Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-05-13 / 38. szám

Huszonkét járás kapcsolódott be a poprádi mozgalomba Beszélgetés a burgonyatermesztés mesterével Nemrégiben felkerestük Jár Lomnica-i Burgonyanemesítő nyatermesztéssel kapcsolatban — Melyik burgonyafajtájuk vált be a legjobban? — Az egyik legértékesebb burgo­nyafajtánk a Tatranka. Jól bevált a hegyvidéken és Szlovákia déli részein sem korcsosodik el, mint a többi fél­kései és kései fajta. Ezt az egyedet — mutatott a nagy burgonyára — a Slovenská Ves-i szövetkezettől kap­tuk, ahol a poprádi mozgalom és a szepességi módszer révén 267 q hektár­hozamot értek el a múlt évben ebből a fajtából. De szerintem a Szabad Földműves olvasóit jobban érdekli, hogyan vált be a déli részeken ez a fajta. A Szenckirályfai Burgonyater­mesztési Kísérleti Állomáson a Tat­ranka harmadik évében adta a leg­nagyobb termést: 253 mázsát hektá­ronként. Ami pedig a legfontosabb, legjobban ellenállt a betegségekkel szemben. Mindössze 11,32 °/o-a bete­gedett meg, az Ambra fajta 79,15; a Kraszava 62,58 és az Ackersegen 64,15 % megbetegedésével szemben. Ezek a hires fajták hektárhozamban Is lemaradtak a Tatranka mögött. Az Ambra 131, a Kraszava 177, az Acker­­segen 169 mázsát termett ugyan­olyan körülmények között. Ogy lát­szik, hogy új burgonyafajtáinkkal és az új módszerek bevezetésével Dél- Szlovákiában is megoldódik a burgo­nyatermesztés kérdése. — Milyen a minősége a Tatranká­­nak? — Közepes minőségű. Elsősorban takarmányozási és szeszgyártási cé­lokra jön számításba, de étkezésre is bevált, mert 20 % keményítőt tar­talmaz. Félkései fajta, 137 nap a te­­nyészideje. Az Edelgand német fajtá­ból és az 536-os hazai fajtákból ne­mesítettük. A déli körzetekben az Edelgand sem romlott le, de az csak takarmányozásra és szeszgyártásra felel meg. Azonkívül eredeti fajtájá­ban nálunk már jóformán elő sem fordul. — Milyen fajtákat nemesítették még, amelyek az összehasonlító kí­sérleti termesztésben felülmúlták eddigi fajtáinkat ? „ ; — Ide tartozik például a Csajka nemesített fajta is. Szintén kettős i HLAVÄC mérnököt, a Vel'ká Intézet igazgatóját, s a burgo­­néhány kérdést intéztünk hozzá. célt szolgál: mind étkezési, mind ipari célra megfelel. Keményítőtartalma 16,5 °/o, tenyészideje 127 nap. Másik új fajtánk a Jarabina, melynek 15,7 P/o a keményítőtartalma és 120 nap a tenyészideje. A jó fajtáknak igen nagy szerepük van a burgonyater­mesztés fellendítésében, de az új módszerek alkalmazása sem kisebb jelentőségű. Az idén enélkül lehetet­len lenne minden munkát agrotech­nikai időben elvégezni. A mi vidé­künkön, annak ellenére, hogy itt mos­tohább bánásmóddal is megterem a burgonya, nagyobb gondot fordítunk rá, mint azokon a vidékeken, ahol több gondozást igényel. — Mi -különbség az itteni és a dé­lebbi vidékek burgonyatermesztése között ? — A termesztést teljesen gépesí­tettük, és így is, mint azelőtt a sze­pességi módszer alapján háromszor töltögetjük a burgonyát, Ennél a műveletnél rendszerint hibáznak más vidékeken. Másképp töltögetnek mint ml. A sík vidékeken eke után ültetik a burgonyát, esetleg ültetőgéppel, de a beültetett földet laposra elegyen­lítik. De bárhogy is történjék az ül­tetés, mi sohasem sarabolunk. Másutt ezt a műveletet a burgonya első ka­pálása helyett végzik, amikor pedig elég nagy a szára, feltöltegetik fé­­szektöltögetéssel vagy barázdással. Ilyen módszer esetén több a gyom, jobban kiszárad a föld és később kez­denek nőni a tarackgyökerek. Mi már a burgonyát is bakhátakba ültetjük, természetesen géppel, 15 cm mélyre és a gépen 12 kanál működik, hogy elég sűrű legyen a növényállomány. Ültetés után 7 —10 nap múlva újból megjáratjuk töltögetőekével a bak­hátak közötti barázdákat és az ekét láncborona követi, amely a bakháta­kat lazítja meg és tönkreteszi a csí­rázó gyommagvakat. Ezt követően egy hét múlva megismételjük a mű­veletet. Ilyenkor a növény már ter­mészetesen kikelt és ettől függően alkalmazzuk a láncboronát. Ha kicsiny a növény, rövidebb fogaival fordítjuk a földre, ha nagy, akkor a nagy fo­gak boronáinak, hogy kiférjen alatta a növény. Csupán az utolsó töltöge­­tés egyezik a déli részeken végzett töltögetéssel. A szepességi módszei segítségével tehát a burgonya bár­mikor növeszthet tarackgyökereket, illetve azoknak korai fejlesztésért kényszerül, a talaj tovább tartja a nedvességet, tökéletesebb a gyom­irtás. A poprádi mozgalom pedig a teljes gépesített burgonyatermesz­tésre irányul és a 200 mázsás hek­tárhozam elérését tűzte ki célul. — A nemesítő állomás mennyiben segíti a poprádi mozgalom és a sze­pességi módszer terjedését ? — Ahová csak meghívnak, minde­nüvé elmegyünk segíteni. De nem­csak mi törődünk vele, hanem az egész járás, illetve a kerület, sőt helyesebben szólva, már országos üggyé vált a terjesztése. Ennek tud­ható be, hogy az idén már 22 járás csatlakozott a poprádi mozgalomhoz, míg a múlt évben csak 8 tette ma­gáévá. (Lejegyezte: Cs. J.) Visszhangra találó felhívás Mint már hamarabb megírtuk, a galántai járásban a nádszegi CSISZ szervezet fiataljai verseny­re hívták hazánk valamennyi fia­talját, azzal a célkitűzéssel, hogy hektáronként ki termel több ku­koricát. A kukoricatermesztési verseny kezdeményezői 50 mázsa szemeskukorica elérését tűzték maguk elé, hektáronként. A felhívást már számos CSISZ szervezet fiataljai elfogadták. Legutóbb a Galántai Mezőgaz­dasági Felvásárló Üzem fiataljai tárgyalták meg a felhívást, és a CSKP XII. kongresszusának tisz­teletére vállalták, hogy a patai szövetkezetben — amelyet patro­nálnak — 20 hektáron termesz­tenek kukoricát, s hektáronként elérnek 50 mázsát, szemesen. A felvásárló üzem fiataljainak ezt az elhatározást a patai szö­­vetkezetesek örömmel üdvözlik. Krstjcövi-c Ferdinand, . (Galánta) Terven felül A szálkái EFSZ-ben az eredeti tervtől eltérően 100 hektárral emelték a kukorica vetésterületét a múlt évhez viszonyítva. A jő termés egyik elő­feltétele az időben végzett vetés. Ennek megfelelően már április 21-én megkezdték a kukorica vetését. Molnár László, Trieb György és V o j t e k Ist­ván traktorosok végzik majd a kukorica művelését a vegetáció alatt egész a betakarításig. A vetést átalakított vetőgépekkel 60X40-es sortávolságra vé­gezték, hogy a 40 000 egyed meglegyen hektáronként. Bízunk abban, hogy az időben végzett jő munkának meglesz az eredménye. Felvételünkön Molnár László traktoros, egy a há­rom közül. (Foto: Jankus V., Szalka) A Chrástanyban megalakított mintagazdaság dolgozói sokféle új mezőgazdasági gépet alkalmaztak már a gyakorlati termelésben. Képünkön Valenta Theodor zöldséges munkacsoportját látjuk az RS—09 eszközhordozó traktorral vontatott Record jelzésű zöldség­­ültetögéppel a bylany-i részlegen. Az új gép alkalmazásával há­romszorosára emelkedett a munkatermelékenység, miközben az illő helyzetben, könnyen végzett egyenkénti palántaadagolás csekély emberi erőkifejtéssel jár. -ku-Televényes rőnasá­­gon, szőlőhegyek alján hömpölyög új gá­tak ölében kezesbárány­­nyá szelídült a Bod­rog. Azelőtt ez a hara­gos folyó bő vizével de sokszor megkeserítette a, szántóvetők amúgy is nyomorult életét. Egész évi robot megszolgált gyümölcsét fél nap alatt elsodorta és szántha­tott, vethetett tovább a paraszt ökrével, lová­val, a szegényebbje so­vány tehénkével. Kezd­hette elölről a munkát és azt, ha bő termés követte, a Bodrognál is ' mohóbban nyelte a ka­mat, adó; urak, papok feneketlen zsákja.” Azóta sok víz lefolyt a Bodrogon, sokat vál­toztak az évek. A ti­zenhét évvel ezelőtt le­zárult kizsákmányolás, a fiatalabbaknak már csak mesének tűnik. Ellenben a rakoncát­lan folyó medrét a múlt-«: “ évben szabályozták, és még mindig építik raj­ta a szivattyútelepeket és öntözőberendezése­ket. Ügyhogy a bodrog­­szerdahelyi szövetkeze­­tesek már nem a sok víztói tartanak, hanem a kevéstől. — A mi traktorosaink állandóan etetnék és itatnák a növényt, hogy csapatja jóformán min­den munkát elvégez az 1460 hektáros szövet­kezetben. Tizenhat trak. toros vállalta a mun­kát. A szövetkezet veze­tősége az idén 23 000 korona időszaki prémiu­mot oszt ki a növény­Bodrogmenti komplexbrigád minél nagyobb hektár­hozamokat érjenek el, — magyarázta Balogh Béla, a komplexbrigád mechanizátora. — Ezen a tavaszon, hogy több volt az eső, mint más­kor, még ők bíztattak engem is. „Nem baj, ha esik, legalább több vi­zünk lesz öntözéshez.“ Nehéz lenne eldönte­ni, hogy kit illet na­gyobb érdem a tavaszi munkák első szakaszá­nak jó elvégzéséért és a további munkákra történd felkészülésért. A komplexbrigád két termesztők és az állat­­gondozók között. Ezen­kívül a tervenfelüli ho­zamok értékének 10-15 °/b-át kapja a komplex­brigád. A szövetkezet idei terve a növénytermesz­tésben 2 456 000 korona, az állattenyésztésből pe­dig 3 532 000 korona be­vételre számítanak. A Bodrog mentén te­hát milliókban számol­nak a volt zsellérek és kisparasztok s millió gond tűnt el szorgalmas munkájúk nyomán. (Cs. J.) Kitüntetett szövetkezetek (CTK) - A Mező-, Erdő. és Vízgazdálko­dási Minisztérium a na­pokban értékelte az egyes termelési körze­tek mezőgazdasági mun­kaversenyének tavalyi eredményeit. Az értékelés alapján a Mező-, Erdő- és Víz­gazdálkodási Miniszté­rium vörös zászlaját és 30 000 korona prémiu­mot az izsapi EFSZ (dunaszerdahelyi já. rás), a henéelovi EFSZ (prerovi járás), a Tu­­padlyi Május 9 EFSZ (klatovi járás), a kozá­­rovi EFSZ (biankói já­rás) nyerte el. I. fokú dicsérő elismerésben és 20 000 korona prémium­ban részesült az ifjú­ságfalvi EFSZ (komá­romi járás), a Vinary Harmadik ötéves Terv EFSZ (Hradec Králové-i járás), az onomysli EFSZ (Kutná Hora-i járás), a malonicei EFSZ (klatovi járás). II. fokú dicsérő elis­merésben és 10 000 ko­rona jutalomban ré­szesült a kenyheci EFSZ (kassai ' járás), a Kovalovice —Osicany-i EFSZ (prostéjovi járás, a Jablone—Podjestédi-i „Határőr“ EFSZ (Ceské Lipa-i járás) és a Já­­my-i EFSZ (Zdár nad Sázavou-i járás). A TITOK NYITJA... Pisti és Jóska falusi gyerekek, mi sem természetesebb tehát, minthogy szeretik a növényeket, no meg a föl­det. Ez adta nekik azt az ötletet, hogy ezelőtt három évvel — mind­össze hét évesek voltak akkor — versenyre keljenek egymással nö­vénytermesztésben. Lehet, hogy így első hallásra nagy dolognak tűnik a növénytermesztés, — különösen vá­rosi gyerekek szemében — de aki már elültetett életében akár egyetlen szem magocskát is, tudja, hogy mi­lyen egyszerű, magátólértetődő min­den a természetben. Pisti és Jóska egyugyanazon vetőmagot használt a házak előtt fekvő kiskertek még ki­sebb ágyasainak bevetésekor... és mégis ?! Egyugyanazon vetőmagot használt három év óta, mégis... va­lami nincs rendben a két kiskert ho­zama körül. Amíg Pisti kis ágyasaiba évről-évre szebb, kövérebb sárgaré­pák, petrezselymek, nagyobb hagy­mák teremtek, addig Jóskáéban egy­re kisebbedett minden. Satnya ré­­pácskákat huzigált ki ősszel a föld­ből, a hagymái is éppencsak hogy diónyira nőttek és ez őszinte bánat­tal töltötte el a kisfiút. Pedig ő min­dent megtett a kis ágyasokért. Oda­hagyott játékot:, vidám futkározást, fürdést, ha úgy látta, hogy a nyár folyamán felütötte fejét kiskertjében a mindent elölő gaz. Száraz időben szívvel-lélekkel, fáradhatatlanul lo­csolt, s túl nedves időben a legszí­vesebben csatornázta volna a kis ágyasokat, nehogy megártson ked­venceinek a sok víz. És mégis...! Pedig a kapálással sem volt baj, mert munkakedve három év alatt még a sikertelenség ellenére sem csökkent, és nem kétszer, de tizenkétszer fel­lazította kiskapájával a növények so­rai között a földet. És mégis! Ezen a tavaszon, amikor nekikez­dett kiskertje felásásának a tíz éves Jóska gyerek, a szomszédos kertben Pisti barátunk egészen mást művelt. Talicskában trágyát hordott és szé­pen egyenletesen szétszórta a föld tetején. Jóskának egyszeriben vilá­gosság gyűlt az -agyában és azon nyomban abbahagyta az ásást. Fu­tott, ahogy csak lábai bírták, hátra a gazdasági udvarba, és percet sem késlekedve nekikezdett a trágyahor­dásnak. Amíg dolgozott, magában eze­ket gondolta: — Öh, én balga, hogy erre nem jöt­tem rá eddig. Pedig mennyit törtem a fejem, mi lehet az oka, hogy Pisti kertjében kétszer akkora növények teremnek, mint az enyémben ?! Hány­szor, de hányszor elbámultam pedig a földekre tartó trágyahordó kocsik hosszú sorát a télutói napokon?! A föld éhes, elfogy belőle az éltető tápanyag, pótolni kell tehát évről­­évre becsülettel, ha azt akarja az ember, hogy menjen vele valamire. Na, de majd ebben az évben leesik Pisti álla a csodálkozástól, ha meg­látja az ő terméseit! Mert mi taga­dás, Pisti feleannyi munkát sem szán egész nyáron át kis ágyasaira mint ő, és most, hogy egyenlő feltételek­kel indulnak, csakis ő lehet a győz­tes az őszi betakarításkor! Most majd nem gúnyolódhat Pisti, hogy: ládd-e komám, éppen kétszer akko­rák a hagymáim, mint a tiéd, éppen kétszer olyan vastagok a répáim, mint a te terményeid! És Jóska sűrűn teleszórta a három év óta táplálék nélkül hagyott, ki­használt földet a jó zsíros trágyával, aztán nekikezdett az ásásnak. Jó mélyen nyomta a földbe az ásót, be­­lefordítgatva a trágyaréteget, simára, porhanyósra gereblyézve a kis ágya­sokat. Igen! A földet nemcsak kihasználni kell tudni, hanem táplálni, kedvébe járni is. És aki a földet igazán sze­reti, az előbb-utóbb rájön erre! Vígh Rózsa SZÜTS LÁSZLÓ: Áz engedetlen kis szellő Volt egyszer egy tekergő, Engedetlen kis szellő, Késő estig az anyja Haza ugyan várhatta, Eltévedt a sötétben, . Kint maradt a nagy éjben. Ablak alatt sírdogált, Három kutya arra járt, Rávakkantott az egyik, S a kis szellő, mint a gyík, Ogy besurrant a kertbe, Hideg eső ott lelte. Bizony, szerencséje volt, Talált egy lyukas diót, Abba ahogy belebújt, Hát a dió megindult, S vele hazáig gurult. Híradás a mezőkről • Száz és ezer. Az alsószeli szö­­vetkezetesek 7 hektárba Nyárasdi N —1276 hibridkukoricát vetettek, amelyből szemes termesztésre 100, silózásra pedig 1000 mázsás hektár­hozamot • várnak. Ez a szövetkezet május 5-én befejezte a 377 hektárnyi szemre termesztendő kukorica veté­sét, valamint a 185 hektár silókuko­rica vetésével is rövidesen végeznek. (ple) • Alaposan hozzáláttak. A buda­méri és a hernádgönyüi szövetkeze­tek tagjai alaposan nekigyűrkőztek a komposztkészítésnek. Az előbbi szövetkezetben teljesítették ezirányú idei tervüket (1600 köbmétert készí­tettek)“ a másikban pedig túl is tel­jesítették az évi komposztkészltési tervet, (iv) • Jókor jöttek. A poprádi járás mezőgazdasági üzemei 4000 hektárral neveztek be az általuk elindított burgonyatermesztési mozgalomba. Nemrég 40 darab újfajta, SKG-4 típusú burgonyaültetőgépet kaptak. Egy burgonyaültetőgép napi teljesít­ménye 4—5 hektár. Ugyanezt a mun­kát azelőtt 40 gyalogmunkaerő, s 10 pár igavonó végezte. Az új burgo­nyaültetőgép a munkaerő megtaka­rításán kívül hektáronként 380 ko­ronával csökkenti az önköltséget. (csu) 1962. május 13. 3 Törd a fejet... (lapát) (számtantanár)

Next

/
Thumbnails
Contents