Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-03-07 / 19. szám

A szocialista mezőgazdaságéri Á MEZŐGAZDÁSZ GI DOLGOZOK LÁPJA' Bratislava, 1962. március 7. Ära 30 fillér XII. évfolyam, 19. szám. A Nemzetközi Nő­nap alkalmából a gyermekek milliói köszöntik szeretett édesanyjukat. S a szép köszöntő met­­r »­'.öl nem maradhat el a szép virág sem. Az édesanyák megérdemlik a virágot. Sok-sok virágot... Hi­szen életük minden pillanatában gyermekeik boldogságáért harcol­nak. Megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülése Ragyogó távlatok Moszkvából jelenti a CTK — A Nagy Kreml Palo­tában hétfőn megkezdődött a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának plenáris ülése. Az ülést Nyikita Hruscsov, az SZKP KB első titkára, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke nyitotta meg és előter­jesztette az egyetlen napirendi pontot: a párt feladatai a mezőgazdaság irányításának megjavításában. A fő beszámolót Hruscsov rek saját ügyüknek tekintik a elvtárs tartotta „A kommuniz- kommunizmus építését, mus építésének jelenlegi sza- Beszédének legnagyobb ré­­kaszáról és a párt feladatairól szét 3 szovjet mezőgazdaság CSISZ-iagokból alakult egyeteme* sen gépesített női munkacsoport a mezőgazdaság irányításának megjavításában“ címmel. Hruscsov elvtárs beszédének elején kijelentette, hogy a kommunizmus építésével a Szovjetunió nemzetközi köte­lességét teljesíti a világ forra­dalmi erőivel szemben. Ezután részletesen foglalko­zott az SZKP XXII. kongresz­­szusának jelentőségével és az elfogadott határozattal. Kije­lentette: a szovjet nép lelke­sedéssel és őszinte egyetértés­sel fogadta a kommunista párt új programját, amely létérde­keit fejezi ki. A szovjet embe­jelenlegi helyzetének és továb­bi fejlődésének szentelte. Le­szögezte, hogy a Szovjetunió a mezőgazdaság fejlesztésében már eddig is jelentős sikereket ért el. A párt a nép segítségével megszervezte a szűzföldek ter­mővé tételét. Rövid idő alatt az egész országban 42 millió hektárt tettek termővé. Hruscsov elvtárs ezután részletesen foglalkozott a szov­jet mezőgazdaság továbbfej­lesztésének programjával, a szervezés és irányítás kérdé­seivel, amelyek ragyogó távla­tokat nyitnak meg a szovjet mezőgazdaság előtt. (Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy Hruscsov elvtárs beszédének részletesebb ismertetésére lapunk legközelebbi számában visszatérünk.) A bálványi Állami Gazdaság­ban dolgozó, CSISZ-ben szer­vezett 6 fiatal nő traktoros­tanfolyama sikeres befejezése után egyetemesen gépesített munkacsoportot alakított. A lányok többsége 1961-ben a zöldségkertészetben dolgozott és szorgalmas munkájával a Szocialista Munkabrigád címet vívta ki magának. Ez az első egyetemesen gépesített lány­csoport kötelezettséget vállalt, hogy ebben az évben 587 hek­táron évelő takarmányok, ga­bonafélék, cukprrépa és egyéb termények gépi megművelését végzi el. A bálványi CSISZ-esoport a téli időszakot szakképzettsége fokozására használja fel. A legtapasztaltabb szakemberek vezetése alatt elsajátítják a traktorok és függesztett mun­kaeszközök javítását is. Ké­pünkön Mészáros Mihály a ja­vítóműhely vezetője, egy trak­tor motorját és elektromos berendezését magyarázza a CSISZ-tagoknak. Céltudatosan használjuk ki a tartalékokat a mezőgazdaságban Michal C h u d í k mezőgazdasági megbízott, a Szlovák Nemzeti Tanács legutóbbi ülésén beszédet mondott, amelyben a szlovákiai mező­­gazdasági feladatok biztosításának legfontosabb tényezőire hívta fel a képviselők figyelmét. Felszólalását az alábbiakban kivonatosan közöl­jük: A nyugat-szlovákiai kerületben mezőgazdaságunk két igen fontos szakaszán, a kukoricatermesztésben és a fejőstehenek tenyésztésében kell megtalálnunk a leghelyesebb megoldáso­kat: amelyek lényegesen befolyásolnák a kerület mezőgazda­sági tervteljesítését és kedvező előfeltételeket teremtenének a következő években teljesítendő feladatok megkönnyítésére. A kukorica a kerület legerősebb tartalékát képezhetné. Ha Nyugat-Szlovákiában a kukoricát az agrotechnikai elvek kö­vetkezetes érvényesítésével termesztenék, úgy akár négyze­tes-fészkes vetés esetén 70X70-es sorokban két növénnyel, vagy 70 cm-es széles sorokban 35 cm-es kötéstávolságban 40 000 egyed után növényenként egy csövet számítva, 35,4 mázsát termeszthetnénk hektáronként, 17 °/o víztartalommal, azaz 3 mázsával többet, mint amennyit a kerületben két év­vel ezelőtt termeltek. Közepes termés esetén azonban minden száron nem egy, hanem átlagban 1,2 cső terem. Eszerint tehát 48 000 csőről 42,5 mázsát gyűlhetnénk be. Vegyük most a másik példát: Szlovákia kukoricaterületei­nek 60 °/o-án az ún. Lednicei középkései kétkeresztezésű hib­ridet vetjük, amely csövenként 17 % víztartalmával 22,16 dkg szemet ad. Ez 40 000 egyedre számítva hektáronként 88,6 má­zsás termésnek felel meg: amellett tudjuk, hogy ügyes szak­emberek minden nehézség nélkül termesztenek növényenként átlag 1,2 csövet, azaz összesen 48 000 csövet, vagyis hektá­ronként 106,4 mázsa szemeskukoricát. Megemlékeznénk még a nyárasdi Fojtík elvtárs által neme­sített Topol'níky N —1276 jelzésű kétkeresztezésű hibridről is. Az ifjúságfalvi Ktc'ik elvtárson kívül kisebb táblákon más kitűnő szakemberünk is termesztett belőle. Ez a hibrid egy csöve után á szokványos 17 % víztartalommal 30 dkg magot ad. Könnyű kiszámítanunk, milyen súlyú szemestermést ka­punk 40 000 növényről: 120 mázsát minden nehézség nélkül elérhetünk. Mért ne értékesíthetnénk tehát ezt az óriási tartalékot a kerületben? Mindezt, amit itt elmondtam, a mai agrotechnika, a trágyázás színvonala, és a szokásos talajművelés mellett elérhető volna. Igaz azonban, hogy a traktorosok gondatlan munkája által a kukorica 10-15 %-a tönkremegy a sarabolás, majd később az egyelés folyamán, és sok fészek teljesen üres marad. E hanyagságnak tudható be aztán, hogy hektá­ronként nem 40 000, hanem csak 20 — 25 000 egyed fejlődik ki és a talaj fele kihasználatlanul marad, hiába volt előkészítve és trágyázva. Most pedig nézzünk szembe a problémákkal a nyugat­szlovákiai kerületben, ahol ma a szemes takarmány hiányának leküzdése érdekében a szó szoros értelmében verekednünk kell. Tavaly ebben a kerületben 150000 hektáron termesztettünk kukoricát. Idén a terv már 170 000 hektár bevetését követeli. Amennyiben a terv irányszáma szerint 32,4 mázsát termesz­tenénk hektáronként, 40 000 egyed alapján 170 000 hektáron 17 000 vagonnal több szemeskukoricát nyernénk terven felül: 1,33 értékű koefficienst alapul véve, ez 22 600 zabegységet jelentene, azaz a kerület egész gazdasági állatállománya sze­mestakarmány szükségletének 9,2%-át. Hústermelésre át­­(Folytatás a 3. oldalon) Még januárban egy falusi iskolába látogattam el. Történetesen a politechnikai oktatásról szerettem volna megtudni egyet s mást. Nagy érdeklődéssel tekintgettem hát korul a műhelyben. A diákok — fiúk, lányok, szorgoskodtak; reszeltek, kalapáltak, fűrészeltek Vajon mi készül ezekből a nagy gonddal megmunkált deszkalapokból? Akkor megígértem, nem árulom el. Szavamat be­tartottam, s úgy hiszem nem szegem meg a fogadal­mat, a titoktartást, ha most elárulom. Nem, mert elérkezett a nap, amikor ama bizo­nyos iskola diákjai édesanyjuk elé állnak, kipirult arccal átnyújtják a sok-sok szeretettel, gonddal el­készített dobozkát, illetve levéltárcát. Levéltárca — hat deszkalapocska ügyesen össze­illesztve. Ennyi a nőnapi ajándék. S a hosszú hetek aprólékos munkája, hosszú évek féltve őrzött kincsévé válik. Emlék - kincs. Az édesanya, a nagymama kincse, amelyben gyermekéitől, unokáitól kapott leve­leit tartja majd. Lehet, kissé szokatlan nőnapi köszöntőt történettel kezdem. Szokatlan de ma millió és millió édes­anya veszi’ át könnyes szemmel kisfiától, kislányától a nőnapi ajándékot. Ajándék lehet sok minden. Ajándék lehet szép szó, lehet virág, lehet könyv... Az ajándékot nem az értéke szerint mérjük. Az igazi ajándékban valami más, valami mélyebb rejlik. Sok-sok szeretet... Ez adja az ajándék értékét. A szövetkezetben dolgozó egyszerű falusi asszony ajándékot kap gyermekétől. Egy fadobozkát, amelyet az iskolában a tanító elvtárs felügyelete alatt készí­tett. Mit jelent ez? .4 legapróbb részletéig lecsiszolt, szépen díszített doboz az egész társadalom megbe­csülésének a szimbólumává válik. Szimbólum, amely sok mindenre feleletet ad, amely mindennél jobban elővillantja az élet. a dolgozó nő életének az értelmet. Tikkaszt a tavaszi nap, perzsel a nyár, csípős az őszi dér. Járod a határt. Asszonyokkal, lányokkal találkozol. Néha szinte úgy tűnik mintha a szövet­kezetben csak ők lennének. Asszonyok, lányok — ha kell kapával, ha kell kézzel, ha kell esőben, ha kell fagyban, de mindig, minden körülmény között ott állnak ahol az eredmények születnek. Ahol a kenyér, o cukor, a tej, a gyümölcs, a hús születik. Ahol egy boldog jövendő, ahol örömteli mánk születik. Az ajándék lehet sok minden ... Kérges férfihangok keresnek ma szép szavakat. Igazgatók, elnökök, vezetők állanak az emelvényen, a klubok, az üléstermek pódiumán. Talán kissé sután, kissé bárgyúa'n kezdenek hozzá az ünnepi beszédhez, köszöntőhöz, a hivatalos hang emberei. Valóban, nem tudja az ember hirtelen mit mondjon. Hogyan kö­szönje meg és mit köszönjön meg. Ilyenkor ajándékot szokás adni a nőknek. Könyvet, virágot, elismerő oklevelet. De az ajándék ne legyen „könyv", „virág“, „oklevél". Legyen több; mint az a kis fadobozka amelyet ama falusi iskola diákjai ké­szítettek édesanyjuknak. Mert abban nemcsak az ajándékozó igyekezete, munkája öltött testet, de szí­vének egy darabkája is. Az anya megérdemli a szív ajándékát. Ilyen legyen az ajándék, ilyen legyen a megbecsü­lés, a szeretet megnyilvánulása. Mert csak így tudjuk megköszöni... Csak így!... Mindazt amit a nők, a nemzetközi nömozgalom tesz a máért, a békéért... a gyermekekért... Azt az igyekezetét, amely a kísérleti atomrobbantások mér­ges gombája fölé emelkedik — ezt kell ma meg­köszönni! ... Polák Imre Változik a határ Gyökeresen megváltozott a komárovcei határ a múlt év nyarától. A hatalmas bágerek és földgyaluk rendbehozták a falu határát átszelő Ida patak medrét, amely esőzések ide­jén sokszor kiáradt, s elra­bolta a termést, sok munka gyümölcsét. Régi vágya volt a lakosság­nak, hogy a patakot, utakat és árkokat rendezze. Ez most már megvalósult. Nemrégiben az egyik tag­sági gyűlésen úgy határoztak, hogy hozzálátnak az árvizék által kilúgozott talaj -javítá­sához. S. F. (Komárovce) Ugyanebben a járás­ban 1000 hektár burgo­nyát termesztenek a poprádi mozgalom pél­dája nyomán. A Dolná •Srna-i szövetkezet tag­jai versenyre hívták a járás EFSZ-eit és álla­mi gazdaságait azzal a versenyfeltétellel, hogy legkevesebb tíz hektá­ron átlagban 200 mázsa burgonyát termesztenek hektáronként. (rn) teleiére. Például a Tren­cianske Biskupice-i szö_ vetkezetesek 50 mázsa sertéshús, 10 mázsa ba­romfihús, 30 mázsa őszi repce és 130 mázsa len« terven felüli eladására vállalkoztak. Vállalásaik értéke meghaladja a 112 ezer koronát. A éachti­­cei EFSZ tagjai pedig többek között a cukor­répa hektárhozamának 30 mázsával történő emelését tűzték ki cé­lul. Ennek alapján ter­­: ven felül 3420 mázsa 1 cukorrépával akarnak többet kitermelni. valamennyi termékből túllépik a tervet: cu­korrépából 5676 mázsá­val, búzából 620 mázsá­val, árpából 780 mázsá­val, kukoricából pedig 480 mázsával. • A Szobránci Mező­­gazdasági Mesteriskola tanítói a CSKP XII. kongresszusának tiszte­letére vállalták, hogy április közepéig 50 trak­torost iskoláznak ki. (rsk) • A trencíni járásban : már 32 szövetkezet tett . értékes vállalást a CSKP . XII. kongresszusa tisz­• A soli szövetkeze­­tesek (michalovcei já­rás) pártunk XII. kong­resszusának tiszteletére vállalták, hogy 42 má­zsa marhahúst, 80 má­zsa disznóhúst. 5000 li­ter tejet és 2000 tojást termelnek terven felül. A növénytermelésben A CSKP XII. kongresszusa, tiszteletére

Next

/
Thumbnails
Contents