Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)

1962-08-22 / 67. szám

Az életszínvonal növelésének kérdései A közélet minden szakaszán, gyű­léseken, munkahelyeken, rádióban, újságokban nap mint nap találkozunk azzal a fogalommal, hogy életszín­vonal. Azonban gyakran előfordul, hogy ezen leszűkítve csupán jövedel­münk vásárlóerejét értjük, azaz mennyi közszükségleti cikket, lisztet, kenyeret, ruhát, háztartási kelléket stb. — tudunk érte személyi fo­gyasztásunkra fordítani. S ekkor el­felejtjük számításunkba besorolni az életszínvonal másik részét, mégpedig a társadalmi fogyasztás azon elemeit — mint pl. az iskola- és egészség­ügy, a gyermekgondozó intézmények, az üzemi étkezdék, üdülök, kulturális intézmények stb. —, amelyeket min­dennapi életünkben veszünk igénybe és élvezünk. Tehát az életszínvonal kérdéseinek vizsgálatánál számba kell vennünk az érem mindkét oldalát, mind a személyi, mind a társadalmi fogyasztást. Ezt a tényt leszögezve, vizsgáljuk meg a CSKP országos vitára bocsáj­­tott dokumentumának azt a pontját, amely az életszínvonal emelkedésének távlataival foglalkozik. A társadalmi fogyasztás terén a dokumentum rá mutat a lakásépítés kérdéseire, s javasolja, hogy távlati tervünkben ne csak a mennyiség, hanem a minőség megoldására is törekedjünk, azaz cél­szerű, ízléses műszakilag tökéletes és nagyobb területű lakásokat bo­csássunk dolgozóink rendelkezésére. Továbbá a dokumentum a gyerme­kekre fordított gondoskodás növelé­sit hangsúlyozza, hogy mindjobb fel­tételeket hozzunk létre a dolgozó nők és többgyermekes családok számára. Ezért távlati tervünk magába fog­lalja a bölcsődék és az óvodák férő­helyeinek növelését, az Iskolai, az üzemi és a vendéglői étkezés kiszé­lesítését, a félkészárúk és a kész ételek eladásának kiterjesztését, s így fokozatosan létrehoznánk annak mind­jobb feltételeit, hogy ne kelljen a háztartásokban nehéz és sok időt Igénylő munkát végezni. Ezek az intézkedések, valamint a munkaidő fokozatos csökkentése le­hetővé teszik a gyerekekre fordított gondoskodás jobb feltételeinek kiala­kítását, főleg a családi nevelés felté­telei között. Ezekkel szorosan össze­függ az anyasági szabadság meghosz­­szabbítása. A jövőben az anyasági szabadságban a pénzügyi támogatás szintje 18 héten keresztül a tiszta keresetnek 75 — 90 százalékát tenné ki, míg a 19. héttől a 26. hétig a tiszta kereset 40-50 százalékát. S ugyanakkor az anyák igényt tart­hatnának további fizetetlen anyasági szabadságra, amely azonban a fizetett szabadsággal együtt nem haladná meg az egy évet. Törekedni fogunk — hangsúlyozza továbbá a dokumentum — a gyer­mekek szükségleteinek előnyben ré­szesített biztosítására, a gyermekek­ről gondoskodó társadalmi intézmé­nyek, mint pl. az iskolai napközi ott­honok, az ifjúsági klubok fejleszté­sére stb. Az életszínvonal növelését a szo­ciális vívmányok további kiszélesítése is tükrözi. Hazánk dolgozói a jövőben az öregség, rokkantság, munkaképte­lenség és a családfenntartó elvesztése esetén még jobb ellátottságban ré­szesülnek. Az életszínvonal növelésé­nek igen fontos útja továbbá a mun­kaidő csökkentése. A dokumentum javasolja, hogy ezt fokozatosan kell elérnünk, éspedig olyképpen, hogy az első szakaszban heti 44 órára csök­kentjük a heti munkaidőt a föld alatt dolgozó bányászok, a különösen ne­héz foglalkozásúak, és az egészségre káros üzemek dolgozói esetében. E dolgozók munkaideje a további sza­kaszban heti 42 órára csökkenne, az összes többi dolgozó esetében pedig heti 44 órára. Ilyenképpen 1970-ig el kellene érnünk a 40 órás munka­hetet, a dolgozók első kategóriájá­ban, a többi dolgozóknál pedig a 42 órás munkahetet. A társadalmi fogyasztás kérdésein kívül a dokumentum hangsúlyozza a személyi fogyasztás növelését. Hang­súlyozza, hogy a termelés olcsóbbá tételével el kell érnünk a közszük­ségleti árucikkek árának állandó csökkentését, hogy így is biztosítsuk dolgozóink életszínvonalának állandó emelkedését. A CSKP dokumentuma, amely szo­cialista társadalmunk további fejlő­désünk távlatait foglalja magában, dolgozóinktól gondos áttanulmányo­zást igényel, s olyan hozzászólásokat vár el, amelyek hozzájárulnak jövőnk még szebbé tételéhez, végső célunk mihamarabbi eléréséhez, a kommu­nista társadalom felépítéséhez. bsg Nem úrára méri a munkaidőt MOSZKVÁBAN Nyikolajev és Popovics űrhajósok üdvözlése a vnukovói re­pülőtéren (Telefoto: CTK - TASZSZ) FellőHék a „Kozmosz 8" mesterséges holdat Moszkva (CTK) — Augusztus 18-án a Szovjetunióban felbocsá­tották föld körüli pályájára a ..Kozmosz 8“ mesterséges holdat. A mesterséges hold tudományos műszerekkel van felszerelve, ame­lyek — összhangban az 1962. már­cius 16-án közzétett programmal — újabb adatokat hivatottak sze­rezni a világűrből. A tudományos műszereken kívül a mesterséges holdba többcsator­nás rádiótelemetrikus rendszert is beépítettek a repülés pályájának mérésére. A mesterséges hold „Maják" típusú rádióadója a 20,00504 és a 90,22684 megahertz frekvencián közvetít. Előzetes adatok szerint a mesterséges hold 92,93 perc alatt repüli körül a Földet. Pályájának síkja 49 fokos szöget zár be az Egyenlítő síkjá­val. A mesterséges hold földtávol­sága 604 km, töldközelsége pedig 256 km. A rádiótelemetrikus rendszer jelzései azt bizonyítják, hogy a fedélzeti berendezések normálisan működnek. Hazai hírek A CSKP KB és a kormány köszönet-nyilvánítása A CSKP KB-ának és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának címére számos részvéttávirat és levél érkezett Rudolf Strechaj elvtárs, a CSKP KB politikai irodájának pót­tagja, miniszterelnök helyettes, a SZNT elnöke ^Ihúnyta alkalmából. A CSKP KB és a kormány ezúton mond köszönetét a részvétüket kife­jező intézményeknek, kollektíváknak és egyéneknek. Megnyílt a prágai bélyeg­világkiállítás Megnyílt a prágai Fucsík-park ki­állítási és kongreszsusi palotájában a póstabélyegek első világkiállítása. A kiállítás védnöke Antonín Novotny, köztársasági elnök. A kiállítás meg­nyitása után 5000 póstagalamb röpült a magasba, hogy a világ minden tá­jára szétvigyék a barátság és béke üzenetét. Malinovszkij marsall hazánkban Malinovszkij marsall, a Szovjetunió nemzetvédelmi minisztere, aki ha­zánkban töltötte szabadságát és gyógykezeltette magát, családjával együtt Jablonec n/Nisou-ba, majd Brnőba látogatott. Malinovszkij mar­sall és katonái szabadították fel 17 évvel ezelőtt ezt a szép várost. Nagy az érdeklődés a libereci kiállítás iránt Az elmúlt hét végéig már több mint 400 000 látogatója volt a libereci kiállításnak. Föleslegesen izgultam. Zárt ajtók helyett szorgalmasan dolgozó titkárt találtam. — Ilyen későig hivatalnokosko­­dunk? — Ameddig munka akad — körmöl tovább Borsodi elvtárs, a lipovníki HNB titkára. — Sok az adminisztráció? — ér­deklődöm. — Elég sok — hangzik a kurta válasz. - De még több a falu napi problémája. Nyílik az ajtó, csinos szőke lány serdül be rajta. — Imre bácsi, segítsen a kirán­dulás szervezésénél — kérleli a CSE­­MADOK titkárnője — kevesen jelent­keztek. Jóformán még meg sem hányják­­vetik a szervezés problémáját, ami­kor újabb fél érkezik. Idősebb ember lép be és köszönéshelyett teljes szájjal kijabál: — Mondja csak, titkár elvtárs, mit keresett a cigánylány az én kertem­ben? — káromkodja el magát Pali bácsi. — Minek vannak itt, ha nem csinálnak rendet? — és mondja to­vább a magáét. A titkár türelmesen magyaráz, tudja, hogy Pali bácsinál ketten vannak. Az öreget még jóformán ki sem tuszkolta, amikor a tanítónő köszön­tött be. A kultúrbrigád műsorát jött megbeszélni. Majd nemsokára ter­metes menyecske toppant be. — Imre, gondoskodjatok fejőről, mert Mari megbetegedett. Aztán a HNB elnöke kukkant be munkából jövet, érdeklődik, hogyan intéződtek el az egyes kérdések. Alig válthatnak szót, mert a szövetkezet kertésze nyitja az ajtót, s fordul kéréssel a titkárhoz, hogy hirdesse ki, milyen zöldséget kaphatnak a kertészetben. Eltelt két óra. Az óramutató már túl haladt a nyolcon és még szóhoz sem jutottam. — így megy az egész nap? - kí­váncsiskodom. — Körülbelül. Azaz mégsem egé­r»»* éné A ******* I Guineái küldöttség Lidicén A Guineái Dolgozók Nemzeti Szö­vetségének küldöttsége, Kaba Mama­­douna, a Guineái Szakszervezeti Köz­pont elnökének vezetésével Lidicére látogatott. A vendégeket Frantisek Knorr, a HNB titkára fogadta és is­mertette velük a község tragikus múltját. 8000 kg sütemény 8 óra alatt A lovoszicei süteményt gyártó üzemben felszerelték a harmadik in­­frasugarú kemencét, amelyben egy váltás alatt 8000 kg süteményt készí­tenek. szén, mert a reggeli órákban engem sem találnak itt. Mint a mezőgazda­­sági szakbizottság elnöke rendszerint kint vagyok a reggeli fejősnél, vagy a munkaelosztásnál. Azért jelentet­ték nekem a fejőnő megbetegedését is. — Azt akarja mondani, hogy nem csak papíron dolgoznak a szakbizott­ságok?- Ki mondta azt, hogy papíron dolgoznak? - sértődik meg a titkár. - Ha kételkedik, itt vannak a szak­­bizottságok elnökeinek a nevei, ér­deklődjön náluk. Nem kételkedtem, de azért érdek­lődtem. Nemcsak azt tudtam meg, hogy a szakbizottságok rendszeresen üléseznek, hanem, hogy komoly segít­séget jelentenek a nemzeti bizottság munkájában, konkrét javaslatokat terjesztenek a nemzeti bizottság elé s segítenek a határozatok végrehaj­tásánál. Éppen a rendszeres munka­feladatok kitűzésével aktivizálták a szakbizottságokat. Minden bizottság elnöke tagja a tanácsnak, a tanács­ülésen rendszeresen beszámolnak a szakbizottság tevékenységéről. Az eredményes munka titka nem utolsó sorban az egyes szakbizottsá­gok helyes összeválogatásában van. Mindenki abban a bizottságban dol­gozik, amely munkakör a szívügye, közel áll hozzá. A nemzeti bizottság jó munkájának fokmérője abban van, hogy elsősor­ban a szerződéses eladási kötelezett­ségnek rendszeresen eleget tesznek Lipovnyíkon. A jó szervező munka eredménye az is, hogy a XII. párt­­kongresszus tiszteletére 7 kollektív és 134 egyéni kötelezettségvállalás történt a kis falucskában. A kötele­zettségvállalások nagy részét már teljesítették. Társadalmi munkával fejezik be a 100 m3 vizet tároló víz­tartály építését. Rövid időn belül vízvezeték lesz minden egyes ház­ban. A falu szépítésre is sokat adnak. Közel 1000 órát dolgoztak le az utak rendbehozatalánál. A kulturális tevékenység is dicsé­retre méltó a faluban. Két-három színdarabot tanulnak évente, állandó zenekaruk, tánccsoportjuk működik, előadásokat, irodalmi estéket szer­veinek. A mozilátogatást is ügyesen megszervezték. Hogy több látogatója legyen a mozinak, díjakat tűztek ki a legtöbb filmét látogató egyének részére. Azóta sokkal többen járnak moziba. Bányászok, különböző más helyen dolgozó munkások, földművesek lak­ják a Szoroskő alján meghúzódó kis falut. Ebben a faluban a HNB min­dent megtesz a falu fejlődéséért. A munka, az irányítás oroszlánrészét egy egyszerű szerény ember végzi, aki nem ismeri a hivatalos munka­időt, akinek hivatása a funkció.-tő-A rákkutatás helyzetéről Nemrég Moszkvában tartották meg a Rákellenes Unió Vili. világ­­kongresszusát. Egy hétig a világ minden tájáról 4000 tudós tanács­kozott a rákbetegségek aktuális problémáiról. Ezzel kapcsolatban dr. Kellner Béla egyetemi tanár a budapesti „Népszabadságban“ hosszabb cikkben foglalkozott a rákkutatás mai helyzetéről. Az alábbiakban kivonatosan is­mertetjük az említett tanulmányt. A viták középpontjában a dagana­tok keletkezésének kérdése állt. A több évtizedes kutatás a rák okára vonatkozólag számos részletered­ményt szolgáltatott. Ezek rövid át­tekintése nélkül a vita lényegét meg­érteni nehéz lenne. Kémiai anyagok Az első világháború alatt sikerült hosszú ideig tartó kátrányecsetelés­­sel egereken és nyulakon bőrrákot előidézni. A húszas évek végén a kát­rányból igen hatásos rákkeltő vegyi anyagokat vontak ki. Két anyag ke­rült az érdeklődés előterébe. A benz­­pyren és a methylcholanthren. A ket­tő közül az utóbbi azért érdekes, mert vegyi szerkezete igen közel áll a szervezetben található egyes anya­gok vegyi szerkezetéhez. Ezért fel­merült az a gondolat, hogy a szerve­zetben is képződhetnek ilyen termé­szetű rákkeltő anyagok. Ügy látszott, hogy ezzel a rákkórokozó tisztázó­dott. A következő évek vizsgálatai azonban csalódást okoztak, mert mind több és több anyagról derült ki a daganatkeltő hatás. Ma már többezer daganatkeltő anyagot ismerünk. Köz­tük 30 olyat, amellyel igen nagy biz­tonsággal, legtöbbször 100 százaléko­san, daganatokat idézhetünk elő kí­sérleti úton. Ezek között egészen egyszerű anyagok is szerepelnek. Rákkeltő anyagot tartalmaz a do­hány, de mindenek előtt a cigaretta füstje. A cigaretta füst közvetlen daganatkeltő hatását kísérleti úton eddig kellő biztonsággal bebizonyíta­ni nem sikerült, azonban a dohányo­sok tüdejében és dohányfüstös at­moszférában tartott állatok, egerek tüdejében az apróhörgök nyálkahár­tyáján igen súlyos elváltozások mu­tathatók ki, amelyekből később daga­nat képződhetik. Többen rámutattak arra, hogy a füsttel tartósított élel­miszerek ugyancsak daganatkeltő anyagokat tartalmaznak és olyan vi­dékeken, ahol ilyen húsneműek fo­gyasztása igen elterjedt, feltűnően gyakori a nyelőcső rákja. A kongresszuson több előadáson hangoztatták, hogy a dohányos fér­fiak között a tüdőrák sokkal (10 — 30- szor) gyakoribb, mint a nemdohá­nyosok között. A kémiai ártalmak daganatkeltő hatása kutatásának óriási gyakorlati jelentősége van, mert ezeknek az ár­talmaknak kiküszöbölésével a daga­natok gyakoriságát csökkenteni le­hetne. Nagyon nehéz a dohányzás elleni küzdelem is. Valamivel köny­­nyebb az ipari ártalmak kikapcsolá­sa, ezeknek a jelentősége azonban a daganatok keletkezésében egészen alárendelt, az ilyen daganatok nagyon ritkák. Az öröklődés Arról, hogy az öröklődés hogyan érvényesül, nagyon keveset tudunk. Egyes esetekben egvik vagy másik belső szekréciós mirigynek szerepét sikerült igazolni. Az emberi dagana­tok öröklődését nagyon nehéz vizs­gálni: az ember élettartalma hosszú, a daganatok nagyon gyakoriak. Né­hány rendkívül ritka daganat csalá­don belüli öröklődése azonban két­ségtelen tény. A vírus A moszkvai kongresszuson is a legtöbb vita a vírusok szerepéről folyt. E kérdésben sok kutató azt a nézetet vallja, hogy a daganatokat általában vírusok okozzák. E nézetek szerint a szervezetben mindig jelen vannak latens (lappangó) vírusok. Ezeket a latens vírusokat a többi rákkeltő tényező aktivizálja, ennek következtében működni kezdenek. A kutatók többsége azonban to­vábbra is azon a nézeten van, hogy csak a kísérleti daganatok egészen kis csoportjáról sikerült bizonyítani a vírusos eredetet. Embereken is ismerünk daganat­szerű, vírus okozta szemölcsöket. Ezekből, hosszú idő alatt, valódi da­ganat is fejlődhet. Ez azonban csak annyit jelent, hogy a vírus rákot megelőző állapotot hozhat létre, mely hosszú idő múlva nagy ritkán rákba mehet át, ha az eredeti elváltozást meg nem gyógyítjuk, pl. a szemölcsöt vegyszerekkel el nem pusztítjuk. Ezenkívül azonban ma még semmi adatunk sincsen arra, hogy vírus em­beri daganatokat okozhatna és még kevésbé van bizonyítékunk arra, hogy a daganat bármilyen formában fer­tőző lenne. A sugárhatás A kongresszus behatóan foglalko­zott bizonyos sugarak és a környe­zetünkben jelenlevő izotópok daga­natkeltő hatáséval is. Indiai kutatók igen értékes adatokkal bizonyították azt a régen ismert tényt, hogy a hosszú időn át tartó erős napsugár­zás bőr- és ajakdaganatokat hozhat létre. A röntgen-sugár ugyancsak daganathatású lehet, és a légkörben jelenlevő sugárzó anyagok nyomán, fehérvérűség, daganat keletkezhet. A gondos megfigyelés azt mutatja, hogy nagyon kis sugármennyiségek is veszélyesek lehetnek. Emiatt he­lyes az a felfogás, hogy kerüljük a felesleges, a túlságosan gyakori rönt­gen-vizsgálatot. A gyógyítás Az összes daganatos betegségeknek kb. 50 — 60 %-a elméletileg meggyó­gyítható. A gyógyíthatóság sorrend­jében első helyet a bőrrák foglya el, amely lényegében minden egyes esetben meggyógyítható. Majdnem ugyanezt mondhatjuk az ajakrákról is. Valamivel kedvezőtlenebb a méh­­rák gyógyíthatósága. A női emlőrák 60 — 70 %-a, korai felismerés esetén gyógyítható. Aránylag kedvezőek a belek és a szájüregrákjainak gyógyu­lási eredményei is. A legrosszabb gyógyulási statisztikája a gyomor- és tüdőráknak van. A rák gyógyításának nehézségei: rendkívül nehezen ismerhető fel, elég későn okoz tüneteket, többnyire tel­jesen fájdalom mentes a daganatos csomó eleinte lassan növekszik, ké­sőbb burjánzása rohamossá válik. A rák gyógyításának egyetlen mód­ja a daganat teljes eltávolítása, vagy elpusztítása. Nincsen kielégítő ada- / tunk arra, rendelkezik-e a szervezet a daganattal szemben komolyabb ak­tív védekező képességgel. Ebben a rák alapvetően különbözik például a fertőző betegségektől, amelyeknek leküzdésére a szervezet kitűnő véde­kező berendezéseket képes mozgósí­tani.

Next

/
Thumbnails
Contents