Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-05-09 / 36-37. szám
b) segély a családtagok ápolása esetén, c) temetkezési segély. 2. tárgyi juttatások: fürdői gyógykezelés, B. anyák és gyermekek biztosításánál: naptári napjára eső munkanapokért a szövetkezet szociális alapjából, a nyolcadik naptól kezdve pedig állami eszközökből fizetik. 10. § a) pénzbeli segély anyaság esetén, b) szülési segély, c) gyermekpótlék, C. a járadékbiztosításnál: * 1. járadékok: a) öregségi, b) rokkantsági és részleges rokkantsági, c) nők özvegyi járadéka, d) férfiak özvegyi járadéka, e) árvasági, f) személyi és g) szociális járadék. 2. A rokkantsági és a részleges rokkantsági járadék emelése üzemi baleset esetén, 3. nevelési segély, 4. a járadék emelése tehetetlenség esetén, D. a tanoncok szociális biztosítása, E. a családtagok és nyugdíjasok járadékai munkabaleset esetén, F. a nyugdíjasok betegbiztosítása, G. a szociális gondoskodás illetményei és juttatásai. Betegbiztosítás (i) A táppénzt a magasabb színvonalon gazdálkodó szövetkezet tagjának áltagos napi munkadíja alapján állapítják meg, azonban 100 koronánál magasabb összeget nem vehetnek alapul. (A továbbiakban csak „átlagos napi munkadíj“). Az átlagos napi munkadíj kiszámításakor azt a munkatevékenységért járó jövedelmet vesszük alapul, amelyet a magasabb színvonalon gazdálkodó szövetkezet tagja a munkaképtelenség keletkezése vagy a vesztegzár elrendelése előtti utolsó 12 naptári hónapban kapott. (*) Táppénz a munkanapokra jár. (J) Munkanapoknak tekintendők azok a munkaszüneti napok is, amelyekre a munkaviszonyban lévő dolgozónak bérpótlást fizetnek. 11. § (!) a táppénz nagysága: ugyanabban a szövetkezetben végzett megszakítás nélküli 1 évi tevékenység után ...(■■ 1—5 évig terjedő tevékenység után . . az 5 éven felüli tevékenység után , ■ ■ az átlagos napi munkadíj . 60 %-a , 70 %-a t 80 %-a 8. § Táppénzt és támogatást a családtag kezelése esetén a szövetkezeti tag csak akkor kaphat, ha magasabb színvonalon gazdálkodó szövetkezet tagja; a betegbiztosítás többi juttatásait azonban minden szövetkezet tagjai megkapják. Táppénz ܧ (1) Táppénz munkabér helyett akkor jár a magasabb színvonalon gazdálkodó szövetkezet tagjának, ha betegség vagy baleset következtében ideiglenesen képtelenné vált a szövetkezetben végzett munkájának elvégzésére. A szövetkezetben végzett munka elvégzésére képtelennek nyilvánítható a magasabb színvonalon gazdálkodó EFSZ tagja, akit intézeti gyógykezelésre utaltak be a kórmegelőző és gyógykezelő gondoskodás valamelyik létesítményébe. (A továbbiakban csak „intézeti gyógykezelés“) (2) Fürdői gyógykezelés esetében táppénz jár a biztosítottnak, amennyiben ezen ide alatt munkaképtelen. (3) Táppénz jár a biztosítottnak a betegség vagy baleset következtében keletkezett ideiglenes munkaképtelenség első napjától (a továbbiakban „munkaképtelenség“) a munkaképtelenség megszűnéséig, vagy a rokkantság vagy pedig a részleges, rokkantság elismeréséig Táppénzt azonban a munkaképtelenség elismerésének napjától számítva legfeljebb csak egy évig kaphat (a továbbiakban „segélyezési időszak“). (<) Az új munkaképtelenségnél beszámítják a segélyezési időszakba az előző munkaképtelenség időtartamát, amennyiben az az új munkaképtelenség előtt: egy évi időszakba esett. Ezt az időszakot azonban nem számítják be. a) ha a szövetkezetben vagy az előző munkahelyen a betegségből származó munkaképtelenség megszűnése után legalább hat hónapig dolgozott. b) ha az új munkaképtelenség üzemi baleset (hivatásból eredő betegség) által következett be. A segélyezési időszakba hasonlóképpen nem számítják be az előző üzemi baleset (hivatásból eredő betegség) következ~~ tében beállott munkaképtelenség időtartamát. (5) Táppénz nyújtható a segélyezési időszak lejárta után is, ha a szociális biztosítás véleményező bizottságának véleménye alapján feltételezhető, hogy a magasabb színvonalon gazdálkodó EFSZ tagja rövid időn belül munkaképessé válik. Ilyen esetben azonban a segélyezési időszak lejárta után táppénz legfeljebb egy évig nyújtható. (6) Táppénz jár munkadíj helyett a magasabb színvonalon gazdálkodó EFSZ tagjának a vesztegzár ideje alatt, amelyet a ragályos betegségek elleni küzdelem előírásai szerint rendeltek el (7) Ha a kormány nem rendelkezik másképpen, akkor a táppénzt az ideiglenes munkaképtelenség vagy vesztegzár első hét 4 (J) A munkaképtelenség első három munkanapjára fizetett táppénz nagysága azonban a következő: ugyanabban a szövetkezetben végzett megszakítás nélküli 1 évi tevékenység után 1—5 évig terjedő tevékenység után 5 éven felüli tevékenység után . az átlagos napi munkadij , , . 50 %-a , . . 60 %-a . . . 65 %-a Az üzemi balesetből (hivatásból eredő betegségből) vagy vesztegzárból származó munkaképtelenség esetén az első három munkanapra is az 1. szakaszban megállapított nagyságú táppénz nyújtandó. A kormány rendelettel szabályozhatja azt, hogy az első három napért is juttatható ilyen magasságú táppénz a munkaképtelenség más eseteiben is. (3) Ha az 1. és a 2. szakasz szerint megállapított táppénz napi 16.— koronánál kevesebb lenne, akkor a táppénzt 16 koronában kell megállapítani. De ha ez az összeg meghaladja a magasabb színvonalon gazdálkodó szövetkezet tagja napi átlagos munkabérének 80 %-át, akkor csak a munkabér 80 %ának megfelelő táppénz fizetendő ki. 12. § A magasabb színvonalon gazdálkodó szövetkezet nőtlen, özvegy vagy elvált tagjának, aki nem teljesít senkivel szemben sem eltartási kötelezettséget, azokért a munkanapokért, melyeket intézeti vagy fürdői gyógykezelésben tölt és amelyekben táppénzre van igénye, csak az előző intézkedés' szerint megállapított táppénz 50 %-a jár. 13. § (1) A magasabb színvonalon gazdálkodó szövetkezet tagjának, aki a szövetkezeti tagok járadékbiztosításából teljes magasságú öregségi járadékot élvez, esetleg rokkantsági vagy személyi járadékot kap, a munkaképtelenség esetén csak akkor jár táppénz, ha a szociális biztosításra feljogosító módon tevékenykedett a szövetkeietben legalább három hónapon át, közvetlenül a munkaképtelenség keletkezése előtt. Ugyanazon munkaképtelenség esetén táppénzt legfeljebb 60 munkanapra kaphat, többszöri munkaképtelenség esetén pedig egy naptári évben legfeljebb csak 60 munkanapra. Ez a korlátozás nem érvényes akkor, ha a munkaképtelenség üzemi baleset (hivatásból eredő betegség) következménye. (2) Az 1. szakaszban feltüntetett határozatok a járadékbiztosításra (biztosításra, ellátásra) vonatkozó előírások szerint folyósított hasonló járadékok élvezőire is vonatkoznak. 14. § Táppénzjogosultságot nem lehet elismerni az előírt m^don megállapított munkaképtelenség előtti időszakra. Ha azonban a munkaképtelenség előbb következett be, mint azt megállapították, a táppénz visszamenőleg legfeljebb három munkanapra ismerhető el. Ennek a feltétele azonban az, hogy a munkaképtelenség megállapítását lényeges okok akadályozzák.
