Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)

1962-07-08 / 54. szám

Egy „kísérlet" margójára Azt mondják, hogy az ember sokat kibír. A vágai szövetkezet anya­sertés gondozója azonban arra volt kíváncsi, hogy mit bírnak ki például a hasas anyasertések, és ezért elhatározta, hogy egy „kísérlettel“ meg­győződik ellenállóképességükről. Kiválasztott négy 150 kilós anyasertést és június 15-én kizárta őket a kifutóba, ahol nem volt egy talpalattnyi árnyék sem. Egész nap nem adott nekik vizet, habár aznap 30 fokos meleg volt. A rossz nyelvek azt suttogják, hogy az anyasertések gondo­zója aznap megivott négy nagy sört, petrezselymes újburgonyát ebédelt salátával és amikor a legnagyobb volt a meleg, az akácfa tövében hüsölt. Másnap meglátta „kísérletezésének“ (egyese^ szerint égbekiáltó ha­nyagságának) eredményét. Az anyasertések napszúrást kaptak, annak a rendje-módja szerint megdöglöttek. Es most egy kicsit számoljunk: A négy -anyasertés összesen 600 kg húst jelentett, ha mindegyik 10 malacot hoz a világra, ez összesen 40 malacot jelent a szövetkezetnek. Ha a 40 malacot 80 kg-os súlyra felhizlalták volna, a szövetkezet ez­zel 32 mázsa húst nyer. Amint látjuk, az illető gondozó hanyagsága több tízezer koronás kárt jelent a szövetkezetnek. De arról meg vagyunk győződve, hogy az emlí­tett gondozó a hónap végén nyugodt Ielkiismeretel veszi fel a fizeté­sét... és a szövetkezet vezetősége meg is adja neki. Vadovlcs József (Galánta) Egyesítés után Merov vidékén, e termékeny heti ál síkságon három község — Bojchof, Veäky és LovéSice — szövetkezeteinek 275 tagja egyesítette földterületét, gépíelszerelését és munkaerejét, tz év elején hivatalosan Is bejelentették, hogy az új mezőgazdasági nagyüzem á „HANÁ“ nevet viseli, s 926 hektár mezőgazdasági föld tartozik hozzá, amely eddig 136 darabból tevődik össze, de a gabonabetakarltás után el­tüntetik e fölösleges dülőutakat, mezsgyéket s 44 nagy táblát alkot majd a közös. Az új vezetőség legelső intézkedé­sei nyomán 22 tagú egyetemesen gé­pesített csapat alakult, amelynek 16 traktorosa az egész szántóterület 39 %-át műveli s 36 hektár kukori­cáról, 162 hektár árpáról, 65 hektár takarmányíéléről, 12 hektár olajosnö­vényről gondoskodik a vetéstől egé­szen a betakarításig. A gépeket a bo­­chori részlegen alakult gépesítési köz. pontból irányítják. Egy hatfőnyi kü­­löncsoport három traktorral végzi azt a munkát, amit 14 fogatos végzett. Intenzív magtermesztésre térnek át a yezkyi. részlegen. Továbbá tervbe vették a takarmányfélék vetésterületé­nek kibővítését. Idén búzából 38, ár­pából 35, rozsból 30, silókukoricából 560, burgonyából 200 s cukorrépából pedig 408 mázsát várnak átlagban hektáronként. A 240 fejőstehenet szabadistállóz-; zák s a 160 anyakoca részére pedig elletőt építenek. Az új, egyesített szö­vetkezet jelenleg 709 szarvasmarhát — ebből 328 tehent —, 119 anyakocát és 2600 tyúkot tart. Száz hektár mező­­gazdasági földterületre 86,1 szarvas­­marha — ebből 40 tehén — 13,2 anya. koca s 309 tyúk jut. Idén a szarvasmarhaállományt 80- nal gyarapítják, ebből 40 lesz a te­hén. A szövetkezet a tej, marhahús és a szarvasmarha fajanyagának in­tenzivebb termelésére, illetve tenyész­tésére törekszik. Az évi tejhozamot 2800 literre, az anyakocák malac­szaporulatát 15-re, a hlzómarha súly­­gyarapodását [naponta és darabon­ként) 90 dekára, a sertéseknél fél kilóra tervezik s évi 150 tojással szá. mólnak tojónként. Lényeges emelkedést várnak az új mezőgazdasági üzem állattenyésztésé­nek munkatermelékenységében: ed­dig a három szövetkezetben 64 tag dolgozott az állattenyésztésben, az egyesülés után a munkaerők száma 44-re csökkent. A „HANÄ“ EFSZ-ben 58 igáslovat, 10 hátaslovat, s 11 csikót tartanak számon. Még ebben az évben ezt az állományt csökkentik, úgy gondolják, elég lesz egyelőre 20 pár igásló; a következő években a gépesítés fejlő­désével a lovak számát tovább csök­kentik. Ebben a megnagyobdodott szövet­kezetben ez év január elsejével át­tértek a szilárd jutalmazásra, egysé­ges teljesítménynormákat dolgoztak ki. Az egyesülés napján 610 ezer ko­ronát tett ki az üzemi tartalékalap, amely a tagok évi munkadíjazásának 25 %-át fedezi. Az új szövetkezet vezetősége heten­ként egyszer a bochofi központban ül össze a legfontosabb tennivalók részletes megvitatására, a termelési ágazatok vezetői azonban naponta tár­gyalják meg az elnökkel, valamint a szakemberekkel a feladatokat. A pferovi körzet „HANÁ“ szövetke­zete, ez az új mezőgazdasági üzem megtette az első lépéseket a gazda­gabb holnap felé. A. Vyslouíil (Pferov) A bor utóhatása az erdészet rétjén Majdnem kaszára, ka­pára mentek a bési szö­­vetkezetesek, amikor az állami gazdaság kövér csordája megjelent a bési erdő és az abarai erdő közötti árterüle­ten. — Mi odamegyünk, ahová küldenek — vé­dekeztek a pásztorok - Ha azt mondják, for­duljunk vissza, azt is megtesszük; de vállal­ják a felelősséget! Egyszeriben alább - szálltak a felpapriká­zott kedélyek, de azért nem hagyták annyiban. Szólt a telefon. Heves hang hívta az állami gazdaság igazgatóságát. Onnan barátságos vá­lasz. — Mi nem akarjuk a másét. A miénket pedig még magunk sem is­merjük pontosan... Várjanak, azonnal me­gyünk! Addig a rossz hír be­járta a falut. Még a környékre is átterjedt, hogy a szövetkezet összeveszett az állami gazdasággal. A baljósok szorongva várták az öl­­remenést. A színhelyre a főer­dész is megérkezett és a réten megvonta a ha­tárt. Amelyiken a csor­da legelt, az állami gazdaságé maradt, a szövetkezetnek másutt mértek ugyanolyan ér­tékű rétet. Mindkét fél megelégedett, sót a har­­dik is. A harmadik fél az erdőgazdaság, amely a szövetkezetnek is, meg az állami gazda­ságnak is egyéves hasz­nálatra adta gazdag rétjeit. Csak azt nem érti az ember, miért nem je­lölték ki' előbb a ha­tárt, amíg csorda nem legelt a réten. Kijelölték, csak az a baj, hogy ketten is. Blasko elvtárs, a főer­dész és utána Gaula György, a helybeli er­dész. Az utóbbi kis vál­toztatással, és így lett a „senki földje“ min­denkié. A jőerdész a hiba megtörténte után úgy látta legokosabbnak a dolog elintézését, amint el is intézte. A két gaz­daság is ezt tekinti he­lyesnek. A megoldás te­hát ügyes, de valami háttere mégis lehet. A helybeliek azt be­szélik róla, hogy az er­dészetnek volt egy há­rom hektáros szőlője és kevés munkaereje volt hozzá. Az utóbbi évek­ben a híres Homok­domb alig termett 3-4 hektót. Látván ezt az erdészet, átadta szőle­jét a szövetkezetnek. Ott mindjárt az első évben 25 hektót adott a jobban gondozott szőlő. Ez is ügyes megoldás. De nem vált a helybeli erdész ínyére. Hogy a veszett fejszének leg­alább a nyele megma­radjon, háztáji telket követelt a három hek­tárból. Es hogy nem kapott, a „réten" töl­tötte ki bosszúját. A tényállás most te­hát az, hogy a három gazdaság segíti egy­mást. Ez a kis réthis­tória pedig nem az ő rovásukat terheli, ha­nem a „borét“. Cs. J. 4 /hM Földmüvgs 1962. július 8. >© Teremtsünk önálló takarmányalapot • A Szabad Földműves ankét ja • Teremtsünk önálló £ 's :o ■í U © H CB •W '© e CB »5 *3 S 2 :© fa CB Ä CB N < +•> © O. JB 'CB ÜÜ CB 2 3 c :© 1 :s 4- > £ © u © H CB •i-a-w '© XL fi < CB Hl © > ifi £ 2 3 fa T3 CB X CB N 1/1 < © a « 2 >> e 'CB CB Xt CB ■w 2 c :© X6 fi :fi Hl £ © u © H CB •r-ö-W '© XL fi CB Hl © > 'fi £ 2 3 fa CB-Q 3 < •M 1 2 3 >> fi '« £ 5- fi X fi 2 3 © :© x: fi :fi in ■w £ © u A tömegtakarmányon legyen a hangsúly Az életszínvonal emelkedésével egyre növekszik a lakosság élelmi­szerfogyasztása. Ez főleg a hús, tej, tojás, vagyis az állati'jpedetű termékek fogyasztásában mutatko­zik meg. Ennek a megteremtése az állattenyésztésre hárul. Az ál­lattenyésztés, hogy ezt biztosít­hassa, bőséges takarmányalapra van szüksége. Viszont a takar­mány előállítása a növénytermesz­tésre hárul. Ennek a módját a tervezésnél kell megkeresnünk, helyesebben a takarmány termelési terv készíté­sénél. Először is egyáltalán nem szabad a takarmány rovására más terményeket termeszteni. Figye­lembe kell venni a gazdaság irány­zatát. Húsból, sertés, baromfi vagy esetleg marhahúsból termelünk-e többet. Más a helyzet akkor is, ha számottevő réttel vagy legelővel rendelkezik a gazdaság. A lényeget figyelembe véve elő­ször is a tömegtakarmányok, erő­vagy szemestakarmányokkal, majd a végén a fehérjebázis megterem­tésével fogok foglalkozni. A tömegtakarmányok megte­remtése lenne talán a legegysze­rűbb, de amint látjuk, nagyon sok gazdaság még ezt sem tudja elő­teremteni. Pedig ha tömegtakar­mány nincs, csak tönkremehet az állomány, hasznosságról szó sem lehet. A tömegtakarmányoknál nagyon fontos a jó zöld futósza­lag, hogy tavasztól őszig a határ­ból etessünk, ne kelljen az év közben betakarított, bekészített takarmányt feletetni, mert amel­lett, hogy nem marad takarmány télre, még költséges is. Nem aka­rok futószalag receptet leírni, mert azt a helyi viszonyokhoz kell beállítani. A futószalagnál ki­használjuk a másodvetemények termelésének legnagyobbmérvű le­hetőségét is. A takarmánytermelésnél nagy jelentősége van az öntözésnek. A tömegtakarmányok termése szinte megduplázható. Nagyon ki­fizető az évelő takarmányok, le­gelők, a nyári keverékek öntözése. A cukorrépa öntözése is nagy rész­ben segíti a takarmányalap bőví­tését. Fájóbb pont az erőtakarmány. Itt két lehetőség van. Az egyik a hektárhozamok emelése, inten­zívebb növények termesztése és a szemesek pótlása. Így lassan elju­tunk a gyökérhez, mert ha eddig mindent biztosítottunk, még nem intenzív az állattenyésztésünk, mi­vel jelentkezik a fehérjehiány. A takarmányok részére felmaradó területen úgy kell összeállítani az egyes takarmányféleségeket, hogy a legtöbb tápanyagot nyerjük velük. Gazdaságonként a szántó­­terület 25-33 %-án termelünk szántóföldi takarmányokat. Ez vál­tozik a rét, legelő arányában, az­tán függ az évelő mennyiségétől, azonkívül befolyásolja, mennyi ipari cukorrépát termel a gazda­ság. Leírom, mi hogyan csináljuk a szövetkezetünkben. Mi a szántóterület 32 %-án ter­melünk tömegtakarmányokat. Eb­ből 22 % az évelő takarmány, 3 % az őszi keverék, 5 % a silókuko­rica, 2 % a tavszi keverék. Az őszi keverékek után silókukorica követ­kezik, 0,5 % kivételével, amibe szudáni füvet vetünk a futósza­lagba. A tavaszi keverék után nap­raforgós csalamádét vetünk, szin­tén a futószalagba. 1 %-on pedig takarmánycukorrépát termelünk, ehhez 1 %-ot még hozzáveszünk a burgonyából, mivel nálunk a burgonya nem ad nagytermést, így csak étkezési célra termelünk belőle a 2 % helyett 1 %-on, azt is korait. Ahol a burgonya jól terem, jó és bőséges takarmányt biztosít. Nálunk vegyék számításba, hogy a terület (szántóterület) 6 %-án termelünk cukorrépát, ipari célra, ami szintén komoly mennyiségű takarmányt jelent. Ezenkívül 6 százalékon még másodveteménye­­ket termelünk, a korán lekerülő ősziek után. Sokat vitatott az évelő takar­mány, erről csak annyit, hogy semmi esetre sem bír el a gazda­ság többet, mint 22 %-ot, mivel túlságosan a keményítő, vagyis a tömeg rovására megy. Ezt már a gabonafélék hektárhozamának (ide számítva a kukoricát is) emelésé­vel sem tudjuk kiegyenlíteni. Je­lenleg 25 hektár évelő takarmányt, 40 hektár legelőt és 20 hektár cukorrépát öntözünk. Az erőtakarmány, illetve . sze­mes, vagy abraktakarmányunk biz­tosításánál fő bázisunk a kukorica. Fokozatosan kiszorítja, illetve ki­szorította a zabot és csökkenti az árpa vetésterületét. Vele kapcso­latban csak annyit, hogy a kuko­rica intenzív növény. Tehát ne akarjunk ott kukoricát termelni, ahol a zab sem terem meg, csak azért, hogy több hektár kukori­cánk legyen. 150 hektár jő táp­erőben lévő talajon jól megművelt kukorica több termést adhat, mintha 200 hektáron rosszul mű­velnénk. Tehát a kukoricát a gaz­daság erejéhez méretezzük. A ku­korica csak 30 mázsán felüli sze­mes hektárhozam mellett gazda­ságos. A szemes takarmánynál árpán kívül segít a búza magasabb hektárhozama is. A szemeseknél nagy jelentősége van a pótlásnak. Nálunk ez a cukorrépa a sertések­nél, hízómarhának a silókukorica. A cukorrépa háromszor annyi ke­ményítőértéket ad, mint az árpa. Ma már a cukorgyáraink le is szárítják a cukorrépát, ha kell, önálló takarmányalapot A felsökirályi szövetkezetben nagy gondot fordítanak a szálas­takarmányok termelésére. Ha visz­­szatekintünk szövetkezeti gazdál­kodásunkra, még nem fordult elő, hogy takarmányhiány lett volna, sőt a szomszédos szövetkezeteket is gyakran kisegítettük takar­mánnyal, mint például ezidén is Sládeckovcét, a szomszédos szö­vetkezetét 140 mázsa elsőrendű lucernával. Szálastakarmányunk a terv sze­rint mindig meg volt, ez húzott ki gyakran a bajból bennünket. A lucernát daráltuk és ezt adtuk a szemestakarmányok helyett is a hizlalókhoz. A hízósertések és szarvasmarhák ezen teleltek át. A növendékállatoknál is jól be­vált ez a takarmányozás, bár ezt adtuk volna ama keverék helyett is, amit a járási elosztóktól kap­tunk s ami helytelenül volt ke­verve (bükkönymagot daráltak bele a keverékbe s így adták ki, bár az tudniok kellett volna, hogy ez mérgező hatású), akkor nem pusztult volna el annyi szarvas­­marhánk és sertésünk. Az átlagos fejéshozam 4,5 liter. Itt nagyon hiányzik a korpa meg az abrakkeverék, mert ha ez vol­na, akkor a fejési átlag nem vol­na ilyen alacsony. A tehénállo­mány nem kielégítő, mert sok a kiöregedett tehén, amit még a tagságtól vettünk át és még nem lehetett kicserélni. A tehénállo­mány azonban állandóan növeke­dik. A zootechnikus nem engedi a selejtezést, csak akkor, ha már végképp nincs más kiút. Sok a TBC-s tehén is, ezeket elkülöní­tettük. A múltban a grófi intéző a nagybirtokon tehenenként átlago­san 14-16 liter tejet termelt na­ponként, s ha akkor ki tudtak termelni ennyit, akkor mi is ki tudnánk, ha volna több abrakta­karmány, korpa, vörösliszt. Bár az is igaz, hogy a volt grófi birtokon nem tűrték meg az öreg és selejt teheneket. A szemestakarmányunk hiány­zik. Tavaly szövetkezetünk terven felül 3500 mázsa árpát adott be, ami bizony hiányzott a téli idő­szakban. Hiába volt a járás által adott keverék, ha ettől a marha­­állományban nagy hiány keletke­zett. Nem lehetne ezt megoldani másként? Vegyük elő a ceruzát és számoljunk: a gabonát bead­juk, az autók, szállítási eszközök, a rakodás, ez mind pénzbe kerül, de a takarmányra a szövetkezet­ben van szükség, tehát vissza is kell szállítani. Ez ismét pénzbe kerül. És ez mind elesne, ha nem vinnék el terven felül a szemes­takarmányt és meghagynák a szövetkezetnek. A takarmányfélék közül elsősé­get adunk a többéves takarmá­nyoknak, köztük a lucernának, utána a lóhere következik, bár ez itt, a mi területünkön, nem na­gyon válik be. Annál inkább sike­rül a nyúlszapuka és a baltacím. Földterületünk 55 %-át takar­mányfélékkel vetettük be. Tavaly a lucerna harmadik ka­szálásából 185 mázsa elsőosztályú tehát őrölt formában is etethető. Végére hagynám a fehérje biz­tosítását. Ezt a szarvasmarhaállo­mánynál az évelő takarmányaink hivatottak biztosítani, de a lucer­nának nagy jelentősége van a ser­téseknél is. Nálunk a sertések 30 kg-tól felfelé már mind kapnak lucernadarát. Jelentős a sertések zöldlucerna fogyasztása is. A ser­tések részére télire külön silót készítünk, de a fehérje önellátásá­hoz ez mind kevés. Fontos még a hüvelyesek termesztése. Mi egy­előre borsót termelünk, habár na­gyon jó a szója is. Azonban a szója 16 mázsás hektárhozama nem egyenlíti ki a borsó 30 mázsás hozamát. A következő időszak fel­adata a magasabb hozamú szója­­fajták előállítása nálunk is, hisz van olyan állam, ahol 30 mázsán felüli hektárhozamokat is elérnek. A takarmány önellátáshoz nem elég maga a termelés, fontos té­nyező a betakarítás is. Vegyük például a lucernát. Betakaríthatjuk kilónként 70 grammos fehérjetar­talommal meg 120 gramossal is. Ez egy liter tejet jelent kilogram­monként. Mi a leghaladóbb formát alkalmazzuk, éspedig a hideg le­vegővel való szárítást. Külön gon­dot fordítunk a kazlak betető­zésére. Nagyon sok kár keletkezik • melléktermékek betakarításánál, valamint a szakszerűtlen silózás következtében is. (Például a répa­fej, a takarmányszalma, a kukori­caszár, a pelyva stb.) A kukorica­szár lesilózása mellett nagyon hiányzik a pelyva és a takarmány­szalma. Bizonyára sokan megfi­gyelték, a kiszámított takarmány­adag mellett hiábaSwlt meg a ta­karmányban az előírt szárazanyag a magas silóösszetétel mellett, az állatok nem szívesen fogyasztot­ták. Nagyon jól jött volna dara­bonként a 3 kg búzapelyva vagy árpaszalma. Végül meg kell említeni a ta­karmány felhasználását. Nem rész­letezem, mert ha betartjuk a zöld futószalagot és lehetőleg határból etetünk, akkor nem csinálunk fe­hérjepazarlást. Azért sokszor, ha azt vesszük észre, hogy most van elég, sok kerül a trágyadombra anélkül, hogy az állatok emésztő­szervein jutott volna oda. Rossz beosztás mellett egyenetlen a ter­melés, a lerontott termelést aztán költséges megjavítani. Ez a prob­léma igen nagy és még sokkal részletesebben lehetett volna vele foglalkozni. De én igyekeztem a lényeget adni. Ha csak a felvetett fogyatékosságokat kiküszöböljük vagy a javaslatokat megvalósítjuk, mezőgazdaságunk egy-két éven belül a nagyobb feladatok mellett is önellátó iesz takarmányból. CÍSSPÁR IMRE (Nagyabony) heremagunk is lett, ami kisegí­tette szövetkezetünket az évvégi elszámolásnál. Szövetkezetünkben a silókeve­rékeket a következőképpen készí­tettük: a kukoricát tejes érésben silóztuk, amikor a legnagyobb a fehérjetartalma. Lesilózzuk a ré­pafejet, a répalevelet, a kukorica­szárat is azonnal a törés után, amikor a tápanyaga még vetekszik a sarjúéval. Vagyis nem szabad hagyni megszáradni, az esőn kint hagyni, mert ilymódon a kukori­caszár elveszti az emészthető fe­hérjetartalmát. Tavaly lesilóztuk a káposzta levelét is. « Ismétlem, a tavalyi száraz idő­szakban elegendő takarmányunk volt silóval keverve. Sőt még a múlt hónapban is volt silónk, fel is maradt. Ezt a komposzt készí­tésénél használtuk fel. A szemestakarmányból nem áll­tunk ilyen jól, mert terven felül eladtunk és ami megmaradt, az kevés volt. Ennek dacára a sze­­mestakarmány-alap egy részét tartalékoltuk és így tudtuk a telet kihúzni nagyobb veszteség nélkül. Tavaly a szemestakarmány hiá­nya miatt több baromfi és sertés hullott el gazdaságunkban. E hi­bákból okulva, a szövetkezet ve­zetősége a szemestakarmányból egy bizonyos mennyiséget tartalé­kol, hogy aztán lehessen mit etetni az állatokkal. Szerintem, ha az idén csak a tervezett szemestakarmányt adjuk el, akkor az állattenyésztésben az eredmények sokkal nagyobbak lesznek. Gutray Gyula (Felsőkirályi) te e: 3 r o: 3 a Sí <•* u zr a: !-t 3 1 » ST 2 > CA N fi I o: £ 3 e< < (t ta ti * fi' rf V • H fi 3 3 rf Hl fi: £ ©: fi o* £ rf fi r fi fii <3 fi fi © rf > IA I a hő o: a 3 e> < n ta 09 & fi' rf e-4. fi • H fi 3 3 rf Hl c: & ©: I Ov rf fi TT fi 3 3 fiv © V-fi fi* © rf > 1A N fi fi­fi a ©: £ 3 C' < © Hl fi 3 r fi' rf fi • H fi •t fi 3 rf Hl c: 3 r £ Teremtsünk önálló takarmányaíapot • A Szabad Földműves ankét ja • Teremtsünk önálló

Next

/
Thumbnails
Contents