Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-04-08 / 28. szám
1 HlEGVETBMES GÉPESÍTÉSRŐL Móczár István besimítózta a műtrágyát s most a képünkön látható Tóth Istvánon, a köbölkúti EFSZ traktorosán a sor, hogy kultivátorral és az utánaakasztott boronasorral alkalmassá tegye az éltető talajt a mag befogadására. — ku— 1962. április 8. K«« •• rr 1 ozos erővel GONDA Icán agromémök, Budapest A karcagi Lenin, a Béke, a Május 1, i Dimitrov és a November 7 termelőizövetkezet másfél évvel ezelőtt együttes erővel baromfikeltető állonást létesített. A keltetőre azért volt izükség, hogy a termelőszövetkezetek •észére kiscsirkét, gyöngyöst, pulykát teltessenek, az összefogásra pedig a józan megfontolás ösztökélte az öt szövetkezetét, hiszen külön-külön lem tudtak volna nagyteljesítményű - tízezer tojásos — gépeket, gazdaságosan üzemeltetni. Nem új dolog az, amit a karcagi ;ermelőszövetkezetek vezetői csinállak, hiszen Magyarország számos tözségében, városában egyesítették íróikét a szövetkezetek egy-egy najyobb feladat megoldására. Leginkább a baromfikeltetés és nevelés, a sertéshizlalás, a gyümölcsfatelepítés, i vízrendezés, a legelőöntözés, gépjavító műhelyek létesítése az; amit isszefogva olcsóbban, jobban oldhatlak meg mint külön-külön. Érdekes most a karcagi termelőszövetkezetek által létesített keltetőben végignézni. Tizenkét darab 10 szer tojásos gépen jelzi a zöld lámpa, logy megfelelő a hőmérséklet, melegszenek a tojások, némely gépből pedig most szedik kifelé a pihés kiscsirkéket. A tojásoka ta termelőszövetkezetek adják — szerződés alapján, készpénzért — a kiscsirkéket szintén szerződéssel ők veszik át, illetve a felvásárló vállalat, hogy olyan szövetkezeteknek szállítsa, amelyeknek egyébként nincs kapcsolatuk sem a keltetővel, sem a karcagi szövetkezetekkel. Az állomás irányítását az öt szövetkezet küldötteiből álló vezetőség irányítja, adminisztrációját, gazdálkodását pedig a legnagyobb tsz, a Lenin főkönyvelője ellenőrzi. Azt kérdeztem Szőllősi Sándortól, a Lenin tsz főkönyvelőjétől, milyen további terveik vannak, ő mondta el: a napokban jelölik ki annak a baromfikombinátnak a helyét, amit szintén az öt termelőszövetkezet üzemeltet majd. A kombinát első épületét ez év első felében építik fel, s 20 ezer csirkét tudnak ^najd itt egyszerre nevelni, öt ilyen összesen 100 ezer csirke elhelyezkedésére alkalmas épületből áll majd a kombinát. Hogy mi haszna lesz ennek? Mindenek előtt az, hogy a mostani eléggé kezdetleges épületek helyett egészséges, korszerű gépesíthető ólakban nevelhetik majd a csirkéket, remélhetőleg sokkal alacsonyabb elhullási százalék mellett, mint ahogyan mostanában. Egységessé, szakszerűvé tehetik a takarmányozást, s mert megszűnik a szétszórtság, állatorvost, szakembereket tudnak majd alkalmazni. Más szövetkezetek példáján s a maguk tapasztalatán okulva, másra is készülődnek a karcagi szövetkezetek. Cinege József, a városi tanács mezőgazdasági osztályának vezetője szerint még ebben az évben közös gumijavító műhelyt, cirokfeldolgozó üzemet létesítenek. Olyan korszerű gépesített műhelyeket, amilyeneket külön-külön egyik szövetkezet sem tudna felállítani, sem gazdaságosan kihasználni. Távolabbi terv a sertéshizlalda építése. Most az a helyzet, hogy a város 45 ezer hektáros határában az öt tsz úttól és vasúttól távol nagyon sok helyen hizlalja a disznókat. Ősztől tavaszig, amikor a dülőutak sárosak, sokszor két traktor is alig bír egy pótkocsit, márpedig annak a többezer hízódisznónak, ami rendszeresen hízik, igen sok takarmányra van szüksége, nem is beszélve arról, hogy a kész állatokat sokszor csak a nagy nehézséggel tudják a vasútállomásra szállítani. Ha állatorvosra van . szükség, szintén nagyon sokat kell kocsikázni, amíg minden központot meglátogathat az állatorvos. A tervek szerint a sertéshizlalő kombinátban egyszerre 40 ezer hízóállatot tudnak majd elhelyezni, kövesutat építenek hozzá és iparvágányt, hogy a hizlalás helyén rakhassák vagonba a piackész állatokat. Így egyszerűbbé válik takarmánnyal való ellátásuk, ellenőrzésük, gyógykezelésük, elszállításuk, ami mind az öt termelőszövetkezetnek egyaránt érdeke. Ha a tervezett építkezések megvalósulnak, teljes önálló vezetése lesz az önálló munkával létrehozott valamennyi üzemágnak. A szövetkezetek küldötteiből választott vezetőség igazgatót, főkönyvelőt, adminisztratív dolgozókat alkalmaz majd az említett üzemágak irányítására. Nyersanyaggal, állatokkal, takarmánnyal való ellátásukról természetesen az egyesülés tagjai, a szövetkezetek gondoskodnak, köztük osztják fel a gazdálkodás tiszta hasznát is. Másfél évvel ezelőtt egy baromfikeltető létesítésére vállalkozott csupán az öt karcagi termelőszövetkezet. Ma már sokkal-sokkal nagyobb tervek megvalósításán dolgoznak. A felmerülő problémákat — például az anyagiak előteremtését, a résztvállalás összehangolását, s hasonlókat — meg tudják oldani, hiszen az ilyenfajta gondokat számos termelőszövetkezet már megoldott. Az együttes erőfeszítés pedig olyan eredményeket hoz, amilyeneket külön-külön nem tudnának elérni a szövetkezetét merovóban kizárólag két- és hárommenetesen végezzük majd az aratást. A kukorica gondozására Atrazint használunk, s így elesik a kapálás. Begyűjtését kombájnnal tervezzük. A cukorrépa tervezett területét egycsírájú maggal vetjük be és teljes megművelését vetéstől kétmenetes begyűjtéséig kizárólag gépekkel végezzük. Az egycsírájú mag alkalmazása — amint tudjuk — tárgytalanná teszi az egyelést. Mit remél az új munkaszervezéstől? — Itt a semerovói részlegen 160 munkaerőt takarítunk meg, akik más munkahelyen dolgozhatnak majd. Ezáltal mintegy 40 %-kal csökkennek az önköltségek. A gépek teljes kihasználásáról és a hektárhozamok fokozásáról már beszéltünk. A legnagyobb öröm számunkra azonban hogy az emberek végre megszabadulnak a nehéz, fárasztó munkától ami a mezőgazdaságban annyira jellegzetes volt. És joggal bízunk benne, hogy az egyetemes gépesítéssel könyebben teljesítjük négy év alatt a harmadik ötéves terv feladatait. G.PENKOVSK? — 1321 hektárt. Más szóval, tőlük függ majd a termés, hiszen vetéstől az aratásig övék a gondoskodás. Az egyik csoport 260 ha gabonaféléről, 80 ha cukorrépáról, 63 ha szemre termelt kukoricáról, 187 ha kapásnövényről és 15 ha őszi keverékről gondoskodik; a másik csapat dolgozói 180 ha gabonafélét, 9 ha ipari növényt, 75 ha kukoricát, 167 ha kapás, növényt, 117 ha évelőtakarmányt és 25 ha keveréket művel meg. Hogyan látták el gépekkel a csapatokat ? — Az első csapat két DT —54-es lánctalpast, öt Zetor-Super 50-es traktort, négy 3011-es Zetort, hét RS-09-es Zetort, egy TN 45-jelzésű eszközhordozót és természetesen szükséges vontató eszközöket is kapott. A másik csoportnak 18 traktor és más szükséges gépi felszerelés áll rendelkezésére. Mi a véleménye az emberek szerepéről ? — Szerintem mindenekelőtt ők határoznak. De olyan jól bevált traktorosok, mint például az első csapatba osztott Michal Slobodník, idősebb és ifjabb Kral Jozef, Szabó János, vagy a másik csoportbeli Ladislav Otruba, Ján Pavlakovsky, Héger József stb. nélkül hozzá sem fogtunk volna az átszervezéshez. A traktorosokat érdekeltté tették a termelésben? — Munkájukért jutalmat kapnak. Azaz mind a traktorosok, mind a gyalogosok rendes bérük mellett prémiumokra is számíthatnak, melyeket a munkálatok idejében történt elvégzése, a hektárhozamok túlteljesítése, üzemanyagmegtakarítás, valamint az előrelátható javítások tervezett költségének csökkentése alapján kapják. Melyek azok a növények, amelyeket a talajelökészítéstöl begyűjtésig gépekkel, tehát kézi beavatkozás nélkül szándékoznak termeszteni? — Mindenekelőtt a gabonaféléket, a kukoricát és a cukorrépát. Itt Se-A Mikulási Állami Gazdaságbar (érsekújvári járás) győzött az elv „Kézi munka helyett gépek“. Követik ifi ezt a jelszót a gazdaság minder részlegén, de különösen Semerovóban •hol már egyetemesen gépesített munkacsapat is alakult. Az átszervezési munkában oroszlánrésze volt Frantisek Petriknek (képünkön), s gazdaság műszaki vezetőjének, akihez néhány kérdést intéztünk. Hogyan jutott eszébe egyetemeset gépesített csapat megszervezése Semerovóban? — A tavalyi aratás tapasztalatai győztek meg bennünket. Tizenegj tagú, egyetemesen gépesített csapatot szerveztünk, s elláttuk a szükséges gépekkel. Ez a csapat 205 hektárról kétmenetesen, aratott, 12? hektárról pedig közvetlenül kombájnnal gyűjtötte be a gabonatermést Ügy ment a munka, mint a karikacsapás. Lényegesen kisebbek lettek az önköltségek és elenyésző a gabonaveszteség. A kombájn 1960. évi 5( hektáros teljesítménye 148 hektárrí emelkedett. Nagyon jók voltak eredményeink 16,5 hektárnyi cukorrépa szakaszos begyűjtésében is, mivel a: új eljárással a hektáronkénti 720,31 koronás költségeket 163.48 koronán csökkentettük. A cukorrépa begyűjtésének ez a szakaszos eljárás: ugyan még újdonságnak számít, még. Is fokozottabb mértékben szándékozzuk idén bevezetni. Hogyan képzeli a munkaszervezési egyetemesen gépesített csapatok számára ? — Semerovóban a munkacsapatot két részre osztottuk. A két csapai munkáját Eduard Zamboch részlegvezető irányítja és gazdasági kérdésekben Ludovít Bajla ökonómus lesa a felelős. Az egyik csoportban 15, : másikban 12 traktoros dolgozik majc és megfelelő számú „gyalogos“ ka[ még beosztást hozzájuk. Mekkora területet kapnak a csapai tagjai ? Hogy mezőgazdaságunk elérje az ipar színvonalát A gépek nagyobb teljesítménye emeli majd a munka termelékenységét s a kézi munka leszorításával csökken majd az önköltség. Néhány példa arra vonatkozólag, mit jelentett a szelőcei szövetkezetben az új technológia érvényesítése a gabonabetakarítás esetében a múlt esztendő nyarán. Gabonabetakarítás munkaráfordítás hektáronként: a) Aratás önkötözővel és cséplés ... 80 munkaóra b) Aratás kombájnnal.......................... s . 36 munkaóra c) Kétmenetes begyűjtés 24 munkaóra d) Hárommenetes begyűjtés . * . 5 . 13 munkaóra Üzemi költségek hektáronként: 1. Önkötöző és cséplőgép . , » . 872 korona 2. Kétmenetes aratás.......................... 558 korona 3. Hárommenetes aratás ..... 407 korona 4. Kukoricatermesztés régi módon 72,20 Kcs q-ként 5. Egyetemes gépesítéssel .... 51,40 Kcs q-ként Egyetemes gépesítéssel egy hektár kukorica üzemi költsége összesen 1820 koronát tett ki. Azáltal, hogy az egyetemesen gépesített csoport a szántást-vetést, növényápolást s a termésbetakarítást önállóan végzi, a munka minősége határozott javulást eredményez s nagyobb a felelősségérzet is. így a valódi szocialista munkaversenyre megszületnek a jó előfeltételek s a munka jutlmazása igazságosabb, tökéletesebb. Az egyetemesen gépesített csoportokon alapuló termelés lehetővé teszi, hogy az irányító munka színvonala emelkedjék. A szelőcei szövetkezet tavalyi tapasztalatai valamint más szövetkezetek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az egyetemesen gépesített csoportokon alapuló termelésen keresztül visz az út ahhoz, hogy mezőgazdaságunk elérje fejlett iparunk színvonalát. Vadovics József (Galánta) Egyetemes gépesítésről pár évvel ezelőtt még gyakorlatilag nem beszélhetünk. De jelenleg a mezőgazdaság már olyannyira el van látva gépekkel, hogy minden lehetőség fennáll az egyetemes gépesítésre, sőt, a fejlődés érdeke ezt meg is kívánja így gondolkoztak a szelőcei szövetkezetesek is. amikor elhatározták, hogy a termelés régi szervezetét újjal cserélik fel, amely az egyetemesen gépesített csoportokon alapul. Miért nem felelt meg a régi? Elsősorban azért, mert mind a belső, mind pedig a külső termelési feltételek megváltoztak. A szövetkezet gépeket vásárolt, de a termelés hatékonysága nem nőtt a géppark kiszélesedésével, mert a régi munkaszervezés előnyben részesítette a kézi munkát, a gépek csak kisegítő, könnyítő szerepet játszottak. Ennek folytán az önköltség is nagyon lassan csökkent. Az egyes munkacsoportok nem voltak anyagilag érdekelve a dolog jó elvégzésében. Egy táblát több munkacsoport művelt: más készítette elő a talajt, megint más vetett, végül más takarította be a termést. Az egyik csoport jól végezte a munkáját, a másik kevésbé. A fenti körülmények gátolták a szocialista munkaverseny kifejlesztését. Ezek és egyéb okok oda vezettek, hogy a szocialista nagyüzemi gazdálkodás nyújtotta lehetőségek kiaknázatlanok maradtak a növénytermesztésben. Az új szervezési forma szükségessé teszi és feltételezi a gépek tökéletesebb kihasználását és a gépi munka fölényét a kézi munka fölött. így munkaerők szabadulnak föl, amelyek az eddig elhanyagoltabb termelési részlegeken jól hasznosíthatják képességeiket. Például: a komposztkészítésnél, trágyagondozásnál, kisméretű talajjavítási munkálatoknál stb. Most 39 traktora s 3 tehergépkocsija van a szelőcei szövetkezetnek (1953-ban csupán két traktora s két t<aViprrfpnVnr'c:iin . tási és szállítási módozataira vonat■ kozó részletes utasításokat. Ameny• nyiben tehát a tavasz nem várat ma■ gára, április havában a következő : gyógynövények begyűjtése esedékes ■ (zárójelben az ár, amelyet a vállalat , kg-onként fizet szárított állapotban): A kutyabenge kérge (5 korona). A vérehulló fecskefű szára az alső ! húsos részek nélkül (3,70 korona). • A tövises iglice jól megtisztított ' gyökere egészben, gyökérfej, oldal' gyökerek és szárak nélkül (10 koro- 1 na). A tavaszi és sugárkankalin virága (14 korona). A kökény meg nem barnult, akár lerázott virága addig, amíg. fehér színű (30 korona). A szagos müge szára (9,50 korona). A közönséges nyír — csupán fiatal levele rövid nyéllel, a fás részek hozzákeverése nélkül (2 korona). A pettyegetett tüdőfúnek csupán fiatal levele egyéb növényrészek és hulladék hozzákeveredése nélkül (7,50 korona). A martilapu sárga színű, fészkes virágzata rövid kocsánnyal nyílása kezdetén (12 korona). Az izlandi zuzmónak zöldes vagy gesztenyebarna színű, alul halványabb, öblösen hasogatott egész telepe. Magasabb fekvésű vidéken, erdős vagy vizenyős dombon, fű és moha között található (3,20 korona). A tölgyfazuzmónak lombos fákon, különösen tölgyfán található egész telepe. Főleg hegyvidéki fákon nő (6 korona). . K. E. Gyűjtsünk gyógynövényeket! Mint minden évben, ezidén is tájékoztatjuk olvasóinkat, melyik hónapban milyen gyógynövényt, illetve annak melyik részét gyűjthetik értékesítés céljából. Azoknak azonban, akik idén először óhajtanak gyógynövényszedéssel foglalkozni, azt ajánljuk, hogy a gyűjtés megkezdése előtt lépjenek érintkezésbe a gyógynövényfelvásárló vállalattal. Címe: Liecivé rasjliny, Nemzeti Vállalat, Bratislava, Sturova ul. 9/b, amely az érdeklődőknek megküldi a szlovák vagy magyar nyelvű árjegyzéket, valamint a növények begyűjtési idejére, szárí-A kukorica sem a nedvességből, sem a minőségből nem veszített. A szemeskukorica silózásnak előfeltétele, hogy kis silőgödrökbe tegyük. Az állományhoz mérten 10 nap alatt el kell fogyasztani. Nagyon fontos, hogy a silógödör víz- és levegőmentes legyen. A gödröt téglával béleltük, majd pedig szurokkal bevontuk, tetejére pedig műanyagból készült ponyvát tettünk és leföldeltük. ENNYI AZ EGÉSZ. Nyugodtan ajánljuk mindenkinek a kukorica tárolásának ezt a módszerét. Csandal István (Nagyfödémes) 3-as és a KB —1-es kukoricatörő kombájnok nagy segítséget nyújtottak. Kiváló teljesítményt ért el a magyar kukoricafosztó gép is. A raktározással azonban baj volt. Nem épült elég kukoricaszárító. Az állami gazdaságban dolgozó szocialista munkabrigád tágjai megoldották a problémát. A kukoricát S —4- es gabonakombájnnal arattak. A kicsépelf kukoricának volt még 28 — 35 % nedvesség, tartalma, A tapasztalatok alapján silógödröket ástak és a 3 vagor morzsolt kukoricát í gödörbe tették el. Aí egyik silógödröt a napokban nyitottuk fel Az eredmény kitűnő A MÜLT ÉVBEN a galántai járásban sem az állami gazdaságok, sem a szövetkezetek nem tartották be a járási pártbizottság azon határozatát, hogy a szántóterület 19 °/o-án kell kukoricát termelni. Egyrészt emiatt nincs elég szemestakarmány. Vajon miért idegenkednek a kukoricatermesztéstől egyes gazdaságokban? A kukoricatermelési költségek még mindig elég magasak, sok munkaerőre van szükség és nehézségek vannak az elraktározással is. Ez volt a helyzet a Nagyfödémesi Állami Gazdaságban is. Kukoricatöréskor a KB-2, KKHBevált a szemeskukorica silózása
