Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-05-20 / 40. szám
PÉTERFALVI LÁSZLÓ: Libakeltetés újítással Valamelyik koratavaszi napon kezdődött el történetünk, az egyik Nyitra-környéki faluban. Bár e nevezetessé vált faluban már évek óta jól működő szövetkezet létezik, mégis akad néhány, a „világtól elmaradt“ gazda, akik talán már csak virtuskodásból, de eszik a magángazdálkodás keserű kenyerét. János gazda, az ó négy hektárjával ugyan már réges-régen a közösben lenne, de... De bizony, élete párja, Kati néni nem ért egyet a közös gazdálkodás gondolatával, s punktum. Kati néni akarata pedig „szent" a családban s János gazdának, valamint tizenhét esztendős Bözsi lányának úgy kell táncolnia, ahogyan Kati néni a talpaló valót fújja. Ennyit elöljáróban, hogy a dolgok menetét majd jobban megértsük. Még a múlt hónap elején megültette Kati néni egyik libáját, mivel az megkotlott. Tíz szép libatojást rakott alája. Elhelyezte pedig mindezt a konyha egyik sarkában. A jövendé liba-mama komolyan vette a hivatását, féltve őrizte fészkét és az alatta lapuló tojásokat. Mi sem természetesebb tehát, hogy aki elhaladt mellette, sajdíthatta a lába ikráját, feltéve ha el nem ugrott még időben. Csak János közlekedhetett teljes nyugalommal, ugyanis az ő piszoktól és a rácsurgott mosléktól megvastagodott nadrágjával még két ilyen bolond tiba sem bírt volna. Persze — s ez természetes — a liba le-leszállt fészkéről, s mivelhogy liba volt szegény, hát nem nagyon tartotta be az emberek között meghonosodott, alapvető higiéniai szokásokat sem. Ez természetesen élénkebb visszhangot váltott ki a családban, de a vitának az lett a vége, hogy János gazda Bözsi leányával kisebbségben maradt Kati nénivel szemben. Múltak a napok, hetek s alapjában véve már mindenki nagyon örült volna, ha a liba-mama kikölti a kis sárgapihés jószágokat. S ekkor kezdődött a baj! Már csak két-három nap maradt hátra a kikelés idejéig, amikor libamama gyanúsan megkomolyodott. Nem sziszegett, nem csípett, s ami a legnagyobb baj, nem is evett. Csak ült, ült a jövő libanemzedék felett és szomörkodott. Kati néni azonnal a szomszédaszszonyra, Terkára, gyanakodott. Az járt itt a minap és a vén boszorkány bizonyára megverte a szemével ezt a szegény libát. S Kati néni már-már azon gondolkodott, hogy valami csodaszer után nézzen, hiszen ő tapasztalatból tudja, hogy az ilyen libán csak a ráolvasás segíthet. Erre azonban már nem volt szükség. A libamamából ráolvasás nélkül is elszállt a lélek. Kati néni, amikor hajnalban észrevette a katasztrófát, a rosszullét környékezte, majd hívó szóval fordult a szentek szélesebb körű nemzetsége felé, s végső kétségbeesésében a másik libát próbálta „rábeszélni", hogy legalább arra a pár napra üljön fel elhalálozott társa helyébe a tojásokra. A liba persze — aki bizonyára Kati nénihez hasonló jellemmel volt megáldva — nem hagyta magát meggyőzni. Nem ült fel. Se szomszéd, se sógor nem tudott a bajon segíteni, s már-már úgy látszott, hogy teljesen reménytelen a helyzet. S ekkor Kati néni tekintete ráesett Jánosra, aki ott téblábolt, alkalmatlankodott a tojások körül. János majd hanyatt esett, amikor meghallotta élete párja kinyilatkozását: — Nem marad más hátra János, három-négy napig ágyban maradsz, magad testével melegíted majd a tojásokat, míg a jobblétre szenderedett liba helyett ki nem költöd őket. Gyerünk a dunyha alá, majd én melléd rakom a tojásokat. János gazda kereken kijelentette, hogy inkább világgá megy, de erre nem hajlandó. A falu csúfjára ne csináljon belőle Kati néni kotlós libát. Ezzel fogta magát, hogy nagyobb hitelt adjon szavának, és odébb állt. Kati néni látta, hogy nem megy vele semmire. Pedig nagyon szófogadó jószág volt János, azonban ha egyszer megmakacsolta magát, akkor még Kati néni sem segített rajta. Végső megoldáshoz úgy jutott el Kati néni, hogy felháborodván Bözsi leánya tanácsán, aki azt javasolta, hogy a tojásokat vigyék el a szövetkezet keltetőjébe, hiszen az elnök szívesen megengedné, pláne ilyen esetben, szóval ezen felháborodván így förmedt lányára: — Még mit nem, te szégyentelen. Én azokhoz nem megyek. Ellenben te szombaton és vasárnap ágyban maradsz, s ha apád nem akarta, majd kiköltöd te á tojásokat, ilyen' fiatalban úgy is több a tűz. Bözsike először azt gondolta, hogy belehal a szégyenbe, később aztán már csak arra gondolt, hogy mi lesz Pistával a két nap alatt nélküle, elsorvad bánatában, ha nem láthatja szeretőjét. Még jó, hogy anyja miatt nem mer eljönni hozzájuk. Bánatos könnyek, szívet sanyargató epekedések között telt el a vasárnap is. Mindez valóságosán lázassá tette Bözsikét, ami úgy látszik, jót tesz a libatojásoknak, mert vasárnap estefelé a pót-kotló hatalmas sikítással jelezte, hogy „valami mozog", s Kati néni örömtől sugárzó arccal emelte ki a meleg ágyból az első kislibát. Egy gyors ellenőrzés hamarosan kiderítette, hogy további hét tojás megpattant. Most aztán már mind a ketten virrasztottak. Bözsike azért mert félt, Kati néni pedig azért, hogy a „tapasztalatlan kotló" nehogy összetörje a tojásokat. Reggelre ki is kelt mind a hét, a további kettő pedig, atnenyiben nem adott életjelt magáról, hát, Kati néni engedelmével kitétetett az ágyból. Bözsike még aznap elhatározta, hogy férjhez megy. NAGY OLIVÉR: ■ ■ Ünnepélyen Tömve a terem zsúfolásig. A hőség is nagy - sűrű, nehéz. - A színpadon most az új vetés lágyan hullámzó sora játszik. Kis iskolások — szőkék, barnák szavalnak, vagy a táneot járják — boldog szülőknek régi álmát újra pergetik, visszalopják. Repül az idő — régen volt már, hogy a nézők voltak gyermekek.. Táncos lábacskák és csöpp kezek forgó világa múltban jár. Vagy nem a múltban? Nem ők, de mi, mi dalolunk — s az idő megállt? S nem igaz az, hogy deres szakáit vág a borotvánk szombatonkint? Vagy mégis igaz? S az is marad? Gazdag és vidám a proletár? S gyermeke ünnepkor táncot jár nevetve, mint sok fehér galamb?! (1962) A CSISZ SZLKB Magyar Népművészeti Együttese bemutatóján készült e felvételünk. Mint azt már írtuk, az együttes idén a cseh országrészeket látogatja meg műsorával. Persze reméljük, jut ideje arra is, hogy az ősz folyamán még Dél- Szlovákia vidékein is felléphessen. (Foto: CTK) A négy legjobb között Nagyon jó munkát fejt ki a zsettzi Népművelődési Otthon. Mind a, téli hónapok folyamán, mind a mezőgazdasági munkák idején szórakoztatják és tanítják a dolgozókat. Az elmúlt téli hónapok alatt 87 előadást rendeztek mezőgazdasági szakfilm vetítésével egybekötve, amelyen 7221 dolgozó vett részt. Ezeket az előadásokat országos mértékben értékelték, a rövid szakfilmek bemutatásának a számát tekintetbe véve. S így került a zselízi Népművelődési Otthon az ország négy legjobbja közé. Az Otthon dolgozói tisztában vannak azzal, hogy csak akkor érhetünk el magasabb hozamokat a mezőgazdaságban, ha a szövetkezeti dolgozók műveltségi színvonalát és szaktudását emeljük. TÓTH KÁROLY. (Léva) Ahol teljes az egyetértés Jól működik a szaláncl CSISZ- szervezet. Nem is olyan régen mutatták be a „Kuchárka“ című színmüvet szlovák nyelven, s rá egy hónapjára a „Két úr szolgája“ című magyar nyelvű színművel mutatkoztak be a közönségnek. Dicséretre méltó tehát Használjunk ki minden lehetőséget A szembe fújó szél lekényszerített a kerékpárról. Az út további részét gyalog tettem meg. Nem kellett sokat gyalogolnom. Balony nem hoszszú falu és a kocsma a közepén van. Oda mentem sörért. Már messziről hallottam a zajt. Mulattak benn. Az asztalok körül idősebbek, fiatalok. A pultnál három fiatal fiú állt. Volt osztálytársaim. Amikor beléptem, egyikük újjával jelezte, hogy féldecit kér. Hányat? — kérdezte a kocsmáros. A fiú rám nézett és válaszolt: négyet. A negyediket tehát nekem szánta. Mondtam nekik, nem fogadom el. Elhatároztam, hajthatatlan maradok. Úgy látszik elhatározták, hogy meggyőznek. „Ne tedd magad“ — mondta az egyik. „Egy féldecitől még senki se halt meg" — így a másik. Láttam, hogy gúnyolódásig fajul a dolog, sértődés lesz belőle — megittam. Az olvasó esetleg azt gondolhatja, minek egy féldeciről ennyit beszélni. Megrendelték, kifizették, megitták — vége. Ebben az esetben ez nem elég. Fiatal fiúk, akik csupán pár napja váltak felnőttekké, nagykorúkká s most „jogosan“ tesznek kárt magukban. Igen, minden vendéglátó üzem falán ott lóg a tábla: „Csak 18 éven felülieknek mérünk szeszes italt!“ S ők már 18 évesek. Ezek a fiatalok ma talán csak virtusból isszák meg azt az „egy-két“ féldecit. De holnap? Holnap már talán késő. Az alkohol rabjaivá válhatnak. Pénzük van rá, kettő közülük keres, az egyikük ösztöndíjas, iskolába jár. Feltesszük a kérdést: hogyan lehet és hogyan kellene ennek elejét venni? Elejét lehet venni és elejét is kell, hogy vegyük. Gondoskodnunk kell arról, hogy fiataljaink ne ezt a szórakozást űzzék, hogy a kocsma ne váljék második otthonukká. Ebből a szempontból kell hathatós segítséget nyújtania a CSISZ-szervezetnek. Hiszen ez a tömegszervezet hivatott arra, hogy fiatalságunkat nevelje, tanítsa. Nem akarunk itt részletesen foglalkozni az egyes módozatokkal. Elég, ha csak ennyit mondunk: mit tesz ilyen községben mint Balony a CSISZ elnöke, a vezetőség, ők nem látják mindezt? Látniok kell. S ha segíteni akarnak a bajon, hát van rá bőven példa másutt, hogy csinálják, mit tesznek. Lehet előadásokat szervezni, érdekköröket alakítani, sportolni, kellemesen szórakozni, táncolni féldeci nélkül. S ami a legfontosabb, lehet olvasni. Értékes, szép könyveket. Ezek a lehetőségek mindenütt megvannak. Balonyon is, persze hiányoznak a CSISZ működési tervéből. Az elmúlt tél folyamán Balonyon mindössze hat ízben mutattak be színművet, ebből háromszor ugyanazt. Hetente két filmet nézhet meg a lakosság, de nagy hiba az, hogy a mozi termét táncteremnek is használják. Valamit tehát a népművelődési otthon érdekében is tenni kellene. A könyvtár látogatottsága sem kielégítő. A feltételek hiánya, a lehetőségek sokszor emlegetett reménytelensége, nem kifogás Balonyon sem. Az alapvető lehetőségek adva vannak. S a helyzet akkor sem változna meg, ha lenne népművelődési otthon, klub, amíg az emberek, a fiatalok nem változnának meg. Kovács Elvira (Dunaszerdahely) Pezsgőbb kulturális életet 1962. május 20. Szocialista társadalmunk egyre nagyobb gondot fordít az emberek, főleg a fiatalság nevelésére. Ma már a falusi embernek is adva van minden lehetősége, hogy kulturáltan éljen. A falu kulturális életének a fellendítésében szerintem a tanítók tehetnek a legtöbbet, hiszen ők állnak legközelebb az ifjúságunkhoz és a szülőkhöz egyaránt. Nekik kell betölteniük a falu kulturális életében a vezető szerepet. A kulturális élet irányítása bonyulultabb ott, ahol a falu lakossága szlovák és magyar nemzetiségű dolgozókból tevődik össze. Sajnos még vannak fiatalok, akik nagyon keveset, vagy éppen semmit sem hajlandók tenni falujuk kulturális élete érdekében. Hogy csak egyet említsek: a fülekpüspöki CSISZ-szervezet évek óta semmi tevékenységet sem fejt ki. Ez bizony nagy hiba. A fiatalság unatkozik, „nincs hova mennie“. Persze a kocsmát választják a legtöbben. S ezen sürgősen segíteni kellene. Mégpedig a helyi CSISZ szervezet vezetőségének. A faluban a CSEMADQK sem működik valami kiválóan. Több műsort, irodalmi estet kellene rendezniük. Elismeréssel kell szólnunk a fülekpüspöki nőbizottságról, amely igen sokat tesz a kulturális élet érdekében. Példát vehetne róla a CSISZ-szervezet. A fülekpüspöki fiataloknak főleg a könyvtár ajtaját kellene többször benyitniuk. Az elmondottakból megállapítható, hogy ebben a faluban nagyon sok még a tennivaló. Fel kell éleszteni a fiatalokat, hogy nagyobb lendülettel végezzék feladataikat. Kamody Ilona (Fülek) Lényeges változások Elmondhatjuk, hogy a múlthoz viszonyítva lényegesen megváltozott falvaink élete, arculata. Falvaink kulturális élete, a falusi ember kulturális tevékenysége egyre magasabb színvonalon mozog. Mindebben, tagadhatatlan, talán a legnagyobb érdemet tanítóink szerezték, aki faluhelyen a tömegszervezeteket irányítják, oktatják, nevelik a fiatalságot stb. De köszönet illeti a tömegszervezeteket is, főleg a CSISZ-t és a CSEMADOK-ot. Falvainkon főleg e két szervezet fejt ki eredményes kulturális tevékenységet. Ha felmérjük mindazt, amit eddig falvainkon tettünk, láthatjuk, hogy még mindig akad elég tennivaló. Jobban ki kell használnunk a meglévő lehetőségeket irodalmi körök, tánckörök, színjátszó csoportok alakítására. Ha a műkedvelő csoportok, érdekkörök jól működnek falvaink fiatalsága sem vágyakozik el a városokba. El kell érnünk falvainkon is azt a kulturális színvonalat, mint amilyen városainkon van. Azokban a falvakban, ahol ez mindeddig nincsen meg, ahol egyáltalán nem működnek a tömegszervezetek, az illetékesek gondolkozzanak el, s mihamarabb lássanak munkához. Ez a jövő falujának az érdekében történjék. Szövetkezeteink fellendítése érdekében. Hiszen fontos, hogy a mezőgazdaságban minél több fiatalt foglalkoztassunk. Falvaink kulturális élete fellendítése érdekében össze kell fognunk minden megmozgatható erőnket. Csak így tudunk célt érni, csak így teremthetjük meg a műveltebb falut, ★ ☆ ★ Fehér Erzsébet (Nagykapos) Felhívjuk, a „Műveltebb faluért“ cím alatt folyó vitánk hozzászólóinak a figyelmét, hogy a beérkezett írásokat sorrendben közöljük. Várjuk a további hozzászólásokat! (A szerk. megjegyzése) a szalánci fiatalok munkája, akik eleget téve a lakosság kívánságának, mind szlovák, mind magyar nyelven mutatnak be színművet. A szalánci fiatalok kitűzték maguk elé a célt: elhatározták, hogy fellendítik falujuk kulturális életét, s munkájuk sokkal eredményesebb lehetne, ha a művelődési otthon, amelynek alapjait már évekkel ezelőtt lérakták, felépülne. Remélhetőleg az illetékesek találnak módot, hogy a szalánci ifjúság mihamarabb elfoglalhassa helyét a művelődési otthonban. Iván Irén (Szalánc) üújittumbs hírek/ ■ Búrt Lancaster, az ismert amerikai filmszínész Rómába érkezett, ahol Visconti rendezővel megkezdi Lampedusa „Párduc“ című regénye filmváltozatának forgatását. Lancaster játssza Salina herceget, a mű főszereplőjét. ■ 5000 font 600 kutya életéért. Dél-Amerikában az állatvédő társaság 5000 fontot tűzött ki ismeretlen „kutya-tömeggyilkos“ fejére, aki Windhoek város és Okahandja község közelében eddig 600 kutyát puszított el sztrychninnel. ■ Megbízható képszakértő. Néhány évvel ezelőtt Tizian, Rembrandt és Cranach több képét hamisnak nyilvánították; ugyanis kiderült — mint a Paris Match most hírül adja —, hogy a közismert szakértő, aki hitelesnek mondotta a képeket — csaknem teljesen vak volt. ■ Szovjet filmszakemberek koprodukciós film készítéséről tárgyalnak Rómában. De Santis Az olaszok jó emberek című filmjének forgatásáról van szó. ■ Benny Goodman amerikai jazzszólista és zenekara május 30-án kezdi meg hathetes turnéját a Szovjetunióban. ■ Romániában az utóbbi tíz évben kilencezer világirodalmi mű jelent meg 112 millió példányban. ■ Errol Flynn fia apja nyomdokain. Sean Flynn, az elhúnyt Errol Flynn 18 éves fia, apja nyomdokaiba lépett és legutóbb eljátszotta a .Blodd kapitány fia“ című film főszerepét, amelyben korábban édesapja aratott óriási sikert.
