Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-03-04 / 18. szám
•ehrattyflra és raktárra, gépkoeslszínre ran szüksége. (A jövőben nélkülözhetetlenné válik a mezőgazdasági termelés összpontosítása és szakosítása.) A mezőgazdasági üzemek •ellátása géppel A gépek és traktoristák számának, valamint a földterület kiterjedésének megállapításával kapcsolatos kérdések egész összességét a gépek teljes kihasználása szempontjából kel] megoldanunk. Ezért a gépkibasználás meghatározásakor annak a legfontosabb gépnek az évi teljesítményét vesszük alapul, amely az egyes termények esetében a legnagyobb mértékben befolyásolja a munkák egyetemes gépesítését. A gabonafélék termesztésében és betakarításában például a legfőbb gépi eszköz az arató-eséplő gép és a járvaszecskázó, a szemeskukorica esetében a kukoricakombájn, a takarmánynövényeknél a járvaszecskázó vagy a pneumatikus szállító. A cukorrépát összetett cukorrépabetakarítógéppel, vagyis a cukorrépakombájnnal, a burgonyát burgonyakombájnnal és nehezebb feltételek közt burgonyakiszántóva! takarítjuk be. Ezeknek a legfontosabb gépeknek a teljesítménye alapján állapítjuk meg azután szükségletüket az egyes termények esetében a gépesített csoportnak kiosztott területen. A többi gép üzembeállítását a fő követelményhez mérten módosítjuk. A gépesített csoport által termesztett egyes termények vetésterületének meghatározása céljából legalább tájékoztatásképpen ismertetjük az egyes fő gépek idénybeli évi teljesítményét: Gép Évi teljesítmény (ha-ban) Gabonakombájnok; egymenetes betakarítás S —4, ACD-400, ZM-330, EMAG-6 60 Gabonakombájnok; kétmenetes aratás ZM —330, ACD-400, S-4 90-SK-3 125 Bépakombájnok SCZ-1 25 SCZ-2 40 E 710/2 50 Stlőkombájnok SftZ-42 50 SftUZ-42 150 E —065 150 SzJS-1,8 120 SK —2,6 200 Kukoricakombájnok KU-2 40 KB — 1 50 KB —2 50 Ezekből az adatokból kitűnik, hogy a gépesített csoportra például a gabonafélék kb. 125 hektárnyi, 250 hektárnyi stb. területét bízhatjuk, továbbá a szemeskukoricát 40 hektáron, 80 hektáron vagy 120 hektáron stb. termelhetik meg. Hasonlóképpen állapítjuk meg a többi termény vetésterületét is. Ezután a legfőbb gépesítési eszköz szerint osztjuk ki a csoportnak a vontatott eszközöket és a traktorokat. Hogy az egyes termények egész gépszükségletének kiszámítását leegyszerűsítsük, először minta-termelési folyamatot dolgozunk ki s ezt a technológiai lapokon az egyes terményekre részletezzük. A technológiai lapokat minden termény számára külön dolgozzuk ki és 1962. március 4. 34 csak némely esetben állítjuk M termény csoport okként, mégpedig akkor, ha az egész terménycsoportnál egyforma technológiát alkalmazunk (pl. a gabonaféléknél). S néha megfordítva, egy terménynek több technológiai kártyája is lehet, ha többféle technológiát alkalmazunk (pl. a búzát részben egymenetes, részben pedig két- és hárommenetes aratással takarítjuk be). A technológiai lapok alapján dolgozzuk ki azután a traktorok és a gépi eszközök össz-szükségletét és kihasználását. Ez az áttekintés adja meg a traktoroknak és a gépeknek azt az összszükségletét, amelyet a gépesített csoportra bízott termények vagy az egyetemesen gépesített csapatra bízott egész vetésterület munkái megkívánnak. A gépesített csapatnak vagy csoportnak kiosztott terület meghatározásakor a burgonyatermő és hegyvidéki körzetekben tekintetbe kell vennünk a terepviszonyokat, s főleg azt, mennyire megközelíthető a tábla a gépesítési eszközzel. Ezekben a termelőkörzetekben a gépesített csoportnak csak azokat a táblákat osztjuk ki, amelyek lejtése nem haladja meg a 17°-ot. Meredekebb lejtőkön a munkákat továbbra is a mezei termelőcsoportok végzik a nekik kiosztott fogatokkal. A munkák sikeres elvégzése érdekében egy csoportra vagy csapatra egy vetésforgóba tartozó terület terményeit bízzuk. így a csoport egymáshoz közel fekvő táblákon dolgozik és lehetővé válik a gépcsoportok célszerű beállítása és folyamatos működtetése. Ezenkívül egy vetésforgó keretében rendszerint a táblák talaja egyforma minőségű, ami megkönnyíti a hektárhozamok, a teljesítmények és az önköltség tervezését. Előnyös, ha a kiosztott táblák szabályos alakúak és kb 300 m hosszúak. A tábla legkisebb kiterjedésének emellett olyan területet tartunk, amely az alkalmazott gépcsoport (pl. gabonafélék vetésekor három vetőgép, három műtrágyaszóró stb.) műszakteljesítménynormájának felel meg. A legfontosabb gép kihasználása szempontjából a tábla olyan kiterjedése kívánatos, amelyen a gép legkevesebb 5 műszaknormát végez el. A szakosítás szempontjából célszerű, ha a gazdaság egy vetésforgó keretében 3 — 4 terménycsoport megtermelését tervezi nagyobb vetésterületen. A munkák gyorsabb elvégzése megkívánja, hogy gondot fordítsunk a táblák és főleg a mezei utak felszíni rendezésére is. Az egyes termények gépesített munkáinak elvégzéséhez a következő legfontosabb gépcsoportok szükségesek: a gabonafélék kétmenetes betakarításához: rendrakó aratógépek, arató-cséplő gép, magasnyomású sajtó, a kukorica termesztéséhez és betakarításához: négyzetbe vagy szabályos távolságra vető gép, saraboló, kombájn, a burgonya termesztéséhez és betakarításához: burgonya-ültető gép, saraboló, töltögető, burgonyakombájn, a takarmánynövények betakarításához: traktorra függesztett vágógerenda és hengeres sajtoló, rendforgató és rendsodró gép, járvaszecskázó, nagy térfogatú teherkocsik, a cukorrépa termesztéséhez és betakarításához: vetőgép egycsirájú vetőmag elvetésére, harántirányú csokrozó (borona), saraboló, cukorrépa-kombájn vagy a kétmenetes betakarításra alkalmas gépek. Az egyetemesen gépesített csoportok munka- és termelési feladatait az üzemen belüli önálló elszámolás (liozraszcsot) érvényesítésével szabjuk meg. Kiosztjuk nekik az egyes termények előállításához szükséges vetésterületet, a traktorokat, gépeket és vontatott eszközöket szocialista gondozásukba adjuk. A csoport számára külön terveket dolgozunk ki, mégpedig mind a bektárhozamokra és a teljesítményekre, mind az üzemanyagfogyasztásra vonátkozólag, a gépjavítások költségvetését a technikaigazdasági normák alapján állítjuk össze. Az anyagi érdekeltség növelése céljából prémiumokat állapítunk meg, mégpedig a műszaki teljesítménynormák túlteljesítéséért, az agrotechnikai határidők lerövidítéséért, az üzemanyag- és javítási költségek megtakarításáért, valamint a hektárhozamok túlszárnyalásáért. Minden egyes termény esetében megállapítjuk a termelési önköltséget (munka- és anyagköltséget). Az egyetemesen gépesített csoportnak teljes mértékben érvényre kell juttatnia az új technológiát, mint például a gabonafélék két- és hárommenetes betakarítását, a takarmánynövények mesterséges utánszárítását, a cukorrépa gépesített betakarítását stb. Az emberi munkát csak kisebb mértékben, a cukorrépa egyelésekor és a betakarítási meliékmunkák esetében alkalmazzuk. A csoportnak megfelelő mennyiségű trágyát, vetőmagot, ültetőanyagot, vegyszert és egyéb olyan anyagot osztunk ki, amely szükséges a tervezett hektárhozam eléréséhez. Egy gépesített csoport felszerelése a kukorica termesztő körzetben: A csoport 500 hektáros szántóföldön a következő terményeknek viselte gondját: gabonafélék 250 ha cukorrépa 50 ha szemeskukorica 100 ha silókukorica 50 ha többéves (első takarmánynövények 50 ha kaszálás) 500 ha Az egyetemesen gépesített csoport a következő haladó technológiát érvényesíti: a gabonafélék kétmenetes betakarítása, a kukorica négyzetes (esetleg szemenkénti) vetése Atrazin egyidejű használatával, a szemeskukorica betakarítása KB —1 és KB —2 jelű betakarító géppel, a \ silókukorica betakarítása SftUZ-42 jelű géppel, a takarmánynövények begyűjtése SftUZ —42 jelzésű járvaszecskázóval és hideg légáramlású utánszárítása. Ezeknek a munkáknak az elvégzéséhez a gépesített csoport a következő gépeket kapja: 2 Zetor —25 K jelű traktort, 2 Zetor —35 K jelű traktort, 3 Zetor — 50 jelű traktort, 1. DT-54 jelű traktort, 2 rendrakó aratógépet, 2 SK —3 jelű gabonakombájnt ( betakarításra ), 2 K — 441 jelű magasnyomású sajtót, 2 KB—2 kukoricakombájnt (betakarításra), 1 helyhez kötött sústyézó gépet, 1 2 —OCN 1 jelű répafejezőt, 1 Z —VCZ 1 jelű répakiemelőt, 6 nagy térfogatú pótkocsit. Az egyetemesen gépesített csoportok megfelelő ellátása gépekkel és dolgozókkal biztosítékot nyújt arra, hogy a rájuk bízott feladatokat jól teljesítik. Marko Alfonz mérnök, a Bratislavai Mezőgazdasági ökonómiai Kutatóintézet dolgozója