Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-02-04 / 10. szám
Télen sem szünetel a munka A Juraj H orkulic elvtárs bágere még akkor is vájta a földet, amikor már hó borította a határt. A szövet«jíf Kilencszfiz gyümölcsfa, s ötezer ribízkebokor kiültetését vállalták a demjati EFSZ dolgozói a Csehszlovákia Kommunista Pártjának Xlt. kongresszusa tiszteletére, (rsk) ■ A Nagymihályi Sörgyárik 2350 mázsa takarmányélesztőt gyártottak az elmúlt évben. Ezzel az élesztővel á járás 20 szövetkezete ízesíti a takarmányt, (sr) • Brüsszelben egy állatvédelmi egyesület lottót rendezett, amelynek főnyere’ménye egy vadászfegyver volt. A horvát Vadászszövetség nyilvánosságra hozta a 9 éven keresztül gondosan gyűjtött adatokat azokról a károkról, amelyeket a varjak okoztak a szántóföldeken. A legnagyobb károkat nem is a kukorica, búza stb. vetésben, hanem a fácán és fogolyfészkekben okozzák. A megfigyelés alatt álló fácánfészkek tojásállományának 50, a fogolytojások 36 százalékát pusztítják el a varjak. (Lovaöki Vjestnik) kezetesek kíváncsian figyelték, hogy meddig bírja a küzdelmet a derék bágeros, a hóval, szétlel, faggyal. A rideg idő nem fogott ki rajta. Korán kel, késön fekszik, s úgy dolgozik, mint a hangya. Naponta 500 köbméter földel rak át gépével a szükséges helyre, s azt társai nyomban elegyengetik talajegyengetö gépeikkel. Mire a tavasz melege megárasztaná a hegyi patakokat, új meder vár rájuk a síkságon, s megzabolázza őket. Drága leves, olcsó hús!? Közel két esztendeje már, hogy a bélai szövetkezet agronómusával beszélgettem. Most újra összetalálkoztunk. Felváltva kérdezgettük egymást. Az aprómagvik termesztésének rövid megvitatása után az irodai érőkre és munkabeosztásukra terelődött a szó. — Bizony csak kettecakén gyűrkőznek a rengeteg papírral - sóhajtozik az agronómus. Aztán megindul belőle a szó. Nem egyszer az elkedvetlenedés és a bírálat hangján beszél. Az történt ugyanis, hogy ebben a hétszáz hektáros szövetkezetben, amely élenjáró az érsekújvlri járásban családi okok miatt eltávozott a harmadik irodai munkaerő. Ez még csak hagyján! De a szövetkezet vezetősége olyképpen döntött: ha hárman jól megcsinálták a dolgukat, akkor ezután ketten is megbirkóznak a nyilvántartási, számviteli munkával. így is lett, maradt két munkaerő az irodában. — S mi van at önköltaégszimítással? — teszem fel óvatosan a kérdést. — Talán először a növénytermesztésről valamit — ad kitérő választ az agronómus. A továbbiakban aztán megtudom, hogy bizony az önköltség kiszámítása kényes pont, legfeljebb évvégi rohammunkával lehet összehozni az eredményt. Ez pedig a dolog természete miatt — sietős munka —, nem lehet pontos, ezenkívül csak utólag mutatja az eredményt, így azután az élenjáró szövetkezetnek ez nem válik éppen a dicséretére. Vezetni egy szövetkezetét annyit jelent, hogy a jövő követelményeit alaposan megvizsgálva megoldani a jelen kérdéseit. Busásan megtérül a bértöbblet, ha a vezetőség helyesen Irányítja az irodai munkaerőket, mert a nyilvántartás naprakész adataiból értékes megállapítások születnek, s ha rend van az önköltség kiszámítása körül. Gábris József, (Érsekújvár) A község a Bodrog és a Tisza közelében fekszik, televényes rónákkal körülvéve. Iskolája mint valami kaszárnya emelkedik a házak fölé. Emeletes, tele ablakokkal. A falu sokat változott. Olyan mintha kicserélték volna. Utcái meghosszabbodtak és új házsorral is bővült. A háztetőkön sok a rádió- és televlzíö-antena. A hírek, előadások és a vidám zene az utcára is kihallatszik.- Boldog emberek — gondoltuk ezekután a helyeikről. De alig telik el néhány perc, fülünk panaszba ütközik. Egy Jókötésü ember bizalmasan fordul hivatalban dolgozói ismerőséhez, úgy hogy a szomszédok Is hallják.- Én nem mondok Bertlkém semmit, de írásba adom, hogy ... Amit írásba szánt, az panasz. Amiről semmit se szól, az való élet. Ezt hirdeti szótlanul Is a befejezéshez közel álló családi háza, vagy mondhatnánk palotája s a megváltozott falu. „Egy fecske nem csinál nyarat“ - jut eszünkben a közmondás és ballagunk tovább a szövetkezet irodája felé. Utunk a gazdasági udvarón halad keresztül. Itt pedig az a szembeötlő, hogy kevés a takarmánykazal és a silóvermek sem sok tartalékot rejtegetnek. Az irodában ahogy a gazdálkodás felöl érdeklődünk azzal áll eló Téglás Gyula, a szövetkezét elnöke, Salamon Ferenc agronómus és Szilvás Bertalan csoportvezető:- Ebből a szövetkezetből csak akkor lehet valami, ha átveszi az állam. — Fanyar mosöly ül Király Margit pér.ztárnok és Nagy Margit segédkönyvelő orcájára. Ez a szövetkezet feletti agodslmukat sejteti.- £n is amondó vagyok - emelte fel a fejét a tervezésbe, számolásba merült Mező István főkönyvelő. Azután papírok között keresgettük az okokat, amelyek sehogyan sem tudtak a múlt évi szárazság és az azelőtti esőzések mögé rejtőzni. Egyszóval itt is úgy kezdődött, hogy nem mondanak semmit, és amit írásba szánnak, az caak olyan panasz, aminek sem ók, sem más nem veszi hasznát. Beszélnek a számok A szövetkezet 602 hektáros. Ebből 479 hektár a szántó, 97 a legelő, 17 hektár a rét, 4 a szőlő, 3 a kert. Állatállományuk 312 szarvasmarha (ebből 123 tehén és 35 előhasí, a többi növendék és hízómarha), 569 a sertés, ebből 70 anyakoca, a többi malac és hízó. Az állatállomány a földterülethez viszonyítva tehát nem sok, nem kevés, de a takarmányuk nagyon kevés, — Arról jobb nem is beszélni — jegyezte meg az elnök. De mégis beszélt, és nemcsak szórakozásból, mert itt az olyan panaszt, mint először hallottunk, szórakozásnak tekintik, mint máshol a mesét. Elemezni kezdi a helyzetet, s tegyük hozzá, elég hozzáértéssel. — Két éve csak 12 hektárt szántottunk meg ősszel, 110-et tavaszkor, Ezenkívül az összes herénket májusban kellett feltörnünk. Kifagyott. Tavasz kezdetén még csak mutatkozott rajta, de később az is tönkrement. Az őszi vetést is későn kezdtük és későn is végeztük. Ez volt a legnagyobb iftj, Október 16-án kezdték és november 28-án végezték, illetve bedagasztotték a földbe. Ilyen vetéstől nem sokat lehet várni, amelyik pedig tavaszi szántásba került még annyit se. Ezért nem fizetett az őszi gabona és ezért rossz a tavaszi. A régi here kipusztulását az időjárás okozta, de, hogy újat nem vetettek, az a vezetőség hibája. — Le is váltottuk — jegyezte meg egy szövetkezeti tag. A hibák tehát nem mostani eredetűek, s erről mégsem panaszkodtak. — Minek panaszkodnánk, úgysem segítene rajta senki, — tetté hozzá hamiskásan az agronómus. — Most már nehezen, de ha idejében feltárjak a hibákat, akkor maguk is megtalálhatták volna a kivezető utat. — Ez igaz, de ha már megtörtént. Köszörüljük is azóta a csorbát eleget. Olvastuk az újságból, hogy a here után termesztett kukorica tavaly is bő termést hozott. Ezt mi is megértjük. Jó talajélet nélkül más növény se terem Ezért az idén már 50 hektár herét vetünk. A múlt őszön idejében elvégeztük a mélyszántást is. Kedvezett az időjárás, de a jó szervezés legtöbbet tett. Munkaerőhiányra is panaszkodtak. Kevés az ember. Számszérint ugyan elég, hisz 140, de javarésze csak néha dolgozik a szövetkezetben. Ilyennel számolni kell, mert iparunk is egyre több emberi munkaerőt kíván. A hiányt gépekkel pótolhatjuk. Ehhez a szövetkezet csak kényszerből fordult oly mértékben, mint másutt szokás. Az állami gazdaságtól kölcsönzött gépekkel megpróbálták a kétmenetes aratást és sikerült. Az idén már saját gépjeikkel fognak kétrrtenetesen aratni. A kukoricatermesztés is gépesíthető, s azonkívül számos olyan munka, amihez a szövetkezetnek már van gépe, csak több jóakarat és több tapasztalat szükséges hozzá. — Ha már eddig jutottunk, nézzük meg az állatállományt is — javasolta az elnök. Jött az agronómus. és mindketten ügy belemerültek a szakdolgok fejtegetésébe, mint halászok a horgászásba. — Ez Itt az új aertésistálió — int kezével az elnök —, még nincs tele, csak 400 van benne, de ha 700-at hizlalunk, akkor is elég lenne egy etető. Automatizált, moslékos önetetőkkel ellátott hizlalda, nem régen még száraz önetetök voltak benne, de nem vált be, mert sok abrak elfogyott. Továbbmenve a csirkeől kéményén akad meg az elnök szeme. Két-három macskaugrással a háztetőn terem és onnan szól le Gyöngyösi Lajosnénak, hogy adjon fel neki valami seprűt, amivel a kormot kikotorja, — Nagyon jókor jöttél elnök elvtárs — hálálkodik a gondozónő —, én már reggeltől itt kínlódom a kályhacsővel, de mit sem használt. Bent 2500 csibe csipog, Jöl érzik magukat a melegben. A füst egy kicsit ártott nekik, de addig alábújtak a mükotlők alá. Most vígan keresgélnek és eszegetnek, mintha tavasz lenne. Itt is a gép könnyít az ember munkáján, az elnök meg hogy kéményseprő is, illetve ezermester, azért választották a szövetkezet élére. Az udvarnézést a tehénistállónál folytatjuk. Belülről árad a kukoricasiló kellemes illata. — Miből van ez, találják el? — azől az agronömus. - Kukorlcakóróból. Silókukoricából még jobbat tudnánk készíteni, de reméljük, hogy az idén abból is les2 bőven. Az istálló teli kettőshasznosságű tehenekkel. Tejet is adnának, hízásban sem maradnának le, csak az abrakot ne köró formájában kellene fogyasztaniuk és a jófajta silóhoz egy kevés hereszéna is jutna. De remélhető, hogy mielőbb erre is sor kerül és azután még szórakozásképpen sem fognak panaszkodni a szövetkezetesek. Csurilla József Szomszédok Alig bontogatja szárnyát a sötétség, máris szállingóznak Törökékhez a látogatók. Vonzza őket a televízió. Mire az adás kezdődik, a gép körül szorong a szomszédnép apraja-nagyja, Török Andris a házigazda nem kis büszkeséggel szemléli az egybegyűlteket. Tekintetét Csutka Márton akasztja meg pár pillanatra. Csutka szó fukar volt vtlágéletében, s most minduntalan összesúg feleségével. Ritka látvány, mert náluk már letelt a sugdolódzás ideje. Mártonnak maholnap öt évtized nehezedik a vállára. Haja is deres, mint novemberi hajnalokon a búzavetés. De messzire is repültek azok az évek — mereng magában a házigazda, s gondolatai a múltban pásztáznak. Egyidős Mártonnal. Együtt legénykedtek, de a puszipajtásságig sose jutottak. Az öreg Csutka tíz hold földet tartott magáénak. Márton a magukén dolgozott, ö szolgaként a bíró földjein robotolt. Mártonnak is kijutott a munkából, de a títul az másképp hangzott: Gazdalegény, szolgalegény. Ezek a szavak szabták a pajtáskodás határát. Fellebbezni ellene nem lehetett. Hat év telt el a bírónál, amikor megígérte: Tíz év után üszőborjút ad ajándékba. Borjú a tét! Belementem. Egy szép napon letelt a tíz esztendő. Bár a inggallérok mind bővebbek lettek, a nadrág is minduntalan lejeié sietett, 'mit sem számított. Tehenes gazda leszek. De hiba csúszott a számításba. A bíró megszegte ígéretét, mondván• tönkremegy, ha ajándékba osztogatja jószágát. A méreg az ökölbe gytílemlett, de nem csapott le. A papnak volt szüksége cselédre. A tizenengyedik stáció következett. Márton a saját földjükön járta a kálváriát. Az élet mély barázdákat vont az arcára. A kékes homály most elsimítja a ráncokat, de a suttogás... Mi az ördögöt súgnak-búgnak annyit, amikor a televízió képernyőjén a színészek már színészkednék. Csak nem róluk beszélnek? Meglehet... A tíz esztendő, amelyet a szövetkezetben töltött, meghozta gyümölcsét. 0] ház, új bútor, rádió, televízió. Márton két évvel később állt a közösbe. Bútort már ők is vettek, rádiójuk is van, de televíziójuk az nincs. Ezzel lemaradtak. Török gondolatmenetét Csutkáék mozdulata félbeszakítja. Felállnak, s menni készülnek.- Talán nem tetszik, szomszéd?- Tetszik a, hisz épp azért megyünk. Atudni is kéne valamit. Reggel a korai busszal utazunk. Véglegesen döntöttünk, az idei osztalékot televízióra váltjuk. Azután, ha itthon megúnjátok magatokat, szomszéd, nálunk is nézhettek színdarabot, SÁNDOR GÁBOR elmúlt években tényleg akadtak olyan nehézségek, amelyek hátráltatták a jobb aredmények elérését, mint pl. a szérszség vagy a tavalyelőtti túl nedvea őszi időjárás stb. Éppen ezért az Idén kívánatos vol. na nemcsak a szövetkezeti és nemzeti bizottsági vezetők nagyobb tevékenysége. hanem minden egyes mezőgazdasági dolgozd szorgalmasabb munkája is Tapasztalatok bizonyítják, hogy ahol a szövetkezeti vezetők és nemzeti bizottságok szervei példásan dolgoznak, jók az eredmények. így van ez például Pelsőcön, ahol a szövetkezet a tej eladási tervének teljesítése után további 7000 litert adott el. A szövetkezet jelenleg 350 litert szállít naponta; tavaly ilyenkór ósak 150 litert adott el. Pelsőcön ebben az évben hektáronként 500 mázsa silót terveznek a tavalyi 350 q helyett. Oj technológiát alkalmaznak a borjúetetésben és nevelésben; egyetemesen gépesített munkacsapatot létesítettek, stb. Vállalták 33 q hús és több mint 20 000 liter tej eladását terven felül. Említésre méltó még, hogy a pelsöcl szövetkezet eddigi Jő eredményei ellenére Is mezőgazdasági főiskolát végzett szakemberért folyamodott a járáshoz, mert tudják, hogy csak a legújabb mezőgazdasági Ismeretek alkalmazáséval érhetnek el átütő sikereket. Jó példa akad tehát a járásban elég, amelyekre felfigyelhetnek pl. Roznanvské Bystrén, ahol mind a szövetkezet vezetőségének, mind a helyi nemzeti bizottsági titkárnak szervezési és irányító munkája javulást igényel. A gömöfmigléci és más szövetkezetekben viszont maguknak a szövetkezeti tagoknak a munkafegyelme kifogásolható. A járásban nagy feladatokat kell megvalósítani, s ezért a mezőgazdasági dolgozók munkaigyekezetével együtt mindenekelőtt az EFSZ-ek vezetőségének és a HNB-ok illetékes tényezőinek kell nagyobb tevékenységet kifejteniük. Nemőek B. A Kelet-Szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság képviselői 1962. ja■ nuár 17-én értekezletet tartottak Rozsnyón az ottani Járási Nemzeti J Bizottság vezetőivel, hogy megtárgyalják a rozariyöi Járás ex évű feladatai teljesítésének lehetőségeit. A részvevők megállapították, hogy a tavalyi tanulságokon okulva következetesebben kell felhasználni a rendelkezésre állő tartalékokat, de a nemzeti bizottságok részéről la aktívabb és jobb szervező munkára lesz Szükség. A* illetékes kerlllet küldötteinek beszámolói, a számos vltáfelSzólalás különben arról tanúskodik, hogy a Járásban megvannak a lehetőségek az idei feladatok teljesítésére. Döniő fordulat előtt Panaszkodó emberek határozásukkal, högy az évi elő- , irányzott tojásmennyiségét július 15- ig felvásárolják. Hatásos újítást ve- , zetnek be a háztáji gazdálkodók ré- ] széré is, akik idén már nem a min- ( dennapi egy literrel, hanem néhány | nap alatt tesznek majd elegét havi ( tejeladásuknak. A tapasztalatok ve- | «ették őket arra a megoldásra la, , hogy a téli időszakban a raktároso- j kát teszik felelőssé a vetőmag és . ültetőanyag minőségéért, vagy arra, J hogy megállapodást kössenek a sző- j vetkezetekkel olyan termények tér- ( mesztésére, melyeken eddig hiány , mutatkozott (pl. burgonyában, «öld- | ségben, fokhagymában és vöröshagy- ( mában). , t I A gépesítés hangsúlyozása i i A járásban már jól tudják, hogy i a kisüzemi termelés elavult módszerei nem alkalmazhatók a korszerű , szocialista nagyüzemekben. Itt csak : következetés gépesítéssel érhetők el , a kívánt eredmények. A járásban ed- ] dig 10 komplex gépesített munka- < csapat alakult, tavaszig további 10 ; csapat felsorakozását várják. A járás . 50 szövetkezeti és állami gazdasági ■ dolgozója most készül a morvaországi < Sumperkbe, hogy ott gépesítési tapasztalatokat gyújtaön. 1 < Nagyobb tevékenységet , A Jelek szerint tehát a rozsnyói , járásban is megindult a harc a ma- « zőgazdaság jobb eredményeiért. Az A tavalyi mérleg A járás illetékes megbízottéit és a helyi vezetőit, különösen a mezőgazdaság felelőseit elég kellemetlenül érinti az a tény, hogy a rozsnyói járás 1961-ben többek közt 8651 kilő hússal, 1 440 0Ó0 liter tejjel és 12 800 tojással adósa maradt a közellátásnak. Ezzel szemben becsületére vélik a járásnak, hogy 104 °/o-ra teljesítette a gabonafelvásárlás tervét, pedig az egyéni gazdálkodók, csekély 51,7 94-os eredményükkel, 1274 q-vel maradtak adósak, A hiányt a járás szövetkezetei pótolták. Ezért a gazdákat, de a felvásárló szerveket sem illeti dicséret. Szilárd elhatározás A rozsnyói járásban most szilárdan eltökélték, hogy az Idén becaülettel teljesítik felvásárlási feladataikat. A Jelenlegi lemaradást húsban, tejben és tojásban a felvásárlás szervezési fogyatékosságával és azzal magyarázzák, hogy a helyi nemzeti bizottságok titkárai az év első 14 napját iskoláztatáson töltötték. A napi tejeladásban a meglevő tartalékok ellenére is mintegy 1200 liter volt a lemaradás. Javulhatna a helyzet húsban és tojásban is. A szövetkezetek Istállóiban sok a kiselejtezésre szánt szarvasmarha. A sertésállomány helyzete ugyancsak azt bizonyítja, hogy a sertéshúsfelvásárlást is 100 %-ra lehetne teljesíteni. E téren a helyi nemzeti bizottságok és a felvásárló szervek tevékenységének javulását várjuk, mert a megokolások nem fedik az egyes termelő üzemekben uralkodó tényeket. Jobban kell megszervezniük munkájukat, hogy az megfeleljen a közellétás követelményeinek. Példát mutatnak a rozsnyőiak a kerület többi járásának azzal az el-1962. február 4.
