Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)

1962-09-12 / 73. szám

Öl' A szociolisto mezőgazdaságért m w m f A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA Bratislava, 1962. szeptember 12. Ara: 30 fillér. XII. évfolyam, 73. szám. Idejében vetik az tekét Még kombájn zúgása hangzott, ami­kor megkezdték a vetést a rozsnya­­vai járásban. De nemcsak tarlókeve­­rékeket vetettek, hanem az őszi rep­cét is. — A vetéssel nem várhattunk ara­tás, végéig — magyarázta Hromada Pavol elvtárs, a JNB mezőgazdasági osztályának vezetője, — mert az agrotechnika nem tűr halasztást. A közmondás is azt tartja: „Jó kezdés, fél siker.“ Az aratással késtünk, mert a tavasz is később kezdődött, de emiatt nem késhetünk az őszi szán­tás-vetéssel. Amikor a XII. pártkong­resszus előtti vitaanyagot megtár­gyaltuk, megállapítottuk, hogy a hek­tárhozamok növeléséhez első lépés, hogy minden szem magot agrotech­nikai határidőben vessünk el, és leg­alább 50 %-át a nagy termóképes­­ségü gabonafajták képezzék. Ezeket a fajtákat tápanyaggal gaz­dagon ellátott, jól előkészített földbe a legjobb traktorosok vetik; a puha búzákat már szeptemberben, legké­sőbb október elején teszik földbe. Három termelési körzetet figyelembe véve, a járás szakemberei és vezetői meghatározták a kapásnövények be­gyűjtésének idejét, s elkészítették az őszi munkák tervét. Ez a terv meghatározza a gépállo­más feladatát, figyelmezteti a felvá­sárló üzemet az egyes vetőmagfajták biztosítására, a kapásnövények fel­vásárlására. Alaposan foglalkozik a talajerő fokozásának kérdésével, a rétek és legelők megjavításával. A terv nagy segítséget nyújt a munka­­szervezésben, megkönnyíti az ellen­őrzést és feltárja az eddigi hibákból kivezető utat. Az őszi vetés idejét például így határozza meg: Répakörzet: Burgonyakörzet: Hegyaljai körzet: Őszi árpa vetése IX. 10-ig IX. 5-ig VIII. 31-ig Rozs vetése X. 5-ig IX. 30-ig IX. 25-ig Búza vetése X. 20-ig X. 15-ig X. 10-ig A terv figyelmeztet arra is, hogy minden szövetkezet a hereféléknek legalább 20 %-át hagyja meg mag­nak azokon a területeken, ahol előző években is a legjobban sikerült. így hagyták meg magnak a Brzo­­tíni Állami Gazdaság heretábláját is az országút mentén, amelyre bizony sokan azt mondták, kár érte. Olyan ritka volt. Most pedig csodálják, hogy milyen gazdag magtermést igér. Az egész járás a pártkongresszus jegyében dolgozik. Szorgalmasan ké­szítik az ároksilókat, mert a silóta­karmány is gazdag termést igér. A novigemeri EFSZ már eddig 500 köb­méter befogadású vermet készített. És ami a legfontosabb, mindenütt ügyelnek a siló minőségére. A siló­­kukoricához például zöld hereszecs­kát kevernek, a kukoricakóróhoz ré­paszeletet szánnak, a hegyaljai köz­­zetben pedig burgonyából készítenek különleges silót. Különös figyelmet fordítanak a gyengébb szövetkezetekre. A járás szakemberei szinte ott tanyáznak, hogy minden fontos kérdés megoldá­sában idejében segítsenek. A rozsnyavai járás tehát gondos­kodik arról, hogy a pártdokumentum tettekké váljon. Cs. J. t ) A vieszkai szövetkezetben teljes gőzzel készítik elő a jöldet vetésre. Puha László őszi bükköny alá végzi a keverőszántást. Foto: Bállá Rendszeresen ellenőrzik... lyl unkaszerető, szorgalmas embe­­■ * rek a bodrogiak. Szorgalmuk rendszeretettel is párosul. Nem adó­sai az államnak. Előirányzott felada­taikat lépten-nyomon igyekeznek túl­teljesíteni. A CSKP XII. kongresszusa tisz­teletére 78 egyéni kötelezettséget vál­laltak, amelynek pénzértéke jóval meghaladja a 200 ezer koronát. Vál­lalásaik teljesítését komolyan veszik. Erről tanúskodnak az alábbiak. Zelenák Ilona vállalta, hogy az évi terven felül — amit június 25-én már teljesített - még 50 ezer tojást ad közfogyasztásra. ígéretéhez híven, az év végéig teljesíti adott szavát. Tóth László sertésgondoző meg 60 mázsa sertéshússal toldja meg a ter­vet. Eddig átlagosan 45 dekás súly­­gyarapodást ér el a gondjaira bízott sertéseknél. Az öttagú fejőcsapat meg arra kö­telezte magát, hogy 16 ezer literrel haladja túl az előirányzott tejmennyi­séget. Zelenák Mihály is szavát adta, hogy a növendékmarha napi súly­­gyarapodását — 110 dekát — tovább­ra sem hagyja csökkenni. A vállalások teljesítését rendsze­resen ellenőrzik. Minden párt-tagsági gyűlés előtt felülvizsgálják a terme­lésben elért eredményeket, s az így szerzett észrevételeiket a gyűlésen megvitatják, valamint a következő feladatokat is kitűzik. Eddigi eredményeik azt bizonyít­ják, hogy a vállalt kötelezettségeiket teljesíteni is fogják, hogy méltó mó­don köszöntsék a gyorsan közelgő pártkongresszust. P. L. o a béke és haladás szolgálatában Szeptember 8-án ünnepélyes külsőségek között nyílt meg a Brnói IV. Nemzetközi Árumintavásár. Az árumintavásár megnyitóján Viliam Siroki) miniszterelnök vezetésével csehszlovák kormányküldöttség vett részt. Ezen­kívül résztvettek Szovjetunió, Jugoszlávia és a népidemokratikus országok kormányküldöttségei és más vendégek. Komlószüret Kelet-Szlovákiában 4 A Lasztovicei Állami Gazdaság- 4 ban (trebisovi járás) szüretelik a ) komlót. Hektáronként mintegy 12 4 mázsás termésre számítanak. Ta- 4 valy 8 mázsás hektárhozamot ér­­t tek el. 4 Idén a termés minősége a szak- 4 emberek megállapítása szerint ve- 4 tekszik a legjobb észak-csehor­­t szági komlóval. A jó eredmények 4 után úgy tervezik, hogy a mostani 4 12 hektárnyi komlót 1970-ig nem 4 kevesebb, mint 70 hektárra bőví- 4 tik. (p. 1.) Nem hever tétlenül Az okocsi határban szépen zöl­den a cukorrépa. Ilyen szárazság után az ember szinte nem akar hinni a szemének. — Hja kérem, nem várhatjuk a sültgalambot — mondja Páz­mány Péter agronómus. — Ha nem eredt meg az ég csatornája, ön­tözünk mi. Az okocsiak bizony nem ültek karbatett kézzel a nyáron. Öntöz­ték a herefélék nagy részét és a 105 hektár cukorrépából 95 hek­tárt. — Van elég víz? — érdeklő­dünk. — 34 hektárt csövekkel csator­nákból öntözünk. A többit elárasz­tással. — Az elárasztáshoz honnan nye­rik a vizet? — 28 méter mély kutakat fúr­tunk, amelyek bőven ellátnak víz­zel. — Eddig még nem volt hiányunk vízből — teszi hozzá Szabó Imre, a szivattyúkezelő. A szivattyú vastag sugárban lö­­veli a vizet a cukorrépatáblára. Az öntözés kamatosán megtérül. Az életetadő víz szétterül a zöldellő cukorrépatáblán. Terem a cukor. Október elején hozzálát a begyűj­téshez a komplex-brigád. Nem hagyják heverni a német cukorrépakombájnt sem. Tavaly nagyszerűen bevált. Idén több mint 50 hektárt akarnak kombájn­nal betakarítani. MICSODA LELEMÉNYESEK ezek az okocsiak! Más szövetkezetek­ben sírnak, hogy nincs vizük, ők kutakkal megoldották az öntözést. A cukorrépakombájntól sem ide­genkednek. Mindent meg lehet va­lósítani, ha akarat párosul a lel­kesedéssel. Ebben pedig nincs hiány Okocson. -b-Pázmány Péter agronómus több mint 3 kg-os cukorrépát tart a kezében. Viliam Siroky a megnyitón mon­dott beszédében hangsúlyozta, hogy a világ minden részéből idesereglett látogatók meggyőződhetnek arról, hogy a szocialista társadalmi rend­szer lehetővé teszi a gyors gazdasági és technikai fejlődést. A látogatók nemcsak a szocialista országok gaz­dasági és műszaki színvonalának emelkedéséről győződhetnek meg, ha­nem a fejlett tőkés országok jelen­legi műszaki színvonaláról is. Joggal mondhatjuk azt is, hogy a Brnói Nemzetközi Árumintavásár egész be­állítottságával és tartalmával a nem­zetek közötti békés együttélésnek és versengésnek gyakorlati példája, amely fényesen igazolja a békés együttműködés lehetőségét a külön­böző társadalmi rendszerű országok között. Az árumintavásáron csaknem min­den európai állam képviselteti ma­gát. De ott találjuk Latinamerika országait, az Amerikai Egyesült Álla­mokat, Kanadát és Japánt, és más ázsiai országokat. Az árumintavásár szemléltetően bizonyítja azokat a si­kereket, amelyeket a gyarmati járom alól nemrég felszabadult afrikai or­szágok értek el a népgazdaságuk fej­lesztésében. A brnói vásár arról is meggyőz, hogy a KGST országai között egyre szorosabb az együttműködés és gyü­mölcsözően fejlődik a tagállamok kö­zött az egyes gyártmányok szakosí­tása. Vasárnap, szeptember 9-én a sok­ezer kíváncsi látogató számára is megnyíltak a kiállítás kapui, hogy a különböző országok többszáz ezer ki­állított tárgyait megtekintsék. Az el­következő napokban vonatok, autó­buszok és más járművek százai szá­guldanak majd Brno felé, hogy ér­deklődők százezrei megcsodálják a békés építés szolgálatába állított technika újdonságait. A kormányküldöttségek és a vendégek a megnyitó után megtekintik az „A" pavilonban elhelyezett hazai kiállítást Úgy van ez a me­zőgazdaságban, hogy az egyik munka még véget sem ér, már itt a nyakunkon a má­sik. Most mondjuk a szántás és a silózás. így valahogy kezdő­dött a beszélgetésünk a Csalovói Nagyhizlalda novídvori üzemegységé­nek határában a siló­­zőkkal. Igaz, véletlenül pillantottuk csak meg a nyárfasor (szélvédő­gát) tövében szorgos­kodó embereket. — Kell a takarmány, mert szénából meg he­refélékből alig termett valami, — mondja Ku­­csera András az egyik silőzó. A levegő tele van finom, édes-savanykás illattal. Kitűnő az erje­dés — mondogatják az emberek, — csuda jó takarmány lesz, meg­látjátok. - Négyen vannak. Az utolsó „si­mításokat" végzik a S i I ó z ó k mintegy 25 vagonnyi takarmányt tartalmazó felszíni silón. Négyen, Szina Gyula, Zsoldos Béla, Dinga József és a már említett Kucsera András. Ez az újmajori silózóbrigád. — Ketten, Bugár Im­re, valamint Kozák Ist­ván még hozzánk tar­toznak, de ők már bent a majorudvarban készí­tik a többi silónak a helyet, — mondja Zsol­dos Béla. — Ezt itt hány hek­tárról silózták? — Erről a hétről — mutatja a kezével, — de már nem ez az első silózásunk. Már van egy 20 és egy 30 vagonos is. Az újmajoriak mind felszíni silót készítenek. Azt mondják, náluk job­ban bevált. A 20 vago­­nosba napraforgó is van, míg a 30 vagonos tisztán tejes-viaszos érésű kukoricát tartal­maz. Jó takarmány lesz ez a télen. De hisz kell is! Hogy jó legyen, megadják a módját. S ha a leföldelésével is elkészülnek, tovább­mennek. Be a major­udvarba, ahol már Bu­gár Imre és Kozák Ist­ván készítik a helyet a többi silótakarmánynak, mert még mintegy 50 hektárnyi kukorica vár silózásra. fi novídvoriak min­­dent megtesznek, úgy is mondhatnánk, hogy harcolnak az idő­vel, a szárazsággal, hogy biztos takarmány­alappal indulhassanak neki a télnek, amely még messze van, s ki tudja mit hoz magával.-tó — TECHNIKA A Brnói Nemzet­közi Arumintavásár megnyitotta kapuit SEMEZINlRODNníÉLtTUhK í BRNO I KSH t 1962 1 SNTER NATIONALE MESSE»

Next

/
Thumbnails
Contents