Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-08-22 / 67. szám
VI. ÉVFOLYAM • 22. SZÁM A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELL EKLET E TENNIVALÓK, HA gabona után gabonát vetünk Szövetkezeteinkben és állami gazdaságainkban objektív, vagy más okoknál fogva sokszor előfordul, hogy szükséges a helyesen összeállított vetésforgó megváltoztatása. Ennek következtében kerülnek kultúrnövényeink gyakran olyan elövetemények után, amelyek következménye a hektárhozamok jelentős csökkenésében nyilvánul meg. Ha ilyen kényszerállapot keletkezne, nem állunk tanácstalanul, mert tudjuk, hogy melyik növény milyen tulajdonságánál fogva rossz előveteménye a rákövetkezőnek, s így tudunk enyhíteni káros hatásán. De minden növényt jobb előveteménynyé lehet változtatni bizonyos biológiai és agrotechnikai módszerekkel. Az általánosan ismert jó és rossz elővetemények felsorolása nem vehető dogmának, minthogy a jónak vélt elövetemények helytelen trágyázással, . talajműveléssel stb. rosszakká válhatnak, s ellenkező esetben: a kevésbé jó elövetemények, gondos talajelőkészítéssel, trágyázással és növényápolással jó előveteményekké válhatnak. Erre példákat Conda Béla írásából vehetünk, amelyekben foglalkozik a kenyérgabona elövetemények megjavításának módszereivel. A következőkben ismertetett módszerek beválását több magyarországi állami gazdaság és termelőszövetkezet gyakorlati példája mutatja, ahol a helyi viszonyokhoz mérten alkalmazott legmegfelelőbb eljárásokkal rossz előveteménynek ismert késői kapások és kalászosok után is igen jó terméseredményeket értek el. Nálunk is gyakori az az eset, amikor a rosszabb előveteményt kell kedvezőbbé tenni gabonaféléink részére. Az ilyen esetekre példa különösen ott akad, ahol a gazdaság szántóterületének több mint 50 %-án gabonaféléket termesztenek, vagy a gabonaféléken kívül a gazdaságban elterjedt a kukoricatermesztés. Az ilyen üzemek, hogy minél kisebb mértékben éreztessék gabonaféléink rossz előveteményeinek hatását, szükséges, hogy munkájukat a közeljövőben e cél elérése irányítsa. Ha kukorica után vagyunk kényszerülve őszi kenyérgabonákat beiktatni a vetésforgóba, szükséges, hogy a kukoricatáblát vetéstől betakarításig ennek megfelelően gondozzuk. Különös gondot fordítsunk a talaj tápanyagtartalmának növelésére és termöerejének fenntartására. Ennek érdekében már nyár végén, vagy kora ősszel legalább 300 mázsa érett istállótrágya kihordását biztosítsuk hektáronként a kukorica alá és azt azonnal 18 — 22 cm-es mélyszántással dolgozzuk a talajba. A megfelelő eredmény eléréséhez nélkülözhetetlen minden munka időben és szakszerűen történő elvégzése, mint a mélyszántás koralavaszi elmunkálása, r ^ tartalom NÖVÉNYTERMESZTÉS Pankovics László: Tennivalók, ha gabona után gabonát vetünk..........................................121 GÉPESÍTÉS Sedlák Josef mérnök: Gépesítsük a burgonyabetakaritását 122 TALAJERŰFOKOZAS Bína Jaroslav mérnök: Biztosítsunk elegendő vizet a szántóföldi termények öntözésére 123 ÁLLATTENYÉSZTÉS Hauptmann Jaroslav mezőg. mérnök. Sc. C.,: Használjuk ki jobban a fejőgépeket . . . 124 V___________________J gyomtalanítás a kukorica vetéséig, a kukorica ápolása, a gyomosodás mérnkétől függően 3 —4-szeri kapálás, a júliusi kapálás elvégzése a kukorica beérésének meggyorsítására. Ha későbben (augusztus végén) végezzük a gazolókapálást, a gyomirtáson kívül mélykapálással a talaj felső rétegét is fellazítjuk, amellyel a kukorica felsőbb gyökereit elvagdaljuk, s ezzel ugyancsak elősegítjük korábbi érését. A mélykapálást azonban csak akkor végezhetjük el, ha a kukoricacsövek már kellően kifejlődtek. Ellenkező esetben a gyökerek elvágásával tápanyagellátási zavarokat idézhetünk elő. A betakarítási munkálatokat helyes szervezéssel és megfelelő gépesítéssel minél gyorsabbá kell tenni, hogy elég idő jusson a jó talajelőkészítésre. A gyökérmaradványok bomlásának elősegítésére a kukoricatarlóra 100 — 120 kg nitrogéntartalmú műtrágyát ajánlatos kiszórni hektáronként. Ugyancsak döntő jelentőségű a kukorica fajtájának helyes megválasztása, minthogy tenyészidejének a vetés előtti talajelőkészítési munkálatokat megelőzően kell befejeződnie. Nagyobb jelentőséggel bír a tenyészidö hosszabbítására, illetve rövidítésére a talajban levő tápanyagok helyes aránya (sok nitrogén hosz.abbítja a tenyésztőét, egyensúlyozzuk foszfor- és káliumtartalmú műtrágyákkal) é« a növények helyes kötéstávolságba történő kivetése is (a hosszabb tenyészidejűt nagyobb kötésbe vetjük). Több EFSZ-ben a gabonafélék vetésterületi aránya szükségessé teszi, hogy az őszi kenyérgabonák bizonyos százalékát kalászos elövetemény után vessék. A kalászos elövetemény rossz hatását a kenyérgabona hozamára gondos talajelőkészítéssel és műtrágyázással javíthatjuk. A kalászos tarlóját az aratással egyidőben hántani kell. A gyökermaradványok gyorsabb bomlásának elősegítésére a tarlóhántáskor 100 — 120 kg nitrogéntartalmú műtrágyát dolgozunk a talajba hektáronként, s így elkerüljük a mikrobák káros nitrogén asszimilációját. Vetés előtt figyelembe véve a vetés tápanyagtartalmát, főleg foszfor- és nitrogéntartalmú műtrágyákat szórunk ki és dolgozunk a talajba fogassal, vagy tárcsával. ' (Folytatás a 122. oldalon.) A kisegítő szállítószalag meghajtása a traktor horonyostengelyéröl történik. (Lásd a „Gépesítsük a burgonyabetakarítást“ című szakcikket a 122. oldalon.)
