Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-04-26 / 33. szám

Ne váriunk mindent a tanítótól

Ha valamikor azt mondták „falusi“ ebben a szóban benne volt a lekicsinylés. A műveletlenség, az elmaradottság kifejezésére használták ezt a szót. Természetesen nem alaptalanul. A régi falu bizony elmaradott és műveletlen volt. Könyvet, újságot rendszerint csak a tanító, a jegyző és a postamester olvasott, a parasztság egyedüli olvasmánya a kalendárium volt. De nem volt kövezett gyalogjáró sem, villanyvilágításról, klubokról, moziról, művelődési otthonról stb. nem is szólva. A szó szoros értelmében a régi falvak „istenhátamögöttiek“ és sárbafulladtak voltak.

Felesleges lenne ecsetelni, mennyit fejlődtek falvaink az elmúlt évek során. A falu közelebb került a városhoz. Az emberek gondolkodásmódja a lényegében változott meg és megszülettek falvainkon is a kulturális élet előfeltételei.

A szövetkezetek erősödésével, a gépesítés fejlesztésével nemcsak a jövedelem növekszik, nemcsak a

művelődési és szórakozási igények szélesednek, hanem ugyanolyan mértékben csökken a munkában eltöltött idő is. Az emberek gyakran még nem tudják tartalmasán eltölteni meghosszabbodott szabad idejüket. Az

egészséges lakóházak mellett ma

már egyre több új iskola, művelődési otthon épül és falvainkban is alkalom nyílik a kultúrált szórakozásra. Főleg fontos ez a fiatalok szempontjából, hogy ne kívánkozzanak el falvainkból és megtalálják ott helyüket, érezzék feladataikat a falu új társadalmi közösségében. Azonban, ha a reájuk háruló feladatokat teljesíteni akarják — márpedig azokat teljesíteniük kell — akkor bizony még nagy munka vár rájuk. Napjainkban a falusi emberek egyik legégetőbb feladatává válik az állandó és rendszeres tanulás, művelődés. Ezért a szövetkezeti munkaiskolák, tanfolyamok, előadássorozatok tömege. Természetesen a falusi emberek, a falusi fiatalság művelését, továbbképzését valakinek irányítania is kell. Talán nem

tévedek, ha azt mondom, hogy ez a feladat a falusi tanítóságra hárul. Nem túlzók, de tanítóságunk derekasan kiveszi részét az iskolánkívüli munkából. Csak a magam tapasztalataiból beszélek. A faluban mindig csak az a szervezet működött, amelynek az élén a tanító állt. Mivel falunk kicsi, így majdnem minden szervezet tagja vagyok. Jelenleg pártelnök, a művelődési otthon vezetője és pionírvezetö. De voltam már a HNB elnöke, a Vöröskereszt titkára,

vezetőségi tag a szakszervezetben, szövetkezeti könyvelő, dolgoztam a hadsereggel együttműködők egyesületében stb. stb. Azt hiszem ugyanezt jónéhány tanitótársam elmondhatja magáról. Kaptam a munkámért seregnyi diplomát, pénzjutalmat is, ajándéktárgyakat, de higgyék el a legnagyobb jutalmam az volt, amikor két érettségire készülő két diákom üdvözletei küldött. Valahogy úgy éreztem, nekem is részem van benne, hogy most ezek a diákok érettségiznek. A tanító lelkesedéssel végzi munkáját, de mindent rá sem lehet halmazni. Elismerjük, hogy falvainkon a munka nagyrésze őt illeti. Tanítótársaim és a magam nevében merem mondani, mi ott leszünk, ahol ránk szükség lesz, de vannak falvainkon más tanult emberek is, akik egész éven talán egyetlen gyűlésen sem jelennek meg, Sőt több esetben még a tömegszervezetek létezéséről sem tudnak. Miért nem lehetne ezeket az ambereket is bekapcsolni a kulturális munkába?

Ki tagadná azt, hogy egy gyár irányításához mérnökre van szükség, kórházak vezetéséhez orvosok kellenek. Senki. Hát akkor több ezer hektáros mezőgazdasági üzemekbe nem kellenek felsőbb iskolai végzettségű emberek? Legfontosabb feladat, hogy mezőgazdaságunkat megfelelő szakemberekkel lássuk el. Ha ezt valóra váltjuk könnyebb lesz az utunk a műveltebb falu felé. Hisz ha szövetkezeteink megfelelő szakképzettséggel rendelkező emberek irányítása alá kerülnek, fellendül gazdaságunk, emelkedik az életszínvonal. Jelszavunk legyen az, hogy mffflSen szövetkezeti dolgozó váljék szakemberré.

Mezőgazdaságunk jövendő vezetői lesznek az új falusi értelmiség tagjai, akik kiváló tudásukkal megfelelnek majd mindazoknak a feladatoknak, amelyek a szocialista építés során rájuk várnak. Tehát a szövetkezeti dolgozókkal erősödik majd meg a kulturális élet irányítóinak a száma is. Véleményem szerint intézkedni kellene, hogy a falusi művelődési otthonok a jövőben mint szövetkezeti klubok, EFSZ-elnk tulajdonát képezzék. Szövetkezeteink vezetőségi tagjai közül ne hiányozzék a kultúrfelelős sem. A falu lakossága érzi, hogy szükség van valakire, aki egész emberként foglalkozik a kulturális élettel, előadásokat szervez, tanítja a műkedvelőket, egyszóval irányítja a falu kulturális életét.

Szükséges, hogy szövetkezeteink az eddiginél sokkal jobban támogassák és segítsék a tömegszervezeteket és a művelődési otthonokat. Még bizony elég gyakori eset, hogy a szövetkezet vezetősége kereken kimondja: egy fillért sem adunk a kulturális alapból! Helyes ez így?

A televízió örvendetesen fellendítette a falu kulturális életét. Azonban lehetne egy-egy színházi közvetítést megfelelően előkészíteni. Előadást tartani az íróról, a műről, a korról, amelyben a színmű játszódik. A tájékoztatót a falu tanítója, a művelődési otthon vezetője tarthatná meg. Fontos az is, hogy egyre többet foglalkozzunk a rádióban, a televízióban, a sajtóban falvaink gazdasági fejlődése mellett a kulturális élettel is. Hiszen mindnyájan tudjuk azt, hogy ha a szövetkezeti tagok műveltebbek lesznek a termelés kérdései sokkal könnyebben megoldódnak.

kovács János (Pat)

Új együttes mutatkozott be

A tavasz érkezeiével egyre több kirándulócsoport érkezik Bratislavába, hogy e történelmi nevezetessé-, geikben gazdag városban gyönyörködhessen.

A kirándulók, úgyszólván minden alkalommal felkeresik a Lenin-múzeumot, amelyben sok értékes, Lenin elvtárs személyéhez fűződő tárgyat helyeztek el. A múzeum megtekintése közelebb hozza az emberekhez Lenint. Ezért szükséges, hogy az iskolai kirándulócsoportokat a tanítók minden esetben elvezessék a Lenin-múzeumba. (Foto: ÜTK)

ütiűumbs lúrcky

B Vlagyimir Tyendrjakov fiatal szovjet író három novellát tartalmazó kötetét megjelentette az olasz Einaudi kiadó „Három, hét, ász" címmel.

■ Az év legjobb filmje címet az Angol Filmakadémia a szovjet Ballada a katonáról és az amerikai The Hustler című filmeknek ítélte. A legjobb színészi alakításnak Sophia (Az asszony és a lánya) és Paul Newman (The Hustler) játékát ítélte.

Levelekből röviden

„Üj Nemzedék!“ Ez a két rövid szó mély gondolatokat ébreszt az emberben. Vajon milyen célkitűzéssel.

• Az utóbbi időben eredményes kulturális tevékenységet fejt kt a

plesanyi CSEMADOK-szervezet. A színjátszók nagy sikerrel mutatták be Lovicsek Béla „Baj van a szerelemmel“ című vígjátékát. A színmű bemutatásán kívül a közelmúltban színvonalas Petőfi-estet szerveztek. Dicséretet érdemel a CSEMADOK- szervezet elnöke Hajdók' Géza, tanító, akinek szorgalmas munkája nyomán

milyen tervekkel lép az útjára ez a kassai együttes? Alig pár hónapja, hogy hosszas vajúdás után megalakult ez a kis együttes. Céljukat már kitűzték: a kultúrán keresztül megmutatni az utat az új, szocialista életforma kialakításához.

Az együttes három csoportból áll: irodalmi-, tánc-, zenei- körökből. A megalakulás után pár héttel már bemutatkoztak egy zártkörű esten. De ez csak olyan szárnypróbálgatás volt. A tűzpróbán akkor estek át, amikor résztvettek az ifjúsági alkotóverseny járási fordulójában, öt helyezést értek el, három elsőt és két másodikat. A fiatalok lelkes muhkéjának tehát megvolt az eredménye.

Az irodalmi szakkör a szlovákiai fiatal magyar Költők verseiből adott elő, teljesen modern elgondolással. Zenei aláfestés, összekötő szöveg, a versek hangulatához, tartalmához illő filmvetítés. Elismerést szereztek ezzel a kezdeményezéssel, ami itt még úttörő-számba megy. Nem célunk ennek a rövid cikknek a keretében különegyre szebb eredmények születnek.

(Szűcs Erzsébet, Plesany) • Eredményes munkát végeznek az ipolybalogi CSISZ tagjai is, vidám műsorok, színművek bemutatásával szórakoztatják a falu lakosságát. Külön dicséretet érdemelnek Sebény Ferenc, Budai Béla és Huszár József, akik az egyes előadásokat betanítják és szervezik. Reméljük a jövőben még szebb eredményeket érnek el mint a múlt időszakban.

(Huszár Károly, Ipolybalog)

• Dicséretre méltó a nagygéresi szövetkezet vezetőségének a tevékenysége, amellyel a falu fiataljait megnyerik a mezőgazdaság számára. A szövetkezet ugyanis klubot létesített, amelybe televíziót, rádiót, lemezjátszót és könyvtárat helyezett el. Ha valaki figyelemmel kíséri a nagygéresi fiatalok életét, bizonyára nem kerüli el a figyelmét az sem, hogy nagyobb részük esténként már nem a kocsmában, hanem a szövetkezeti klubban szórakozik.

(Gergely Miklós, Nagykapos)

• Nagy közkedveltségnek örvend a rimaszombati járásban Mécs József „Kamasz“ című kisregénye. Ez okból a CSEMADOK Járási Bizottsága a Járási Népkönyvtárral együttműködve 20 községben kezdeményezte Mács József e kisregényének vitáját.

(Válent László, Szárny)

• A nagykaposi Mezőgazdasági Műszaki Középiskola diákjai vidám műsort állítottak össze, amellyel a környező falvakba is ellátogattak. Többek között felléptek Nagytárkányban, Szelmencen, ahol nagy sikert arattak.

(Pogány István, Nagykapos)

• A CSEMADOK szepsi szervezete szintén eredményes kulturális tevékenységet fejt ki. A közelmúltban nagyszabású esztrádot rendeztek, amelyen népdalokat, táncdalokat és vidám jeleneteket adtak elő. A legnagyobb sikert az ajkai- és a matróz-tánc aratta.

(Radácsi László, Szepsi)

• Az ipolysági Mezőgazdasági Műszaki Középiskola mindig szép eredményeket ért el a CSISZ-tnunka terén. A CSISZ fiataljai vállalták, hogy 12 előadást tartanak színjátszóik. Vállalásukat maradéktalanul teljesítették.

(Gál Gyula, Ipolyság)

• A lévai járás legkisebb községében Karolinán bemutatták Dávid Teréz „Fekete bárány“ című drámáját. Az előadás sikert aratott.

(Veress Vilmos, Nyíró)

VÍTÉZSLAV NEZVAL:

Tengerparti pásztoraié

A tengerpart kék egén nincs felhő, a hűvös csönd terjed nesztelen; elcsitult a tamariszkusz-csengö, csorda-kolomp hallgat a hegyen.

Öszvérzablán árny játszik a fénnyel, a tüzes légy félénken lapul; egy kis kamasz, hozzá illő hévvel csontfésűjén trillázni tanul.

Csak két tusázó gladiátor kél bírókra ott, messze távol,

— nem pihenhetnek még a parton —

sima hullámok szinezüstjén ringnak az egyesülés üdvén az esthajnalcsillag, s az alkony.

(Fordította: Zala József

A fejlődés útján

A CSEMADOK kővári helyi szervezete a múltban bizony kissé gyengén működött. Most, amióta a fiatalok is bekapcsolódtak a munkába Török Gábor tanító vezetésével valóban jelentős eredményeket értek el. A közelmúltban esztrádot rendeztek. A vidám jeleneteknek, ügyesen összeválogatott daloknak megérdemelten volt nagy sikere.

Figyelemre méltó az a tény, hogy Török Gábor tanító munkájában a HNB és az EFSZ is segítséget nyújtott. Az erkölcsi és az anyagi támogatás meghozta a maga gyümölcsét. Kőváron fellendült a kulturális élet.

Kopcsányi Lajos (Ipolyság)

B Két nappal meghosszabbították a cannes-i filmfesztivál időtartamát. Az új időpont: május 7 — 23.

B Harangozó Gyula KosSut-díjas kiváló művész koreográfusi működésének 25. évfordulójáról emlékeztek meg a magyar Állami Operaházban.

B A New York-i kritikusok az év legjobb színdarabjának Tennessee Williams „The Night of the Iguana“ című drámáját találták. Ez alkalommal nyerte el Williams negyedszer a Broadway legjobb darabja szerzőjének a elmét.

B Kopernikus városát, Fromborkot újjáépítik Lengyefországban. Az idén elkészül a csillagvizsgáló és a múzeum, két év múlva a vár. A város idegenforgalmi és üdülőközpont lesz.

B Moszkvában a Sztanyiszlavszkij- Nyemirovics-Dancsenko színházban bemutatták Mozart Cosi fan tutte című operáját.

B A Prágai Tavasz az idén is május 12-én kezdődik. Ebben az évben a zenei fesztiválon jelentős szerepe lesz az operaelőadásoknak. A Nemzeti Színházban hazai szerzők műveinek egész sorát adják majd elő, mind Smetana Daliborjá-t, Két özvegy-ét, a Brandenburgiak Csehországban-t, Dvorák Rusálká-ját, Janácek Jenufá-ját, Cikker Feltámadás, át, Burján Marysáját, stb.

A kelet-csehországi kerület valóban gazdag kulturális hagyományokkal rendelkezik, amelyek ma is kedvező hatást gyakorolnak ez országrész kulturális fejlődésére. Nem véletlen tehát, hogy éppen ebben a kerületben rendezik meg évente a litomysl-i Smetana, a hronovi jirásek, a lipnicel Hasek ünnepségeket, valamint a chrudimi bábjáték bemutatót. Mindezek a rendezvények országos jelentőségűek és nagy érdeklődésnek örvendenek.

Az érdekesség kedvéért ízelítőt adunk a statisztikai kimutatásból, mely szerint a keletcsehországi kerületben 1275 kilencéves középiskola van s ezeket 184 930 diák látogatja. A tízenkétéves iskolák száma 42 míg a szakképzettség után vágyók 28 ipari és 38 tanonciskola közül választhatnak. A nem kevesebb mint 25 műszaki középiskolában és 11 ökonómiai iskolán 8200 tanuló szorgoskodik. A kerületben ezen kívül négy főiskola is működik mégpedig Hradec Královéhan a Károly Egyetem orvosi fokultása, Pardubicében Vegyészeti Főiskola s e két városban azonkívül még pedagógiai Intézet is van.

Meglepőek a könyvtárak számával kapcsolatos adatok. A kerület 1778 népkönyvtárában 2 800 000 kötet könyvet tartanak nyilván s az évi kölcsönzési átlag 4 300 000 kötet. Az olvasók száma — s viszonyítsuk őket a köcsönzött könyvek számához — 157 500. Hradec Králové egyik különlegessége a textil-iparral kapcsolatos irodalom könyvtára, amely országos méretekben dolgozik. A múlt évben ez a specializált könyvtár 3000 kötet könyvet kölcsönzött külföldiek számára, míg a belföldi látogatók 80 000 kötet könyvet kölcsönöztek. Hasonló tipusú könyvtár persze más szakosítással — csupán Prágában, Bratislavában, Plzeftben, Olomouchan és Ostravában van.

A kerületben nagy figyelmet szentelnek a fiatal, szárnypróbálgató íróknak is. A kezdők számára a művelődési otthonok és a népkönyvtárak irodalmi köröket szerveznek. Az ilyen körök tagjai azután különböző

folyóiratokba küldik el első sikeredő Írásaikat. Ggyszintén elegendő helyet biztosítanak alkotásaik számára a járási újságok, az üzemi lapok és a rádió kerületi adása is. A kelet-csehországi kiadóvállalat a kerületben élő fiatal írók munkáiból három kötetre valót ad ki ebben az évben.

Nem kevesebb mint 1281 művelődési otthon, 52 szövetkezeti klub, 88 üzemi klub és számos kisebb műkedvelő csoport működik a járás területén. A kerület egyik kulturális központja a Hradec Králové-i Februári Győzelem Klub, mely évi 230 000 koronára rúgó segítségben részesül. A klub 100 tagú színjátszőcsoportja rendszeresen lép fel.

Végzetül tegyünk még említést arról, hogy a kerületben három hivatásos színház működik. A Hradec Králové-i és a pardubicei a múlt év folyamán több mint 500 alkalommal míg a Kelet-Csehországi Bábszínház 380 alkalommal lépett fel. Ez utóbbi fellépéseit 105 000 gyermek tekintette meg. (Ctk)

külön elbírálni a versek előadóit. Szép kiejtésük, póztalan, nyugodt előadásmódjuk mind azt mutatja, hogy az irodalmi szakkör új úton halad fiatalos, friss lelkesedéssel.

A zenei-kör egyik szólistája, Halász Anna, népdalokat énekelt kedves, közvetlen előadásban. Műsorának értékét emelte, hogy a dalokat a Szlovákiában élő magyarság hagyományaiból állította össze.

A tánccsoport különböző okok miatt csak egy számmal vett részt a versenyen, a „Martosi lánytánc“-cal. A táncban feldolgozott, még most is élő néphagyománj.TiC, a gyönyörű martosi népviselet, a tánc kíséretéül s gáló szép, régi dalok tiszta népi jellege különös z atos ízt adott a táncnak. A technikailag jól kidolgt .ott táncot a lányok nagy lelkesedéssel táncolták.

Elindult ehát az „Üj Nemzedék“ együttes. Nem előre kitaposott, kényelmes úton. Nem, ők új mezsgyét szántanak ... új úton haladnak, ahol sok akadályt, sok nehézséget kell leküzdeniük. Hogy csak egyet-kettőt említsek: egyik körnek sincsen megfelelő helyisége, ahol összejöhetnének, próbálhatnának. A tánccsoportnak nincsen megfelelő zenei kísérete, nincsenek népviseleteik, stb., stb. De a fiatalok lelkes munkáját ez nem gátolja. Törhetetlen szívóssággal haladnak a megkezdett úton céljuk felé. A jövő majd megmutatja, hogy mit és mennyit tudnak belőle megvalósítani!

Hemerka Olga (Kassa)

(gazdag hagyományok -pezsgő kulturális élet