Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-05-16 / 39. szám

Pol’n^ Kesov közepén már néhány évtizede áll egy régi malom. Felépí­tése óta sok gabonát változtatott illatos, fehér lisztté. Ide jártak őrölni Nyitra és Érsekújvár környékének parasztjai. Az emberek azonban há­rom évvel ezelőtt gondoltak egyet és a malomból takarmánykeverőt csi­náltak. Ügy gondolták, így még job­ban fog nekik szolgálni, mint malom korában. Frantisek Miko és Jozef Damasek, a takarmánykeverő kezelői, kezdet­ben nem voltak irígylésreméltó hely­zetben. Munkájukkal hozzá akartak járulni az állattenyésztés fejlesztésé­hez, de alig akadt olyan szövetkezet, amely elfogadta volna a kínált se­gítséget. Eljártak a szövetkezetek vezetőségi üléseire, magyarázták és agitáltak. Elsőként a Pol'ny Kesov-i, stefanovicovói és a mojmírovcei szö­vetkezetét sikerült meggyőzniük. A többi szövetkezet várakozó álláspont­ra helyezkedett; hátha nem válik be a takarmánykeverék? A takarmánykeverékkel táplált ser­tések az említett szövetkezetekben gyors fejlődésnek indultak. Ezt látva a régi malomban megjelentek a ca­­baji, svátoplukovói és más szövetke­zet dolgozói is és lassanként az ösz­­szes szövetkezet áttért a takarmány­­keverék használatára. A két tapasz­talt és szakavatott molnár már nem is győzte a munkát. Ekkor csatlako­zott hozzájuk Stefan Bahula — har­madiknak. Csakhogy a régi malom nem győzte az iramot. A molnárok legnagyobb igyekezete ellenére sem tudott napi 60 mázsánál több takar­mánykeveréket előállítani. —Kevés, kevés... adjatok többet — türelmetlenkedtek a szövetkeze­tek. A molnárok adtak volna, de a malom kérlelhetetlen maradt. Kérlelhetetlen? Csak ideig óráig. Egy szép júniusi napon ugyanis a három molnár elhatározta, hogy ver­senyre kel a szocialista munkabrigád címért. Egész sor értékes munkafel­ajánlást tettek. Közülük a legértéke­sebb az volt, hogy a takarmánykeve­rék előállításának tervét mennyiségi­leg 110 %-ra teljesítik. De hogyan? Mindenekelőtt az öreg malmot kel­lett nagyobb teljesítményre bírniuk. A legtöbb időt és munkát a leda­rált szemesek zsákolása emésztette fel; a teli zsákokat azután a keverő­kosárhoz cipelték, ahol a szemes­takarmányba vitaminokat és fehérje­­tartalmú anyagokat kevertek. Tudták, hogy ha ezt a munkafolyamatot si­kerül leegyszerűsíteniük és meg­­könnyíteniük, akkor a munkafelaján­lás is teljesítve lesz. S valóban, a Új emberek a régi malomban csővezeték megfelelő módosításával elérték, hogy a ledarált szemestakar­mány egyenesen a felvonóba került Az öreg malom egyszerre napi 60 mázsa helyett 90 mázsa takarmány­­t everéket adott. Ezenkívül az új munkafolyamat kiküszöböli a nehéz fizikai munkát, helymegtakarítást tesz lehetővé és a zsákok sem kop­nak úgy, mint azelőtt. A takarmánykeverő kezelői azon­ban még ezzel a mennyiséggel sem elégedtek meg. Mi ez 10 nagy szö­vetkezet ellátására? Időt és "fárad­ságot nem kímélve dolgoztak s hosz­­szabbított műszakokban napi 90 má­zsa helyett 120 mázsa takarmány­­keveréket készítettek. Az öreg ma­lomból kapják takarmánykeverékei­ket a 25 kg-on aluli súlyú sertések, a 25 kg-tól 50 kg-ig terjedő súlyú és az 50 kg-on felüli sertések. Még a tehenek, vágóállatok és a baromfi tudják képzelni az állattenyésztést takarmánykeverékek nélkül. Az ápri­lisi mázsáláskor megállapították, hogy az 50 kg-nál súlyosabb sertések na­ponkénti átlagos súlygyarapodása kö­zel jár a háromnegyed kilóhoz. A te­henek számára még csak két hó­napja hordják a takarmánykeveréket. Azóta a tehenek napi átlagos tejelé­­kenysége 0,3 literrel megnövekedett és tovább emelkedik. Vass elvtárs, á több mint 1000 hek­táros Pol'ny Kesov-i szövetkezet el­nöke szerint a takarmánykeverő mól - nárok a szövetkezetek legjobb segí­tőtársai. Nemcsak takarmánykeverék­kel látják el őket, hanem még több takarmányt is adnak, mint amennyit a szövetkezetek küldenek feldolgozás­ra. Pol'ny Kesov-i szövetkezet tavaly például 4221 mázsa szemestakar­mányt küldött feldolgozásra és cse­is jóízűen eszi az öreg malomban ké­szített eledelt. A szövetkezetek tagjai nem tudják eléggé dicsérni a takarmánykeverő kezelőinek munkáját. A stefanoviCo­­vói szövetkezetben ma már el sem l A pártszervezet ereje - a szövetkezet ereje Egy-két évvel ezelőtt a vágfarkasdi szövetkezetről nem sok jót hallot­tunk. Nem teljesítették termelési fel­adataikat, s a munkaerkölcs is laza volt. Mostanában azonban egyre töb­bet hallat magáról a szövetkezet. A hírek színezete és hangulata már egészen más, mint a múltban. A szövetkezet gazdálkodása felfelé ívelő. Hogyan, miképp csinálják ezt? A leglényegesebb ok, amely a gazdál­kodás új útját szabja az, hogy a szövetkezet pártszervezete áll a gaz­dálkodás élén, az irányítás közép­pontjában. Tény az, hogy a párttagok munkájukkal példát mutatnak a töb­bieknek. A járási pártvezetőség se­gítségével olyan embereket választott a tagság a szövetkezet élére, akik szakmailag jól felkészültek. Hogy milyen munkamódszereket alkalmaz a pártszervezet, ezt a ta­karmányalap megteremtésénél vizs­gáljuk meg. A pártszervezet keretén belül megalakult egy párttagokból és szakemberekből álló bizottság, amelynek az agronómusokkal karölt­ve a feladata a kukoricatermesztésre a legjobb területet kiválasztani, meg­állapítani a talajelőkészítés legszak­­szerübb módját, figyelemmel kísérni a vetést, majd később a kukorica ápolását. Ez a csoport azonban egy­maga nem végezhetne eredményes munkát, ezért a termelésben kint­­lévő párttagok segítségére támasz­kodik, főleg azokéra, akik a kukori­catermesztésben vesznek részt. Ezek a tagok minden olyan észrevételt, amely a kukorica termesztésével összefügg, közük a bizottsággal, és ott azt megbeszélik. A szervezetnek több mint száz tagja van. Az a tény, hogy nagyobb részük közvetlenül a termelésben dolgozik, emeli a pártszervezet te­kintélyét. A cukorrépa és kukorica vetése előtt a pártszervezet minden munkacsoporttal külön megbeszélést tartott, ahol megtárgyalták a felada­tokat és ahol a tagok is megmondot­ták, hogy a csoport hogyan készült fel a munkára, illetve mire van szük­ségük. A kukoricát az egyetemesen gépe­sített csoport keretén belül levő „százasok“ művelik (100 hektárt egy traktorospár). Ennek a módszernek megvan a maga utólérhetetlen elő­nye. A traktorospár a vetéstől kezd­ve a termés begyűjtéséig minden munkát maga végez el. Vagyis két ember felelős a termésért és nem egy nagy csoport. A pártszervezet Döntő napok Ma már nehezen bukkannánk olyan szövetkezetre, amely elhanyagolná a takarmányfélék termesztését. Főként most, tavasz idején, amikor a jövő év takar­mányszükségletének biztosításáról van szó. — Tanultunk a múlt hibáiból — mondogatják a föld­művesek. Nem csoda, hogy szövetkezeteink és állami gazdaságaink termelési tervükben az első helyre a ta­karmányfélék termesztését állították. A takarmányozás céljaira termesztett cukorrépa, a szemes- és a siló­­kukorica, a burgonya stb. egyre nagyobb közkedvelt­ségnek örvendenek, főként nagy takarmányértékük, valamint a hozamok növelése terén kínálkozó lehető­ségeik miatt. Végeredményben az említett takarmány­félékből készített különleges silótakarmány is hozzá­járult elterjedésükhöz, mivel sok esetben sikeresen pótolja az abrakot, amelynek biztosítása szövetkeze­teinknek még ma is nagy nehézségeket okoz. A rovenskői szövetkezet tagjai (senicai járás) jó tapasztalatokat szereztek a különleges silótakarmány készítésében. Már 1960-ban kísérleteztek '-'őállításával, de a silótakarmány nem volt a legjobb minőségű. Hiányzott belőle a tejes-viaszos érésű silókukorica. A szocialista munkabrigád tagjai: (balról) Jozef DamaSek, Ste­fan Bahula és Frantisek Miko,j a brigád vezetője. dolgozója lépten-nyomon megtakarí­tási lehetőségeket fedez fel. Például havonként 4 kg zsinegre van igényük a zsákok megkötözésére, ők azon­ban egy dekát sem vesznek át, mi­vel a zsákokkal érkező régi zsinege­ket használják fel. A tervezett elpor­­lási veszteség 0,04 %. Kötelezettsé­get vállaltak, hogy a tervezett vesz­teséget 0,02 %-ra csökkentik. Az eredmény: 0,01 %. Ez csekélységnek tűnik, s mégis évi 84 mázsa takar­mánymegtakarítást jelent 11340 ko­rona értékben. Mindehhez hozzá kell számítani azt a megtakarítást is, amit 1000 papírzsák havonkénti két­szeri használatával érnek el, továbbá a gépek üzemzavar nélküli működé­séből és a szövetkezetek állatgon­dozóinak rendszeres látogatásából származó munkasikereket. A takarmánykeverőt kezelő három­tagú munkacsoport ez év februárjá­ban sikeres munkájáért megkapta a szocialista munkabrigád címet. Az élet azonban nem áll meg, megy tovább a maga útján. A brigád tag­jai most minden igyekezetükkel igye­keznek becsülettel teljesíteni pártunk XII. kongresszusára tett kötelezett­ségvállalásaikat is. (Pe) Ha míiAÁmütt íqjy, Imm rébe 5096 mázsa teljes értékű takar­mánykeveréket kapott. Az így szer­zett takarmánytöbblettel csaknem két hónapon át etethették a szövetkezet állatállományát. A takarmánykeverő üzem három jelenleg a kukorica vetésére szentel iegnagyobb figyelmet. A szövetkezet kötelezettséget vállalt pártunk XII. kongresszusának tiszteletére, hogy hektáronként 50 mázsa szemeskuko­ricát és 550 mázsás zöldtermést ta­karít be. Ennek első előfeltétele, hogy minden hektáron 40 000 tő le­gyen, és a beérett kukoricacsövek mindegyikéről 12,5 deka morzsolt kukorica kerüljön le. A silókukori­cánál egy hektáron 60 000 egyednek kell lenni, és a tejes-viaszos érett cső a kukoricaszárral együtt elérje az 1 kg-ot. Ebben az esetben bizto­sítva van 550 mázsás zöldanyag hek­táronként. Azok a szövetkezeti ta­gok, vagyis traktorosok, akik a ve­tést idejében és jól végzik el, külön jutalmat kapnak. Azonkívül a kuko­rica kikelése után, ha meglesz a kí­vánt tőmennyiség, a kukoricater­mesztők újra meglesznek jutalmazva, úgyszintén a begyűjtés után, ha a tervezett terméseredményeket túllé­pik. így külön jutalmakra több mint 200 000 koronát fizetnek ki, de ha elérik a tervezett hozamokat, akkor a szövetkezet ebből 60 vagonnál is több húst termelhet, amiáltal a rá­fordított költségek gazdagon meg­térülnek. Vadovics József (Galánta) Megtörtént, hogy a farnadi szövetkezetben nem ellenőrizték az el­végzett munkát sem mi­nőségileg, sem mennyi­ségileg. így megtörtént számos esetben, hogy a 80 hét kár os táblák he­lyett végül az összege­zéskor 120 hektár jött ki. Az ilyen esetek so­­rozota ahhoz vezetett, hogy a tervezett 220 000 munkaegység helyett - 270 000 merítettek ki. Fontos beszélni a fia­talság helyzetéről is, mert tény, hogy az idő­sebb szövetkezeti tagok a modern gépek keze­lését már nem szívesen vállalják. Szükséges te­hát, hogy a vezetőség a fiatalokat olyan mun­kaszakaszokra ossza, ahol módjukban áll el­sajátítani a gépek keze­lését. Nagyon jó lenne, ha azon fiatalokat, akik szeretnének szakképesí­tést szerezni, a szövet­kezet minden módon tá­mogatná. Tudvalévő, hogy a mű­trágyák helytelen hasz­nálata néha igen káros lehet, vagyis pont az ellenkezőjét kapjuk an­nak, amit el akarunk használatukkal érni. Ná­lunk is előfordult ilyes­mi. A jövőben a műtrá­gyák keverésére és ada­golására sokkal nagyobb gondot kell fordítani, mert a növénytermesz­tésben az ellenkező eset­ben nem érhetjük el a harmadik ötéves terv irányszámait. Az állattenyésztés kér­dése a növénytermesz­téstől függ: meg kell teremteni a takarmány­alapot. A sertéstenyész­tés kibővítésére pedig mihamarabb elégséges férőhelyet kell biztosí­tani. Á 400 férőhelyes istálló helyett 1000 fé­rőhelyeset kell építeni, így két gondozó végez­heti ezt a munkát és a termelékenység jóval megnövekedhet. Fontos egy közös ló­istálló felépítése is. Ez­zel kiküszöbölnénk azt az áldatlan állapotot, amely jelenleg uralko­dik e téren, ugyanis a kocsisok néha „tévedés­ből" a kocsin felednek egy-egy köteg takar­mányt, persze véletlenül mindig a legjavából, - mert ugye — a tehenke akármilyent nem ehet. Spano Frantisek (Farnad) €va Szeme kék vagy barna? Hajszíne sötét vagy világos? Nem lényeges. Nem fésülködött meg, mielőtt a fény­képezőgép zárja elkattant? Ez sem lényeges. Fiatal, 19 éves. Tanulmányait a Prerovi Mezőgazdasági Műszaki Kö­zépiskolán végezte, s ma a kokaryi szövetkezet segédzootechnikusa. A szövetkezet az év elején egye­sült a közeli celekovicei és zeravicei szövetkezetekkel. Jelenleg 800 hek­táron gazdálkodnak. Az állatállomány is arányosan oszlik meg a három falu közt. A szövetkezet központjában, Koka­­ryban 60 anyasertést, 460 süldőt, 1500 tojót és 1700 csibét tartanak nyilván. Ezt a munkaszakaszt bízták Éva Ptáékovára. Szívesen vállalta az igényes feladatot, mert jól megta-Ezért tavaly 30 hektárt vetettek be silókukoricával, amelyet tejes-viaszos érésben takarítottak be és azon­nal lesilóztak. Bizonyos mennyiséget különleges siló­­takarmány készítésére használtak fel. A különleges siló 26 %-át tejes-viaszos érésű silókukorica, 14 %-át zöld lucerna, 60 %-át pedig füllesztett burgonya képezte. Az állattenyésztésben elért eredmények is azt bizo­nyították, hogy a különleges silótakarmány összetétele helyes volt. A különböző testsúlyú sertések hizlaláséban állatonként körülbelül 40 dekás átlagos napi súlygyara­podást értek el. Malatinská sertésgondozőnő a követ­kezőképpen nyilatkozott a különleges silóról: — A sertésgondozók között alig akadt olyan, aki bizalommal fogadta volna a különleges silótakarmány felhasználását. Én kezdettől fogva hittem benne. Tu­lajdonképpen én kezdtem elsőként különleges silótakar­mánnyal etetni a sertéseket, s ugyanolyan eredménye­ket értem el vele, mintha abrakkal takarmányoztam ve na őket. A mi különleges silónk két kilójával például egy kiló abrakot helyettesíthetek. Érthető, hogy ilyen eredmények után a rovenskői szövetkezetben ez év tavaszán lényegesen kiszélesítet­ték a silókukorica vetésterületét. 86 hektáron szemes­kukoricát, s ugyanolyan területen pedig silókukoricát termesztenek. (J. S 1 u k a) nulta az iskolában a szakmát s anél­kül is nagyon szereti az állatokat. Elmondta: — Nem vagyok földművesszülők gyermeke. — Akkor hogyan került a mező­gazdasági iskolára? — Az úgy történt, hogy a szom­szédok lányával barátkoztam. Nekik földjeik és állataik voltak. Gyakran megfordultam barátnőméknél. Sokat időztem az állatok körül, s amikor befejeztem az általános iskolát, azzal álltam szülei elé, hogy tanulmányai­mat mezőgazdasági iskolán akarom folytatni. Édesanyám eleinte hallani sem akart a dologról, de édesapám mellém állt, s ketten meggyőztük a mamát. Mindenről úgy beszélt, mint egy hadvezér, a megnyert ütközet után. A maga nemében ő is vezér azon a szakaszon, ahol beléhelyezték a bi­zalmat. A bizalom pedig nagy dolog. Nagy dolog az, amikor az idősebbek, az egész tagság bízik egy fiatalban. Ezt a bizalmat ki kell érdemelni és ő ki is érdemelte. Éva minden idejét az állatok körül tölti. Alig akad ideje az egyéni élet­re. Nyilvántartásokat vezet, ellenőrzi a takarmány összetételét és magát a takarmányozást is. Ha valami £k­­nál fogva elpusztul egy csibe, máris rohan a kísérleti intézetbe, hogy ki­vizsgálják az elhullás okát. Tagja a CSISZ falusi szervezete vezetőségének, ahol aktív munkát fejt ki. A járási vezetőség is sze­retné őt megnyerni a mezőgazdasági szakbizottságba, de attól fél, kevés ideje marad az otthoni munkára. Nem szeretne félmunkát végezni, hiszen az iskolában arra tanították öt, hogy mindig csak annyi feladatot vállaljon magára, amennyit becsülettel el is végez. Szabad idejét már amúgy is feláldozta. Egy fiatal lánytól ez nagy áldozat, ez aztán már nagyonis lé­nyeges. Hoksza István Megérkezett a takarmánykeverék alapanyagát képező fehérje tar­talmú anyag. 1962. május 16.

Next

/
Thumbnails
Contents