Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-06-24 / 50. szám

rőt, egészséget! - hangzik et naponta az emberek ajkáról a jókívánság. Mennyi sok rejlik e szó mögött: munkakedv, sport, szerelem, életöröm és minden ami szép az életben. „Az egészség a legdrágább kincs.“ Minden józan ember a legdrágább kincsként védi is azt. Vajon védhet­­te-e mindig? Nem, nem védhette. Az egészségügyi intézmények, de főleg a gyógyfürdők csak a kiváltságosak, a gazdagok számára voltak elérhe­tőek. A dolgozó nép államában az egészségügy a népet szolgálja. A gyógyfürdőkön is dolgozóink ezrei nyerik vissza egészségüket. A szövet­kezeti dolgozók szociális biztosításá­nak új törvénye még jobban lehe­tővé teszi, hogy dolgozó parasztsá­gunk az ipari munkásokhoz hason­lóan sokoldalú gyógykezelésben ré­szesüljön. Ez természetesen megkö­veteli, hogy a kiváló összetételű ás­ványvizekkel rendelkező fürdőhelye­ket nagyobb befogadó képességűvé tegyük és korszerűen berendezzük. Ludlnka Zuzenková, a legfiatalabb páciens, szürcsöli az ásványvizet Bártfafürdő is azok közé a fürdők közé tartozik, amelynek jóminőségü gyógyásványvize van, és ezért a to­vábbi kiépítésére különös gondot kell fordítani. Bártfafürdő a népé A második világháború után meg­indult a fürdő újjáépítése. A festői, smaragdzöld fenyvesekkel szegélye­zett fürdőhely, eleinte rekreációs cé­lokat szolgált, csak későbbi időben kezdődött meg a betegek gyógykeze­lése. A közeljövőben mintegy 700 ágy áll majd a betegek rendelkezé­sére. Bártfafürdő egyike azoknak a gyógyfürdőknek, amely jóhatású ég­hajlati viszonya mellett kiváló mi­nőségű ásványvizekkel rendelkezik, amely gazdag szénsavban, vá&ban és sóban. Alexander Michajlovics Ovcsi­­kin, kiváló szovjet tudós, aki a szlo­vákiai ásványvizek minőségét tanul­mányozta, kijelentette, hogy a bárt­­fafürdői és a cigelkai ásványvizek összetétele hasonló, mint a világhírű franciaországi vichy-i vagy a Szov­­jetúnióbeli borzsovi ásványvizeké. A Bártfafürdőben főleg gyomor- és légcsőbetegségeket gyógyítanak. A nyugodt környezet, az ózondús levegő jó hatással van a fizikailag és szel­lemileg kimerültek számára is. A reumatikus fájdalmakat a különböző fürdőkűrák mellett az újszerű para­­fin kezelési módszerrel is gyógyítják. környezetben. Csapuda József korlát! bányász, Bognár Titusz szerelő Ma­gyarbélről, Matyuszka Marika köny­velő Feledről, Varga Margit gyári munkásnő a fülek! Kovosmaltból, Szalai Borbála a nyitrai Mezőgazda­Egy kis történelem' A szélrózsa minden irányából Inhaiáció közben sági Főiskola takarítónője és sokan mások egy időben jöttek visszanyerni megnyirbált egészségüket. Anton Mastenek már túl van a hatvanon. Amikor jött, alig bírt felszuszogni a lépcsőkön. Két hét múlva már a polkát is eljárta. Kónya Zoltán a íü­­leki Békeüzem dolgozója, aki gyógy­kezelésen már Karlové Varyban is volt így nyilatkozott: — Őszintén mondhatom, ott sem kezeltek jobban. A víz meg kitűnő itt is. Farkasétvágyam van tőle. Há­rom hét alatt öt kilót híztam. Szórakozási lehetőség is akad bő­ven. Gazdag, 3000 kötetes könyvtár áll az olvasniszeretők rendelkezésé­re. Megtaláljuk a magyar irodalom legkitűnőbb alkotásait is. Különböző társasjátékok, naponta filmvetítés, szórakoztató- és tánczene áll az ott­­lévők rendelkezésére. A fürdő éle­tében a legjelentősebb kulturális esemény az évente megismétlődő „Bártfafürdő nyara“ elnevezésű ren­dezvény, amelynek keretében június 14-től augusztus 14-ig neves hazai és külföldi művész együttesek, szólisták szerepelnek. A fürdőváros jövője Kolonovics elvtárs, az igazgatóság tervezője így beszél a fürdő jövő­jéről. — 1975-ig 122 millió koronát ru­házunk be a fürdő fejlesztésére. Üj modern fürdőház építését is tervbe­vették. Korszerűsítjük a Branisko Bártfafürdő Csehszlovákia egyik legöregebb fürdőhelye. A gyógyfor­rásokat még IV. Béla magyar király Sápadt, megtört arcú embereket hoz a Kassa —Bardejov között közle­kedő expres autóbusz. A háromhetes Radac Frantisek Bártfafürdő igazgatója az „állítólagos“ magas jódtar­­tartalmú ásványvízforrás megnyitásánál Kluéansk^ István, a fürdő legöregebb alkalmazottja, már negyven éve teszi széppé, kellemessé a színpompás Bártfafürdőt beszélve földműveseink szociális biz­tosításáról, amely szélesebb lehető­séget nyújt a szövetkezeti dolgozók gyógykezelésére az 500 ágy nem lesz az utolsó szám — vetem fel a gon­dolatot. — Mi is úgy gondoljuk. Már ez év első negyedévében sok szövetkezeti dolgozót kezeltünk — újságolja Ra­dac Frantisek, a fürdő igazgatója. — Külföldi betegeket is kezelnek? — Csak kezelnénk. Sajnos egyelőre vissza kell utasítani a külföldi“ kérel­mezőket, mert jelenleg nem tudjuk megfelelően elhelyezni őkai. Oj szál­loda kellene. Itt is jóváhagyják, ott is jóváhagyják, de valahogy a felépí­tése úgy húzódik, mint a vénlány férjhezmenetele. Telefonberregés szakítja meg be­szélgetésünket. A telefonbeszélgetés alatt egyre jobban ragyog a kiváló orvos arca. — Nagyszerű, fiatalodunk! — teszi le a kagylót izgatottan. — Állítólag az egyik forrásban nagymennyiségű jódot találtak, — magyarázza. Ha ez igaz, akkor a legkiválóbb minőségű gyógyvizünk lesz Csehszlovákiában. Majd bocsánatkérően mosolyogva el­siet a laboratórium felé a kitűnő or­vos, a bátor hazafi, akit a felszaba­dításért harcoló sebesült szovjet partizánok odaadó kezeléséért a Nagy Honvédő Háború Érdemrend első osztályával tüntettek ki az el­múlt évben. Tóth Dezső ■ EREDMÉNYES FIATALSÁG. A dobrai fiatalok az utóbbi idő­ben szép és eredményes munkát végeznek. Nem kis része van eb­ben Kovács Benjámin iskola igaz­gatónak, aki mindenben segíti a fiatalok munkáját. A tánccsoport tagjai, valamint a színjátszók el­határozták, hogy fellépésük bevé­teléből felújítják a színpadi dísz­leteket, valamint a művelődési otthonba televíziót vásárolnak. Elhatározásuk és munkájuk min­denképpen dicséretet érdemel. (Csorna Árpád, Dobra) ELADUNK nagyobb kényelmes caaládi házat, vízvezeték, garázs, kert Hurbanovóban 130 000 koro­náért. Esetleg a felét ia. Cím a szerkesztőségben. Levelekből röviden e Színvonalas irodalmi est. Ai utóbbi időben gyors fejlődésnek indult a kulturális élet Dunamocson. Meg kell mondanunk azt is, hogy jelenleg annyiban változott a hely­zet, hogy nem az idősebbek, hanem a fiatalok kezdeményezik az egyes akciókat. A CSEMADOK helyi szer­vezete például nagy lelkesedéssel látott hozzá egy színmű tanulásá­hoz. A kilencéves középiskola diák­jai értékes irodalmi műsort adtak elő. A műsor valóban szép és szín­vonalas volt, a közönség azonban valahogyan távolmaradt. Talán a dunamocsiakat nem érdekli az iro­dalom? Miért maradnak távol a gazdag, tartalmas műsorokról? (Trenka Tibor, Madar) • Szép otthont kapott a kultúra. Leírhatatlan a tanyiak boldogsága. Felépült, elkészült az új művelődési ház. Olyan ez, hogy még a MATESZ is nyugodtan felléphet benne. Kor­szerű színpad, megfelelő felszerelés stb. Az új művelődési otthonban vasárnaponként összejöveteleket, teadélutánokat rendeznek. Az ósdi művelődési otthon helyébe tehát újat, takarosát teremtett a tanyiak szorgos keze. Most már csak meg kell becsülniük azt, ami van. S re­méljük T any On még jobban erőre kap a kulturális tevékenység. (Beke Sándor, Tany) e Szövetkezeti klub keretén be­llii ! Gazdag múltra tekinthet vissza a kiskövesdi szövetkezeti klub. Már pár éve szervezik sikerrel a falu kulturális akcióit. A legutóbb Egri Viktor „A Gedeon ház“ című há­­romfelvonásos drámáját mutatták be nagy sikerrel. (Kassai Béla, Kiskövesd) e Gazdag népművészeti tevé­kenység. Csicseren immár hagyo­mánnyá válik a fiatalok népművé­szeti tevékenysége. A csicseri tán­cosok, színjátszók, énekesek ide s tova az egész környéken ismertté válnak. A legutóbb is tartalmas műsort állítottak össze. Az esztrád­­nak sikere volt, s ez további mun­kára buzdítja a csicseri fiatalokat. (Bodnár Jolán, Nagykapos) • Erőre kapnak? A Nánai Állami Gazdaság mellett működő CSISZ- szervezet mindeddig alig-alig mű­ködött. Azonban most úgy látszik fordulat állott be a fiatalok, ^illetve a szervezet életében. Oj vezetősé­get választottak s elhatározták, hogy munkájuk becsületes elvégzésén kívül más munkából is kiveszik a részüket. Ami elhatározásuk kultu­rális részét illeti, elsősorban a kul­turált szórakozásra vonatkozóan szeretnének intézkedni s ezért tea­estek rendezését tervezik. A CSISZ szervezetnek kitűnően működő ze­nekara is van, tehát e tea-estek megrendezése nem ütközik majd nagyobb nehézségekbe. A nánai fiatalok úgy tervezik, hogy közös kirándulásokat is szerveznek majd. (Gammel Júlia, Párkány) • Megérdemelték a művelődési otthont. Pereszlényen szintén fel­lendülőben van a kulturális élet. A CSEMADOK és a CSISZ szervezet elhatározták, hogy ezen túl közösen szervezik majd meg az egyes kul­turális megmozdulásokat. Különösen a színjátszócsoport munkája dicsé­rendő. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy a pereszlényi kultúrmun­­kások zöme szövetkezeti tag s biz ilyenkor idejük java részét terme­lőmunkában töltik el. A pereszlé­nyiek tehát bebizonyították: meg­érdemelték az új művelődési ott­hont. (Sille Gyula, Pereszlény) • A szép környezetért!... Kevés község dicsekedhet olyan szép parkkal mint Málas. A háború előtt kastély állt a helyén. A düledező épületet lebontották, művelődési otthon kerül a helyére. A málasiak tehát építik, szépítik falujukat. Lám, ez a jövő útja. Szép, takaros, kultúrált falu. (A málasi ágit. központ dolgozói) • Művelődni akarnak. A mintegy 2000 lakosú Zsére község a zsibri­­cei hegy alatt húzza meg magát. Éli a falu egyszerű életét, illetve élte, mert idén tavaszon művelő­dési otthon építésébe kezdett és ez lázban tartja az egész lakossá­got. Arról van ugyanis szó, hogy az építkezés önsegélyezéssel történik, s a lakosok minden nap ott sürög­­nek-forognak az építkezésnél, hogy mielőbb elkészüljön a művelődési otthon s hogy mielőbb bemutathas­sák benne az első színdarabot. (Szórad József, Zsere) gyógykezelés után vidám, jókedvű, barnárasült férfi vagy nő búcsúzik az újdonsült barátoktól és ismerő­söktől. Csehek, szlovákok, magyarok, ukránok; bányászok, tanítók, hivatal­nokok, szövetkezeti dolgozók ismerik meg egymást közelebbről kellemes ajándékozta Bártfa városának. A vá­ros alapítói a cistercita-rend tagjai már abban az időben megkezdték a betegek kezelését az ottani gyógy­vízzel. 1791-ben folyt le a gyógyvíz első tudományos vizsgálata. Ettől az időtől kezdve főleg a lengyel és ma­gyar nemesség látogatta. A gyógysi­­kerek után rövidesen Eurőpa-szerte ismertté vált Bártfafürdő. A gyógy­fürdő fejlődésének csúcspontját a XIX. század végén érte el. A fejlődés gyorsulását hatékonyan befolyásolta a közlekedési hálózat kiépülése, főleg a Presov és Bardejov között épült vasútvonal. Erzsébet királynő látoga­tása után Bártfafürdő divatossá vált az arisztokrácia körében. Ebben az időben egészen újjáépítették a für­dővárost. Csak az első háború kitö­rése vetett véget további fejlődésé­nek. A München előtti Csehszlovák Köztársaságban jóformán semmit sem törődtek a fürdő fellendítésével. A második világháború pedig teljesen tönkretette a fürdőt, még a beren­dezéseket is szétlopkodták. u u i Dukla gyógykezelési nazakat.- Ezenkívül két gyógykezelési ház ia- épül, mintegy 500 ággyal. •i - Ügy gondolom, ahol a közelben 1, olyan hatalmas üzem lesz, mint a- Kelet-Szlovákiai Vasművek, nem is

Next

/
Thumbnails
Contents