Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-02-04 / 10. szám

A szocialista mezőgazdaságért A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA Bratislava, 1962. február 4. Ara 40 fillér XIII. évfolyam, 10. szám. A tél dühöng, de a keltetöállomások már csibecsipogástól hangosak Évzáró Leleszen A szövetkezet dolgozói már a múlt év elején megígérték, hogy új elnö­kük, Dobos Imre vezetésével, okulva a múlt hibáin, a munka termelékeny­ségét növelve, a technika újabb vív­mányait alkalmazva csökkentik a termelési költségeket, és így fokoz­zák szövetkezetük jövedelmét. A jó vezetés eredménye nem is maradt el. Január 29-én már kora délután sok mosolygó arcú dolgozóval találkoz­tunk Leleszen, akik az évzáró gyű­lésre készültek. Míg a múlt évben az előlegen felül semmit sem kaptak, most a 10 koronán kívül 7 koronát fizettek munkaegységenként. A jó eredmény elérése az idén is megköveteli, hogy minden tag a ma­ga helyén becsületesen teljesítse kö­telességét. Az ünnepély után a tagság a „La­torca“ étteremben közös vacsorán vett részt és vidám hangulatban ün­nepelte az elmúlt év sikereit. Kominszky J. (Kassa) A határozat nagy figyelmet fordít a homoktalajok megjavítására, ré­tek, legelők gondozására, a kishoza­­mú rétek feltörésére, és a talajme­­szezésre. Már ez a néhány adat is jelzi, hogy milyen széleskörű moz­galmat indítunk az idén a talajerő fokozása érdekében. Ebből Szlovákiára hárul Szlovákiára is konkrét feladatot tűzöt ki kormányunk: • legalább 11524 hektár területet kell lecsapolnunk és 10 707 hektá­ron kell létesítenünk öntözőrend­s szert, • 3 mi komposztot kell készítenünk a mezőgazdasági terület minden egyes hektárára, e a helyi anyagforrásokból 137 000 tonna mészanyagot állítunk elő, amit a lecsapolt területek me­­szezésére használunk fel, • zöldtrágyával megjavítunk 55 500 hektár földet, • termöképessé teszünk 6200 hektár homokos területet, s ebből 6000 hektárt zöldtrágyázunk, • felszíni műveléssel és trágyázással A talajerő fokozása - országos feladat Kormányunk legutóbbi ülésén a talajerő fokozásának lehetőségeiről tárgyalt és hozott határozatot. Hazánk egész területén ez évben további 35 000 hektár földet kell lecsapolnunk és 25 650 hektáron létesítünk öntözőrendszert. To­vábbi fontos intézkedés, hogy minden hektár mezőgazdasági területre 3 m3 komposztot készítünk, valamint 180 000 hektáron termelünk tarlókeveréket zöldtrágyának. Köszöntjük Marie Majerovát .4 Hlohoveci Mezőgazdasági Szaktanintézetben nevelkednek szocialista mezőgazdaságunk leendő szakemberei. Itt a fiúk kovács, bognár, kőműves és ács-szakmát tanulhatnak, kinek mihez van kedve. A lányok is meg­tanulhatják a traktorvezetést, a konyha-művészet fortélyait, a szabás­varrást stb. (Foto: Noga) A CSKP XII. kongresszusának tiszteletére • A Galántai Magnemesítő Állomás [ölhívta valamennyi mezőgazdasági üzemet a hektárhozamok lényeges emelésére. A felhívást eddig 28 szö­vetkezet fogadta el. Vállalták, hogy búzából 30 mázsa, árpából 28,5 mázsa átlagos hektárhozámot érnek el. • A felsőszeli EFSZ állatgondozói versenyeznek a XII. pártkongresszus brigádja címének elnyeréséért és el-r határozták, hogy 183,5 mázsa húst termelnek terven felül. • A prerovi járásban öt állatte­nyésztési kollektíva kapcsolódott a versenybe, hogy megszerezze a XII. Pártkongresszus Brigádja cípiet. Ezek a henclovi, bochofi, vyklekyi, kojetí­­nyi szövetkezet és a zelatovcei cu­korgyári gazdaság állattenyésztői. Az utóbbi kollektíva elhatározta, hogy 30 000 literrel több tejet fej a terve­zettnél és a növénytermesztésben 510 órát dolgozik brigádban. • A közép-szlovákiai kerületben 130 egységes földművesszövetkezet köszönti kötelezettségvállalásával a XII. pártkongresszust. • Kelet-Szlovákiában 'a buzitai CSEMADOK-csoport kötelezettséget vállalt, hogy a XII. pártkongresszus tiszteletére 1000 brigádőrát dolgozik a faluszépítési akció keretében és segít a szövetkezeti klub megalakí­tásában. • A Horné Lehota-i szövetkezet 25 %7kal növeli a termelést, s végre­hajtását 72 egyéni és 100 kollektív kötelezettségvállalás szavatolja. • A közép-csehországi kerületben 120 szövetkezet és állami gazdaság vállalt kötelezettséget a XII. párt­­kongresszus tiszteletére. A kötele­zettségvállalások azt is megjelölik, hogy melyik terményből mennyit ad­nak közellátásunknak terven felül. • A Brno-vidéki drááovi EFSZ vál­lalta, hogy gabonafélékből egy fajtá­nál sem érnek el 31 mázsánál kisebb hektárhozamot. Cukorrépából leg­alább 400 mázsát, silókukoricából legkevesebb 620 mázsát termelnek hektáronként. Lóheréből 72 mázsa elsőosztályú szénát érnek el és 180 mázsa burgonyát termelnek hektá­ronként. • A vlcicei szövetkezet dolgozói (rakovníki járás) vállalták, hogy ter­ven felül 3000 mázsa cukorrépát, 1 vagon gabonát, 10 mázsa húst és 30 ezer tojást adnak el eredeti tervü­kön felül. A fejők pedig kötelezték magukat, hogy az idén átlagosan 3709 liter tejet fejnek tehenenként, ami 209 literrel több, mint amennyit elő­ző tervükben vállaltak. kent az üzemi dolgozók és az ifjúság • tevékenysége is a talajerő fokozása 1 terén. Míg például 1960-ban több; mint 1000 000 brigád műszakot dől- ! goztak, a múlt évben csak valamivel: többet, mint 300 000 műszakot. A ! komposztkészítés tervét az ifjúság ; sem teljesítette. : • Kamatozik a befektetés • Ezekben a napokban a járási nem- : zeti bizottságok felbontják az orszá- ; gos tervet az egyes szövetkezetekre, ! állami gazdaságokra és más mező- ! gazdasági üzemekre. De csupán ezzel ; a munkával nem elégedhetünk meg, ! szükséges a terv rendszeres ellen- ! őrzése és értékelése mindjárt az év; elejétől. Sok EFSZ és állami gazda- ! ság vonakodik a talajerő fokozására! fordított befektetésektől, mert úgy; látják, hogy ez évben még nem hoz- ! za meg gyümölcsét. Látniuk kell,; hogy ha a befektetés jó munkával; párosul, akkor, ha nem is mindjárt,» de bőségesen kamatozik. : Példa erre a Szenei Állami Gazda-; ság, amely a múlt évben meglepő! eredményeket ért el, s ezt főképpen; annak köszönheti, hogy minden rész- ; legen alakítottak trágyázási csopor-! tot, s az istállótrágyán kívül a kom-; poszt készítésével, illetve felhaszná-; lásával is foglalkoztak. Azonkívül! megoldották az öntözés kérdését is.; A sápújfalusi részlegen 120 hektárt,! a konstantini 100-at, Vörösmajoron: 120-at, a Fajdal-részlegen pedig 60; hektárt öntözhetnek. j Mezőgazdasági dolgozóinknak tehát; úgy kell tekinteniük a talajerő foko- ! zására, hogy az a nagy terméshoza-; mok legfőbb feltétele és a ráfordított; befektetés hozza a következő évek! gazdag gyümölcsét. Pr.; megjavítunk 188 000 hektár rétet és legelőt, • feltörünk 3500 hektár kishozamú rétet és legelőt, • altalajlazítással 6000 hektár szán­tóföld termőképességét növeljük. Amint tehát ezekből kitűnik, nem kis feladat jut a talajerő fokozása terén Szlovákia mezőgazdaságára. Hogy ezt a nagy feladatot hiánytala­nul teljesítsük, akkor a talajerő fo­kozásából nemcsak a mezőgazdasági dolgozóknak kell kivenni a részüket, de minden polgárnak. Mit mutat a múlt év? Ha most, az 1962 év elején vissza­tekintünk a múlt évre, megállapít­hatjuk, hogy nem minden feladatot teljesítettünk hiánytalanul a talajerő fokozásában. Nagyon lemaradtunk a trágyaleves gazdálkodás terén, mely­nek tervét csak 33,2 %-ra teljesítet­tük és ugyancsak lemaradtunk a komposztkészítésben is. A múlt évben a nyugat-szlovákiai kerületben hektáronként csak 1,99 m3 komposztot, Kelet-Szlovákiában 0,95 m3-t, a közép-szlovákiai kerü­letben pedig csak 0,88 m3 komposz­tot készítettünk. A múlt évben csök­— Hogy-hogy? — meglepett a fe­lelet. — Pedig egyszerű. Már a múlt évben áttértünk a szilárd jutalma­zásra. — Így érthető. És mennyit fizet­tek munkaegységenként ? — Tizenhat koronát, azonkívül ki­osztottunk prémiumként több mint 40 ezret. Megint számok. Még mindig csak számol?. — Nem hiányolták a tagok a ter­mészetbenieket? Más helyen ez a legnagyobb akadálya a szilárd jutal­mazásra való áttérésnek. — Ezt a kérdést is megoldottuk. Minden tagunk megkapta a fejadag­ját, persze azok kivételével, akik nem dolgozták le a megszabott munkaegységet. De azok is megve­­hették a hiányzó mennyiséget. — S akinek több járt volna? — Azoknak a különbözetet kifizet­tük. Újra az íróasztal fölé hajol. Ojra előtte a számok: az udvardi szövet­kezet múlt évi gazdálkodásának bi­zonyítói. Gál Sándor cikkekkel vonja magára az olvasó­­közönség figyelmét. Mindjárt az első müveiből kitűnik, hogy a társadalmi jelenségek tolmácsolása, az előfor­duló hibák feltárása és ami a legfon­tosabb, a nehézségek leküzdésének, valamint az egyenlőtlenségek megol­dásának hogyanját veti papírra mű­vészi formában. Az írónő rövidesen megtalálja igazi helyét: Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulása után elsőként lép soraiba és munkásságát is a párt szolgálatába állítja. Harcol a tiszta, igazi művészetért, az irodalom pár­tosságáért, a szocialista realizmu­sért. Életének fő műveit, a SZIRÉNÁT és a BÁNYÁSZ-BALLADÁT a harmincas évek második felében írta meg. E két alkotása nemcsak a hazai közönség körében, hanem az ország határán túl is nagy dicsőséget szerez Marie Majerovának. Igazi, művészi alkotá­sok ezek, amelyek a cseh széppróza gyöngyszemei közé tartoznak. Igen jelentősek még „A Köztársaság tere", valamint „A boldogságért küzdeni kell“ című regényei is. A magyar olvasóközönség különö­sen a Sziréna és a Bányász-ballada című művein keresztül ismerte meg a cseh próza e kimagasló alakját. Az írónő egész életének munkás­sága elismeréséül méltó kitüntetés­ben részesült: Antonin Novotny elv­társ a Klement Gottwald államdíjjal jutalmazta meg Marie Majerovát és ebből az alkalomból olvasóink nevé­ben mi is szívből köszöntjük és még további alkotásokban gazdag életet kívánunk Marie Majerovának. j (<a) A cseh irodalom kiváló képvise­­lője, a csehszlovák szocialista realizmus egyik úttörője, Marie Ma­­jerová, február 1-én töltötte be 80. életévét. Munkásságát az önfeláldozás, a nemzet ügyéért való. határtalan odaadás és a realista irodalmi alko­tás jellemzi. Marie Majerová századunk első éveiben jelentkezik irodalmi művek­kel. Először kisebb jelentőségű elbe­szélésekkel, novellákkal, kulturális — Nézzük meg azt is, hogy a va­lóságban mennyit jövedelmezett a szövetkezet gazdasága. — Íme: a növénytermesztés 9 mil­lió 789 ezret, az állattenyésztés 7 millió 750 ezret, a melléküzem­­ágak és egyéb szolgáltatások 1 mil­lió 214 ezer koronát hoztak a szö­vetkezetnek. Ez összesen 18 millió 753 koronát tesz ki. Számolunk. A külömbség 2 millió 164 000 korona. — Ezek alapján a tervezett bevé­tel elmaradt. — Ezek alapján igen. De a kiadá­sok terve és a valóban kiadott ösz­­szeg közötti külömbség fedezi a hiányzó összeget. — Nézzük csak. — Tessék. A tervezett kiadás 7 millió 170 ezer korona. Valójában azonban csupán 5 millió 797 ezret adtunk ki. Az 1 millió 373 ezer ko­rona külömbözet, ha nem is teljes egészében, részben kiegyenlíti a valóságos bevétel és a tervek kö­zötti külömbáéget. Ennyi szám!... A fejem már szé­dül. — És hogy a számokról többet ne beszéljünk, még egy utolsó kérdést, Németh elvtárs. Mennyi lesz az osz­talék? — Nem lesz. Az udvardi EFSZ 4820 hektáron gazdálkodik. A gútai után ta­lán a második legnagyobb szövetke­zetünk. Mint a többi EFSZ-ben, itt is most készül a múlt . év gazdasági mérlege és az évi termelési terv. Óriási munka ez! Telefonok cseng­nek, írógépek, számológépek kattog­nak veszett összevisszaságban. Em­ber legyen a talpán, aki kiismeri magát. Az állomásról bejövét az út bal oldalán az állattenyésztési központ terül el. Hatalmas tehénistállók, sertésólák, takarmányraktár. — Ha a központi irodába akar jutni, akkor tje kell mennie a faluba — mondta udvarias mosollyal Dé­­kány Margit könyvelő. A' jó tanácsot meg kell fogadni — gondoltam. És felszedtem a sátorfámat, s irány a falu. Németh István a szövetkezet fő­könyvelője. Tőle kérem az EFSZ múlt évi gazdálkodásának irányszá­mait és persze azt is, hogyan telje­sítette azokat a szövetkezet. — Húszmillió 917 ezer korona összbevételt terveztünk. Ebből a nö­vénytermesztésre 11 millió 942 ezer, az állattenyésztésre 7 millió 965 ezer, a melléküzemágakra és egyéb szolgáltatásokra 1 millió 170 ezer jutott. Emberek. számok A varsói szerződés tagállamai nemzetvédelmi minisztereinek értekezlete (CTK) — A varsói, szerződés tagállamainak nemzetvédelmi miniszterei Prágában január 30—31-én és február 1-én tanács­kozást tartottak. Az értekezleten A. A. Grecsko a Szovjetunió marsallja, a varsói szerződés tagállamai egyesült fegyveres erőinek főpa­rancsnoka elnökölt. Az értekezlet résztvevői az egyesült fegyveres erők erejének további növelésével kapcsolatos időszerű kérdésekről tárgyaltak. Elhatározták, hogy azzal a kérdéssel fordulnak a varsói szerződés tag­államainak kormányaihoz, hagyják jóvá az elfogadott határozataikat a politikai tanácsadói bizottság legközelebbi ülésén.

Next

/
Thumbnails
Contents