Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-04-18 / 31. szám

Kollektív irányítás - az eredmények kulcsa Hovatovább egyre komolyabban el kell gondolkodnunk állandóan terebélyesedő kulturális életünk, tömegszer­vezeteink kulturális tevékenységének megfelelő irányí­tásáról falvainkon. A szövetkezeti dolgozók megnöve­kedett igényeit a kultúrával szemben ma már nem tudjuk kielégíteni egy-egy műkedvelő előadással, illetve színmű bemutatásával Falvaink kulturális életében, ha sarkalatos változásokat akarunk előidézni, elsősorban az irányítás módját, az irányító szerv szerepét és ki­létét kell meghatároznunk. Csak így, ha megfelelő ter­veket dolgozunk ki — s azokért valakit felelőssé is teszünk — tudjuk megteremteni falvainkon a folyama­tos, nem idényszerű kulturális életet és kulturális tevékenységet. Perbetén — nagyon helyesen — a kulturális életet a helyi nemzeti bizottság kulturális albizottsága irá­nyítja. A tömegszervezetek által benyújtott egyéni, majd az összesített terv teljesítéséért a népművelődési otthon bizottsága felelős. Perbetén nagy nehézségekkel kell a kultúra munkásainak megküzdenie, ha a felada­tokat teljesíteni akarják. Művelődési otthon hiányában, nem megfelelő helyiségekbe szorulva nehéz az egész falu népét nevelni. S mindennek ellenére, amióta szé­lesebb kollektíva, a tömegszervezetek képviselői, a nép­művelődési otthon, valamint a HNB kulturális albizott­sága irányítja a falu kulturális életét, mintha jelentős javulás állott volna be. S habár ma ez még nem telje­sedik ki egészen az eredményekben, az út, amelyen a perbeteiek elindultak, célravezető. Talán világosabbá válik a kép, ha pár adatban be­számolunk — számszerűen — a tavalyi kulturális ren­dezvényekről. Kevés híján 100 előadás hangzott el a hangszóróban, illetve tartottak meg a különböző tömeg­szervezetek. Éídekes, hogy a legnagyobb érdeklődésnek az irodalmi előadások örvendenek. A faluban 20 esetben lépett fel az elmúlt év folyamán színjátszócsoport, ide­számítva a hivatásos együttesek fellépését is. A kulturális albizottság beszámolójából tudjuk meg mindezt, s azt is, hogy az elmúlt év folyamán meg­rendezett 156 akciót 14 375 ember tekintette meg. Benyó Máté, a kulturális albizottság elnöke nagy áttekintéssel beszél faluja kulturális életéről. Látni, hogy az albizottság valóban igyekszik széleskörűen fog­lalkozni a problémákkal. Az egyes tömegszervezetek ebben az esztendőben is kidolgozták tervüket s ezeket egybevetve született meg az 1962-es terv. — Reméljük — mondja el örömmel Benyó elvtárs —, hogy ebben az évben már jelentősebb sikereket érünk el. Nincsen már messze az az idő, egy-két hónap, ami­kor már az új művelődési otthonban tarthatjuk meg rendezvényeinket. Ez a tény bizonyára ösztönző hatást gyakorol majd tömegszervezeteinkre is, s lelkesebben látnak a munkához. Perbetén, amint az Benyó elvtárs szavaiból kitűnik, egyre szélesebbkörű kollektíva irányítja a falu kultu­rális életét." Ez annyit jelent, hogy nap mint nap több dolgozó válik aktív kulturális dolgozóvá. S felvetődik itt a szövetkezet problémája is, amelynek talán legnagyobb betegsége a fiatal munkaerők s szakemberek hiánya. Ha a kulturális albizottságnak sikerül felélénkítenie, pezsgésbe hoznia a falu kulturális életét bizonyára ez a probléma is hamarosan megoldódik. Persze szükséges, hogy a falu fiataljai egyre nagyobb számban jelentkez­zenek mezőgazdasági szakiskolákba S a kulturális albi­zottsággal szorosan együttműködve a szövetkezet veze­tősége is tegyen meg mindent annak érdekében, hogy tehetséges fiatalok vegyék át fokozatosan a gazdálko­dás irányítását. (P- *•) (»*»«»»■*»»»*Már*»**■*»»fráááááá***»*»« A***»»*-*'»******* ************* *«»*'*■«*** á **»**-« mindenütt y) Baj van a szerelemmel44? I Szerkesztőségünkbe szinte naponta érkeznek a levelek, amelyek tudtul J adják, hogy itt és itt bemutatásra került — kétszer, háromszor, négy­■ szer - Lovicsek Béla „Baj van a szerelemmel“ című, országos sikert ! aratott színműve. Nos, ezekből a levelekből ezúttal közlünk egy csokorra • valót, s reméljük, hogy mindazok a színjátszó csoportok, amelyek nagy ■ sikerrel mutatkoztak be Lovicsek legújabb színművével a jövőben sem ■ idegenkednek az új, mai szerzők műveitől, s még nagyobb kedvvel látnak • hozzá a kulturális munkához. dicséret illeti a színjátszókat, vala­mint Vörös Gyula rendezőt. Fördős Kálmán (Dunaradvány) „Baj van a szerelemmel44 Nyírágón Nagy sikerrel mutatta be a málasi CSISZ-szervezet színjátszócsoportja Nyírágón Lovicsek Béla „Baj van a szerelemmel“ című három felvonásos vígjátékét. A művelődési otthon zsú­folásig megtelt a kultúrára szomjas közönséggel, A szereplők elnyerték a közönség tetszését és jó játékukért sokszor részesültek hosszantartó tapsban. A siker egyik okát a jó szereposz­tásban látjuk, s ez elsősorban Szi­lágyi Ferenc rendező munkáját di­cséri. Különben Szilágyi elvtárs való­ban sokat fáradozott amíg a darab bemutatásra került. A próbákat a sa­ját lakásán tartották, hogy a műve­lődési otthont addig más célokra fel­használhassák. Befejezésül el kell mondanunk hogy a málasi fiataloknak idén ez már a második sikeres bemutatkozásuk. A tél első felében a „Húsz év után“ című színmüvet adták elő. Tehát a főleg mai darabokat játszó és művé­szileg is jó teljesítményt nyújtó együttestől példát vehetnek a többi csoportok is. Veress Vilmos (Nyírágó) A dunaradványi bemutató Talán nem lepődik meg, kedves ol­vasónk, ha hírül adjuk, hogy a duna­radványi népművelődési otthon szín­játszó együttese nagy sikerrel mutat­ta be Lovicsek Béla „Bán van a sze­relemmel“ című háromfelvonásos víg­játékát. A hazai közönség nagy megelége­déssel fogadta a lelkes színjátszók bemutatóját, akik úgy tervezik, hogy a szomszédos községeket is megláto­gatják. A csoport odaadó munkájáért Kéren szintén... A kéri fiatalok színjátszócsoportja a közönség nagy tetszéte mellett zsú­folásig telt ház előtt mutatta be a legújabb Lovicsek színművét. A „Baj van a szerelemmel" című vígjáték kéri szereplői szintén kitet­tek magukért. Meg kell említenünk azt is, hogy ebben az évben immár a harmadik színművet mutatják be a kéri színjátszók. A „Baj van a sze­relemmel“ című színművet Pásztor tanító elvtárs rendezte. P. I. (Kér) Lakszkállason négyszer!... Besén is... A besei CSEMADOK színjátszó cso­portja április elején szintén előadta (.ovicsek Béla „Baj van a szerelem­mel“ című háromfelvonásos vígjáté­kát. A szereplők főleg fiatalok vol­tak, sokan közülük először léptek színpadra. Mindenek ellenére az elő­adás meglepően jól sikerült. A szín­müvet G. Tóth Lajos tanító elvtárs rendezte. Bese lakossága megnyugvással vet­te tudomásul, hogy nem kell búsulni a színjátszócsoportot illetően, van utánpótlás — tehetséges fiatal bőven. Stiglinc Lajos (Bese) Gerencséri tudósítás Gerencséren fellendülőben van a kulturális élet. Megszűnt az eddigi áldatlan állapot s a gerencséri fiatal­ság művelődési otthonhoz jutott. Az újjá alakított művelődési otthonban a CSEMADOK gímesi szervezete nagy sikerrel mutatta be Lovicsek Béla „Baj van a szerelemmel“ című szín­müvét. Reméljük, hogy most már a gerencsériek is nagyobb kedvvel lát­nak a kulturális munkához. Sebők Antal (Gerencsér) Á CSEMADOK lakszakállasi szín­játszócsoportja négyszer mutatta be Lovicsek Béla „Baj van a szerelem­mel“ című háromfelvonásos vígjáté­kát. A siker arra enged következtet­ni, hogy a csoport eredményes mun­kát végzett. A közönség várakozását és érdeklődését kielégítették a szaká­­lasi színjátszók. Bajcsy Jenőné (Lakszakálas) Hetényi indulás A hetényi CSEMADOK-szervezetről mindeddig nem nagyon beszélhettünk; Csupán papíron létezett. Végre föl­eszmélt a tagság, s indulásképpen Lovicsek Béla „Baj van a szerelem­mel“ című színművét mutatták be. Nagy sikerüket bizonyítja az is, hogy a színművet immár háromszor mutat­ták be, de a harmadik előadásról is sokan lemaradtak helyszűke miatt. Ezért kénytelenek a színművet még egyszer előadni (a levét érkezése óta már talán negyedszer is bemutatták. — A szerk. megjegyzése). Dékány Dezső (Hetény) A tanyi kultúr­­házat 1960. novem­ber 1-én kezdték építeni, és már 1962, február 24-én átadták hivatásá­nak. íme a példa: rövid idő alatt is lehet kultúrházat építeni. A kultúra otthonát örömmel látogatja a lakos­ság. Már több kul­turális megmozdu­lást tartottak és április 26-án meg­látogatja őket a Komáromi Magyar Területi Színház az „Érdekházasság" című színmüvei. Foto: Bállá agy érdeklődéssel olvastam a Szabad Földművesben megjelent „A műveltebb faluért“ című cikket. A cikk írója olyan témát vetett fel, amely falvaink széles rétegeit közel­ről érinti. Nagyon helyesen mutat rá azokra a jelenségekre, amelyek a ma­gyarlakta községek kulturális fejlődé­sének az útjában állnak. Különösen hosszan foglalkozik a tanítóság szere­pével, akik elsősorban felelősek a falu kulturális életéért. A ma tanítójának sokkal felelőség­­teljesebb a szerepe mint a múltban volt. Tudatosítaniuk kell, hogy ők a szocialista építés előretolt bástyái. Éppen ezért szükséges, hogy munká­jukat odaadással végezzék. A nevelés, a tanítóság feladata. A nyiladozó gyermeki értelem helyes irányú ve­zetése, az ifjúság hazafias nevelése, valamint a lakosság idősebb korosz­tályának az oktatása — a tanítók feladata. A technikai fejlődés korát éljük. Ez lehetővé teszi az életszínvonal emelkedését, dolgozó népünk anyagi javainak gyarapodását. Az ötéves terv négy év alatti teljesítése minden dol­gozótól becsületes munkát és fegyel­met követel meg. Minden egyes dol­gozónak tudnia kell, hogy mit, miért tesz és milyen céllal. Mindenek a tu­datosítása elsősorban a tanítóság fel­adata. Nekik kell az ifjúsággal már A CSEMADOK Vili. országos közgyűlése tanácskozásának első napja kul­turális műsorral fejeződött be. Felvételünkön a Csallóközi Együttes, mely többek között a Húsvéti locsolás című táncot is bemutatta. (Foto PrandI) Megkezdődtek az ifjúsági alkotóverseny kerületi körei A járási versenyek legjobbjainak találkozója • Magas művészi színvonal • A versenyzők jól felhasználták a párhetes „szabad­ságot“ Alig néhány hét telt el az ifjúsági alkotóverseny járási fordulói óta — a néhány hét is lázas készülődéssel telt el — s máris kezdetét vették az országos arányú kulturális ver­sengés kerületi körei. A nyugat-szlovákiai kerületben áp­rilis 9. és 28-a között bonyolítják le a vetélkedést a kerület több városá­ban. A kerületi versenyt április 9-én nyitották meg ünnepélyesen a tren­­cíni „Odeva" üzem klubjában, ahol négy napig tartott az esztrád- kama­ra-, tánc és dzsessz-zenekarok ver­senye. Úgyszintén Trenéínben rendez­ték meg a fúvószenekarok kerületi versenyét is. Megélénkült a nyitrai Kultúra és Pihenés Parkja is. Itt ugyanis a nép­dalok, népi táncok és végül a társa­dalmi táncok kerületi versenyeit bo­nyolítják le. Április 16-án a bratisla­­vai Pihenés és Kultúra Parkjában is kezdetét vette az ifjúsági alkotóver­seny kerületi köre. Bratislava az ének­karokat, az egyes hangszereken ját­szók járási győzteseit és az énekese­ket látta vendégül. Egyidőben a bratislavai versenyek­kel a trnavai színházban kezdetét vet­te az esztrád-együttesek és a szin­­játszócsoportok (csupán a rövid mű­faj) kerületi szemléje. A kerületi kör utolsó versenyszá­mát a szavalás és a próza művészi előadása képezi majd, amelyet április 25. és 28-a között rendeznek a bra­tislavai Pionir-palotában. Az ifjúsági alkotóverseny mindenütt nagy érdeklődésnek örvend. A járási győztesek ugyanis jól kihasználták az időt, okultak a járási versenyeken ejtett hibáikból és Így még jobban felkészülve álltak a pódiumokra. Eb­ben az évben ismét megmutatkozott, hogy ifjúságunkban egyre jobban ki­fejlődött a művészet iránti vágy. Az ifjúsági alkotőverseny körei valóságos ünneppé váltak, nemcsak városaink­ban, hanem hazánk legeldugodtabb falucskáiban is. Kezdve a kis elemis­táktól egészen a meglett emberekig, szövetkezeti tagokig, munkásokig ter­jed a résztvevők korhatára. Mindez tanítóink, kulturális szervezeteink, tömegszervezeteink jó munkájának köszönhető, (v) U(u ■ A Kanadában vendég szereplő Igor Ojsztrah, szovjet hegedűművész nagy sikert aratott a Montreálban adott hangversenyen. ■ Kubai képzőművészek alkotásai­ból kiállítás nyílik meg Magyarorszá­gon. Ez alkalomból kubai művészcso­port is ellátogat Magyarországra. ■ Japánban filmet készítenek Budd­ha életéről Sakya címmel. A széles­vásznú óriásfilrhmel szemben néhány dél-ázsiai ország vallásos' kifogásokat támasztott, ezért egyes részeit töröl­ték. ■ Marx három költeményét közölte a moszkvai Külföldi Irodalom című folyóirat. A verseket, amelyeknek kéz­iratát a moszkvai Marxizmus-Leniniz­­mus Intézetben őrzik Marx ifjúkorá­ban írta menyasszonyához, Jenny von Westphalenhez. A nevelés a tanítóság feladata az iskolában megkedveltetniük a me­zőgazdaságot. Nekik kell a gyakorlati életre nevelniük az ifjúságot. Milyennek kell lennie a jó tanító­nak? Szódó község néhány évvel ezelőtt még az ismeretlenség homályába veszett. Fiataljai előtt ismeretlen fo­galom volt a kulturális élet. A falu tanítói nemsokat törődtek azzal, hogy ezen az állapoton változtassanak. Mély nyomokat hagyott a múlt a falu be­csületes dolgozóinak lelkében, akik a mindennapi kenyérért kemény harcot vívtak. A sebek, amelyeket a múlt hagyott maga után, nehezen gyógyul­tak. A dolgozók nagy része a kocs­mába járt szórakozni. Itt keresett szórakozást a falu fiatalsága is. Ilyen körülmények közé csöppent Mezőlaky Tibor, a falu új tanítója. Amikor meglátta a düledező iskolát, amelynek falai közt télikabátban kör­­mölték a hidegtől meggémberedett kezű nebulók az első betűket, a csüg­­gedés lett úrrá rajta. De ez csak néhány pillanatig tartott. Az akarat megacélozta erejét. Tudta, hogy itt egész emberre van szükség. Küldeté­sét csak akkor tudja teljesíteni, ha összekovácsolja a falu népét. S Mezőlaky Tibort ott láttuk a szö­vetkezet bölcsőjénél, amelynek szüle­tésénél jelentős szerepet vállalt. Az újjáépülő iskola és tanítólakás mun­kálatait személyesen irányította, de itt már a község dolgozói is segít­ségre siettek. Az iskolában új szelle­mű és rendszeres tanítás vette kez­detét. Az ifjúság szocialista szellemű tanítását tűzte ki Mezőlaky elvtárs célul. S ma már a föld összetételének megismerése, a mezőgazdasági ter­melés fokozásának a kérdése sem ismeretlen fogalmak a szódói tanulók előtt. A tanítás befejeztével a község több ügye kerül előtérbe. Mezőlaky elvtárs szívén viseli a község lakóinak a sorsát. Esténként maga köré gyűjti a falu fiataljait, oktatja, neveli ókét. Színdarabok, vidám műsorok tanulá­sával telnek el az esték. S íme a köz­ség fiataljainak megnövekedtek az igényel a szórakozási és művelődési lehetőségek terén. Ma már jól fűtött népmúvelödési otthon várja őket. Itt különféle szórakozásra nyílik alkalom. Eredményes a falu CSISZ szerveze­tének a munkája is. De a többi tö­megszervezetek is aktívabb tevékeny­séget fejtenek ki a múlttal szemben, és ez nagyrészben a tanító érdeme, aki mindenütt ott terem, ahol szükség van rá. A szódói tanító munkája mindezzel még nem ért véget. Amikor a nyári szünidő kezdetét veszi, bezárulnak az iskola kapui, akkor sem tétlen. A kom­bájn nyergében találhatjuk, amint se­gít a falu dolgozóinak az aratási mun­kák mielőbbi befejezésénél. Termé­szetes, egyedül nem képes megbir­kózni a feladatokkal. Főleg az ifjúság kommunista erkölcsű nevelése komoly feladat és ebből a munkából minden­kinek részt kell vállalnia. Ellenben az irányító szerepet a tanítónak kell végeznie. Az ifjúság nevelése terén, a falu kulturális életének az emelésében a tanítóságra hatalmas feladatok hárul­nak. Harcolniuk kell a maradi gon­dolkodás ellen, viszont az önmaguk szakmai fejlesztését sem hanyagol­hatják el. A vita során sok szó esett már a tanítókról. Egy bizonyos: a ta­nító sokat tehet falujáért, de ebben segítségre van szüksége S fontos, hogy ebbe a munkába egyre több ember kapcsolódjon be. A n d r i s k i n József, Komárom 1962. április 18.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents