Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-09-16 / 74. szám
|| zemek, szövetkezetek és külön^ bözö szervezetek kirándulócsoportjainak ezrei érkeznek a brnöi árumintavásárra. A vlcsanl EFSZ az ! elsők közé tartozott, amely egy 40 ■ tagú csoportot küldött a vásár megtekintésére. A kirándulók között volt Reső Pál is, aki több mint egy évtizede a szövetkezet traktoristája, öt is, mint társait, az árumintavásár mezőgazdasági része érdekelte. — Az ember akár lejárhatja lábát, mégsem tud mindent megnézni. így aztán inkább a mezőgazdasági gépek között töltöttük a legtöbb időt? — Mi tetszett legjobban ezen a részlegen? — Sok minden érdekeset láttunk. Jó lenne, ha az embernek minden megmaradna a kobakjában. Mi is volt új?... - vakargatja őszülő tarkóját. Talán kezdjük a legnagyobbal, az SK —4-es szovjet gabonakombájnnal. Eddig is nagy teljesítményűek voltak a szovjet kombájnok, de ez aztán valódi gépkoloszus. Az tetszik benne, hogy szélesebb a dobja is az eddiginél és így a nagy teljesítménye mellett jól kicsépeli a gabonát. Már nem is Az SZK-4 típusú szovjet gabonakombájn sokkal nagyobb teljesítményű, mint az eddig szintén j61 bevált SZK-3-as kombájn. Különösen a gyerekek rajongják körül a szovjet utasszállító helikoptert. Mire a kíváncsiskodó gyerekek felnőnek, már nálunk sem lesz újdonság a helikopteren való rendszeres utazás. lékszem! A bratislavai borozóban eltöltött órácska, a jó falatok, a limba-. chi szilványi, no meg a cigánymuzsika .,. azt hittem sose halunk meg. Ilyen tanulságos, kellemes napot sok-sok tízezer szövetkezeti dolgozó töltött és tölt el a Brnoi Nemzetközi Árumintavásáron.’ — fő — J Napjainkban - sokkal erőteljesebben, mint bármikor valaha - a f háború és béke kérdése foglalkoztatja az emberiséget. Milliók és milf liók világszerte aggódva tekintenek az imperialista hatalmak fokozódó f háborús előkészületeire, amelyek következtében felelőtlen háborús ka\ landorok könnyen lángba boríthatják a világot. Erre a veszélyre mutat i rá a Szovjetunió kormányának a világ népeihez intézett felhívása is, J amely az USA Kuba-ellenes agresszív fenyegetéseiből eredhető végzetes katasztrófától óvja az emberiséget. I Az amerikai kormány békeellenes szándékát bizonyítja továbbá a Johnston-szigetek feletti légköri atombombarobbantási kíséretek felújításának terve is. A népi Kína felett lelőtt U-2-es csangkajsekista repülőgép - amelyről Washingtonban azt mondják, hogy nem tudják, miként került oda -, tulajdonképpen a nemzetközi légkör elmérgesí\ sétés szolgáló egyetemes nyugati politikát bizonyltja. A szovjet kormány felhívása nem pánikkeltés, hanem komoly figyelmeztetés Mint minden esetben, a Szovjetunió kormánya ezúttal is szilárd és eltökélt békepolitikájától vezérelve vizsgálta meg a nemzetközi helyzetet és felhívást intézett a világ népeihez az USA Kuba-ellenes agresszív terveinek meghiúsítása érdekében. A szovjet kormány felhívása a nemzetközi helyzet reális értékelése, figyelmeztetés a háborús kalandorok kockázatos politikájára. A közlemény többek között leszögezi, hogy az USA fegyvertcsörgető reakciós erői már hosszabb ideje féktelen propaganda hadjáratot folytatnak a Kubai Köztársaság ellen, támadásra uszítanak Kuba ellen és azok ellen a szovjet hajók ellen, amelyek múlhatatlanul szükséges árucikkéket szállítanak a kubai népnek. A Szovjetunióban eleinte nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget ennek a béke-ellenes propagandának. Most azonban már nem hagyhatjuk figyelmen kívül, mert az USA elnöke a kongresszus beleegyezését kérte ahhoz, hogy 150 000 tartalékost szólítsanak fegyverbe Ezt azzal indokolta meg, hogy az USA-nak „szükség esetén gyorsan, hathatósan kell reagálnia a szabad világ bármelyik részében esetleg keletkező veszélyre.“ Az USA kormányának lépését nem tekinthetjük másnak, mint az Egyesült Államok agresszív tervei és szándékai leleplezésére irányuló lépésnek, amely múlhatatlanul a nemzetközi helyzet feszültségének fokozásához vezet. Az amerikai imperialistákat az nyugtalanítja, hogy az USA által a forradalmi Kuba ellen szervezett gazdasági vesztegzár csődöt mondott. Meg szeretnék fojtani a kubai népet, hazáját csatlós országgá akarják változtatni és meg akarnák szüntetni a hős kubai nép forradalmi vívmányait. A Szovjetunió éppúgy, mint a többi szocialista ország, segítő kezet nyújtott a kubai népnek, mert nagy megértést tanúsít Kuba helyzetével szemben. Az USA urai most egy kis országgal, a hősies Kubával szemben meg akarják ismételni mindazt, amit a múltban a fiatal szovjet hazával szemben követtek el. Teljes biztonsággal állíthatjuk azonban, hogy terveik csődre vannak ítélve. Egyáltalában nem titkoljuk, hogy Kubának ipari berendezéseket és olyan árucikkeket szállítunk, amelyek hozzájárulnak gazdaságának megszilárdításához, a kubai nép életszínvonalának emeléséhez. Mint ismeretes, tekintettel az agresszív imperialista körök fenyegetőzéseire, a kubai kormány kérésének eleget téve a Szovjetunió bizonyos mennyiségű fegyvert is szállít Kubának. Ezek a fegyverek és haditechnikai berendezések azonban kizárólag védelmi célokat szolgálnak. A közlemény ezután részletesen elemzi az amerikai kormánynak azt az intézkedését, hogy 150 000 tartalékost hív be teljes fegyverbe. Rámutat, hogy a Szovjetunió nem cselekszik így, sőt hazabocsátja azokat a katonákat, akik befejezték hadkötelezettségüket. A szovjet kormány — fejeződik be a közlemény —, azzal a felhívással fordul a világ nemzeteihez, hogy ítéljék el ezeket az agresszív szándékokat, s ne tűrjék, hogy az amerikai agresszorok háborút robbantsanak ki. A nemzeteknek kötelessége, hogy biztosítsák a világbékét. Az USA felújítja magaslégköri fegyverkísérleteit Az a hivatalos washingtoni bejelentés, hogy az USA még ebben a hónapban felújítja a Johnston-szigetek feletti magaslégköri nukleáris fegyverkísérleteit, az amerikai kormány háborús előkészületeit bizonyítja. Az amerikai Atomerő Bizottság ezzel kapcsolatos közleménye megemlíti, hogy az USA további atomfegyvereket akar kipróKálni. Ügy látszik, az amerikai kormánynál süket fülekre talált a világ haladó tudósainak és a szovjet ürutasiknak az a felhívása, hogy az USA ne kezdjen újból magaslégköri atombomba robbantási kísérleteket, mert azok meggátolják a világűr békéé meghódításáért fáradozó űrutasok munkáját. A Népi Kína felett lelőttek egy U—2-es gépet Az Üj Kína hírügynökség jelentése szerint a Kínai Népköztársaság népi hadseregének egyik légelhárító egysége U —2 mintájú repülőgépet lőtt le, amelyet a csangkajsekista zsoldosok küldtek „felderítés céljából“ a Népi Kína légiterébe. A Reuter szerint Csang-Kaj-sek tábornok beismerte, hogy az ő parancsára küldték útjára az U —2-t. Az előzőleg ismertetett szovjet jegyzék is megjegyzi, hogy a Szovjetunió kormánya most már az augusztus 30-án a Szovjetunió légiterét megsértő U—2-es gép ügyét is másként bírálja el és azt az imperialista hatalmak által szervezett provokációs cselekmények szerves részének tekinti. SO’lc ftol'focLC'faí' í&t'í&fft' tudom melyik népidem.okrátikus ország kiállított gépei között egy modern szemes lánchúzású trágyaszórót és egy újtipusú lennövő gépet láttam. A mieink kétrészes cukorrépa kombájnja és a különböző típusú ekék is jóknak ígérkeznek. A magyarországiaknál is láttam egy-két újdonságot. A mi szövetkezetünkben is nagyon elkelne a kiállított gabonaszárítógép. Állítólag 30 q gabonát szárít óránként 30 %-os nedvességről 15 %-ra. Többek között láttam ott egy felemelhető hatsoros kukoricavetögépet is. Nagyon tetszik, hogy különböző távolságra szabályozható a gép. De a D-4-K típusú összkerékhajtású traktor is dicséri a magyar mezőgazdasági gépipar fejlődését. — Mit látott még érdekességet? — Mondjuk a szovjet utasszállító helikoptert. Kár, hogy nálunk nincs forgalomban. Pedig Vlcsaniban is elkelne, mivel jól elesünk a fő útvonaltól. A „Praga“ élelmiszerszállító :eherautó is érdekesség. Ügy látszik j i jövőben friss hűtött ételeket ka- ( Dunk, ha a határ bármely részében ; iolgozunk is. , — Az ellátással elégedettek voltak? j — Na lássa, erre a legjobban em- , '£,.!. ■£ o.!§ t i3!$! f ■M 2 3 c V ?|J|i í síSS-» 3 i =f1 a " J 2 £3 Z._ r§ e '« a „ “ E 12 % 2 e “ N ._ CD ’g,J2 11 S|-jgf§ a < S a '5. ► £ E 2 Ő? < S Újra az iskolában A nagyüzemi mezogazdasag színvonala emelkedésének egyik fő tétyezője a mezőgazdasági dolgozók izakképzettségének emelése. A hru>ovl szövetkezet tagsága ezt a felidatot mérlegelve úgy határozott, íogy elnöküket és zootechnikusukat egyéves iskolázásra küldik Velykékalusaniba. Az elnök, Tamás János •s Kovács Dániel zootechnikus irültek, hogy rájuk esett a tagság 'álasztása, hiszen régi vágyuk vált gy valóra. Mikor 20 — 25 évvel ez;lőtt elvégezték a kötelező iskolai eveket, nem állt módjukban, hogy :ovább képezzék magukat. Ott volt a föld — meg kellett művelni, nem 'olt idő és pénz a tanulásra. S most leresedő fejjel ülnek az iskola padiába, hogy új elméleti szakismereteiét szerezzenek és elsajátítsák mindízt, amire a gyakorlatban szükségük esz. — Az iskola elvégzése után, mik i további tervei? — tettük fel a még ■léggé korai kérdést. — Visszajövünk szövetkezetünkbe, íogy a gyakorlatban használjuk fel íz iskolában elsajátított ismereteket - hangzik a válasz. ZSEBlK SAROLTA (Hrusov) Argentínában és Brazíliában, Dél-Amerika két óriás államában egyre mélyebbé válik a hosszú hónapok óta tartó politikai válság. Cuido néhány hónapos és da Rocha néhány hetes kormányát egyaránt fenyegeti a hadsereg bármelyik pillanatban bekövetkezhető puccsa. Latin-Amerikában a puccsok és a politikai hevenyállapotok gyakoriságuk miatt hosszú ideig szinte egyet jelentettek az élet rendes menetével, mert a földrész igazi, ura, a külföldi tőke, bármi történt is, változatlanul megtartotta pozícióját és erőszakos politikai befolyását. Ezúttal azonban nem csupán arról van szó, hogy a tábornokokban vagy a polgári politikusok egyes csoportjaiban bíznak-e meg jobban a külföldi monopóliumok, hanem néhány fontos tényező, így mindenekelőtt a kubai forradalom, az elmúlt esztendőkben számos változást hozott ezen a kontinensen. Ám az argentin és brazil politikai válság tartalmában lényeges eltéréseket mutat, gazdasági helyzetük tekintetében azonban mindkét ország mélyponton, reménytelen válságban van, amelynek viszont teljes mértékben közös az eredője. Szinte valamennyi latin-amerikai állam gazdasága egy-két cikk nagymértékű termelésére (monokultúrára) épül, amely mellett minden egyéb termelési szektor szinte eltörpül. Argentínában mindenekelőtt a hús és a búza, Brazíliában pedig a kávé az a végzetes termék, amelynek világpiaci árától, exportlehetőségeitől függ az ország gazdasági állapota. Mindezt nem véletlenül, hanem igen céltudatosan alakította Macmillan szabadgyakorlata a Commonwealth tanácskozásain (A Daily Worker karikatúrája) Zfxilni Földműves 1962. szeptember 16. ki az elmúlt évtizedekben a külföldi, elsősorban az Egyesült Államokból származó tőke, amely Latin-Amerika minden jelentősebb gazdasági ágát kezében tartja. Jóllehet Latin-Amerika országai még a XIX. század elején kivívták függetlenségüket, a külföldi monopoltőke, a neokolonializmus jármát rakta rájuk, s voltaképpen néhány fejlett ország mezőgazdasági és ipari nyersanyag szállítói. Egyre előnytelenebbül cserélik ki azonban nyersanyagaikat amerikai és nyugat-európai készárukra. A latin-amerikai export nyersanyagok árindexe 1953 — 60 között 14 százalékkal esett, ugyanakkor az import kész áruk árai 5 %-kal emelkedtek. Csupán ezen 1959 —60-ban 1,8 milliárd dollárt veszített Latin-Amerika. A problémákat tetézi, hogy a külföldi monopóliumok profitjuk oroszlánrészét kiviszik a kontinensről. Az Egyesült Államok monopóliumai, amelyek a latin-amerikai külföldi tőkebefektetések 18 °/o-át mondhatják magukénak, 1946 — 60 között nyereség formájában csaknem 9 milliárd dollárt vittek ki, majdnem kétszeresét annak az összegnek, mint amennyi magántőke befektetés ezeken a helyeken az idő alatt történt. A monokultúrás gazdálkodás számlájára kell írni, hogy a földrészen a megművelhető területnek csak 4 %-át hasznosítják, s minden esztendőben mintegy 500 millió dollár értékű élelmiszert importálnak a délamerikai államok. Argentínában 360 amerikai vállalat Válságban a „zöld kontinens“ két óriása mutuum es eueiiurzeuti aiatt tartja egyebek között a húsipar 40 °/o-át, a wolframtermelés 70 °/o-át, a cukortermelés 90 °/o-át, a villamos energia termelés 80 %-át. Az amerikai tőke hosszabb idő óta jelentős termőföld területeket is vásárol. Az ország kivitelének mintegjh;N60 százalékát adja a hús, a búza és a gyapjú exportja, amelyet 45 — 45 milliós szarvasmarha- és juhállomány, továbbá évi 8 millió tonnás búzatermés biztosít. A pampa valóságos húsgyár. Argentína, Brazília és Uruguay húsexportja adja a világexport 90 százalékát. A 21 millió lakosú ország tóeresőképes lakosságának 70 %-a a mezőgazdaságból él. de ma már az ipar is több mint egymillió embert foglalkoztat. A gazdasági problémák fő forrása, a monokultúrás bajokon túl, a mindinkább megnehezülő export. Az Európai Közös Piac egyre szűkíti az argentin élelmiszerexportot, s Anglia bár még be sem lépett a Közös Piacba, máris csökkenti argentin vásárlásait. Argentínában egyébként indokolatlanul nagy terhet jelent a túlzott létszámú hadsereg, amelyet a politikai élet felett hatalmaskodó tábornokok kényszerítenek rá az országra. A 67 millió lakosú Brazília gazdasága még egyoldalúbb, mint déli szomszédjáé. A brazil kivitel több mint 60 %-a kávé. Az egész brazil kávékereskedelmet 10 nagy amerikai társaság bonyolítja le. Az idén termelési rekordot várnak, ugyanakkor az árak az utóbbi 10 év legalacsonyabb szintjére szálltak le, annak ellenére, hogy az árszínvonalának fenntartása céljából kétmillió zsák kávét legutóbb is megsemmisítettek. A Közös Piaccal Brazíliának is meggyűlt a baja. A magas vámok miatt Brazília évente 300 millió dollárt veszíthet ezen a területen. Brazília haladó erői már felismerték, hogy az országnak mindenképpen meg kell szabadulnia a kávé „uralmától“. Goulart elnök, aki folytatja elődei önálló külpolitikáját, szintén megerősítette, hogy Brazília a világ minden országával kereskedni kíván. Brazília most — mint a latin-amerikai szabadkereskedelmi övezet tagországa — elsősorban saját kontinensén kutat újabb forrásokat ipari kivitele számára, mert a kis hazai vásárlóerő nem elegendő az ipar fejlesztésére. így szóba került, hogy a brazilok átveszik az Egyesült Államok kubai exportjának egy részét. Ugyanakkor fontos gazdasági egyezményeket kötött Brazília számos szocialista országgal is. Argentína és Brazília súlyos gazdasági helyzete arra mutat, hogy ezekben az országokban mindaddig nem várható politikai nyugalom, amíg a gazdasági bajokon gyökeresen nem segítenek. A helyzet világosan mutatja, hogy a problémák arányaihoz képest eltörpül az Egyesült Államok „Szövetség a haladásért“ elnevezésű latin-amerikai segélyprogramja. P. J.
