Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-04-18 / 31. szám

Sikeres kezdet A változás tulajdonképpen akkor kezdődött, amikor a skalicai szövet­kezetbe Stefan Leska személyében új elnök érkezett és a gépesítő tiszt­ségét a védnökségi üzemből érkező Hubert Francén töltötte be. S egy­szerre mintha minden megváltozott volna. Az idei tavasz nem kedvezett sehol s a munkatervek szerint ebben a szövetkezetben sem lettek volna készen a tavaszi munkálatokkal az agrotechnikai határidőn belül. Az új vezetők azonban nem csüggedtek. Gustáv Kutzky mezőgazdász és Emil Bilfk HNB titkár közreműködésével felülvizsgálták a gépek felkészültsé­gét és a tavaszi munkálatok tervét. A szükségnek megfelelően módosí­tották a munkaterveket s mindent megtettek, hogy a talajelőkészítést és a vetést jó munkaszervezéssel-'a lehető legrövidebb idő alatt elvégez­zék. Drahomír Kadleőik és Jozef Hasicka traktorosok már március 28-án ki­mentek a határba és hármas gépcso­porttal simltóztak. Egész nap, sőt gyakran egész éjjel is dolgoztak. Naponként 40 hektárt simttóztak meg Ugyanazon a napon további négy traktoros követte példájukat. Fran­­tliek Hasik, Frantiéek Machálek, An­ton Ivancic és Jozef Mazúr vetés alá készítették a talajt s az utánuk ha­ladó Pavel Ivanőlé, Rudolf Rehák, Ján Vléej és Stefan Formánek elve­tették az első hektár tavaszi árpát. Az elvetett magot Rudolf Rehák és Frantisek Bucek boronával azonnal betakargatták. A gépesítő még egy traktort, a HNB pedig 13 traktort tartott készenlétben arra az esetre, ha a traktorok valamelyike üzemza­var miatt kiesne. A tavasziak egész vetésterületét — 217 hektárt — öt nap alatt bevetet­ték, miközben a járás nemegy szö­vetkezete még csak azon tűnődött, hogyan szervezze meg a vetési mun­kálatokat. A vetés ideje alatt a ska­­licaiak további 50 hektárt készítettek elő cukorrépa alá. Alig végezték el a tavaszi kalászo­sok vetését, máris hozzáláttak a cu­korrépa vetőmagjának előkészítésé­hez. Sajnos, az időjárás ismét rosz­­szabbra fordult. Amint a talaj lehe­tővé tette, azonnal hozzáláttak a munkához. Tudták, hogy a cukorrépa vetésére legkedvezőbb időpont április eleje. Egy régi típusú saját és egy újabb típusú szomszéd szövetkezet­től kölcsönzött hatsoros vetőgéppel dolgoztak. Ha az időjárás engedi, ezt a munkát is csakhamar elvégzik. Sietnek, mivel még sok munka vár rájuk; 118 hektárra négyzetesen vetik el a kukoricát, 42 hektáron silókuko­ricát akarnak termeszteni, 15. hek-Frantisek Hasik traktoros és HubertFrancen gépesítő. Hasik elvtérs töb­bek között kötelezettséget vállalt, hogy 118 hektáron elvégzi a kukorica vetését, növényápolását és betakarítását tárra mustár kerül és 42 hektárt a burgonya alá készítenek elő. A déli munkaszünetet beszélge­tésre használtuk fel. A szövetkezeti tagok nem fukarkodtak a szóval. Szemmel láthatólag örültek a tavaszi munkálatok sikeres menetének. Mi­vel éppen a cukorrépát vetették, a beszéd is főként a cukorrépa körül forgott. A terv szerint 340 mázsás hektárhozamot kell elérniük. A terv teljesítéséhez minden tag hozzá akar járulni. A hozamtól anyagilag érde­kelve vannak a mezei csoport tagjai, a traktorosok, valamint a szocialista munkabrigád címért versenyző 4 munkacsoport tagjai is, akik kötele­zettséget vállaltak, hogy személyen­ként 1,5 ha cukorrépát vesznek gondjaikba és minden hektáron leg­alább 80 000 növényegyedet nevelnek fel. Hiszen ebben az évben túl akar­ják szárnyalni a tavaly elért 365 mázsás hektárhozamot. S ami a skalicai szövetkezetben a legjobban megörvendeztetett: a szö­vetkezeti tagok hasonló munkafel­ajánlást tettek a kukorica, silókuko­rica, burgonya és más takarmány­­növény termesztésénél is. Minden feltétel megvan arra, hogy ezek a tervek hamarosan valósággá válja­nak. J. Sluka Segítenek a védnökségi üzemek A tavaszi munkák gyors és jó minőségű elvégzése igen fontos feladat. Most látni meg, hogy a szövetkezetesek milyen nagy szorgalom­mal dolgoznak az öt­éves terv érdekében és miképp teljesítik azokat a kötelezettségvállalá­sokat, amelyeket pár­tunk XII. kongresszusá­nak tiszteletére tettek. ■ Kevés a traktoros a secovcei szövetkezet­ben, de a tavaszi mun­ka jól halad. Mjnden traktoros meghnsszabí­­tott műszakban váltja egymást, sőt traktorra ültek a funkcionáriusok is. Az első műszakban a szövetkezet elnöke és a helybeli mezőgazda­­sági iskola igazgatója dolgozott hármas agre­­gátokkal, a másodikban pedig az agronómus és a helyi nemzeti bizott­ság titkára folytatta a munkát. ■ Szép példát mu­tatnak a védnökségi üzemek is. A presovi CSAD (Csehszlovák Au­tóforgalmi Vállalat) a radacovi és a proci szö­vetkezet felett vállalt védnökséget. Ennek alapján öt szerelő vált­ja az említett EFSZ-ek traktorosait a második műszakban. Valameny­­nyien agregátot alkal­maznak. Ezenkívül a CSAD alapított egy tíz­tagú traktorosbrigádot is, amely mindig azok­nak a szövetkezeteknek siet segítségére, ame­lyek legjobban rászo­rulnak. Ez az üzem fel­hívta a többi üzemek figyelmét is a szövet­kezetek segítésére. El­sőnak az útépítészet vá­laszolt a felhívásra, amelyből 8 dolgozó ve­zeti a traktort második műszakban a plavnicei szövetkezetben. ■ A Slavosovcei Cel­­lulózégyár 10 munkása is traktorral dolgozik a szövetkezeti földeken. A Dobsinai Azbesztgyár a rédovai szövetkezet­nek segít, szintén trak­toros-munkaerőkkel. A Lubeníki Magnezit-gyár dolgozói pedig elhatá­rozták, hogy 800 brigád órát dolgoznak a mező' e tavaszon. Pártunk XII kongresszusára tett kö telezettség vállalásokat így váltják valóra a szö­vetkezetek és a véd­nökségi üzemek. Közös erejüket vetik latba, mert az ország kenye­réről van szó. (cs) A. borzovai jó példa~ Megfejtették a burgonya VÖLGYFENÉKEN, s hegyoldal­ban csücsülnek Borzova tágas, nagyablakos házai. A hallgatag, erdőborította kék hegyek úgy te­­kintgetnek le a meleg családi fészkekre, mintha csak a 337 em­berfia mezsgyétlen boldogságát, a teremtő munkából sarjadt közös jussát vigyáznák. Az ittlakó hegyközi emberek mostoha természeti viszonyok kö­zepette, szívós, kitartó munkával olvan gyümölcsöző gazdálkodást folytatnak, hogy csak elismeréssel szólhatunk róla. A környékbeli falvakhoz viszonyítva, itt két hét­tel később virít a kikelet. Borzova 650 méter tengerszint feletti ma­gasságban fekszik. Határa csupa hegyhát, mészkővel tűzdelve. Sík területük egyáltalán nincs! MÉGIS, TAVALY - a rendkívüli aszály ellenére — búzából 24,5, zabból húszon felül, mákból közel tizenegy, s burgonyából pedig (tíz hektáron, átlag 230 q) az összterületet véve 180 mázsás hektárhozamot értek el. A hatvanhárom éves Molnár La­jos elvtárs — a HNB elnöke és a szövetkezet kovácsa —, Farkas szövetkezeti könyvelő, Ferencz László, Fodor Zoltán traktoros, és az ellenőrző bizottság elnöke büszkén újságolják: — Ilyen gazdag termést, mint a múlt évi, még egy ízben sem ta­karítottunk be. Képzeljék, 90 — 102 dekás burgonya nem ment ritka­ságszámba. Azidőtájt ittjáró fény­képésznek is adtunk mutatóba be­lőle, aki megörökítette a párat­lanul szép burgonya-példányokat. Le is jött az újságban, annak rendje-módja szerint. NEKÜNK MÁR CSAK a „száz­két dekásak“ testvéröccseit sike­rült megszemlélni. No, de csak ennyi baj legyen! Fő az, hogy nagy az igyekezet, a nekibuzdulás a szövetkezetesekben. A .tavalyi magas hozamának titkát < > átlagnál most sem adják alább. < > mert úgy hírlik, a 180 mázsánál 1 ’ idén sem szabad kevesebbnek len_ < > nie hektáronkint. — S mi az átlag magas hektár- < > hozam titka ? "1 A szemüveges, kunkoribajszú <, Ferencz László, a szövetkezet ed- 1 ► digi zootechnikusa teszi le a ga- <, rast (egy fiatal, 35 éves ember <1 váltja fel, Farkas Sándor, aki , > Szepsiben végezte be most a két- i > éves mezőgazdasági mesterisko- ,, lát): o — Hát ami azt illeti, nem von- .; juk meg a földtől a zsírozót. j Hektárja megkapta az 500 — 550 < | mázsa istállótrágyát. Ez a nyitja \ az egésznek! ,) A TÖBBIEK NEM HAGYJÁK ennyiben. 11 — Kraszava fajtát ültettünk, j Ennek az a nagy előnye, hogy j1 nem túl hosszú a vegetációs ideje, 1, 105 nap, és jókor érik be — ér- < ’ vei az ellenőrző bizottság elnöke. ' \ Farkas elvtárs, a könyvelő meg > > azzal rukkol ki, hogy szövetke- i ’ zetük benevezett a „Poprftdi moz- < > galomba“, s ugyanakkor versenyre 1 ’ szólította fel a járás valamennyi < > szövetkezetét a burgonyatermeez- <1 tést illetően. A magas hektárho- ,, zam eléréséhez azáltal la hozzá- < 1 járulnak a borzovaiak, hogy há- ,, romévenként cserélik a burgonya- < > ültetőgumó fajtáját, az elkorcso- (i sodás megelőzése miatt. <, KÖVETÉSRE MÉLTÓ a borzo- 0 vaiak kezdeményezése, hiszen a < > burgonya hektárhozama — az (( egész járást számítva — csupán 45 mázsa. Ez bizony nagyon ke- (( vés! Jobb fajtakiválasztással, ide- ,, jekoráni ültetéssel, szakszerű nö­vényápolással, a Poprádi mozga- J [ lomba való bekapcsolódással já­ruljanak hozzá a járás szövetke- J[ zeti tagjai ahhoz, hogy a járási átlag-hektárhozam a kétszeresére * | emelkedjék! (nki) A Leszenyei Álla­mi gazdaságban ide­jében gondoskod­tak a felfagyott őszi kalászosok ápolásáról. Már áp­rilis első hetében hozzáfogtak a hen­­gerezéshez. Gonda Imre traktoros az ipolynyéki üzem­részlegen naponta 15 hektárnyi őszi árpát hengerezett meg nehéz terep­­viszonyok közepet­te. (Foto: NKI) Megteremtették az előfeltételeket A levicei járásban 635 hektár me­zőgazdasági földterületen gazdálkodó Horná Sec-i szövetkezet eredmények­ben gazdag múltra tekint vissza. Az elmúlt évet a kedvezőtlen száraz idő­járás ellenére jó eredménnyel zárták. Ebből is kitűnik, hogy a szövetkezet vezetői élen elnökükkel, Márföldi Mi­hály elvtárssal helyesen irányították a tagságot, minek következtében rá­tértek a jutalmazás jobb, haladóbb módjára, a szilárd munkadíjazásra. Napjainkban, amikor szerte az •'or­szágban pártunk XII. kongresszusá­nak tiszteletére a dolgozók százezrei felajánlásokat tesznek, ebben a köz­ségben is összeültek a falu és a szö-A növénytermesztés terén vállalt kötelezettségek teljesítésére a főbb gazdasági növényeknél olyan intéz­kedéseket tesznek, melyek segítségé­vel megteremtik a feltételeket a ma­gasabb terméseredmény eléréséhez. A 70 hektár őszi búza vetésterüle­tén a fölfagyás nem tett különösebb kárt. A növény megerősödésére még a tél folyamán hektáronként 50 kg nitrogén műtrágyát szórtak ki, s a napokban további 60 kg nitrogént juttatnak a talajba. Kukoricát 136 hektáron vetnek, jól porhanyított, alaposan előkészített ta­vetkezet vezetői, kommunisták és pártonkívüliek, megvitatták a dolgot, majd beszéltek a szövetkezeti tagok­kal, akik egyetértettek a nemes tö­rekvéssel és felajánlásokat tettek a CSKP XII. kongresszusának tisztele­tére, a termelés fokozására. A falu és a szövetkezet vezetői felhívással fordultak a járás összes szövetkezeteihez, hogy kapcsolódja­nak be a harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítéséért indított moz­galomba. Ennek a törekvésnek megvalósítá­sára a Horná Sec-i szövetkezet tagjai a következő kollektív kötelezettség­vállalást tették: lajon. A bő termést magas hozamú hibridekkel, háromszori gépi sarabo­­lással érik el. Kézi kapálást csupán egyszer végeznek. Ügyelnek arra, hogy hektáronként legalább 40 000 egyed maradjon. Ipari célokra 58, takarmányozásra pedig 6 hektáron termesztenek cu­korrépát. A növény elgyomosodása ellen korai sarabolással védekeznek. Ezt követőn az egyelést hat napon belül befejezik. Utána az egész terü­letet műtrágyázzák s újra sarabolják. A sorok közét trágyalevezik, hogy a növény gyökere, valamint levélzete mihamarabb fejlődésnek induljon, s még a forró nyári időszak beállta előtt ellepje a földfelületet, miáltal a növény egyenletesen veszi fel a tápanyagokat, a gyökérzet növekedik és cukortartalma emelkedik. A szövetkezet szántóterületének 24 %-án 4128 hektár) lucernát és ló­herét termelnek. Erről a területről 40 hektár trágyaleves öntözése négy termés betakarítását teszi lehetővé. A takarmány terület 45 %-án szárító­állványok, a többi területen pedig hi­deg levegős szárítás útján fehérjék­ben gazdag teljesértékű takarmányt nyernek. Az EFSZ-ben a legfontosabb ter­melő alapeszköz a föld. Tápanyagok­ban szegény talajon nem várhatnak jó eredményeket. Ezért idén a szántó 22 °/o-át istállótrágyával, 28 %-át pe­dig jó minőségű komposzttal javítják föl. A szántóterület (572 hektár) minden hektárjára 3 köbméter kom­­posztot készítenek, ami 1716 köbmé­ter tápdús szervesanyagnak felel meg. Ezzel előfeltételeket teremtenek az 1963-as gazdasági év termelési, vala­mint pénzügyi feladatainak teljesíté­sére. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN A baromfitelepen dolgozó öttagú munkacsoport tagjait is jobb munkára serkenti az országos mozgalom. Ösz­­szedugták a fejüket, megvitatták a dolgot, s vállalták, hogy a tervezett 20 mázsa helyett 22 mázsa baromfi­húst és a 119 000 tojás helyett 270 000 darabot termelnek ki. A telep dolgo­zói ’ezen a megbeszélésükön elhatá­rozták, hogy versenyre kelnek a CSKP XII. kongresszusának brigádja meg­tisztelő cím elnyeréséért. Az állattenyésztés többi ágazatában dolgozó szövetkezetesek vállalták, hogy termelési tervüket sertéshúsból 30 mázsával, tejből pedig 15 000 liter­rel teljesítik túl. Az állattenyésztési feladatok telje­sítésére több olyan szervezési intéz­kedést vezetnek be, melyek segítsé­gével csökkentik a termelési költsé­geket, ugyanakkor emelik a termelé­kenységet. A dolgozók munkája pe­dig jóval könnyebbé válik. Ilyen in­tézkedést tesznek az 1. számú tehén­istállóban, ahova bevezetik a gépi fe­jőst, a hízósertéseknél pedig gépesí­tik a takarmányozást. A szövetkezeti tagok szakismereteit a szövetkezeti munkaiskola keretében, szaktanfolyamokon, mesteriskolákon, és műszaki középiskolákon bővítik. Ez évben Csekei Ernő zootechnikust kül­dik műszaki középiskolára. A jelenlegi szűkös takarmányhely­zetben a szarvasmarhák aránylag elegendő takarmányt kapnak, s az öt literes fejési átlag is elég jó ered­ménynek számít, de ízesítéssel, páco. lássál nagyobb hasznosságot is elér­hetnének. Módot kellene találni az anyasertések takarmányadagjának följavítására is. Erre föltétlenül szük­ség lenne az anyakocák termelőereje szempontjából, mert a következő év­vel is számolni kell. EGYÉNI VÉLEMÉNYEK Koszter József elvtárs, a HNB tit­kára s egyben mint a szövetkezet üzemi pártszervezetének elnöke, min­den alkalmat megragad, hogy a szö­vetkezeti vezetőkkel és a tagsággal elbeszélgessen. Neki is nagy része van abban, hogy a szövetkezet jó úton halad. Elmondta, hogy az EFSZ-ben dolgozó 21 kommunista, jó, hasznos munkát fejt ki. Ez meglátszik a kö­telezettségvállaláson is. Moravszky András, már 10 eszten­deje a tehenészetben dolgozik. Mun­kájával a vezetőség és a tagság is elégedett, ő is azon a véleményen van, hogy b takarmányok ízesítése folytán emelkedne a tejhozam. Moravszky Zsuzsa, a baromfite­nyésztő munkacsoportból viszont di­cséri a takarmányozást, s megjegyzi, hogy vállalásukat igyekeznek maga­san túlteljesíteni. MIT MUTAT A BEVÉTELI TERV? A termelési terv pénzügyi része 4 166 000 korona nyersbesvételt irá­nyoz elő. (Egy munkanormára 23 ko­ronát fizetnek.) A negyedévre fölbon­tott tervekből megállapítottuk, hogy az első negyedévre tervezett 392 000 korona bevételt magasan túlszárnyal­ták. A bevételi egyenleg 478 000 ko­ronás forgalmat mutat. Most az év elején ez igen kedvező jelenség. Az évi termelési tervhez még nem szá­mították hozzá a vállalás folytán ki­termelésre kerülő növényi és állati termékek pénzértékét, ami 205 480 koronát tesz majd ki. Az 1962-es tervtől eltérően hektáronként 323 ko­ronával emelkedik a szövetkezet nyersbevétele. A szocialista munkaverseny, amely a Horná Seö-i szövetkezet kezdemé­nyezése révén terjedt el a levicei já­rásban, ma már hatalmas tömegmoz­galommá terebélyesedett. A vállalá­sok értéke pedig több mint 16 millió koronát tesz ki. Hoksza István 1962. április 18. A NÖVÉNYTERMESZTÉS TERÉN _ Terv az 1962-es évre Vállalás az 1962-es évre Termény i j,a_ra q_ban i ha-ra q-ban őszi búza 30,9 35 Tavaszi árpa 29 34 Szemeskukorica 38,1 40 Cukorrépa 307 400 Szántóföldi takarmány (száraz lucerna —lóhere) 55 60 Silókukorica 420 500

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents