Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-06-20 / 49. szám
Emléke nemzedékről nemzedékre száll Végre tető alá került a már régóta esedékes, új, korszerű szálloda Komáromban, amely az „Európa“ nevet viseli. (Foto: NKI) Kiállítás Nyitrán A szocialista nemzetközi munkamegosztás alapelvei 1962. június 20. Az egység és felvirágzás okmánya köszöntenek rá és Zalka Máté folytathatja kedvenc írói munkáját. Novelláiban, regényeiben gazdag életének élményeit mondja el. A nyugalom azonban nem tart sokáig. Európára árnyat' vet a fasizmus sötét fellege. Spanyolországban kirobban a polgárháború. Német, olasz, marokkói zsoldoscsapatok tiporják a vérző spanyol földet. A világ minden részéből özönlenek az önkéntesek a spanyol nép megsegítésére. Zalka Máté is Spanyolországban terem és átveszi az egyik nemzetközi dandár parancsnokságát, Lukács Pál tábornok néven. Győzelemről-győzelemre vezeti katonáit, megfutamítja a hírhedt oíasz feketeingeseket. Személyes bátorsága, ragyogó embersége, hőstetteinek sorozata lelkesedéssel töltik el a Nemzetközi Brigád katonáit. 1937 júniusában hősi halált hal a legendáshírű tábornok. A Nemzetközi Brigád parancsnoksága ezekkel a szavakkal adta hírül halálát a világ dolgozóinak: „Elvtársunk, generálisunk, vezérünk, büszkeségünk, a dolgozók szabadságharcának dicsőséges katonája, a világ proletariátusának példaképe 1937. júniusában elesett. Olyan ügyért halt meg, amelynek győzelme milliók számára szabad és boldog életet jelent. Ravatalánál a világ proletariátusa tisztelgett. Különös büszkeséggel hajtottuk meg előtte zászlónkat mi, antifasiszta harcosok, hogy ezt a sok vérrel öntözött vörös zászlót még magasabbra emeljük halott generálisunk örökké élő nevéért és emlékéért.“ D. Gy. A Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola mezőgazdasági gépesítés tanszéke az elmúlt napokban kiállítást rendezett. A kiállított tárgyak egyben a taneszközök is, ezeken tanulják gyakorlatilag a hallgatók a korszerű mezőgazdasági gépesítés tudományát. A két terem kiállítása a különböző gépek, és a mérési technika fejlődését mutatta be. Az első primitív ekétől kezdve egészen az önműködő cséplőgépig, mindent meglehetett itt találni. Az első primitív ekék modelljei ott álltak az asztalokon. Hazánkban igen jelentős volt az eke fejlődése szempontjából az 1827-es esztendő, ekkor szerkesztették ugyanis a Veverka unokatestvérek az első olyan ekét, amely a földet át is forgatta. Ezen a kiállításon látható volt a „vevercse“ modellje, valamint az eke 100 éves jubileumának emlékplakettje is. Láthattuk azt is, mint indult gyors fejlődésnek már ez az „igazi“ eke. Láttunk olyat, amelynek szántási gyorsasága 4 km óránként volt, és olyant is, amelynek szántási gyorsasága 12 km-re is emelkedhetett. Láttuk az első fogatos ekéket eoészen addig a típusig, amelyet földműveseink a legutóbbi időkig használtak. Bemutatták még a traktorral vontatott, majd a tányéros ekéket, valamint gépesített mezőgazdaságunk minden gépmodelljét. A korszerű kultivátor, répaásót, a lenszedőt, lenforgatót és sok más korszerű gépet. A másik teremben a mérőeszközöket láthattuk. így az elektromotor energia-erősségét mérőt, ezenkívül az oscillátort, amely a lemért adatokat le is írja. Az udvaron az „életnagyságú“ gépek között nézelődtünk. Láthattunk itt a magyar kukorica kombájntól egészen a szovjet tisztítóig, a korszerű csirkekeltetőtől, a benzinnel haitott iuhnyírógépig mindent. Nagy érdeklődést váltott ki a német gyártmányú „gőzkolonna“-401, gép, amelybe egyik oldalon bekerül a nyers burgonya, a másik oldalán pedig a kész takarmány jön ki. A gép a gőzben megpuhítja, majd kásává zúzza a burgonyát, utána összekeveri a többi takarmánnyal és még szét sem kel! hordani a vályúkig, mert a gép síneken mozog és maga hordia a takarmányt a vályú hosszában. Láttuk a svéd Manus-féle kétütemű fejőgépet, és megcsodáltuk a hazai háromüteműeket is. A kiállítás jelentősége annál is nagyobb volt, mert a látogató megtudta azt is, hogy ez mind taneszköz, amelyet meg kell ismernie a főiskola minden hallgatójának, hogy aztán kint a termelésben alkalmazni is tudja. Mártonvölgyi László (Nyitra) . adtak el, ami tehenenként 20,9 litert teszi ki, vagyis naponta átlagban még egy liter tej sem kerül eladásra. Nem sokkal kedvezőbb az év elejétől számított eladás sem. Pedig ha minden tehén után, amely a szövetkezeti tagoknál van, eladtak volna annyi tejet mint Alsókemencén (195 litert), akkor a 330 275 liter helyett 1,085 955 liter tej került volna eladásra, s csupán ezáltal a járás tartozása 755 680 literrel kevesebb lenne. Azzal kezdtem, hogy a tejeladás körül felelőtlen a munka, s ezzel kell végeznem is. Elsősorban a szövetkezeti elnökök és zootechnikusoknak kell idejekorán rendet teremteniük a termelésben, de nem szabad elhanyagolniuk a tejfelvásárlást a helyi nemzeti bizottságoknak sem, különösen a helyi nemzeti bizottságok titkárainak. Mert nem elég csupán megelégedni azzal, hogy úgy-ahogy megkezdték a szövetkezeti tagok a tejet hordani a begyűjtőhelyre, hanem törődni kell azzal, hogy minden tag minden nap hordja a tejet, s ne legyen olyan polgár sem a községben, aki a vállalt kötelességeit hiánytalanul ne teljesítené. t Iván Sándor (Kassa) mezőre, mert akkor még nem tudta, hogy mi a háború. De a tűzvonal poklában, Doberdó gránátszaggatta sziklaodúiban a fiatal Zalka Máté rádöbbent az igazságra. Megértette, hogy nem az az igazi ellenség, aki szemben áll vele, hanem a néptömegeket lemészároló érdekcsoportok, maga a kapitalizmus. A hazafias szólamoknak hátat fordítva került ki később az orosz frontra s a pergőtűz közepette a háború ellen izgat. Ilyen értelemben ír cikket az egyik frontújságba is. Megvádolják s halálra ítélik, de nem tudják rajta végrehajtani az ítéletet, mert a megindult orosz támadásnál fogságba esik. Szibériában éli a hadifoglyok szomorú sorsát, de 1917-ben, amikor felcsap a forradalom lángja, sok-sok társával ő is beáll vörös katonának. Hamarosan kitűnik bátorságával, rátermettségével. Vörös gárdát szervez a liadifoglyokból és fényes győzelmeket arat. Végig harcolja a fórra-, dalmat, az intervenciós háborút, hétszer is megsebesül s nevének legendás híre kerekedik. A szovjet haza népe fiának fogadja Zalka Mátét, a forradalomhoz hűséges, bátor „Matjev Mihajlovicsot“. A Szovjetunióból később Törökországba megy, hogy Kemál pasa zászlaja alatt küzdjön az új , Törökországért és a szabadságért. Kemál győzelme után ismét visszatér Moszkvába, ahol az Állami Könyvkiadó, majd a Forradalmi Színház igazgatója lesz. Ezután nyúgodtabb esztendők a forradalom hős katonájára, a legendáshírű Lukács tábornokra emlékeznek most szerte a világon. Negyedszázaddal ezelőtt oltotta ki életét az ellenség gránátszilánkja, a harcmezőn esett el, közvetlenül a frontvonalban, amikor a spanyol nép szabadságát védte. Lukács tábornok, családi nevén Zalka Máté egy kis magyarországi faluban, Matolcson született. Itt nőtt, itt serdült férfivá és az első világháború kitörésekor innen indult a frontra, önként jelentkezett a harc-Több felelőséggel kán 7, Hernádgönnyűn 8 literes átlageladással dicsekedhetnek és a rekordot Alsólánc tartja, amely május utolsó napjaiban minden tehén után 9,6 liter tejet adott el naponta. Joggal feltehető a kérdés — hogyan lehetséges az ilyen eredmény elérés egy és ugyanazon járás szövetkezeteiben? Könnyű rá a felelet: a fejőstehenek részére a legjobb legelőt jelölték ki, ahol szakaszosan legeltetik a teheneket. Friss fű nagymenynyiségben áll rendelkezésükre. Amikor szűkében volt a legelő, akkor az őszikeverékek egy részét is legeltették ^szakaszosan. Később pedig kaszálták és a legeltetés után a teheneket még ezzel is etették. A nagy tartalékok majdnem teljesen kihasználatlanul maradnak sok községben ami a háztáji fejősteheneket illeti. Mi itt a helyzet? A szövetkezeti tagoknál tartott tehenek száma meghaladja az 5569 darabot. Sajnos, ettől a nagy állománytól májusban csupán 116 727 liter tejet tKjuiuUKixniuiiinminm»»»»»»» Ha a kassai járás szövetkezeteit és állami gazdaságait a tejeladás szempontjából elemezzük, nem mindennapos kép tárul elénk. Az első öt hónap eltelte után csupán 8 szövetkezet teljesíti folyamatosan, hiány nélkül a tejeladás tervét. Bizony 100 szövetkezet közül ez nagyon kevés. Ha ezekhez még. hozzászámítjuk a 4 állami gazdaságot is, ámelyek mindannyian lemaradtak a tejeladás terén, nem meglepő, ha járási mértékben a lemaradás már 1,678 955 liter. Ennyivel rövidítettük meg a közellátást, de ennek az értékével megrövidítették a szövetkezetek és állami gazdaságok saját erszényeiket is. Nem vitás, hogy télen a takarmányhiány döntően kihatott a tejtermelésre. Igaz viszont az, hogy a fejőstehenek már több mint egy hónapja kint vannak a legelőn, illetve elegendő zöldtakarmánnyal rendelkezünk, a tehenek túlnyomó része már meg is borjazott, a tejhozam mégsem emelkedik mindenütt. Persze hónapról-hónapra nőttek a feladatok, de javultak a lehetőségek is. Mégis például május utolsó dekádjában csupán Alsóhutka, Alsólánc, Nádaska és Aranyida, valamint az Aprófalusi Állami Gazdaság teljesítette tervét. Ügy néz ki valahogyan a helyzet, hogy még azok a mezőgazdasági üzemek is, amelyek az előző hónapokban folyamatosan teljesítették a tejeladási tervüket, most a terv növekedésével, lemaradnak. Konkrét példa lehet erre a hilyói szövetkezet, amely ugyan év elejétől 116,3 %-ra teljesíti az eladási tervet, viszont május utolsó dekádjában feladatát már csak 78,1 %-ra teljesítette, ami annyi( jelent, hogy az eddigi tartalékok fokozatosan elfogynak. Sok szövetkezet az említett dekádban nem érte el tehenenként a két literes átlageladást sem. Ezek közé tartozik például a tézstéteti szövetkezet, ahol tehenenként és naponta csupán 1,6, Debrődön 1,4, Enyickén 1,3, Kelecsényen 1,8, Mudrovcében 1,5, Eszkároson 1,9, Sacában 1,7 és Felsőláncon 1,9 liter tejet adtak el. Hát lehetséges, hogy május végén szakszerű kezelés és gondoskodás mellett, csupán csak ilyen eredményeket elérni ? Az említett eredmények arról tanúskodnak, hogy a felsorolt szövetkezetekbeji minden elsőbb a tejtermelésnél, hogy a fejőstehenek legeltetésével és azoknak takarmányozásával nem törődnek. Persze még a többi szövetkezet is javíthatna a munkáján, hiszen ebben az időszakban tehenenként két vagy három literes »eladási átlag nem csúcsteljesítmény. Buzitán, Gyürkén, Hernádgecsén, Ránkfüreden, ócsváron, Perénybe, Restén, Rudnakon, Regeteruszkán, Nádaskán és Felsőtőkésen a szövetkezetek naponta tehenenként már több mint 5 liter tejet adnak el, Hasonló a helyzet a tornai és az aprófalusi állami gazdaságokban is Sőt, Migléeen és Szőlőskén már túllépték a 6 literes eladást. Alsóhut-Amint azt már közöltük, Moszkvában ülést tartottak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamainak képviselői, amelyen nagy jelentőségű okmányt fogadtak el a szocialista országok közötti munkamegosztás alapelveinek megvalósítására, a szocialista tábor országai gazdasági helyzetének további felvirágoztatására. Bevezetőül megállapítják, hogy a szocialista országok baráti közössége és a szocialista nemzetközi munkamegosztás nagyszerű távlatokat nyit meg a tagállamok gazdasági felvirágzása előtt, A szocialista világrendszer a szocializmus és a kommunizmus útján haladó olyan szabad, szuverén népek társadalmi, gazdasági és politikai baráti közössége, amelyeket a közös érdekek és célok egysége, a nemzetközi szocialista szolidaritás eltéphetetlen szálai fűznek össze. A szocialista országoknak egységes rendszerben való szoros tömörülését a gazdasági és politikai fejlődés objektív törvényei teszik szükségessé. A szocialista országok baráti közössége a termelési eszközök társadalmi tulajdonára, az egytípusú államrendre, a munkásosztály vezette nép hatalmára, az egységes ideológiára, a marxizmus-leninizmusra támaszkodik. , A közlemény többi között leszögezi, hogy ezeknek a feladatoknak a megoldása megköveteli az egyes szocialista országok népeiben rejlő alkotóképesség és kezdeményező készség maximális kibontakoztatását. A szocialista országok közti kapcsolatok megszilárdítása és bővítése elő fogja segíteni annak a Lenin által említett objektív folyamatnak a fejlődését, amely a győztes dolgozók által egységes terv szerint szabályozott kommunista világgazdaság kialakulása irányában hat. A szocialista országok gazdasági és műszaki-tudományos együttműködése folyamán kialakul a nemzetközi munkamegosztás új típusa. A közlemény leszögezi, hogy a népgazdasági tervek összhangolása — a szocialista nemzetközi munkamegosztás sikeres fejlesztésének és elmélyítésének fő eszköze. A szocialista világ gazdasági rendszere fejlődésének tapasztalatai azt mutatják, hogy a mai szakaszban a szocialista nemzetközi munkamegosztás tervszerű elmélyítésének és az egyes szocialista országok termelési erőfeszítései egyre szorosabb egyesítésének fő eszköze a népgazdasági tervek összehangolása. A továbbiakban megállapítja, hogy az ésszerű munkamegosztás fő irányai a fontosabb termelési ágakban alapjában megváltoztatják a gazdasági fejlődés eddigi menetét és eddig nem tapasztalt gyorsütemű fejlődést eredményeznek. A termelés nemzetközi szakosítása és összehangolása, mint a műszaki haladás aktív tényezője, elősegíti valamennyi szocialista ország gyors ipari fejlődését. Megállapítást nyert, hogy a szocialista országok gazdasági fejlettsége színvonalában történelmileg kialakult különbségek leküzdése megteremti a feltételeket, hogy az egyes szocialista országok megközelítőleg egy időben lépjenek a kommunizmus építésének szakaszába. A szocialista nemzetközi munkamegosztás alapelvei a szocialista világrendszer fejlődésének általános törvényszerűségeit fejezik ki. Ezek az alapelvek a szocialista államok közötti viszonyok jellegéből, társadalmi és politikai rendszerük egységéből és megbonthatatlan barátságukból erednek. mi és a társadalmi alapok viszont a szociális jövedelmek növekedésének alapvető forrását képezik. A szövetkezetek túlnyomó része az elmúlt években meggyőződött a termelés és az egyéni jövedelmek (beleértve a szociális jövedelmeket is) közötti összefüggésekről. Ezekről az összefüggésekről szemléltető képet nyújt az alábbi táblázat is: Az EFSZ-ek pénzjövedelme és azok elosztása 1953-1960-ban (egy hektár mezőgazdasági területre koronában kifejezve) * Növekedés A pénzjövedelmek és azok elosztása: 1953 1955 1958 1960 %-ban Brutto pénzjövedelmek: .... 1716 2645 2980 3904 228 Tiszta pénzjövedelmek: .... 760 1393 1684 1830 241 Az egyes alapok feltöltése: Oszthatatlan alap.................................... 56 185 249 486 850 Üzemi tartalékalap .... 5 — — 32 60 X Szociális alap........................................... 13 33 85 118 X Kulturális alap.............................................- - 30 38 X A szövetkezeti dolgozók pénzjövedelme:.................................... 680 1152 1157 1418 208 szociális jövedelmeit és járadékjövedelmét is csak akkor biztosíthatjuk, ha előzőleg növeljük a közös gazdálkodás termelését és munkatermelékenységét. Mind az üzemi, mind a társadalmi alapok fejlődésének alapvető forrását a társadalmi termelés ; és az árutermelés képezi, valamint az egy termékre eső termelési költségek egyidejű csökkentése. Az üze-Á szövetkezetek termelésének és ökonómikájának fejlődése az utóbbi évek folyamán lehetővé tette, hogy intézkedéseket tegyünk a szövetkezeti dolgozók életszínvonalának sokoldalú növelésére. Ezzel kapcsolatban szükségessé válik boncolgatni az életszínvonal kérdését. Ugyanis az életszínvonal növelésének kérdését gyakran egyoldalúan magyarázzuk, s az egész kérdést rendszerint arra szűkítjük le, milyen jövedelme van a lakosságnak és mennyiben növekszik az anyagi javak vásárlásának mértéke. A társadalmi munkatermelékenység alapján növekvő reális jövedelem és fogyasztás az életszínvonal növelésének alapvető irányát ^jelenti ugyan, ám ezzel egyidejűleg egész sor további problémát kell megoldani; például elegendő lakást kell felépíteni, növelnünk kell a dolgozók egészsége iránti gondoskodást, meg kell hosszabbítanunk az emberek életkorát, javítani a család életfeltételeit és a nők helyzetét, és nem utolsósorban a társadalom gondoskodását a gyermekek és a munkaképtelen személyek iránt. Az említett intézkedések között jelentős szerepe van a dolgozók szociális jövedelmeinek és a szociális gondoskodásnak. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusán jóváhagyott program szerint a dolgozók munkajövedelme és szociális* jövedelme közötti viszony olyan irányban fejlődik majd, hogy a termelés és a társadalmi alapok növekedésével összhangban növekedni fognak a szociá, lis jövedelmek is, amelyeknél elsősorban a gyermekek, a család, az , aggok stb. iránti gondoskodás foglalja el az első helyet. Népgazdaságunk többi dolgozójához • hasonlóan a szövetkezeti parasztság életszínvonalának növelésében megmutatkozik. Ezt a fejlődést különösen akkor tudjuk kellőképpen értékelni, ha parasztságunk életét a müncheni egyezmény előtti parasztság életével hasonlítjuk össze. Mindezek az adatok azt bizonyítják, hogy az EFSZ-ek gazdasági alapjának szilárduiása a falusi lakosság egyre gazdagabb életének biztosítéka. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának februári ülésén jóváhagyták a szövetkezeti dolgozók szociális biztosításáról szóló új törvényt, amely hozzájárul szövetkezeteink további gazdasági megszilárdításához, jó feltételeket teremt a falusi és a városi lakosság életszínvonala közötti különbségek áthidalásához és elősegíti az egyes szövetkezetek gazdálkodásában előforduló hiányosságok kiküszöbölését. B. Prouza A szövetkezetek és a szövetkezeti dolgozók jövedelme csak azért növekedhetett, mivel növekedett az áru- és az össztermelés, továbbá fölemelték a mezőgazdasági termékek egész sorának eladási árát. így például a második ötéves terv ideje alatt a szövetkezetek mezőgazdasági termelésének belterjessége 11,5 Vokal, árutermelése pedig 26,5 °/o-kal növekedett. A termelésnek ily arányú növekedése a szövetkezeti dolgozók munkadíjának növekedéséhez vezetett, továbbá hozzájárult a szövetkezeti dolgozók iránti szociális és kulturális gondoskodás kiszélesítéséhez. A szövetkezeti termelés fejlődésével egyidejűleg tehát növekedett a szövetkezeti tagok életszínvonala is. Ezek az adatok közelről sem mutatják meg teljes egészében azt a jelentős fejlődést, amely az elmúlt években a szövetkezeti parasztság Ä termelés növelése - jólétünk alapja
