyúlszapuka és a baltacím. Földterületünk 55 %-át takarmányfélékkel vetettük be. Tavaly a lucerna harmadik kaszálásából 185 mázsa elsőosztályú tehát őrölt formában is etethető. Végére hagynám a fehérje biztosítását. Ezt a szarvasmarhaállománynál az évelő takarmányaink hivatottak biztosítani, de a lucernának nagy jelentősége van a sertéseknél is. Nálunk a sertések 30 kg-tól felfelé már mind kapnak lucernadarát. Jelentős a sertések zöldlucerna fogyasztása is. A sertések részére télire külön silót készítünk, de a fehérje önellátásához ez mind kevés. Fontos még a hüvelyesek termesztése. Mi egyelőre borsót termelünk, habár nagyon jó a szója is. Azonban a szója 16 mázsás hektárhozama nem egyenlíti ki a borsó 30 mázsás hozamát. A következő időszak feladata a magasabb hozamú szójafajták előállítása nálunk is, hisz van olyan állam, ahol 30 mázsán felüli hektárhozamokat is elérnek. A takarmány önellátáshoz nem elég maga a termelés, fontos tényező a betakarítás is. Vegyük például a lucernát. Betakaríthatjuk kilónként 70 grammos fehérjetartalommal meg 120 gramossal is. Ez egy liter tejet jelent kilogrammonként. Mi a leghaladóbb formát alkalmazzuk, éspedig a hideg levegővel való szárítást. Külön gondot fordítunk a kazlak betetőzésére. Nagyon sok kár keletkezik • melléktermékek betakarításánál, valamint a szakszerűtlen silózás következtében is. (Például a répafej, a takarmányszalma, a kukoricaszár, a pelyva stb.) A kukoricaszár lesilózása mellett nagyon hiányzik a pelyva és a takarmányszalma. Bizonyára sokan megfigyelték, a kiszámított takarmányadag mellett hiábaSwlt meg a takarmányban az előírt szárazanyag a magas silóösszetétel mellett, az állatok nem szívesen fogyasztották. Nagyon jól jött volna darabonként a 3 kg búzapelyva vagy árpaszalma. Végül meg kell említeni a takarmány felhasználását. Nem részletezem, mert ha betartjuk a zöld futószalagot és lehetőleg határból etetünk, akkor nem csinálunk fehérjepazarlást. Azért sokszor, ha azt vesszük észre, hogy most van elég, sok kerül a trágyadombra anélkül, hogy az állatok emésztőszervein jutott volna oda. Rossz beosztás mellett egyenetlen a termelés, a lerontott termelést aztán költséges megjavítani. Ez a probléma igen nagy és még sokkal részletesebben lehetett volna vele foglalkozni. De én igyekeztem a lényeget adni. Ha csak a felvetett fogyatékosságokat kiküszöböljük vagy a javaslatokat megvalósítjuk, mezőgazdaságunk egy-két éven belül a nagyobb feladatok mellett is önellátó iesz takarmányból. CÍSSPÁR IMRE (Nagyabony) heremagunk is lett, ami kisegítette szövetkezetünket az évvégi elszámolásnál. Szövetkezetünkben a silókeverékeket a következőképpen készítettük: a kukoricát tejes érésben silóztuk, amikor a legnagyobb a fehérjetartalma. Lesilózzuk a répafejet, a répalevelet, a kukoricaszárat is azonnal a törés után, amikor a tápanyaga még vetekszik a sarjúéval. Vagyis nem szabad hagyni megszáradni, az esőn kint hagyni, mert ilymódon a kukoricaszár elveszti az emészthető fehérjetartalmát. Tavaly lesilóztuk a káposzta levelét is. « Ismétlem, a tavalyi száraz időszakban elegendő takarmányunk volt silóval keverve. Sőt még a múlt hónapban is volt silónk, fel is maradt. Ezt a komposzt készítésénél használtuk fel. A szemestakarmányból nem álltunk ilyen jól, mert terven felül eladtunk és ami megmaradt, az kevés volt. Ennek dacára a szemestakarmány-alap egy részét tartalékoltuk és így tudtuk a telet kihúzni nagyobb veszteség nélkül. Tavaly a szemestakarmány hiánya miatt több baromfi és sertés hullott el gazdaságunkban. E hibákból okulva, a szövetkezet vezetősége a szemestakarmányból egy bizonyos mennyiséget tartalékol, hogy aztán lehessen mit etetni az állatokkal. Szerintem, ha az idén csak a tervezett szemestakarmányt adjuk el, akkor az állattenyésztésben az eredmények sokkal nagyobbak lesznek. Gutray Gyula (Felsőkirályi) te e: 3 r o: 3 a Sí <•* u zr a: !-t 3 1 » ST 2 > CA N fi I o: £ 3 e< < (t ta ti * fi' rf V • H fi 3 3 rf Hl fi: £ ©: fi o* £ rf fi r fi fii <3 fi fi © rf > IA I a hő o: a 3 e> < n ta 09 & fi' rf e-4. fi • H fi 3 3 rf Hl c: & ©: I Ov rf fi TT fi 3 3 fiv © V-fi fi* © rf > 1A N fi fifi a ©: £ 3 C' < © Hl fi 3 r fi' rf fi • H fi •t fi 3 rf Hl c: 3 r £ Teremtsünk önálló takarmányaíapot • A Szabad Földműves ankét ja • Teremtsünk önálló
