Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-06-20 / 49. szám

Mindent (Äean AZ ELMÚLT NAPOKBAN a szálkái szövetkezet gépjavítóműhelyében HÄZELMÄJER László brigádvezetövel találkoztam össze. Szívélyesen foga­dott. .. Közel másfél órát töltöttünk együtt. Beszélgetésünk lényegét rö­viden így foglalom össze: JELENTÉKENYEN BEFOLYÁSOLJA az elért eredményeket az ember és a gép munkája. Az idei tavasz meg­mutatta, hogyha a gépeket idejében és szakszerűen kijavítják, a siker nem marad el. A gépek kiállták a próbát, az emberek örülnek az ered­ményeknek. A tervek átgondoltak, megvalósít­hatók. Minden ember tudja már, mi­lyen géppel dolgozik majd, s naponta milyen teljesítményt kell nyújtania. S azt is, milyen jutalomban részesül érte. Aratásig akad még bőven tenni­való. Az öt aratógép közül már ket­tőt kijavítottak, a hátralevő hármat pedig a párkányi gépállomáson ja­vítják. Van egy új rendvágó arató­gépük, amely két rendszedő kom­bájnnak ad majd munkát, míg a ga­bona viaszérett. Utána rászerelik a vágószerkezetet. CSALA MIHÁLYNAK HlVJÁK a műhely lelkét. Szerény, csöndes, negyven év körüli. Azelőtt az ipar­ban dolgozott. Komoly elhatározással jött a szövetkezetbe. Elve: mindent a maga idejében! Vércse Miklós (Párkány) Cseresznyeszüret Amikor hazánk nagy részén még ritka gyümölcs a cseresznye, a kö­­bölkútiaknak a fákon pirosló gyü­mölcs már mindennapi látvány. A szövetkezetnek jó hasznot hoz a cseresznye. Fontos azonban, hogy mi­nél előbb piacra kerüljön. Ez munka­erőt igényel, s a szövetkezet nem vonhatja el a cukorrépaegyeléstől, a takarmánybet^karítástól. A szövetkezet kapcsolatot terem­tett az Ipolysági Mezőgazdasági Mű­szaki Középiskolával, ahonnan hama­rosan meg is érkezett a segítség. 36 fiatal lepte el a cseresznyefákat. Egy héti munkájuk nem volt hiába­való. A szövetkezet rövid időn belül nagymennyiségű friss gyümölcsöt küldött a zilinai járás dolgozóinak. A fiatalok között is jó volt a han­gulat. Munkaidő után sportoltak, szó­rakoztak és a könyvek is előkerül­tek, hiszen közeleg a tanév vége. Kép és szöveg: Terényi László (Ipolyság) Magyar könyvkiállítás A telt ládáknál Asztalos Zoltán és B u c s k ó István előkészítik a gyümölcsöt a szállításra Vélemények - ,,dióhéjban“ Néhány szót váltottam a kürti szövetkezet kertészeti vezetőjével, Homonnai Istvánnal, aki ilyetén vé­lekedett csoportjáról: — Húsz nő dolgozik a kertészeti csoportban Naponta felvesszük a ver­senyt az idővel. Idejében kiültettünk mindenféle palántát, ugyanúgy elvé­gezzük sorra a kapálást is. A mun­kában nincs lemaradás. Már elszállí­tottuk a zöldhagymát és a retket, most meg a karalábéra kerítettünk sort. Megszólítom Árendás Andrást is, az agronómust, aki a növényápolási munkákról a következőket mondotta: — Befejeztük a cukorrépa egyelé­­sét és a kukorica sarabolásánál tar­tunk. Szövetkezetünk vezetői és va­lamennyi tagja mindent elkövet, hogy a tervezett 50 mázsa kukoricát (szemesen) hektáronként elérjük. Szofka László (Kürt) A könyvek varázsa árad most a bratislavai Technika Házából (a Gott­­wald téren), ahol alig néhány napja nyitották meg a Magyar Könyv ki­állítását. A kiállítás nagyon vonzó, hiszen a könyv ma már a széles nép­rétegek szellemi eledele, oda került az asztalra, a kenyér mellé. Termé­szetes dolog tehát, hogy a gyárimun­kás, a villamoskalauz vagy a ház­építő, napszámos szintén ott nézelő­dik a kiállításon. És látnivaló bőven akad, mert közel kétezer féle könyv sorakozik a kiállítási terem polcain. A magyar könyvkiállításnak ünnepi jellegén túl egy feltörekvő nép kul­túrájának, irodalmának fejlődése is kibontakozik előttünk. Mert doku­mentál is ez a kiállítás, könyvekben, könyvcímekben mondja el, mit és mennyit tettek Magyarországon a könyvkiadás mérlegére. A kiállított könyvek azt igazolják, hogy sokat, többet mint bármikor azelőtt. Néz­zünk csak néhány statisztikai adatot. Míg 1938-ban 8000 kiadvány jelent meg 17 millió példányszámban, addig 1961-ben 21 000 kiadvány látott nap­világot 65 millió példányban. A szo­cialista Magyarország tehát többszö­rösére emelte a könyvkiadást, arról nem is beszélve, amennyivel jobb, tartalmasabb, hasznosabb könyvet adnak ki ma, mint a múltban. A pony­vát teljesen felszámolták, ma az ol­csó könyvsorozatok a magyar- és a világirodalom legjobb műveit adják át az olvasóknak. Az irodalomra ne­velés, az irodalmi ízlés széleskörű ki­bontakoztatása jellemzi ma a ma­gyarországi szocialista könyvpolitikát. Megnövekedett a könyvkiadás, az olvasók száma és természetesen az olvasó néptömegek igénye is. A szo­cialista Magyarországon négy könyv jut évente minden egyes lakosra, a csecsemőket is beleszámítva, és ez negyvenmillió könyvet jelent. Az utóbbi időben különösen előre­tört a különböző szakkönyvek, poli­tikai- és ismeretterjesztő művek ki­adása. Ez pedig azt jelenti, hogy egészséges, értelmes nemzedéket ne­velt fel a szocializmus, olyan embe­reket, akik tanulni akarnak, hogy megállják a helyüket ebben a sok­rétű életben. A magyar könyvkiállításon felsora­kozott könyvek külső formájukkal is tetszést aratnak. Meglepően sok a szép könyv, a művészi kivitelű, meg­nyerő külsejű kiadvány. Ez is fontos és hasznos, mert fejleszti a szépér­zéket, növeli az érdeklődést. Jó látni a kiállításon a cseh, szlo­vák és a csehszlovákiai magyar írók munkáit. Jő érezni, tudni, hogy a ma­gyar könyvkiadás egyre nagyobb ér­deklődéssel fordul a szomszéd népek kultúrája, irodalma felé és sorozato­san megjelenteti a baráti népek klasszikusainak és élő íróinak leg­jobb műveit. Hiszen a könyv, az iro­dalom legerősebbike azoknak a té­nyezőknek, amelyek elmélyítik a né­pek kapcsolatát, barátságát. A fel­­szabadulás előtt alig ismerték Ma­gyarországon a cseh és szlovák iro­dalmat, ma viszont egyre több cseh és szlovák irodalmi mű kerül a ma­gyarországi olvasók kezébe. Az iro­dalmi kapcsolatok elmélyítésében fontos szerepe van a kölcsönös könyvkiadási egyezménynek, amely elsőrendűen tölti be feladatát. A magyar könyv bratislavai kiállí­tása arról győz meg bennünket, hogy a magyar könyvkiadás virágkorát éli ma, s ezreket, milliókat indít el a művelődés útján, hogy jobbá, neme­sebbé tegye őket. Dénes György Dal- és táncünnepély a sósári fürdőben A madari szövetkezet határában szépen díszlik a cukorrépa, burgonya, kukorica és a zöldségfélék. Kukoricából 390 hektár helyett 440 hektárt vetettek. Az idősebb tagok már meg kapálták a dohányt. Dicséretet érde­mel Kún Andrásné, aki már a hetvenedik évét „gyúrja", Fabrik Vincéné, Vörös József né és a többi dolgozó, akik magas koruk ellenére még szin­te minden nap dolgoznak a szövetkezetben. A kertészetben a legnagyobb nehézséget az öntözés okozza. Határunk kanálisa nem tart kielégítő vizet, így a zöldségféléknek csak kétharma­dát tudják öntözni, ezt is úgy, hogy két duzzasztó tárolja a vizet. Ez a vízmennyiség napi négyórás öntözéshez elegendő. Felvételünkön a madari öregek a dohányföldön. Foto: NKI — szöveg: Varga Jolán (Madar) Sósáron adtak egymásnak találko­zót a losonci járás legjobb CSEMA­­DOK tánccsoportjai, szólistái, ének­karai, hogy műsorukat csokorba köt­ve, szórakoztassák Zsély község és környékének dolgozóit. Az egész ünnepély a CSKP XII. kongresszusának előkészítése jegyé­ben zajlott le. Rados Pál, a CSEMA­­DOK járási bizottságának tagja, ün­nepi beszédében méltatta a párt ál­tal elért eddigi eredményeket, a bol­dog jövő megteremtése érdekében reánk háruló feladatokat, amelyeket a CSKP vezetése alatt teljesítenünk kell. A CSEMADOK losonci járási bizott­sága s a bizottság mellett működő „népművészeti bizottság“ már hóna­pokkal ezelőtt nagy gonddal és kö­rültekintéssel készítette elő ezt a ta­lálkozót. Kultúrmunkásaink fáradsá­gát teljes mértékben kárpótolta a közel másfélezernyi nézőközönség, amely a rossz, hideg, esős idő elle­nére is részt vett ezen az ünnepé­lyen. Nemcsak dallamok csengtek kellemesen az öreg fák alatt, de zú­gott, csattogott a hálás nézők szűnni nem akaró tapsa is. Ezzel fizettek a sok szép táncért, énekért, amelyek­ben gyönyörködhettek. A CSEMADOK sósári dal- és tánc­ünnepélyen összesen 14 tánccsoport lépett fel; a CSEMADOK zsélyi, ipoly-Berencs a nyitrai járás azon falvai közé tartozik, ahol a labdarúgás már nagyon régen gyökeret vert. Az első labdarúgó-csapat még 1937-ben ala­kult Balázs László vezetésével. Ak­koriban azonban a labdarúgás itt is csak egynéhány barátságos mérkő­zésre korlátozódott, amely azonban annyiban mégiscsak értékes volt, hogy széles sportmozgalmat indított el, főleg a fiatalok körében. Ez a csapat azonban anyagi nehézségek miatt csakhamar szétesett. A fel­­szabadulás után a sportbarátok újra összefogtak s új csapatot alakítottak, amely jelenleg a nyitrai járási baj­nokság III. osztályában szerepel szép sikerrel. A berencsi labdarúgók az őszi for­dulóban minden mérkőzésüket meg­nyerték. A labdarúgók sikereinek titka a szurkolók, a vezetők és a já­tékosok kitűnő közösségi szelleme. A környéken talán sehol sincs olyan lelkes közönség és- játékos-gárda, mint Berencsen. Az egész község egy emberként áll a labdarúgó-csapat mellett, jóban, rosszban egyaránt. Ez, valamint az edzők lelkiismeretes munkája segíti a csapatot az ered­ményes szereplésben. Mindkét csa­pat edzéseit (ifjúsági és felnőtt) Budúczky László vezeti, de sokszor meglátogatja őket Balázs László elv­társ, a nyitrai Slovan testnevelési egyesület vezetőségi tagja is. Jó munkájukért dicséret illeti Tóth Já­nos, Lőrincz László és Berecz Eugé­nia vezetőségi tagokat, akik év ele­jétől már 40 új tagot, köztük 10 leányt nyertek meg a sportolásnak. A közeljövőben elkészül a sport­­szervezet számára épített klubhelyi­ség, amely lehetővé teszi más sport­ágak meghonosítását is (itt főképp az asztaliteniszre gondolunk). Az építkezésben a nemzeti bizottság ve­zetősége hathatós anyagi segítséget nyújtott. Cementet, meszet, téglát, A jegjobbak névsora A ' Corriere dello Sport című olasz lap közvéleménykutatást ren­dezett annak megállapítására, hogy kiik jelenleg a világ legjobb labdarúgói. Figyelembe véve a chilei mérkőzéseket s az egyes or­szágok szakértőinek szavazatait, közölték a világ 34 legjobb labda­rúgóját. A játékosok névsora: Kapusok: Schroiff (csehszlovák), Carbajal (mexikói), Soskics (ju­goszláv). Jobbhátvédek: D. Santos (brazil), Armfield (angol), Del­gado (argentin). Középhátvédek: Maldini (olasz), Popluhár (cseh­szlovák), Markovics (jugoszláv). Balhátvédek: Schnellinger (nyu­gatnémet, Juszufi (jugoszláv), N. Santos (brazil). Jobbfedezetek: Zito (brazil), Solvmosi (magyar), Salvadoré (olasz J. Balfedezetek: Flowers (angol), Masopust (cseh­szlovák), Bojas (chilei). Jobbszél­sők: Garrincha (brazil), Móra (olasz), Sándor (magyar). Jobb­összekötők: Sekularac (jugoszláv), Haller (nyugatnémet), Toro (chi­lei). Középcsatárok: Albert (ma­gyar), Sormani (olasz), Seeler (nyugatnémet). Balösszekötők: -Amarildo (brazil), Tichy (ma­gyar), Rivera (olasz). Balszélsők: Charlton (angol), L. Sanchez (chi­lei), Menichelli (olasz) és Gen to (spanyol). nyéki, nagyzellői, nagycsalomiai, nyé­­nyei, csákányházi, csábi, óvári, füleki tánccsoportja, továbbá a CSISZ zsé­lyi, az alapfokú 9 éves és a 2 éves szlovák mezőgazdasági szakiskolák, valamint az ipolynyéki 9 éves magyar iskola kiváló tánccsoportja. A mű­sort továbbá három énekkar: Csa­­kányháza, Fülek és Nyénye, úgyszin­tén szólisták és egyéni számok gaz­dagították. Az énekkarok műsorában a forradalmi dalok, indulók mellett hallottunk szép, kedves népdalfeldol­gozásokat is. A műsorból nem hiányzott a szép szó, a szavalat sem. A népdalok, népitáncok, indulók mellett helyet kapott az ifjúság ked­vence, a táncdal is. Zsély és környéke ilyen szép talál­kozót még nem látott. A nézők álta­lános megelégedéssel távoztak, és azzal a kérdéssel, mikor lesz ismét ilyen szép nap nálunk? Azt hiszem ez az igazi bírálat az egész rendez­vényről. A dal- és táncünnepély mű­sorában összesen 295 személy vett részt. A járási dal- és táncünnepély főpróbája Sósáron tehát jól sikerült. Reméljük, hogy a járási ünnepély még sokkal nagyobb, átütőbb sikert ér el. Csák István (Losonc) KÉZILABDÁZÓK Biztos gól. A Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola nemcsak azokról a jó szakemberekről híres, akik a szövetkezetekbe ke­rülnek dolgozni, hanem jó nevet vívtak ki a sportban is, főleg a kézilabdázók. Jelenleg ugyanis több mint 100 aktív sportolója van az iskola mellett működő (TJ - Slávia Nitra pri VSP) kézilabda szakosztálynak. A kézilabda sport élesztgetése még 1951 körül kez­dődött. Eleinte vérszegényen, de később, amikor a me­zőgazdasági főiskola is ideköltözött, egyre több és több érdeklődője lett ennek a sportágnak. Tehát 1951-ben kezdődött, de a jelenlegi sportszervezet alapját csak 1956-ban rakták le. Azóta az eredményeik egyre írígy­­lésreméltóbbak. Az iskola mellett működő kézilabda sportszakosztálynak ma már 5 csapata játszik a járási, valamint a kerületi bajnokságok különböző csoportjá­ban. Nagyon szép sikert ért el már az elmúlt években is az idősebb női ifjúsági kézilabda-csapat. Tavaly az or­szágos bajnoki címért küzdve második helyen végeztek, de idén mivel az egész csapat együtt maradt, minden lehetősége fennáll az országos bajnoki cím megszerzé­sének. A bajnokságon kitűnő teljesítményt nyújtanak az ifjúsági fiú és lánycsapatok is. S ha elkészülnek az új sportkombinátok, tornatermek, az edzési lehetőségek növekedésével bizonyos, hogy az eredmények is csak javulhatnak. — tó — Közeledik az iskolaév vége. Ilyen­kor vidám ünnepségeken vesznek' részt a diákok. Az Ipolysági isko­lások is ilyen nagy ünnepélyt tar­tottak a napokban. Képünkön a fiatal iskolások csoportja felvonu­lás közben. Foto: Bállá valamint 8000 korona pénzösszegei adott a sportszervezetnek. A kiút már tető alatt van és az összes mun­kálatokat a szurkolók és a játékosod brigádmunkával végezték. A kiút építésénél 500, míg a szövetkezetber 250 munkaórát dolgoztak le. A sport­­szervezet tagjai kötelezettséget vál­laltak, hogy a nyári csúcsmunkáí idején még 300 órát dolgoznak í szövetkezetben, és a futballpályát is kiszélesítik, valamint röplabda és atlétikai pályát- létesítenek. A baj­nokságban a berencsi labdarúgók í hajrában a vártnál gyengébb telje­sítményt nyújtottak, de még így is az előkelő második helyen végeztek s ez még jobb munkára ösztönzi mind a vezetőket, mind a labdarúgó­kat. Török Benedek (Nyárasd SIKEREK ES TERVEK Kiadja a Mező- Erdő- és Vizgazdasflgl Minisztérium a Mezőgazdasági Kiadóvállalatban - Megjelenik hetente kétszer - Főszerkesztő: Pathő Károly - Szerkesztőség és kiadóhivatal Bratislava, Suvorovová 16. — Telefon: főszerkesztő 515 58 szerkesztőség 501 00. - Telefonközpont 543 91. 511 IC. 550 93. - Belső vonalak főszerkesztő helyettese 635 Polit. titkárság 584, mezőgazdasági osztály 632, ágit-prop. osztály 639 szakrnelléklet 519 - Nyomja a Polygralícké závody. n. p.. Bratislava, ul. Februárového vffazstva 6/d. - Terjeszti a Postai Hlrlapszolpálat előfizetést felvesz' minden postahivatal és kézbesítő. Külföldi megrendeléseket a Postai HIrlapszolgálat - sajtókiviteli osztály - Praha I.. JtndriSská ul. 14. intézi. - Előfizetési díj évente 36.40 Kés. K-19*21159

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents