Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-04-04 / 27. szám
HÓDÍT A TAKARMÁNYOK KIRÁLYNŐJE----------------* A kukoricatermesztés problémái *----------------Mondanunk sem kell, hogy a kukoricatermesztés a takarmányalap megteremtésének kulcskérdése. Sokkal magasabb hektárhozamot ad, mint a répa és tápértéke is igen magas. A kukoricatermeszt ók komáromi konferenciáján a vitázók megállapították, hogy ha a járás szántóterületének 32 Vo-án kukoricát termelnek és legalább 35 mázsa szemeskukoricát takarítanak be hektáronként, ezáltal fedezik a szemestakarmányszükséglet 80 %-át. A kukorica termesztése tehát indokolt. A vetésterület bővítésével párhuzamosan azonban előtérbe kerül a kukorica termesztésének módja. Amint tudjuk, a kukorica eddig sok kézi munkaerőt igényelt. Viszont, ha fokozni akarjuk a munka termelékenységét, a gépi munkát kell előtérbe helyezni. A kukoricatermesztés módjával és a munkatermelékenység fokozásával foglalkozott dr. Cyőrffy Béla, a Mártonvásári Kísérleti - Állomás dolgozója, és Jurij P it r o, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának képviselője, a belkovi „Oj Élet“ kolhoz növénytermesztő csoportjának vezetője. Felszólalásunkban a kukoricatermesztés két útjáról beszéltek. Mindkettő figyelemreméltó. Dr. GYŐR FF Y Béla: MKZaHHBHHHflfll i A kukoricát a gabonafélék közé soroljuk be A kukorica nemcsak a szocialista államokban kerül előtérbe. Idén világméretben kétszer annyi kukoricát termelnek, mint 10 — 15 évvel ezelőtt. Franciaországban például a kukorica termesztése négyszeresére emelkedett. A vetésterület és a hektárhozam Is megkétszereződött. Magyarországi tudósok célul tűzték ki, hogy különböző hibridekkel megelőzik az USA-t a kukoricatermesztésben. Az Amerikai Egyesült Államokban átlagosan 34 — 35 mázsa szemeskukoricát termelnek hektáronként. Magyarország ezt az átlagos hektárhozamot már túlszárnyalta. Kukoricatermesztéssel kísérletezünk más országokban is. A magyar kísérletezők például Vietnamban egy év alatt két kukoricatermést akarnak elérni. A jó hektárhozamok négy alapfeltétele: kiváló talajmüvelés, helyes trágyázás, több növény (legalább 40 000), és jó hibrid vetőmag. Amint mondottam, ez csak előfeltétel. De a kukorica termesztésének fő problémája mindenekelőtt a gyomirtás. Gyommentes kukorica jó hektárhozamot ad. Azelőtt a mezőgazdáéi'szakiskolákban azt tanultak, hogy a gyom elszívja a kultúrnövénytől a vizet, tápanyagot, és elvonja a fényt. Ez mind igaz. De a kísérletek folya-Dr. Cyőrffy Béla és Kr ál ik elvtárs eszmecseréje. (Foto: Petrlík) mán rájöttünk, hogy a keresztes virágú gyomnövények, főleg a repce, a kukorica számára ártalmas váladékot bocsát ki gyökereiből. Az elgyomosodott kukorica a legtelevénydúsabb földben is megsárgul, besül, és ha azután minden nap kapáljuk, még akkor sem ad jó hektárhozamot. Tehát ne a meglévő gyomot irtsuk a kukoricából, hanem előzzük meg a gyomosodást. Kukoricatermesztés — munka nélkül Sokat vitatkozunk a kukorica négyzetes vetésén és a vegyszeres gyomirtáson. Mindig az adott helyzetből kell kiindulni. Ha sok a gép, vessük a kukoricát négyzetesen és helyezzük előtérbe a mechanikai gyomirtást. Ha viszont elég gyomirtószerünk van, irtsuk a gyomot gyomirtószerrel. Magyarországon a kukoricát a gabonafélék közé akarjuk sorolni. Ez pedig csak akkor valósítható meg, ha van elég gyomirtószer. A kukorica egyelését kizárhatjuk a növényápolási munkából, ha kalibrált kukoricát vetünk. Persze vigyázni kell a drótféregveszélyre. Ahol igen sok a drótféreg, hektáronként 3 —4 kg Aldricint permetezünk és csávázzuk a 99 °/o-os csíraképességü vetőmagot. A kukoricát nem kell fattyazni Régen azt tartották, hogy a kukorica oldalhajtása (fattyúja) elszívja a tápanyagot a növénytől. Kísérleteink bizonyítják, hogy a kukoricafattyú éppen úgy asszimilál, mint a kukorica többi levele, és a tápanyag a fattyúból is a csőbe kerül. A tapasztalatok alapján állítjuk, hogy a kukorica fattyazása csökkenti a hektárhozamot. Tehát ezt a kézi munkát igénylő munkafolyamatot is elhagyhatjuk. Nem szükséges a kukorica kapálása Le kell szögeznünk, hogy a kukorica kapálása nem őrzi meg a vizet a talajban, csak gyomot irt. Hajszálcsövesség közvetlenül eső után áll be. Máskor a víz gáz formában távozik a talajból. Megdőlt az a nézet is, hogy kapálással levegőzik a talaj. Hisz az a réteg, amelyet kapáltunk, porhanyó ugyan, de a kapálással elvágtuk a kukorica gyökérzetét, az alsóbb gyökérzethez pedig így sem juthat levegő. Beszélhetnénk még sokat, hogy kell-e kapálás vagy sem. Mi, Magyarországon a vegyszeres gyomirtást helyezzük előtérbe, mert van elég gyomirtónk (Hungazin). összes állami gazdaságainkon gabonamódra termeljük a kukoricát vegyszeres gyomirtással. A kézi munkát úgyszólván teljesen kizárjuk, a betakarítást gabonakombájnokkal végezzük, a szemet pedig silózzuk. Mégegyszer hangsúlyozom, hogy irtsuk a gyomot, helyesebben előzzük meg a gyomosodást, mért ez a kukoricatermesztés alfája és ómegája. JURIJ P I T R O : Hogyan termeltem hektáronként 125 mázsa szemeskukoricát Előbb a vegyszeres gyomirtásról hallottam. A mi kolhozunk számára újdonság ez, mert mi egyelőre a mechanikai gyomirtást helyezzük előtérbe. Kárpátaljai kolhozunk egy folyó völgyében húzódik meg. Kukoricatermesztésre mindig a legjobb földet választjuk ki, és többször vetjük egymás után. A mi kolhozmezőnk „királynője“ a kukorica. Tapasztalatból állítom, hogy eddig még nagyobb tápértékű növényt nem ismerek. A mi kolhozunk dédelgetett növénye a kukorica. A növénytermesztő csoportok már őszön megkapják a kukorica vetésterületét. De a kukoricatermesztésre már nyáron készülünk. Az öszszes istállótrágyát komposztáljuk. A komposztkeveréket fél hektárnyi területen beszántjuk a földbe és egész nyáron trágyalevezzük. Ebből minden hektárra 400 mázsát szórunk. Meg kell jegyeznem, hogy a folyó árterülete miatt tavasszal szántunk. A keresztbe-hosszába kultivátorozott földbe, amely valóságos kertiföld, 10 — 12 fokos melegbe vetjük a kukoricát. A kalibrált vetőmagot vetés előtt szárítjuk, hogy a gép jól szórja. Amint a magyarországi kolléga is mondotta, nem a gyomot kell irtani, hanem meg kell előzni a gyomosodást. E célbői a szükségletnek megfelelően kultivátorozunk, a vetés előtt és utána is minden héten boronálunk. A gyom tehát mihelyt kikel, máris elpusztul. A kukoricát egyeljük, kizárólag négyzetesen vetjük. Minden traktorost két hónapig iskolázunk Járásunkban is sokan panaszkodnak, hogy nem sikerül a kukorica négyzetes vetése. A téli időszakban minden traktorost két hónapig iskoláztatunk. Kolhozunkban minden traktorra hat traktoros jut. Tehát bátran mehetnek gépeink három váltásban is. A négyzetes vetőgépeket egyenes síkságon kipróbáljuk, és amikor a vetést megkezdjük, már minden gép 100 %-osan vet. A kukoricát a szükségletnek megfelelően keresztbe-hosszába többször saraboljuk. Az agrotechnika igen egyszerű Nálunk minden tag ismeri a kukorica agrotechnikáját. Már az iskolás gyerekek is termelnek kukoricát kísérleti parcellájukon. Az 5 — 9 osztályosok például 5,5 hektáron 101 mázsa szemes kukoricát és 1200 mázsa silókukoricát termeltek hektáronként. Ha a tanulók elvégzik a 10. osztályt, két évig dolgoznak a kolhozban, és utána középiskolába mennek. Traktorosaink, fejőnőink többsége középiskolai végzettséggel rendelkezik. A kukoricatermesztés tehát nem valami csodálatos tudomány. Ha a föld elegendő trágyát kap, megelőzzük a gyomosodást, a jó hektárhozam máris biztosítva van. Én az egyik növénytermesztő csoportnak vagyok *14 éve a vezetője. Csoportunk legalacsonyabb hektárhozama szemes kukoricából 79 mázsa volt. A múlt évben hektáronként 125 mázsa szemeskukoricát és 1525 mázsa silókukoricát termeltünk. Szlovákia kukoricatermé'sztőinek mégegyszer hangsúlyozom, hogy vigyázzanak a gyomra, mert ez a kukorica legnagyobb ellensége. Mindkét út helyes Dr. Györffy Béla akadémikus és Jurij Pitro, a szocialista munka hőse nagy dolgokról beszélt. Mindkét felszólaló megmutatta a kukoricatermesztés előnyeit és a hektárhozamok fokozásának módját. Magyarországon indokoltabb a vegyszeres gyomirtás, mert sokkal több Hungazinjuk van és kevesebb a gép, mint nálunk. Csehszlovákia egyelőre vegyszeres gyomirtószer-hiánnyal küzd. Tehát nálunk alkalmazhatjuk a vegyszeres gyomirtást annyi területen, amennyi gyomirtószerünk van. Ahol nincsen elég vegyszer, szorgalmazni kell a kukorica négyzetes vetését. A komáromi járásban például a szántóterület Szövetkezeteinkben komoly gondot okoz a takarmányhiány. Nem teljesítjük egyenletesen a hús, tej és a tojástermelési, valamint az eladási tervet, minek következtében a kereskedelem pillanatnyilag nem képes teljes mértékben kielégíteni a fogyasztókat. Ezt tartották szem előtt a levicei járás vezetői, amikor a napokban megbeszélésre hívták a termelőket, hogy velük közösen megvitassák a takarmánytermesztés terén fölmerült hiányosságokat és az ebből származó legsürgősebb teendőket. A járás a kukoricatermesztő körzetbe tartozzik, s a kukoricatermesztés terén számos jó termelési eredményeket könyvelnek el. Tehát van mire támaszkodniuk. Ezt fejtegette főbeszámolőjában Szebellay elvtárs, a járási nemzeti bizottság alelnöke. Fojtík elvtárs, a nyárasdi kutatóintézet igazgatója pedig hangsúlyozta, hogy a tavalyi kedvezőtlen száraz időjárás ellenére számos mezőgazdasági üzém az agrotechnikai eljárások helyes alkalmazása, a szakszerű trágyázás, a gyomirtószerek használata révén igen kedvező hozamot ért el kukoricából. A járásban a múlt évben a málasi szövetkezet 44,7, a szódói 44,7, a nagysallói 41,5, a kissalló) 41, az alsótúri 40 és további 17 szövetkezet 30 — 40 mázsáig terjedő átlagos szemtermést takarított be hektáronként. Ez is azt igazolja, hogy a jó munka mellett — Kolhozmezőnk királynője, a kukorica — mondja Pitro elvtárs. 32 %-án termelnek kukoricát. Ha a hagyományos módszerekkel akarunk dolgozni, ez rengeteg kézi munkaerőt igényel. A négyzetes vetéssel viszont jóval csökkenthetjük a kézimunka szükségletet. Tudunk már mi Csehszlovákiában is kukoricát termeszteni. ; Túron elvtárs, a Dedina Mládeze-i szövetkezet elnöke kijelentette, hogy már 108 mázsa szemeskukoricát is termeltek hektáronként. De a kukoricát nem tudják négyzetbe vetni. Janovsky elvtárs, a naszvadi szövetkezet agronómusa, ezt nem hagyta jóvá és elmondotta, hogy mind a 360 hektár kukoricát négyzetesen vetik. Talán jó volna alkalmazni Pitro elvtárs módszerét és a négyzeteket kipróbálni előzőleg egy sík legelőn vagy más földterületen. Litavsky elvtárs, a traktorállomás igazgatója megígérte, hogy a traktorosokat iskolázzák, mert máskülönben nem tudnák biztosítani a 7500 hektár négyzetes kukorica elvetését. Máris készülnek a kukorica gabonakombájnnal való betakarítására. Legalább 4000 hektárról gyűjtik be így a kukoricát és irányt vettek a silógödrök építésére is. Ne féljünk az új módszerektől. Ahol nincs elég vegyszeres gyomirtószer, próbáljuk meg Pitro módszerét. Pusztítsuk el boronálással a gyomot, még mielőtt árthatna a kukoricának. Nem véletlen az, hogy egymás mellett levő szövetkezetekben eltérők a kukorica hektárhozamok. Még tavaly is igen sok volt a buja gyom között sínylődő kukorica. Egyrészt ez is oka annak, hogy most szemestakarmányhiánnyal küzdünk és hibák mutatkoznak az eladási tervek teljesítésében is. Bállá József Megoldják a takarmánykérdést szép eredmények születnek. Sok községben azonban nem fordítottak kellő figyelmet a kukoricatermesztésre, úgy gondolták, hogy az „magától“ is megterem, minek következtében ma a járásban közel 2000 vagon szemestakarmányhiány mutatkozik. Ebből adódott, hogy a járás 112 szövetkezetéből 53-ban csupán 7 — 20 mázsáig terjedő átlagtermést értek el e fontos takarmányból, pedig kis leleményességgel, az agrotechnikai intézkedések pontos betartásával az alább fölsoroltak is kedvező hozamokra tehettek volna szert. Ezek közé tartozik a salovi szövetkezet 7,3, a Nová Dedina-i 11, a Lontői Állami Gazdaság 13, a szalatnyai szövetkezet 13,5, a gyerki 14,3, s még jónéhány EFSZ valamint állami gazdaság termelési eredménye, ahol az alacsony hozam eléréséért a szárazságot szidják. Pedig maguk is nagyon jól tudják, hogy nem egyedül a szárazság volt a bűnös. így aztán nem csoda, hogy a járási átlag csak 23 mázsát ért el. Hiányosságok voltak az évelő takarmányok termesztése terén is. Kimutatják ugyan, hogy a járás szántóterülete 19,2 %-án évelő takarmányokat termesztenek, ez így látszatra igen kedvező, de mást mutat a takar, mánymérleg. A terület megvan, de nincs takarmány. S miért nincs? — tehetnénk föl a jogos kérdést — egyszerűen azért, mert nem érték el a tervezett hektárhozamokat, s emellett akadtak olyan szövetkeztek, mint a hontfüzesgyarmati, fegyvernemi, pezernei és mások, ahol a vöröshere második kaszálását magtermesztésre hagyták ahelyett, hogy állatállományuk számára megfelelő mennyiségű szálastakarmányt biztosítottak volna, így a vörösherénél hektáronként 20, a lucernánál pedig mintegy 30 mázsáig terjedő fehérjékben gazdag takarmánnyal károsították meg magukat, pedig most jól jönne a sertések számára a lóhere vagy a lucerna mint szemestakarmány-pótló, de a jelen esetben ebből sincs elegendő. A tehenekkel pedig az almozásra szánt szalmát etetik fel, abból pedig nem lesz tej! így történhetett meg, hogy a levicei járás az év elejétől 39 vagon hússal, több mint egy millió liter tejjel és másfél milliónál több tojással maradt adósa a közellátásnak. Mindezekből világosan kitűnik, hogy nagyonis tudatos cél vezette a járás felelős irányítőit, amikor megbeszélésre hívták a legilletékesebbeket, a termelőket, hogy a kukoricának az eddiginél méltóbb helyet biztosítsanak a vetésforgóban. A cél az, hogy a járás szántóterületének 28 százalékát kukoricával vessék be — ami annyit jelent, hogy az agrotechnikai Előtérben a kukorica A kelet-szlovákiai kerületben egyre nagyobb teret hódít a kukorica. Észak felé terjeszkedik. Már a hegyvidéki körzetekben is jelentős szerepet tölt be. Mint takarmánynövény párját ritkítja mindenütt. Természetes, hogy a melegebb vidékeken jobban terem, de nem lebecsülendő dolog, hogy ahol eddig mint főnövény nem jött számításba, most ott fordítnak nagyobb gondot a termesztésére. A michalovcei járásban szinte egymást érik a kukoricáról tartott értekezletek és konferenciák. Először 15 szövetkezet és 1 állami gazdaság vezetősége tárgyalta meg, hogyan érhetnének el hektáronként 6Ö q átlagos szemtermést az összes területen az idén. Silókukoricából 500 q átlagtermést tűztek ki célul. A vitában a legnagyobb érdeklődést a stretávkai és a palíni szövetkezetek küldöttei váltották ki. ők voltak az elsők a múlt évben a kukoricatermesztés kerületi versenyében. (A stretávkai EFSZ 5 hektáros kísérleti parcelán 530 q szemtermést ért el, az egész területén pedig 60,3 q átlagot hektáronként. A palíni EFSZ a silókukorica termesztése terén jutott az élre 775 q-ás átlagos hektárhozammal.) Az értékes tapasztalatcserén az is kiderült, hogy nem a pólyániak nyomdokain jártak, hanem a Dedina Mládeze-i szövetkezet példáját követték. Ezáltal sikerült messze megelőzniük az 1960. év győztesét, a pólyáni EFSZ-t. Prágában a szövetkezetek országos konferenciáján Králik György, a Dedina Mládeze-i EFSZ agronómusa mondta el Szabovik Andrásnak, a stretávkai EFSZ elnökének, és Vírcik Mihálynak, a palíni EFSZ agronómusának, hogyan értek el 80 q-ás átlagos szemtermést és 1470 q silókukoricát a kísérleti parcellán hektáronként. Ez a kis tapasztalatcsere döntően hatott a múlt évben a kerületi versenyre. Az idei küzdelem hevesebb lesz, mert a győztesek nem rejtik véka alá tapasztalataikat, sőt a múlt héten újabb konferenciát tartottak Michalovcén és meghívták az ittenieken kívül számos más kiváló termelőt, tudóst és kutatót. így került ide Karol Fojtík, a Nyárasdi Növénynemesítő Állomás igazgatója, Jaromír Sole, a Csehszlovák Mezőgazdaságtudományt Akadémia küldötte, Králik György és mások. Ők tartották az előadásokat és ők válaszolták meg a vitában felvetett kérdéseket is. A vitát Michal Chudík elvtárs zárta le s egyetértését fejezte ki a kelet-szlovákiai kukoricatermesztőkkel, hogy az állattenyésztés legégetőbb problémáit is a kukoricatermesztéssel oldhatjuk meg, mert nincs olyan takarmánynövényünk, amely vetekedhetne a kukoricával. A konferencián 250-en vettek részt. Még nem sejtjük, ki lesz a győztes. De legyen bármelyik járás is, annyi már bizonyos, hogy előbbre viszi nagy célunkat, az ötéves terv négy év alattti teljesítését. (cs.) A legjobbak példája nyomán a szántó 28 %-án kukoricát termesztenek • Versenyt indítottak az 50 mázsa szemes- és az 500 q silókukorica hozamért • Cél a saját takarmányalap megteremtése • intézkedések pontos betartása mellett — megfelelő mennyiségű takarmányt biztosítanak az idei termelési célokra és a tartalékalapokra. A járási nemzeti bizottság ezt a nemes célt úgy akarja serkenteni, hogy versenyt indított az 50 mázsás szemes- és az 500 mázsás silókukorica átlagos hektárhozamának elérésére. A szódói szövetkezetben a felhívást már meg is vitatták és nemcsak beneveztek a versenybe, hanem vállalták azt is, hogy 5 hektáros parcelláról 100 mázsás átlagos szemtermést takarítanak be hektáronként. A verseny a járásban most bontakozik ki a szövetkezeti tagok és az állami gazdaságok dolgozóinak részvételével, akik egyéb vállalásokat is tesznek a magasabb hozamok elérésére. Ez pedig már fél sikernek számít. (hai) 1962. április 4.
