Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-06-10 / 46. szám
„Tíz év egy ember életében nagy idő. Egy iskola életében nagyon is kevés. Igaz, szocialista mezőgazdaságunk fiatal még, de a további sikerekhez, a további jó munkához már a mi iskolánk is hozzájárul. Az iskolánkból kikerülő mezőgazdasági szakemberek feladata lesz a ma még csak téziseket, a még csak elképzeléseket valósággá, tényékké változtatni“ - mondotta a mezőgazdasági főiskola tizedik évfordulójának ünnepi megnyitóján bevezető és egyben üdvözlő beszédében dr. Spaldon mérnök, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola rektora. A továbbiakban beszélt még az iskola fejlődéséről. * Az ünnepi megnyitón résztvett Vaszil Bilak miniszter és több más fontos politikai, valamint közéleti személyiség. Mint vendégek félen voltak: a Gödöllői Mezőgazdasági Tudományegyetem, a Hallei Mezőgazdasági Tudományegyetem, a Krakkói Mezőgazdasági Tudományegyetem képviselői, valamint a prágai és a brnói mezőgazdasági egyetem rektorai is, akik szintén üdvözölték a tízéves Nyitrai Mezóffaz dasági Főiskolát. SpaldoA elvtárs beszédének zárórészében még a következőket mondotta: „Az eltelt tíz év rövid idő ahhoz, hogy pontosan lemérhessük az eddig elért eredményeket. A tények azonban azt bizonyítják, hogy jó úton haladunk, mert mezőgazdasági mérnökeink jól megállják helyüket a termelésben. Az elkövetkező évek döntő fontosságúak mezőgazdasági termelésünk szempontjából, de a jübiláris 10. év legyen határkő iskolánk életében és még jobban munkára serkentsen bennünket." Szakképzett dolgozókat a mezőgazdaságba A Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola minden igényt kikielégítő korszerűen berendezett új diákszállója. (Foto: TE) Lakosságunk életszínvonalának állandó emelkedése mezőgazdasági dolgozóinktól évről-évre nagyobb teljesítményeket követel. Ez a feladat csak oly módon teljesíthető, ha szövetkezeteink és állami gazdaságaink dolgozói teljes mértékben érvényesítik a haladó mezőgazdasági tudomány ismereteit, fokozzák szakképzettségüket és minden lehetőséget felhasználnak a mezőgazdasági termelés fejlesztésére. Ma már a szocialista nagyüzemi termelés a mezőgazdaságban is olyan dolgozókat igényel, akik a tudomány és a technika korszerű ismereteivel felvértezve használják ki a természet törvényeit a nagy terméshozamok és a gazdasági állatok minél nagyobb hasznosságának elérése érdekében. Szlovákia mezőgazdasága részére az utolsó 10 esztendőben a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola nevelte a legjobb szakembereket. A München előtti köztársaságban Szlovákiában csak néhány alsóbb fokú és egyetlen középfokú mezőgazdasági szakiskola működött, 1943-ban egész Szlovákia mezőgazdaságában mindössze 133 személy bírt főiskolai képesítéssel, s ezek diplomájukat Brnóban, Prágában vagy Magyarországon szerezték. A felszabadulás után 1946-ban a Szlovák Nemzeti Tanács határozata alapján Kassán megnyilt a Mezőgazdasági és Erdészeti Főiskola. Hat évvel később kormányrendelet alapján Szlovákiában önálló mezőgazdasági főiskola nyitotta meg kapuit. A mezőgazdasági és állattenyésztési fakultások Nyitrán, az állatorvosi pedig Kassán kezdte meg működését. Nyitrán átalakított, ideiglenes épületekben kezdték meg az előadásokat. A főiskola kiépítése fáradságos, Derék lány Alig egy esztendeje, hogy a gútai Adamec Éva elvégezte a komáromi 11-éves középiskolát. Már az iskolában sokat törte a fejét, vajon milyen pályát válasszon magának. hol tudna többet nyújtani a közösségnek. Nem földműves szülők gyermeke, mégis megszerette a mezőgazdaságot. Ezért elhatározta, hogy mezőgazdaságot választ életpályául, így történt, hogy a nyitrai Mezőgazdasági Főiskola ökonómiai tagozatára jelentkezett. A zselizi Állami Gazdaság zálagosi részlegén találkoztunk vele, ahol termelési gyakorlaton vesz részt kollégáival együtt. , — Mivel foglalkozik szabad idejében? s — Vizsgák előtt állok, s azért mostanában minden szabad időmet a tanulásra fordítom. Igen, tanulnia kell, csak így válik hasznossá az ember. — Milyen tervekkel indul az életbe a mérnöki diploma megszerzése után? — Minden vágyam, hogy valamelyik szövetkezetbe vagy állami gazdaságba kerüljek. Manapság bizony nagy szükség van a jó szakemberre mezőgazdaságunkban. Ezért tanul Éva és a többiek. (hai) nehéz munka volt, hiszen a szükséges tapasztalatok is hiányoztak, azonkívül évről-évre emelkedett a hallgatók száma. A főiskola új központi épülete most épül. Elkészült már a diákszálló 1200 hallgató részére és biztosítottnak látszik, hogy 1964-re az iskolaépülettel is elkészülnek. Nagyon értékes munkát végeznek a nyitrai főiskola pedagógusai, akik gyakorlatilag is támogatják mezőgazdaságunkat. A nyitrai tanszékek szaktanácsokkal és szervezési kérdések megoldásában 18 szövetkezetei támogatnak, az állatorvosi fakultás pedig 24 EFSZ-nek nyújt segítséget. A nyitrai tanárok ezenkívül a Tudományos és Politikai Ismeretterjesztő Társulat keretében is előadásokat tartanak a legkorszerűbb mezőgazdasági ismeretek népszerűsítése érdekében. A főiskolán ma már a tudományok 34 kandidátusa és 4 akadémiai tag működik. Szép sikereket értek el a nyitrai szakemberek a tudományos kutató munkában is; eddig már 140 komoly jelentőségű kutatási feladatot oldottak meg. Nyitra a mezőgazdasági tudományok központjává vált. De a várost ez a funkció meg is illeti, hiszen Szlovákiának legtermékenyebb körzetében fekszik. A közelmúltban ünnepelte a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola fennnállásának 10. évfordulóját. Ebből az alkalomból kerestük fel a főiskola néhány magyar nemzetiségű diákját, hogy feleletet kérjünk tőlük pár kérdésre. Hogyan érzik magukat a szlovák tannyelvű főiskolán? Milyen problémáik voltak és vannak? Milyen segítséget kaptak tanáraiktól és diáktársaiktól? S megtalálták-e számításukat a mezőgazdasági főiskolán? Ezek voltak a fő kérdések, s most alább nézzük a válaszokat. • * * PÖLHÖS KÁROLY: agromérnök, idén fejezi be tanulmányait, nagycsalomiai születésű, 25 éves. — Nekem egészen érdekes a történetem. A nyolcéves iskola elvégzése után a poéuvadlói rekreációs központba mentem dolgozni. Az ottani igazgatónk Adamec János azonban rábeszélt, hogy tanuljak tovább. így kerültem aztán az Ipolysági 11-éves iskolába, s onnan ide a főiskolára. — Hogy őszinte legyek, öt évvel ezelőtt kevés segítséget kaptam a nyelvi nehézségek leküzdésében. Pedig jól jött volna, mert nagyon féltem a szlovák nyelvtől. De aztán megtanultam, úgy hogy már a második félévben minden nagyszerűen ment. Mindent meg lehet tanulni, csak egy kis akarat, kitartás kell hozzá, s valamivel többet kell foglalkozni a könyvvel, mint a szlovák kollégáknak. — Faluról jöttem, apám néhány hektáron gazdálkodott. Szeretem a földet, s elégedett vagyok az iskolával is. Most, hogy választani kellett megyek vissza a faluba, hisz utóvégre ezért tanultam — Mint mezőgazdasági szakember azonban tudatában vagyok annak, hogy segítenem kell a falu kulturális felemelkedését. Kulturális ismereteim, főleg ami a népművészeti, tömegmozgalmi munkát illeti, eléggé hiányosak. Ezt tapasztalom kollégáimnál is. Szerintem lehetne ezen segíteni? Hogyan? Egyszerűen! Mint ismeretes, pár évvel •*Pölhös Károly Mezőgazdasági termelésünknek a legközelebbi években lényegesen emelkednie kell, tehát a jólképzett szakemberek százaira lesz szükségünk. A nyitrai főiskolából eddig mintegy 2000 mezőgazdasági mérnök és állatorvos került ki, ez a szám azonban még mindig kevés, s ezért Szlovákiában erre a főiskolára hárul a feladat, hogy az előttünk álló nyolc év folyamán évente 650 képzett szakemberrel lássa el mezőgazdaságunkat. A jövő generáció nevelése mellett arról is gondoskodni kell, hogy 1966-tól kezdve utánképző tanfolyam kezdődjék a gyakorlati szakemberek számára, amely 2 — 3 évig tartana. Már ma várható, hogy a negyedik ötéves terv kezdetén a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola hallgatóságának száma eléri az ötezret. A Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola fennállásának tíz esztendeje nem elegendő ahhoz, hogy teljes mértékben megítélhessük működésének horderejét mezőgazdaságunk fejlődésében. Azt azonban már ma Is megállapíthatjuk, hogy végzett hallgatóinak túlnyomó része a termelésben, tudományos téren jól érvényesül, feladatát lelkismeretesen és becsületesen teljesíti és munkájával nagy szolgálatokat tesz mezőgazdaságunknak. Akarni kell 'A Zsetlzi Állami Gazdaság zdía-B gosi részlegén találkozunk. Nyu“ godt tekintetű, jó hatást keltő _ fiatalember. Dunaszerdahelyen n-1 érettségizett 1955-ben. Utána egy ideig dolgozott Mezőgazdasági és most a Nyitrai Főiskola ökonómiai tagozatának elsőosztályos hallgatója. Üjjairól olaj csepeg. A traktoron javít valamit. Május 2-tól elméleti tudását gyakorlati tapasztalatokkal bővíti. — Csak hasznomra válhat, ha megtanulom a traktorvezetést — mondja mosolyogva Gál Sándor, — a gyamestert. mm A kulcsodi szövetkezetből került TM az iskolába. Kezdetben voltak nehézségei, főleg a szakkifejezések II! elsajátításában. De megbirkózott a tananyaggal. At elet vizsgákat eredményesen tette le. — Akadnak elfogultak, akik azt hangoztatják, hogy iskolánkon kizárólag csak nyelvi nehézségek miatt nem tudnak érvényesülni — jegyzi meg. — Ez egyáltalán nem felel meg a valóságnak. Akik „lemorzsolódtak" már előző iskolán is gyenge tanulmányi eredményeket értek el. A tanulás mellett alaposan tanulmányozom a magyar és a szlovák irodalmat is. Kifogásolom, hogy a középiskolákon nem tanítják elég színvonalasan a szlovák nyelvet. Szinte elképzelhetetlen, hogy egy érettségizett diák ne tanuljon meg szlovákul. Jönnek a többi vidám fiúk és lányok, indulnak a zálagosi határba. Gál Sanyi felpattan a traktorra és beindítja. Indulás közben még visszakiált: — Megy minden, csak akarni kell! -belőtt megalakult a CSISZ SZKB mellett a Magyar Népművészeti Együttes, azzal a küldetéssel, hogy a jövő magyar tanítóit megismertesse az ének, zene, és néptánckultűra alapjaival, hogy az iskolából kikerülve, mint tanítók hatékonyabban segíthessék a népművészeti munka mennyiségi és minőségi fejlődését falvainkban. — Á népművészeti együttes értékes tömegalapja azonban már nem Bratislavában, hanem Nyitrán van, s így az együttes jelenleg nem töltheti be az említett fontos küldetését. Véleményem szerint helyes lenne tehát az együttes székhelyét Nyitrára helyezni és ezáltal mi is — bekapcsolódva az együttes munkájába, — gazdagíthatnánk népművészeti szakismereteinket és sokoldalú felkészültséggel kapcsolódhatnánk be a falu közösségi életébe. VANYEK GYÖRGY: idén végzi be tanulmányait a növénytermesztési tanszéken. Érsekújvári születésű. Hivatalnok családból származik, 24 éves. — Valamivel könnyebb dolgom volt, mint a többi magyar diáknak, én ugyanis a nyolcadik osztályig szlovák nyelven végeztem az iskolát. Majd magyar tannyelvű kereskedelmiben tanultam tovább, ahol aztán érettségiztem is. A szlovák terminológia elsajátítása okozott csak nagyobb gondot, de fél év alatt belejöttem s a többiek is megállják a helyüket, hisz 20-an kezdtünk magyarok és ugyanannyian végzünk az évfolyamban. — Kegy segftettek-e ? Mint mondtam én nem nagyon szorultam segítségre, de azért ha szlovák diáktársaimtól kérdeztem valamit, nagyrészük szívesen elmagyarázta a dolgokat. a Alti mezőgazdasági főiskolára EMBER VÉLEMÉNYE jelentkezik, mindjárt az elején eljegyzi magát a faluval. Ezt tudtam már akkor is, amikor jelentkeztem, nem ért hát semmi csalódás, illetve egy mégis csak ért. Most, amikor a munkahelyek elosztására került sor. Én azért tanultam, hogy majd valamelyik magyar faluban gazdálkodjam, hogy magyar emberekkel ismertessem meg az újat, és most mit tesz az elosztóbizottság „szellemessége“? A poprádi járásba osztottak be dolgozni. Ugyanakkor fogadni mernék, jőnéhány eset van, hogy magyar faluba olyan magyarul nem tudó kollégákat helyeztek, akik szívesebben mentek volna oda, ahol tudásukat nyelvi nehézségek nélkül, tehát jobban tudták volna érvényesíteni. MAG ISTVÁN: másodéves tanuló, az állattenyésztési tanszék hallgatója. Almádi születésű, 24 éves. — Amikor 1960-ban felvételizni jöttem, még az épülettől is féltem. Féltem annak ellenére, hogy az Ipolysági Mezőgazdasági Műszaki Középiskolán végeztem s onnan jöttem főiskolára. Szaktudásom már volt, de a szlovák nyelvvel, főként ami a szakkifejezéseket illeti, nekem is nehézségeim voltak. Kovács professzor elvtárs védnökséget vállalt felettünk s az ő segítsége nagyon értékes. Mindig kész segíteni. Ha valamelyikünk nem ért valamit, ő mindig szívesen elmagyarázza. Megtörtént azonban az is, hogy egyesek próbáltak visszaélni magyarságukkal. Ha valamit történetesen nem tudtak a vizsgán, azt mondták, hogy magyarul el tudnák mondani, erre a tanár megkérdezte ők t magyarul, de bizony úgy sem ment. SOÖS ERZSÉBET: idén fejezi be tanulmányait az állattenyésztési tanszéken. Bodoki születésű, 23 éves és földműves családból származik. — Á Komáromi Mezőgazdasági Műszaki Középiskolából kerültem ide ■ főiskolára, s hát ‘ mint minden magyar diáknak, nekem is éppen elég nagy gondot okozot a szlovák nyelven való tanulás. Különösen az első év bizonyult nehéznek, s nem maradt más hátra, mint szótárakból kikeresgélni a szakkifej ezés eket. Nehéz volt, de egy év alatt jól megtanultam szlovákul. Csak akarat kellett hozzá.- Megkedveltem a mezőgazdaságot, hisz a mezőgazdaságban még annyi a rejtett tartalék, az ismeretlen fehér folt, hogy az embernek .tág teret nyújt a továbbfejlődésre. Én Banská Bystrica mellé a szászovai szövetkezetbe megyek dolgozni. Igaz, hívtak haza a falumba, de mivel a vőlegényem Besztercebányán van, hát én is oda megyek.- Két-három évig szeretnék a gyakorlatban maradni, alaposan megismerni a munkának ezt az oldalát is, és utána jó lenne a tejgazdálkodás problémáival foglalkozni, valamelyik kísérleti állomáson. Nagyon várom, hogy kint lehessek az emberek között. Persze egy kicsit tartok is tőle. Sokszor gondolok arra, hogy hogyan fogadnak majd a faluban. Bízom azonban, hogy megértjük majd egymást, s a falu vezetői segítenek a munkámban. — Még valamit, de ezt már nem magamról mondom, hanem azoknak, akik még csak most gondolkodnak a pályaválasztáson. Minél többen jelentkezzenek mezőgazdasági főiskolára, ne hagyják magukat elriasztani, mert már maga az a tény is megér valamit, hogy az ember közvetlen kapcsolatba került a természettel. * * * Négy ember vallott Itt magáról, négy ember mondta el egyéni nézetét, véleményét. Hárman, akik már végeznek s egy, akire még három áv küzdelmes munkája vár. A négy vélemény bizonyítja, hogy aki akar tanulni, az tanulhat, és szorgalommal megállhatja a helyét a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán is.-tó— Vanyek György Mag István Soós Erzsébet gorlat teszi 1962. jumus 1«.
