Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-05-13 / 38. szám
Ä szakszerű baromfitenyésztés eredményei A múlt évi szárazság-okozta takarmányhiány mindenhol érezteti hatását. De legfőképpen az állati termékek, a hús, tej és tojás az, amelynek kitermelése a fent említett tényezők hiányában jelentősen visszaesett, s időbe telik, míg újra helyrebillen az egyensúly e téren. De nem kizárólag csak a szűk takarmányozásban kell keresni a feleletet és magyarázatot a jelenlegi állapotra, mert az emberektől, a szervezéstől, s a helyes elosztástól sok minden függ. Vannak szövetkezetek, ahol nem érezték meg olyan nagyon a múlt évi szárazságot, mert előre számoltak mindennel. Ezek közé a szövetkezetek közé tartozik az érsekújvári is. Őszintén megvallva, a városokban levő szövetkezetek mindig gyanút keltettek bennem, valahogy úgy tűnt, hogy csak a nevük van meg, de a gazdálkodás helyett egész más forrásokból származó jövedelemmel tartják fenn magukat. De úgy látszik, a valóság egész mást mond, és kellemes tény az érsekújvári szövetkezet kézenfekvő cáfolata. Elöljáróban el kell mondani, hogy a fő termelési ág náluk az állattenyésztés, amelynek keretén belül fontos helyet foglal el a baromfitenyésztés. Hogy némileg érzékeltessem az állattenyésztés méreteit, úgy hiszem, elegendő megjegyezni, hogy havonta átlagosan 8 vagon abrakkeveréket etetnek fel, amelyből a baromfitenyésztésre egy vagon jut. A szövetkezet mezőgazdasági területe 1950 hektár, ebből 1800 a szántó, amelynek 54.1 %-án termelnek takarmányt! Az évelő takarmányok területe 24,5 %, s az egyéves takarmányok, továbbá a kukorica (szemre és silónak) 29,6 %-ot tesz ki. Ez annál is inkább meglepő, mert általában a városokban, a városok közelében levő szövetkezetek főleg a kertészetre specializálják magukat. II. Az érsekújvári szövetkezetnek három baromfifarmja van: a petri, a besenyeúti és a csíki. Az állomány, amelyet itt helyeztek el, összesen 3754 tojóstyúkból, 6491 csirkéből és 400 kakasból tevődik össze. A három farmon összesen 15 szövetkezeti tag dolgozik Horváth Júlia vezetésével. A szövetkezetnek törzstenyészete (C), fajtenyészete (B), szaporító (A) tenyészete és keltetője (D) van. Három fajtát tenyésztenek: az első helyet a rhode islandi foglalja el, aránylag kevesebb a Sussex és a vlasky cseh-fajta. Az utóbbi kettőt főleg keresztezési célokra tartják, bár a sussex-fajta aránylag magas tojáshozamot ad, nem is beszélve arról, hogy súlyra igen kiváló és a takarmányértékesítő képessége is aránylag jó. Egyébként említésre méltó, hogy az elmúlt évben átlagosan egy rhode-íslandi fajtájú tojóra 192 darab tojás jut; a sussex fajtánál ez a szám 160, ami, ha a fajta termelékenységét nézzük, aránylag jő, sőt, ha a környezeti tényezőket figyelembe vesszük, azt is mondhatjuk, hogy kiváló. Ha már a múlt évi tojástermelésről szóltunk, nézzük meg azt is, hogy mit mutat az idei mérleg: — Az évi eladási tervünk 261 ezer tojás — mondja Horváth Júlia, — ebből az első negyedévben 71 235 darabot adtunk el. — Keltetője is van a szövetkezetnek. Hány darab csirkét keltetnek havonta? — Az eddigi átlag 6700 darab. — A keltetésre szánt tojások a saját tenyésztésből valók. Nem akadályozza ez a tojáseladási terv teljesítését ? — Az előbb azt mondtam, hogy 71000 egynéhány tojást adtunk eddig a közellátás részére; ki kell egészítenem azzal, hogy a tagok is hozzájárultak ehhez. Vállalták, hogy 56 ezer tojást adnak a szövetkezet részére, a terv teljesítése céljából május elsejéig. Ebből ezidáig 31.131 darabot adtak el. „ III. A petri farmon a B, C tenyészet és a keltetőgépek vannak. Itt az idei átlag 41,8 tojás tojótyúkonként, ami, ha számításba vesszük, hogy ennek túlnyomó részét még a téli hónapokban termelték ki, nagyon is szép eredménynek mondható. Annál is inkább, mert a másik két farmon — a csikin és a besenyeútin — egyazon időszak alatt 34 darab volt az átlagos tojáshozam. De ez csak a pillanatnyi helyzet. Nemsokára, ha változatosabban takarmányozhatnak, ez az egyenetlenség megszűnik. Mint már említettem, ezen a farmon helyezték el a keltetőt. Négy asszony dolgozik itt két váltásban. Ott jártamkor Czucor Lászlóné és Balogh Júlia éppen az új rakodást készítette elő. Jól keresnek itt az aszszonyok; száz kikelt csirkéért 1,5 munkaegység jár, azonkívül a C tenyészet csibéi után még 5 munkaegység. Átlagosan havonként 100 — 110 munkaegységet keresnek, ami 13 koronájával — mert ennyit fizetnek ki az érsekújvári szövetkezetben — szép pénz. Nem sokáig számolgatjuk, mit hogyan, s mennyit lehet. Megyünk körülnézni a farmon. A csirkéket is ki lehet engedni már, szép napos az idő, s a csirkéknek kell a napfény, hogy erősödjenek. A napos csirkéket ölveczky Anna gondozza, kedves, pirosarcű lány. Ta1962. május 13. tán még húszéves sincs. Eleséget szór az etetőkbe, a múanyák alól a kis pihés jószágok utánaszaladnak. — Mióta dolgozik itt? — Ó, már régen — egyenesedik fel — hirtelen nem is tudom megmondani. — A fiatalok általában húzódoznak a mezőgazdasági munkától még a faluban is. Maga pedig városon él... Szavambavág: — Én szeretem ezt. Csak azért az a baj, hogy ... Nem folytatja, habozik, mintha azon gondolkodna, mondja, ne mondja? Végülis rászánja magát. — Tudja, az úgy van, hogy lenéznek bennünket egy kicsit. _ 7 — Mondjak egy példát? Tegyük fel, elvisz táncolni egy fiú, s ha azt mondom, hogy a baromfifarmon dolgozom, máskor már nem kér fel. így van. De azért nem mind egyformák a fiúk sem ... Ez is előfordul. A fiatalok problémái általánosak, de most nem erről akarok beszélni. A törzstenyészeten kívül, illetve a törzstenyészetek között keresztezést is végeznek; haszonállatelőállító keresztezést, mégpedig a tojástermelő ketreces baromfitenyészetek számára. A meglévő fajták közül a rhode islandit leghom kakassal, a sussexet rhode islandi kakassal, s végül a vlaskyt sussex kakassal keresztezik, így aránylag magas tojáshozamú egyedeket nyernek, amelyeket félévig ketreces tojatókban tartanak, utána felhizlalják és eladásra kerülnek. IV. Végigjárva a farmot, akárki meggyőződhet, hogy eredményes munka folyik az érsekújvári szövetkezet baromfitenyészetében. Ez nagy részben Horváth Júlia érdeme is, aki a szövetkezeit megalakulása óta (11 éve) dolgozik már itt. Kilenc évig maga is baromfigondoző volt, s már két éve vezeti és irányítja ezt a termelési ágat. Részben az ő érdeme is, hogy az első negyedévi tojáseladást tervet 120 ®Á-ra teljesítette a szövetkezet, pedig náluk is szárazság volt az elmúlt évben. De az embereket, akik számolnak és mindenre számítanak, nem érheti meglepetés. -gs-Az Ivánkái Állami Gazdaság erzsébet. majori részlegén találjuk hazánk egyik legkorszerűbb kacsatenyészetét. Itt Sloboda mérnök vezetésével két leánybrigád versenyez a szocialista munkabrigád címért. Idén 200 000 kilő kacsahúst akarnak átadni a közellátás részére. A képen: M. Dosedelová keltetőmester munkatársaival, Anna Chalupkovával és Alzbeta Cerovával. (Foto: Simko)
