Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-01-10 / 3. szám

A szocialista mezőgazdaságért Bratislava, 1962. január 10. Ara 30 fillér XIII. évfolyam, 3. szám. A Cíferi Állami Gazdaság Farsky Mlyn-i részlegé­nek dolgozóit mint jó zöldségtermesztőket ismeri a környék. Az 1961-es évben is a tervezett 525 000 koronás bevételi tervüket nem kevesebb mint 300 ezer koronával teljesítették túl. Elhatározták, hogy idén 3ft hektáros kertészetük területét 70 hektárra növelik. E terület több mint a felén zöldségmag - termesztést folytatnak majd. A zöldségért és a magvakért nem kevesebb mint kétmillió korona bevételre számítanak. A szocialista munkabrigád büszke címért ver­senyző 30 tagú csoport tagjai Koneöná Anna vezetésével januárban • 12 000 fejessalátát adnak közellátásunknak. (CTK felvétele.) A tvarcznái szövetkezet SZOCIÁLIST A munkafelajánlásokkal lehetőséget teremt a harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítésére Mint a dél-morvaországi üzemek többsége, mi is eleget akarunk tenni a CSKP KB feihivásának és négy év alatt akarjuk teljesíteni a harmadik ötéves terv mezőgazdasági feladatait. Szövetkezeti tagságunk szá­mos egyéni és kollektív felajánlása alapján azt a célt tűztük magunk elé, hogy 1964 végéig teljesítjük a III. ötéves tervben foglalt állattenyésztési és eladási fel­adatokat. A szerződések és vállalások ellenőrzése folyamán megállapítottuk, hogy szövetkezetünkben elég tartalék áll rendelkezésre, amelyek kihasználásával további fel­ajánlásokkal egészíthetjük ki eredeti vállalásainkat. 1961-ben a gabonaeladás tervét 103,5 %-ra teljesítettük, ebből a bú­záét 107,5 °/ó-ra, a rozsét 111 %-ra, a sörárpáét 100 %-ra és a többi ga­bonafélékét 101 %-ra. 1962-re bizto­sítottuk a vetőmag és az ültetőanyag tervezett szükségletét. Az állattenyésztési termékek ela­dási tervét valamennyi mutató sze­rint teljesítettük: vágómarhából 122 %-ra, sertésekből 142 %-ra, borjak­ból 100 %-ra, baromfiból 130 %-ra, tejből 114 %-ra és tojásból — a szö­vetkezeti tagok vállalásait is beszá­mítva — 114 %-ra. Ezek szerint a mezőgazdasági terület minden hek­­tára után 229 kg húst, 1023 liter tejet és 513 tojást adtunk el az államnak. Az eddigi tapasztalatok és múlt évi vállalásunk értékelése alapján, mi­után a tavalyi felajánlásainkat — a cukorrépa kivételével — teljesítettük és túl is szárnyaltuk, arra az elha­tározásra jutottunk, hogy az 1962-es évre a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére a következő kötelezettsé­geket vállaljuk: A NÖVÉNYTERMESZTÉSBEN a ter­vezett hektárhozamokat búzából 3, árpából 5, szemeskukoricáből 13, cu­korrépából 50, burgonyából 10 mázsá­val túlteljesítjük. A nagyobb hektárhozamok alapján fajták szerint teljesítjük minden fel­adatunkat a növényi termékek eladá­sával kapcsolatban, azonkívül terven felül eladunk az államnak 300 q bú­zát, valamint 4300 q cukorrépát. Takarmányalapunk biztosítása ér­dekében a teljes szántóterület 48,5 %-át gabonával, 18,6 %-át ipari nö­vényekkel, 5,6 %-át burgonyával, 27,3 %-át takarmányfélékkel és 18,4 %-át köztes növényekkel vetjük, azaz ül­tetjük be. Mindent elkövetünk annak érdeké­ben, hogy 1962-ben már teljesen fel­számoljuk marhaállományunkban a gümőkórt. Az állományt 29 darabbal, ebből 3 tehénnel növeljük és így minden 100 hektáron 93 szarvasmar­ha, ebből pedig 43,7 tehén jut. Fel­nevelünk összesen 210 borjút, azaz 100 tehén után 95-öt. A harmadik ötéves terv második évében a köZellátás céljaira 139 q húst és 45 000 liter tejet adunk el terven felül. A piacra szállított tojás mennyiségét — beszámítva a tagok háztáji gazdaságokból eredő 40 000 tojásra tett felajánlását — 279 000-re tterveztük. Eszerint tehát 1962-ben a felvásárlás céljaira mezőgazdasági földterületünk minden hektárja után 244 kg húst, 1065 liter tejet és 541 db tojást, továbbá 10 tenyészüszőt és 6 db szarvasmarhát bocsátunk rendelkezésre. A harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítése a tvarozsnái szövet­kezetben, az árutermelés szempont­jából 1962 végéig a következőképpen alakul: Szép elhatározás A bódvavendégi szövetke­­zetesek szép elhatározással kezdik az újévet. Vállalták, hogy pártunk XII. kongresz­­szusa tiszteletére 30 000 to­jást adnak el terven felül. Andreás Sándor (Kassa) Ízesítik a takarmányokat A terebesi járásban már 63 szövet­kezet ízesíti a takarmányokat. Külö­nösen a tehenek takarmányának elő­készítésére fordítanak nagy gondot, hogy a tejhozam télen se csökken­jen. Az idei takarmánytermésre elég kedvezőek a kilátások. A járás szö­vetkezetei 1300 hektárral több őszi takarmánykeveréket termelnek, mint a múlt évben. A talajerő fokozása is» nagyban hozzájárul a takarmánytermesztés növeléséhez. Az 1961-ben végzett meliorációs munkákért a terebesi já­rás elnyerte a KNB vörös zászlaját. A további lalajerőfokozást a here­félék vetésterületének á kibővítésé­ben látják, de ugyanakkor több ku­koricát is termelnek, mint eddig, mert ez a két kiváló takarmánynö­vény csak együtt oldhatja meg a ta­karmányozás legégetőbb problémáit. Hús 4752 6278 1182 1260 2442 51,3' Tej 1,955 000 2,790 000 527000 530 000 1,057 000 54.0 Tojás 1,228 000 1,228 000 265 000 297 000 544 000 44,3 Beszélgetés egy könyvelővel A gyerki szövetkezet köny­velőjétől, M o s k ó 'elvtárstól érdeklődünk a zárszámadás előkészületeiről. — Hogyan gazdálkodott a szövet­kezet az elmúlt évben? — A 609 hektáros szövetkezet (ebből 321 szántó) 2 millió 205 ezer korona bevételt tervezett és 2 millió 250 ezer koronát ért el. . — Mennyit hozott a növényter­mesztés? ■ — Növénytermesztésből 641 000 ko­ronát terveztünk és 620 000 koronát értünk el. A kertészetből 195 000 koronát irányzott elő, ezzel szemben 221 000 koronát vettünk be. tünk állateladásból, de csak 736 000 koronát vettünk be. Az állati termé­kek eladásáért 365 000 koronát vár­tunk, ezzel szemben 410 000 koronát vételeztünk be. — Melyik termelési ág jövedelme­zett a legjobban? — Elsősorban is a tejtermelés. A szerződés szerint 155 000 liter tejet kellett volna adnunk a közellátásnak, ezzel szemben 199 285 litert adtunk. A szövetkezet 44 703 munkaegységet tervezett és 52 000-et merített ki. A baj az. hogy a bumeráng visszaüt. Munkaegységenként csak a tervezett 970 000 koronát fizethetjük ki, tekin­tet nélkül a túllépésre, mivel nem jut rá több pénz. * * * — Mi okból maradt le a növény­­termesztés? — Elsősorban is alacsonyak a hek­tárhozamok. Búzából 23, árpából 25, cukorrépából 216, kukoricából pedig csak 19 mázsás hektárhozamot ér­tünk el. — S az állattenyésztés? — 794 000 korona bevételt tervez-Bizony a díjazással baj van a szövetkezetben. A normák egyes szakaszokon lazák. Pré­miumot irányoztak elő, de év­közben megfeledkezett róla a vezetőség. Az évzáró gyűlésen az alapos elemző beszámoló után lesz miről Vitatkozni.-b-Húsz malac anyakocánként Ha valakinek a szívé­hez nőtt a foglalkozá­sa, eredményekben gaz­dag munkát tud fel­mutatni. Ilyen Turcsák István is, a Palárikovói Állami Gazdaság rasti­­slavicei üzemegységé­nek sertésgondozója. Turcsák elvtárs vezette munkacsoport az elért szép eredményekért el­nyerte a szocialista munkabrigád kitüntető címet. Maga Turcsák elvtárs v.cfn krvest'cb mint 50 anyasertést gjndoz. Az előírt terv alapján át­lagosan egy-egy anya­kocától 14 malacot kel­lett elválasztania, tehát az 50 anyától mintegy 700 darabot. Tervét nemcsak teljesítette, hanem alaposan túl is szárnyalta, ugyanis el­érte az anyánként! 20 malacos szaporulatot, s ezáltal egész évi ter­vét mintegy 300 darab­bal teljesítette túl. Ez az eredmény Turcsák elvtárs számára nagyon szép bizonyítvány. Ha­sonló szép eredménye­ket mutat fel ugyan­ezen állami gazdaság­ban Mazúeh István ál­latgondozó is, aki a tervezett 13 helyett 18 malacot választott el anyakocánként. Hogy mi a titka ezeknek a szép ered­ményeknek? Elsősorban is talán a közös munka, a hibák kölcsönös föl­tárása és az egymásnak nyújtott baráti segít­ség. Tóth János (Érsekújvár) A téli hónapok és az 1962-es év folyamán a következő műszaki-szer­vezési intézkedéseket biztosítjuk: 1. A NÖVÉNYTERMESZTÉS SZAKASZÁN A gabona, kukorica és burgonya vetésterületét csak gazdag termés­hozamokat biztosító vetőmaggal és ültetőanyaggal vetjük, illetve ültet­jük be. Az ültető burgonya 80 %-át csere útján, 20 %-át pedig tervszerű kiválogatás alapján biztosítjuk. A sa­ját vetőmagot alaposan megtisztítjuk, kipróbáljuk csíraképességét és csá­vázzuk. (Folytatás a 3. oldalon.) Tavaly például az évelő takarmányok csak 9 százalékát tették ki a szántó­földnek (járási méretben). 17,8 szá­zalék volt a kukorica; az idén pedig annyi herét szeretnének alávetni, hogy a tavalyi herefélékkel elérje a 16 százalékot és 18,5 százalékra bő­vítik a kukorica vetésterületét. Cs. Szorgalmas munkával kezdjük az új évet Januárban pihen a termőföld. Am szövetkezeteinknek most is akad bőven tennivalójuk. A keményre fagyott utak nagyon alkalmasak a trágyahordásra, amit elvégzőnk a téli napokban, nem marad ta­vaszra. De különösen a gépjavító műhelyekben mozgalmas az élet. Idén kétszeres fontossággal bir a jó minőségű gépjavítás, mivel az eddiginél kevesebb űj gépre számíthatunk. A szövetkezetek irodáiban is nagy munka folyik. Készülnek az évzáró gyűlésre Az előkészítő munka meg­kívánja minél több szövetkezetes közös munkáját. A pénzügyi és ter­melési mérleg, valamint az 1962-es terv a különböző szakbizottságok közös munkájából születik meg. A legtöbb szövetkezetben a normákat és a termelési feladatokat az illeté­kes gazdasági szakaszon dolgozókból alakított szakbizottságok dolgozzák ki. Nagyon helyes például ha a tej­termelés problémáival a fejők fog­lalkoznak. Sok szövetkezetben elké­szült már a leltár, a bevétel és kiadás aránya is látható. A szövet­­kezetesek megállapítják, hogy milyen sikerrel dolgoztak. Nem egy helyen több munkaegységet merítettek ki a tervezettnél, viszont a termelési eredmények nem emelkedtek. A ter­melési es pénzügyi mérleg elkészí­tése alapján tehát alapos elemző beszámolókat készíthetünk. ☆ A jó terv fél siker A domazlicei szövetkezetesek (píe­­rovi járás) a múltban is jó tervet készítettek, Tervükben elsőként a talajerőfokozás szerepelt, mely elő­feltétele a magas termésnek. Bur­gonya alá még a tavaszi munkák előtt trágyalével öntözik meg a föl­det. A kukoricaföldet a bő istálló­trágyán kívül még komposzttal is feljavítják. Az 1962-es tervben még több új intézkedést léptetnek életbe. A burgonyát és más kapásokat ön­tözik. » ☆ Fontos a piaci termelés A szövetkezetek erősségét ma a piaci termelés mennyiségével mér­jük. Tehát a szövetkezeteknek arra kell törekedni, hogy minél több árut termeljenek a közellátás számára. A cisteji szövetkezet például egy hektár után 450 kg gabonát, 162 kg húst, 800 liter tejet és 381 tojást ad el. Természetesen fokozódik a nö­vénytermelés hektárhozama is. A szántóföldi takarmányokból 62 má­zsát, szénából pedig 45 mázsát ter­melnek hektáronként. it Gyorsítsuk meg a gépjavítást Bár még a tél közepén járunk, minden erőnket a gépjavításra keli összpontosítani, nehogy tavaszkor érjen meglepetés. A nyugat-szlová­kiai kerületben a kerekes traktorok 66 %-át javították meg. A járások között azonban nagy a külÖVibség. A gépjavításban a galántai járás már a 85 %-nál tart, ezzel szemben Nyitra 47 %-kal kullog. A lánctalpas traktoroknak több mint 70 %-át tettük üzemképessé. A dunaszerdahelyi járás vezet 83 %­­ra. Ezzel szemben a komáromi járás 56, a lévai pedig 46 %-os eredményt mutat csak ki. A nyugat-szlovákiai kerületben megjavították a kukorica vetőgépek 63 %-át és a krumpli ültetőgépek 65 %-át. Sokkal nagyobb gondot kell azon­ban fordítani a simítok, tárcsák és más apró gazdasági szerszámok ja­vítására. A földeken még mindig sok gép hever szanaszét, melyeket minél előbb be kell szállítani a javítómű­helyekbe. ☆ Készülnek a trágyázást tervek Szövetkezeteink trágyázási terve­ket is készítenek. A nyugat-szlovákiai kerületben már 169 szövetkezet el­készítette a trágyázási tervet. íme a földművesek télen is szor­galmasan dolgoznak. Mindkét kezük tele van munkával. Az újévbe alkotó munkával indulunk. Nem kisebb je­lentőségű ez, mint a határi munka.-b­y Feladatok 1961 — 65-re Vállalások 1961-65-re Termelés , 1961-ben Vállalás 1962-re Termelés 1961-62-ben 2 év telje­sítendő fel­adatai %-ban

Next

/
Thumbnails
Contents