Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-04-08 / 28. szám
5500 literrel több tej a kongresszus tiszteletére A topol'nicai szövetkezet pálovcei gazdasági udvarának szabad istállójában Kis Dezső és Macsalay Ferenc 52 fejőstehenet gondoz. A Rybin-féle fejőgéppel egyszerre 8 tehenet fejnek. A gép fokozza a munkatermelékenységét. Ezelőtt négyen fejték az 52 tehenet, most csak ketten. Most két fejő háromszor fej naponta. Mondanunk sem kell, hogy a többszöri fejés fokozza a tejhozamot. Az eddigi tapasztalatok alapján minden nap 20 literrel több tejet fejnek a fejőgépek alkalmazása óta. Ez a tejtöbblet havonta 600 litert tesz ki. A pálovcei részleg évi tejeladási terve 134 ezer liter. Előreláthatólag fél hónappal előbb teljesítik tejtermelési feladatukat és terven felül még 5500 liter tejet adnak pártunk XII. kongresszusának tiszteletére. Plesnivy László (Galánta) Küzdelem az elsőségért A mlchalovcei járásban az idősebbek azt tartják, hogy márciusi hó „zsír" a határra. Ezt úgy értik, hogy a hőtakarő alatt nem fázik a vetés, hanem jól érzi magát és erősödik, de a böjti szelek és a nappali eső után következő éjszakai fagyok igen megviselik. Ezért az esőre azt mondják, hogy márciusi eső „tűz" a határra. Annak ellenére, hogy több „zsírt" kapott a határ, mint „tüzet", mégsem nyugodtak bele a tavasz késésébe. Jobban megszervezték a munkát, hogy minden gépet és minden percet alaposan kihasználjanak. A járás szövetkezetei és állami gazdaságai célul tűzték, hogy elsőnek végzik el a tavaszi munkákat a kelet-szlovákiai kerületben. Nem kis dologról van szó: 10 000 hektár árpát, 1500 hektár tavaszi búzát, 2700 hektár zabot kell elvetni, utána rövidesen sorra kerül a cukorrépa és a kukorica vetése, s a burgonya ültetése. A munka elvégzésén kívül a hektárhozamok növelése is komoly feladat, ezért a munka minőségére fordítanak legtöbb gondot. Szemes kukoricából 40 q átlagos hektárhozamot terveztek. Ez segíthet a takarmánytermesztés problémájának megoldásában is. Ezenkívül 13 000 hektárral bővítik az évelő takarmányok vetésterületét és idejében befejezik 5980 ha rét és legelő gondozását, a boronáláson, rétgyaluláson kívül a trágyázást is. Elég lesz a traktoros is Traktorosban sem lesz hiány, mert három traktorosképző állomás: a vranovi, michalovcei és a sobrancei 200 új traktorost képezett ki. E tavaszon tizenkilenc szövetkezetben és három állami gazdaságban szervezték meg a komplexbrigádokat, így tehát megteremtették a Jó termés feltételeit a gyors és jó minőségű munkával. A terv megkönnyíti a munkát A beiovcei szövetkezetesek elosztották a munkát gépek, csoportok és egyes dolgozók között. A terv szerint 7 nap alatt elvégzik a korai gabonafélék vetését: a cukorrépát 5, a silő- és szemeskukoricát pedig 15 nap alatt bevetik. Minden lánctalpas traktor két műszakban dolgozik; nappal vet, éjszaka meg a talajt készíti elő. Ilyen részletes tervet készített a lekárovcei, lastomíri, falkusovcei, a stretávkai szövetkezet és még sok más gazdaság. A gazdaságok vállalták: a XII. párt- 31:31 kongresszus tlszte/////]ii\0 letére úgy i9ye~ / / / # ff 11 1 1 kéznek a tavaszi munkával, hogy a járások versenyében a michalovcei legyen az első a keletszlovákiai kerületben. (cs. j.) Jól gazdálkodnak A HENCLOVI SZÖVETKEZET kocáinak tejelékenysége annyira dús, hogy szopósmalacaik takarmányozását 20 dkg-os adagokkal csak öt-hathetes korukban kezdik. A kocák évi malacozási átlaga 18,25, s ezáltal a szövetkezet saját szükséglete fedezésén kívül nagyszámú fiatal állatot el is adhat. A hencloviak tavaly pl. 30 fiatal sertést adtak el tenyészá'itvásárokon. A titok nyitja SOKAN ELTŰNŐDNEK AZON, hogyan tudnak fizetni S3 koronát az ipolyvlskiek, mindenegyes teljesítménynormára. Am ennek valódi „titkát" épp,en a szomszéd szövetkezetek — a százdi, szetei stb. — nem firtatják. A viskl „titok" abban nyilvánul meg, hogy a szövetkezet vezetősége minden időszakban megtalálja a lehetőségeket, a azt a közös cél érdekében ki Is tudja jól használni. Még a múlt évben megkezdték 50 hektárnyi mocsaras rét lecsapolását 243 ezer korona befektetéssel. E jelentős talajjavítási munka már befejezés előtt áll (217 ezer korona értékű munkát már elvégeztek). De az elvégzett munka valójában nem került enynyibe — csak 152 ezer koronát emésztett fel. A beruházási költség csökkentését úgy érték el, hogy az Ipolysági Talajjavítási Szövetkezet nehézgépeit kihasználták, s önsegéllyel járultak hozzá a munkákhoz. TEHÄT A VISKI EFSZ TAVALY elvégzett talajjavítási munkája lényegében nem 230 ezer koronát ér, hanem 305 ezret. Erre kapott az államtól 150 ezer korona beruházási segélyt. Ez azt jelenti, hogy a viski szövetkezetnek csupán 71 ezer koronájába került az elvégzett talajjavítás költsége. Az egyes szövetkezetek szerint a viskiek megint valami „titkos" módszert alkalmaztak. Vajon a környék szövetkezeteinek nem áll a rendelkezésére ilyen lehetőség? A talajjavítási szövetkezeten ez nem múlik... Most nézzük az 50 hektárnyi rét lecsapolásának gazdasági oldalát, milyen hasznot hoz a vlskleknek. Hektáronként számolhatunk a múltbéli 25 mázsa helyett 30 mázsa szénát. De ez már jóminőségű lesz, az biztos! A terméstöbblet 2250 kiló emészthető fehérjét tartalmaz. Ez a fehérjemennyiség összesen 45 ezer literrel emeli a tejtermelést. Ez mindenképpen 270 ezer korona tiszta jövedelemhez juttatja a viskieket (a többletjövedelemnek csak az egyharmadát számítottuk!!!). A környékbeli szövetkezetek vezetői ebből is megállapíthatják, érdemes-e a mocsaras réteket, legelőket lecsapolni, megjavítani?! EZ HÁT A VISKI TITOK! Az Ilyen „titkos" módszert másutt is alkalmazhatnák, ezáltal megszűnnének a szúnyogtanyák, a takarmánygond is összezsugorodna, és vastagabb sugárban ömlene a tápdús tej a sajtárba ...! Kovács János (Ipolyság) Már otthonról beszámoltam rendesen az eseményekről, s mint jó macskád! polgár, Inkább a kutyádiak portáján tartottam az egyik szemem ... Aztán beszámoltam arról is, hogy jött értem a küldöttség s azt mondták a kutyádiak: — Ismerünk mi téged nagyon jól, Márton. Apád is jól tudott az iskolában fogalmazni... Nem mondom, örültem a meghívásuknak, legfőbbként pedig annak, hogy olvassák a Szabad Földművest s benne az én leveleimet. Mégis fogadkoztam, hogy így meg úgy, mert illendőség is van a világon, aztán átköltöztem. Az hatott meg leginkább, hogy a kutyádiak nyíltak, egyenesek voltak és szemtöl-szembe azt mondták, hogy gyere közénk Márton, ne otthon turbékolj, mint a galamb a szarkának. A szives meghívás igen hízelgő volt rám nézve, de nem kenyerezhettek le vele. Továbbra is azt írom, amit látok s helyénvalónak találom. Van tennivaló bőven Kutyádon. Nem is tudom, mikor szüntetik meg a sok visszásságot. Az a baj, hogy igen furán okoskodnak ezek a kutyádlak. Néha ingerültek és könnyen kimondják, hogy a azövetkezet nem jó, a szövetkezetei nem a kutyásaknak találták ki. Én meg azt tartom, hogy a jó sző. vetkezet alapja a föld és az állatállomány, és sem az egyik, sem a másik nem ludas abban, hogy Kutyádon nem megy minden úgy, ahogyan kellene. Maguk a kutyádiak hibásak, maradi gondolkozásüak néha! Nem akarják megérteni, hogy a föld gondos művelés nélkül soha nem termett, de állatállomány sem virágzott szakszerű kezelés híján... No, azért nem olyan az ördög, amilyennek a falra festik. A szövetkezet sem olyan rossz Kutyádon, mint ahogy az a fentemlítettekböl megállapítható. Az tény, hogy lassan haladnak előre, nehezen szánják rá magukat az új munka- és termelési módszerek bevezetésére. És legtöbbször ki akarják játszani inkább a hasznos intézkedéseket, mint a maguk és az ország javára bevezetni .. . Itt van például egy eset. Az elmúlt években sok szó esett Kutyádon, no meg a környező szövetkezetekben is arról, hogy kevés a pénz s az év végén kevés az osztalék. Addig keresték, firtatták ennek okát, hogy meg is találták. Hogy mi volt az ok? Hát az, hogy a munkaegységekre szét osztott nagymennyiségű gabona a tagok kamrájában érte meg sok esetben az újat, vagy fekete piaci áron cserélt gazdát. Ugyanakkor a szövetkezet állatállománya a takarmányhiány következtében nem hozta meg a tervezett bevételeket. Ezért egyesek úgy okoskodtak, hogy a tagok a szükségleteinek figyelembevételével csökkenteni kell a munkaegységek után járó természetbeni juttatásokat. Ezáltal növelni az eladásra szánt gabonamennyiséget, megteremteni a szükséges takarmányalapot, s így annak előfeltételeit, hogy a szövetkezet és munkájuk után a tagok is — több pénzhez jussanak. Ment is volna minden szépen, mint a karikacsapás. De ... Hiába, Kutyád az Kutyád. Addig csűrtékcsavarták a dolgot, míg végül is a kutyád! fantázia „salamoni megoldást" szült. Ügy gondoskodtak, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon. Vagyis csökkentették az egy munkaegységre eső szemestermény mennyiségét, de ugyanakkor lazították a normát. Így a kutyád! szövetkezeti tag ma kétszer annyi munkaegységet ér el havonta s hiába lett két kilóból egy kiló, számoljanak csak, ugyanannyi az! Persze, én mint kutyádl levelező, de továbbra is macskád! lakos, nem értek egyet az ilyen fura megoldással. Mert az efféle normalazitás a szövetkezet legyengüléséhez vezethet. Ha pedig a szövetkezet gyenge lesz, a tagok is fokozatosan gyengébbek lesznek, csak a lovak kapják meg tovább is az abrakot meg a szénát, azok rúgnak majd és fickánkolnak nagy jókedvükben, nem a kutyádlak. Elmondtam én mindezt az egyik tagsági gyűlésen s a szövetkezet tagjai nagyon ingerülten reagálták a felszólalásomra. Hogy hét egy szomszédfalusi azért mégse nézzen bele ennyire a kártyájukba. Egyesek, ennek a fura dolognak az értelmi szerzői talán, meg is mondták kerek-perec: — Egyszer hívtunk, Márton,... most meg küldünk. Menj haza szépen Macskádra, ott a legjobb neked. Te csak hagyj békét a kutyádiaknak! De én nem megyek haza. Mert hát legyünk csak tárgyilagosak. Mikor Macskádon turbékoltam a kutyádi bajokról és egy-két magyarázó szót is beleszóttem a fejtegetésembe, küldöttséget menesztettek értem. Most meg legszívesebben kivezetnének a falujukból. Nem engedelmeskedem. Nem az ötvenes éveket éljük már, amikor az emberek a szövetkezettel úgy voltak, hogy hol beléptek, hol kiléptek. Én beléptem Kutyádra, s míg a dolgom el nem végzem, nem lépek ki onnan. őszinte tisztelettel: Kelt Kutyádon. Macskádi Márton MILYEN TISZTÍTÓSZEREKET HASZNÁLJUNK? Az üveg- és porcelántárgyak mosásához nagyon jó egy kis szóda, esetleg mosópor vagy a JÁR nevű folyadék használata és azután meleg vízzel öblítjük és szárazra töröljük. A kárpitozott bútorokat gyenge ecetes vízzel keféljük át, a szőnyegtisztításhoz azonban a következőket ajánljuk: egy pár kanál REKORD tisztító folyadékot feloldunk langyos vízben és nem túl erős szőrkefével vagy szilonkefével jól kikeféljük, majd tiszta langyos vízbe mártott ronggyal átdörzsöljük és száradni hagyjuk. Az ágyakat felül vizes ruhával portalanítjuk, a sodronyokat kiporszívózzuk. Az ajtókat és ablakokat langyos vízben feloldott REKORD- dal lemossuk, majd nedves ronggyal áttöröljük és puha száraz ruhával fényesítjük. A padló tisztításához is REKORD tisztítószert használunk melegvízben oldva, de az öblítő vizet gyakran változtatjuk. Ha a padló kiszáradt, ízlés szerint vagy befestjük, vagy lakkal beeresztjük. Ha parkettos a lakásunk, felsűróljuk úgy mint padlót. Ha pedig a parkett jól ápolt, csak'feldrótozzuk, vagy smirglizzük. A fényezett bútort nagyon szépen helyrehozhatjuk, ha DIVA fényezővel fényesítjük. A KÉZIMUNKÁK ÉS FÜGGÖNYÖK SZÄRlTÄSA A horgolt vagy kötött kézimunkákat erősen keményítve nedves állapotban feszítjük ki. Ha van elég hely a lakásban, a függönyökkel is ezt tesszük. A szoba közepén helyet csinálunk és este tiszta csomagolópapírt, elhasznált abroszt, vagy lepedőt a földre teszünk és gombostűkkel kifeszítjük a kézimunkát úgy, hogy minden pokója külön legyen. így visszakapja régi formáját és reggelre száraz lesz. MIT KÉSZÍTSÜNK A LOCSOLÓKNAK A húsvéti öntözés régi hagyományaiból, amikor a lányokat a kútnál vödrökkel locsolták a legények, megmaradt az öntözködés modern formája. Ma már finom kölnivízzel és parfümmel kezükben jönnek a férfilátogatók. De talán még az is megmaradt, hogy minél több az öntöző, annál közkedveltebb a ház leánya. Sőt mondhatjuk, hogy ez ma már tiszteletadásnak is számít A festett húsvéti tojásokon kívül gazdagon terített asztal várja a vendégeket, amelyet nagyon jó előre elkészíteni. MIT TEGYÜNK AZ ASZTALRA? Szépen leterítjük a célszerű szilon vagy nylon abrosszal, kis virágvázába pár szál virágot helyezünk, egy tálcára boros és likőrös poharakat rakunk és egy alkalmas vázaszerű pohárba vagy üvegbe papírszalvétákat. Az asztal közepére hideg húsos tálat helyezünk. MIT NEVEZÜNK HIDEGT ÁLÉTELNEK? Vékonyra vágott sonkát, vagy hideg sült húst (esetleg kolbász vagy szalámi féleségek) a következőképpen helyezzük a tálra: ha gömbölyű a tál, legyezöszerűen körülrakjuk és a belül maradt üres részt úgynevezett francia salátával töltjük ki. Franciasaláta receptje: Sós vízben kifőzünk sárgarépát, zöldborsót, karalábét, pár darab burgonyát. Puha apró kockákra vágjuk, hozzáteszünk még apróravágott uborkát, esetleg apróravágott sonkát vagy kolbászt. Ezt leöntjük az űn. majonézzel. (A majonéz készen kapható, csak egy kis olajjal vagy tejfellel felhígítjuk és megízesítjük egy kis citrommal, fekete borssal, mustárral és egy kis cukorral). A majonézt otthon a következőképpen tudjuk elkészíteni: Sűrű tejfelbe (Ví literbe) 2 — 3 tojássárgáját jól elkeverünk, beleteszünk mustárt, citromot, cukrot, törött borsot, esetleg egy pár csepp finom étolajat. Az előbb elkészített salátára annyit öntünk belőle, hogy ne legyen túl híg. A tál szélén legyező formában rakott hússzeleteket még karikára vágott tojással, szardíniával, ringlivel, ha van, hónaposretekkel, és karikára vágott uborkával díszítjük. Ha hoszszúkás a tál, akkor keresztbe rakjuk a húsokat, közöttük kis utcácskát hagyunk és oda rakjuk a majonézt. MILYEN SÜTEMÉNYEKET KÉSZÍTSÜNK? Mivel a húsvéti locsolás poharazgatás nélkül nem múlik el, jól csúszik az ital, ha krumplis tésztából sütött süteményeket készítünk. A krumpli és tészta masszájából azután különböző ízletes süteményeket állíthatunk össze. A krumplitészta receptje: Ví kg vaj, vagy margarin, s/4 kg liszt és 1/4 kg áttört krumpli. (Természetesen ha többet akarunk, a dupla v. háromszorosát vesszük a mennyiségnek.) Só hozzáadásával összegyúrjuk és okvetlenül egy pár órát pihenni hagyjuk. (Lehet, este elkészíteni és csak reggel sütni — annál jobb.) A masszát újjnyi vastagságra nyújtjuk és rudacskákat, vagy pogácsákat formálunk belőlük. Megkenjük tojássárgájával, amelybe egy kis pirospaprikát teszünk és meghintjük köménymaggal és reszelt sajttal. Forró sütőben sütjük. Ugyanebből a tésztából készíthetünk dereje alakú formákat és megtöltjük apróra vágott sonkával vagy szalámival. Még nagyon ízletes, ha kis négyszögekre vágjuk a tésztát, kisütjük,'melegen vajjal elkevert rokfort (penészes) sajttal kettőt összeragasztunk. az édesszAjúaknak Csokoládés diós szelet: 30 dkg lisztet. 14 dkg vajjal, 6 dkg cukorral, 1 dkg élesztővel elmorzsolunk, majd egy tojás sárgájával összegyúrjuk. Ha szükséges egy kis tejet is adhatunk hozzá. A tésztát három részre osztjuk. 13 dkg őrölt diót összekeverünk 10 dkg porcukorral, az egyik rész tésztát kisodorjuk a tepsi nagyságának megfelelően, belehelyezzük a tepsibe (ha törik, kézzel belenyomkodhatjuk), megkenjük baracklekvárral és rászórjuk a diós cukor felét, majd a második rész tésztával betakarjuk. Ismét megkenjük barackízzel és rászórjuk a többi dióscukrot és betakarjuk a harmadik rész tésztával. Egy órát állni hagyjuk és az előre melegített sütőben lassú tűznél megsütjük. Ha kihűlt csokoládéglazúrral bevonjuk és hosszúkás darabkákra vágjuk. Édes kis sütemény: 10 dkg cukrot 20 dkg vajjal, 30 dkg liszttel és fél citrom levével összegyúrjuk. Vékonyra kinyújtjuk és keksz formára kivágjuk. Világosra megsütjük, barack vagy eperdzsemmel összeragasztjuk. Túri Mária 1962, április 8. Kitakarítjuk a telet Az állandósuló meleg időben, ami-kor a nap besüt ablakainkon, saját szemünknek is nehezen akarunkhinni, mennyi por és a téli fűtés okozta tisztátalanságot fedezünk fel lakásunkban. Egészségügyi szempontból tehát fontos, hogy tavaszinagytakarítást végezzünk.
