Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-08-29 / 69. szám
A szilárd jutalmazás jelentősége A z anyagi érdekeltség elmélyítésének szakaszán kétféle feladat is áll a szövetkezetek előtt: ki kell küszöbölni az egyenlősdi irányában ható tényezőket, másrészt pedig biztosítani kell az eredményesség szerinti jutalmazást. A szilárd jutalmazás jövedelemrészesedés jellegével bír. Az alapnormára eső jutalom nagysága a tervezett jövedelem nagyságától és a tervezett alapnormák számától függ. A tervezett pénzjövedelemböl kikülönitjiik az állami költségvetéshez történő hozzájárulást, az adókat, kamatokat és a biztosítást, kikülönítjük a termelési költségeket (beleértve nehézségi osztály 1 II az alapeszközök amortizációját is), kikülönítjük az alapok juttatásait, a megmaradó összeg pedig a béralap. Ebből az évközi prémiumok fedezésére 10—15 %-ot prémiumalap nevén különítünk ki. A béralap megmaradó része az alap-béralap. Ha ezt elosztjuk a tervezett alapnormák számával, megkapjuk az 1 alapnormára eső szilárd jutalmat. PÉLDA A SZILÁRD JUTALMAZÁS KISZÁMÍTÁSÁRA Az EFSZ normaterve az egyes nehézségi osztályokban a következő: III IV V VI összesen a tervezett normák száma 5 7M 1# 440 17 280 14 500 10 70« 5 620 64 500 átszámítási kulcs 1 1,1 1,25 1,45 1,7 2 az alapnormára átszámított tervezétt normák száma 57M 114*4 21 560 21 «24 1*292 1124« M 52« A nem normázható munkák terve 6800 óra, ez alapnormában (mivel 8 őrá = 1 alapnorma) . . . 850 A vezetőség jutalmazását a terület intenzitás (oka alapján számítjuk ki. A kukoricatermesztési körzetben az intenzitás szerinti 1 fokozatba azok az EFSZ-ek kerülnek, amelyek 1 ha-ra számítva 4200 korona alatti termelési eredményt mutatnak ki, a 2-ban a 4500 korona alattiak, a 3.-ban az ennél többet elérők sorolhatók. így számítjuk ki az elnök jutalmazását alapnormában, a többi vezető dolgozó ennek meghatározott %-át kapja. Esetünkben ez.......................... 7830 a terveztet alapnormák száma összesen 98 000 Az EFSZ tervezett pénzjövedelme .....................Kcs 12000 000 Ebből adóra, biztosításra, kamatokra . . . 900 000 A termelésiköltségek fedezésére .... 6 681 600 (ebből az alapeszközök értékcsökkenési leírása 920 000 korona) Az oszthatatlan alap dotációja ..... 1 000 ooo (mivel a pénzjövedelem 12 000 000 korona, ennek 16 %-ából leszámítandó az alapeszközök leírása) A szociális alap dotációja (4 %)..................... 480 000 A művelődési alap dotációja (1 %) . . . . 120 000 Az üzembiztonsági tartalékalapra (a taggyűlés határozata szerint, hogy ez a béralap 25 %-ra emelkedjék) .......................... 339 000 marad még (béralap) 2 479 400 ennek 15 %-a az évközi prémiumokra (prémiumalap) 323 400 a megmaradó rész (alap-béralap) 2 156 000 Az alap-béralapot osztjuk a tervezett alapnormák számával (2 156 000 : : 98 000 = 22 Kcs) s az eredmény az egy alapnormára jutó szilárd jutalom. A szilárd jutalmazás bevezetésének feltétele a vezetés és az üzemszervezés bizonyos színvonala a kiterjedt árutermelés és ennek folytán a folyamatos pénzbevételek, az alap-béralap 20 — 25 %-át kitevő üzembiztonsági alap. mindenekelőtt pedig a reális pénzügyi és termelési terv. Le kel! szögezni, hogy az üzembiztonsági alap nem a felületes tervezésből eredő fogyatékosságok kiegyenlítésére szolgál, hanem a mezőgazdasági termelés jellegéből adódik, vagy előre nem látható természeti okokból eredő átmeneti pénzhiány áthidalását biztosítja. Minél szilárdabb a szövetkezet, főleg pedig minél reálisabb a terv, annál kisebb üzembiztonsági alap vezethető be. Bevezetését célszerű az üzemi takarékosság egyidejű megszervezésével összekötni. így az EFSZ takarékpénztári funkciót láthatna el tagjai számára. Ezzel csökkenne az évközi forgóeszközelvonás, sőt emellett szilárdulna a tagságnak az EFSZ-hez fűződő kapcsolata is. A szilárd jutalmazás esetében a természetbeni juttatásokat célszerű a személyi szükséglettel és a teljesítménnyel összhangban levő kedvezményes terményvásárlásokkal helyettesíteni. így a jutalmazásból kirekesztődnék az eddigi egyenlősdi irányában ható tényezők. Nagyban segíti elő e jutalmazási önköltség pontos kiszámítását Is. Akár szilárd jutalmazást alkalmaz a szövetkezet, akár ME-ek alapján történő eddigi jutalmazást, a lényeg az, hogy a jutalom nagyságára ne csupán az elvégzett munka mennyisége, hanem főleg annak eredményessége legyen hatással. Ennek érdekében szükségessé válik a jutalomnak két tényezőre: alapjutalomra és prémiumokra való bontása. Az alapjutalmat az elvégzett munka mennyisége alapján állapítják meg. illetve számítják be, a prémiumokkal meg a munka minőségét, eredményességét és társadalmi jelentőségét jutalmazzák. Le kell azonban szögezni, hogy mind az alapjutalom, mind pedig a prémium a személyi fogyasztás alapját képezi. Az eredményességen alapuló jutalmazás rendszerére már az EFSZ-ek Hl. kongresszusa javaslatot dolgozott ki, külön a növénytermesztés és külön az állattenyésztés számára. A növénytermesztésben ennek lényege abban állott, hogy a vegetációs idő folyamán a jutalom beszámítása az elvégzett munkák terjedelme alapján történik, mivel akkor a munka eredményessége még nem állapítható meg, ez csak a betakarításkor válik ismeretessé. Viszont már a tervezésnél minden növénynek — esetleg táblák szerint részletezve — külön ..Növénylapot“ dolgozunk ki. Ezen agrotechnikai sorrendben betervezzük a munkákat, normákban vagy munkaegységekben kiszámítjuk azok mennyiségét, de betervezzük az elérendő hozamot is. Ha a tervezett munkamennyiséget osztjuk a tervezett hazammal, megkapjuk az 1 mázsa termékre eső összeget. Az EFSZ- ek választásától függ, hogy vajon csak a tervezett termékmennyiségért számol-e el munkaegységeket, vagy a terven felülit is munkaegységekkel jutalmazza. A terven felüli termésért mindkét esetben prémiumot is elszámol. ha már munkaegységet is számított be rá. természetesen alacsonyabb százalékban. A prémiumok százalékát aszerint lépcsőzzük, hogy az illető növény mennyire igényes az emberi munkára, s így a terven felüli termelés elérésében az emberi munka mennyire játszott szerepet. Nem a javaslat hibája, hogy aránylag szűk körben került az érvényes ség szerinti jutalmazás a növénytermesztésben bevezetésre. Bevezetését főleg szervezési fogyatékosságok akadályozzák és hiányzott az elvégzett munkának növénykénti nyilvántartásához szükséges igényesebb számviteli fegyelem. Az esetek többségében abban a változatban alkalmazzák, hogy a terven felöli kitermelésért is munkaegységeket számítottak, mivel a tagság ragaszkodott a munkaegységek után adott természetbeniekhez. Ennek okát főleg a túlméretezett és a háztáji földterülettel arányban nem álló háztáji állattartásban kell látnunk. Amely szövetkezetben a természetbeni juttatások körét az indokolt személyi szükséglet keretére korlátozták, ott megnyílt az útja a terven felüli termelés pénzprémiumokkal történő díjazásának. A komplex gépesítési brigádok szervezésével létrejöttek azok a szervezési feltételek, amelyek között a kitermelés alapján végzett jutalmazás a növénytermesztésben is következetesen megvalósítható. A komplex brigádok szervezésével a prémiumok jelentősége nagy mértékben emelkedett Segítségükkel értékeljük és jutalmazzuk a munka mennyiségi és minőségi eredményeit a lerövidített határidőn belüli munkavégzéseket és a gazdaságilag döntő vagy fokozott igénybevételt kívánó munkákat A prémiumok alkalmazása nemcsak indokolt de a nagyüzemi gazdálkodás jelenlegi feltételei között a jutalmazási rendszer nélkülözhetetlen tartozéka is. A prémiumok ökonómiai funkciója abban áll. hogy ösztönöznek a termelés emelésére A prémiumokkal azt kívánjuk elérni, hogy a közvetlen anyagi érdekeltség'alakuljon ki a termelés eredményeinek növelésére, de oly módon, hogy a szövetkezeti tag személyi érdeke összhangban álljon a társadalom, az állam és magának a szövetkezetnek érdekeivel is. Dr. Cséfalvay Gábor mg. mérnök, a Csalovói Mezőgazdasági Műszaki Középiskola tanára
