Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-02-21 / 15. szám
A michalovcei Baromifeldolgozd üzem csirkekeltetöjének dolgozói látják el kiscsibékkel a járás valamennyi szövetkezetét. A korszerű nagyüzemi technológia segítségével munkahelyükön nagy megtakarításokat érnek el. A keltető dolgozói Andrej PQCATKO vezetésével kötelezték magukat, hogy az augusztus végéig tervezett 200 500 kiscsibe kikeltetésével négy héttel korábban készülnek el, s ezzel 38 940 koronát takarítanak meg. Termeljünk korai dinnyét rolhív'ác ° Pályaválasztás miIIVdb előtt álló fiatalokhoz Hazánkban a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek szakemberekkel való ellátásáról a különböző fokozatú, különböző szakirányzatú és különböző tanítási nyelvű mezőgazdasági iskolák gondoskodnak. A Safárikovói Mezőgazdasági Műszaki Középiskolán az 1962/63-as iskolai évben két szakirányzatban is nyílik első osztály. Egyik ökonómiai (közgazdasági) szak, a másik növénytermesztési-állattenyésztési szak. Mindkét szakra jelentkezhetnek azok a mezőgazdaságot kedvelő fiatalok, akik már sikeresen befejezték az általános műveltséget nyújtó középiskola 9-ik osztályát, továbbá azok akik már mezőgazdasági tanonciskolába-mezőgazdasági szaktanintézetbe jártak. Mindkét szakon a tanulmányi idő 4 év, amely után a tanuló érettségi bizonyítványt nyer. Akik az ökonóbiai szakot végzik el sikeresen, még folytathatják tanulmányaikat főiskolán, vagy ha nem szándékoznak tovább tanulni, akkor elhelyezésükről államunk már előre gondoskodik. EFSZ-ekben, ÄG-okban és más mezőgazdasági üzemekben kapnak elhelyezést, mint könyvelők, statisztikusok és mint a pénzgazdálkodás irányításának, a nyilvántartásnak egyéb beosztotttjai. Azok a tanulók, akik a növénytermesztésiállattenyésztési szakot végzik el, szintén tovább tanulhatnak a főiskolán, vagy elhelyezést kaphatnak mezőgazdasági üzemeinkben, mint agronómusok és zöotechnikusok. A tanulók tanulmányi idejük alatt tanulmányi előmenetelük és szüleik anyagi helyzete szerint állami segélyben részesülnek, melynek legmagasabb határa havonta 325.— Kcs. Az érdeklődők jelentkezési lapjukat a szükséges iratokkal együtt azon iskola igazgatóságán keresztül juttassák el hozzánk, amely iskolán az utolsó osztályt (a 9-iket, vagy a mezőgazdasági szaktanintézetet) végezték vagy végzik. Az iskolánk elme: Stredná pol’nohospodárska technická skola, Safárikovo, okres: Rim. Sobota. Az iskola mellett két diákotthon működik, egyikben a lányok, másikban a fiúk kaphatnak lakást és teljes ellátást. Havi internátusi díj 15.— Kcs és naponta 10.30 Kcs-ért részesülnek ötszöri étkezésberi. Az iskola igazgatósága Kitüntették a prerovi járás legjobb fejönőit A magas hozamok új mesterei A korán piacra kerülő dinnye mindig jobban értékesül, mint a kései. A korai dinnye tehát jelentékenyen fokozhatja a jövedelmet. Ennek érdekében a dinnyetermesztőnek mindent el kell követnie, hogy minél hamarabb piacra kerülhessen dinnyéje. Ez elérhető megfelelő fajta megválasztásával, dinnyepalánta neveléssel, vagy a magnak korai vetésével, a szabad földbe, aztán á szántóföldi állomány kellő védelmével. Természetesen minden esetben feltétele a termesztés sikerének, hogy a dinnye megfelelő kultúrájú és fekvésű talajba kerüljön, amire ezúttal külön nem térünk ki Ami a fajta megválasztását illeti, Dél-Szlovákiában a cukordinnyéből, az elmúlt évben államilag elismert Solartur jön elsősorban számításba. Ezt a sósszigeti fajtát az egykor itt termesztett Turkesztániból ■nemesítettük. Alakra gömbölyű, néha kissé lapított, többnyire érdes felületű 1 — 1,5 kg súlyú, zöldes húsú. Igen lédús, édes és zamatos, átlag 30 — 40 mg/100 g C-vitamin tartalommal. Az állami fajtaösszehasonlító kísérletekben úgyszólván mindenütt, minden évben az első helyen áll terméshozam, minőség és koraiság tekintetében. .Koraérése mellett az a jő tulajdonsága is megvan — szemben az eredeti Turkesztánival —, hogy tenyészideje hosszú. Őszig hoz gyümölcsöt. Ezt a fajtát szabad földbe, fészkekbe szoktuk ugyan vetni, tekintettel azonban az időjárás szeszélyeire a palánta itt is 'jobb eredményekre vezet. A görög dinnye termesztése Valamennyi nálunk termesztett fajtája majdnem egy időben érik. A fajta megválasztásánál itt a terméshozam mennyisége és minősége a vezető szempontok. A sósszigeti új nemesítésű 40-es számú törzs, amely előreláthatólag ez év tavaszán kerül állami elismerésre — Szlovákiában jól ismert Hevesi és Marsovszky fajtákkal körülbelül egy szintű a terméshozama. Minőség tekintetében azonban a sósszigeti 40-es erősen vezet. Az említett régi fajták húsa nem egyöntetűen édes és nem egyöntetűen omlós, mert a gyümölcs közepe — ami különben a legértékesebb szokott lenni —, kemény és nem elég édes, azonkívül a hús többi részét is fehér erek járják át. A sósszigeti 40-es mindenütt egyenletes, édes és omlós. A sósszigeti fajtának apró (fekete) a magja. Ez többnyire fölöslegessé teszi a mag előzetes eltávolítását; magostul ehető, mint a szőlő. Palántaneveles a koraiság leghatá tosabb eszköz^. Feltétlenül szükséges a görögdinnye termesztésben, de mindenkor kifizetődő a cukordinnyénél is. A palántanevelés melegágyakban vagy üvegházakban történik. Itt szigorúan ügyeljünk arra, hogy az ide kerülő föld és komposzt gyommagtól és betegség csírájától mentes legyen. Szükség esetén fertőtlenítsük. A dinnyemagot többnyire április közepén ültetjük gyeptéglába vagy cserépbe. A palántát aztán úgy neveljük, hogy a májusi fagyok után a szabadföldi fészkekbe ültethessük. A korábbi palánták túlságosan megműanyagból (PVC — polivinilkloridból) házilag készíteni olyképpen, hogy alsó szélüket körbefutó dróthoz erősítjük és a süvegbe belülről a két végén meghegyezett 5 cm széles vékony lécecskét erősítenünk irodai drótkapcsokkal. A lécecske felső végével a süveg csúcsába ér, alsó vége mintegy 10 cm-rel kiáll, ezzel rögzítjük a süveget a földhöz. Az átlátszó védősüvegek rossz időjárás esetén hosszabb időn keresztül a növények felett maradhatnak, mert alattuk a növények zavartalanul fejlődhetnek. Ezt bizonyítják sósszigeti kísérleteink is. Nálunk magvetés után is takartunk be fészkeket és így a kelés is alattuk történt. Ezek a süvegek olcsók és több éven használhatók; A második világháború előtt voltak Sósszigeti cukordinnye (Solartur) nőhetnek és nagyon megsínylik a kiültetését. Dinnyepalántát nevelhetünk ugyan korábban is, ennek megfelelően korábban vetjük a magot a melegágyakba, korábban palántázhatjuk a szabadföldi fészkekbe, ennek feltétele azonban, hogy védenünk kell őket az időjárás viszontagságai, elsősorban a fagyok ellen. Vethetünk dinnyemagot egyenesen a szántóföldbe is. Ez is április közepe táján történhetik. De ha a kései fagyoktól kell tartanunk, ajánlatos tíznaponként újból néhány magot duggatnunk a fészkekbe, hogy az első kelésű növénykéknek legyen pótlása, ha elfagynának. Hogy az első növénykéknek legyen pótlása, ha elfagynának. Hogy az első növénykék ne essenek áldozatul a kései fagyoknak, szintén védelemre szorulnak. Amint tehát látjuk, a kiültetett palántát és . a szabadföldi magvetést is védenünk kell. Ennek legegyszerűbb és leghatásosabb eszköze a védősüveg. Átmérője alul körülbelül 25 cm, s magassága is ennyi. Kemény papírból, de még célszerűbb^ átlátszó gazdaságok, például Anyala (Érsekújvár mellett), amelyek kemény papírból készített süvegeket használtak a palánták betakarásához. Ezekkel természetesen szükség szerint fagyveszélykor takarták be a növényeket. Még ezeket a papírsüvegeket is több éven át használták. Végezetül a palántanevelés fontosságára és célszerűségére a múlt évi tapasztalatai alapján még külön fel kell hívnunk a figyelmet. Sósszigeten a görögdinnye-l. .Aa egy részét üvegházban nevelt palántákkal ültettük be, a másik részébe pedig magot vetettünk. A két terület növényeinek fejlődése és terméshozama között hihetetlen nagy volt a különbség. A magról vetett rész mindvégig gyengén fejlődött és gyümölcse rendesen be sem ért, a palántázott részben pedig átlag 300 mázsa kiváló minőségű dinnye termett hektáronként . Veneny Lajos, a Sósszigeti Növénynemesítő Állomás dolgozója (Prerovi tudósítónktól) — Február 8-án zajlott le a prerovi járás, fejőinek konferenciája ünnepélyes keretek között. Ez természetes is, hiszen ezen a konferencián adták át öt dolgozónak a fejőmesteri díszoklevelet és ugyanakkor osztották ki tizenkilenc szövetkezetnek a járás keretében rendezett eladási verseny IV. évnegyedére kitűzött díjait. A beszámoló értékelte a fejőnők kiváló kezdeményezéseit, mely az eladásban elért sikereket eredményezte. Az előadó példaként említette meg a zelatovicei cukorgyár gazdaságának fejőnőit, köztük Krá'.ová, Jacová, Tótová, Chodilová és Kalibácová elvtársnőket, akik 4000 literen felüli eredményeket értek el és ezzel elnyerték „a kerület fejőmestere“ címet. Öten kapták meg a járási fejőmesteri címet, mivel 3000 literen felüli tejelékenységet értek el tehenenként. Az új járási fejőmesterek Stepánka Kosová, Zelatovice, Hedviga és Jarmila Mikulíková, Adela Dostálová a zakovicei EFSZ és Bozena Zámecníková HANÄ EFSZ dolgozói. Az ő munkájukat és a többi dolgozókét dicséri az a tény, hogy a prerovi járás az év első dekádjában 104 százalékra teljesítette a piaci tejtermelés tervét. A konferencián a fejőnők is felszólaltak és elmondották hogyan érték el szép eredményeiket és milyen problémákat kellett munkaszakaszaikon megoldani, hogy teljesíthessék vállalásaikat. Anna Hosáková elmondta, hogy brigádjuk versenyt indított a munka szocialista brigádja cím elnyeréséért. Bohuslava Vánová, akinek brigádja szintén versenyben van, a párt XII. kongresszusának tiszteletére elvállalta, hogy egyedi takarmányozással 11 250 literrel magasabb hozamot ér el a rábízott tehenektől. Mária Miková, a CSKP kerületi bizottságának küldötte rámutatott arra, milyen fontos az, hogy a fejőnők igényesebbek legyenek a takarmány elkészítésénél és azzal is törődjenek, hogyan készítették elő a talajt a kukorica vetésére, hogyan trágyázták, ápolták és hogyan takarították be. A konferencia ünnepi jellegét méltóan emelte a járásban vendégszereplő Állami Tánc- és Dalegyüttes színvonalas fellépése. A. V. 1962. február 21. A krenovicei fejönők kollektívája. (A felvétel még akkor készült, mikor a négysoros istálló még nem volt üzemben.) Ä gépek készen várnak A múltban többször megtörtént, hogy a nagymácsédi EFSZ-ben a tavaszi föld várt a gépekre, amelyek nem voltak megjavítva és így a tavaszi munkák megkéstek. Ez évben gyökeresen megváltozott a helyzet. A szövetkezet saját, jól felszerelt javítóműhelyt rendezett be, ahol azok a fiatalok dolgoznak, akiket a szövetkezet pár évvel ezelőtt küldött gépesítő és gépjavító szakmát tanulni. A munkacsoport vezetője Hlavaty elvtárs A múlt napokban fejezték be az utolsó lánctalpas traktor javítását. A fészer alatt 9 kerekes traktor és egy lánctalpas, valamint a többi tavaszi munkához szükséges gép várja a jó időt. Ebben az évben Nagymácsédon nem a föld vár a gépekre, hanem a gépek a tavaszi földre. Vadovics József, Galánta Szorgalmas emberek lakják Lice községét, kezükben szinte ég a munka. Kint vannak a mezőn kora tavasztól késő őszig, ott találja őket a pirkadó hajnal, s a lenyugvó nap utolsó sugara is. Az idegen azt hinné róluk, hogy annyi idejük sincs, hogy néha-néha meghányják-vessék sorsukat. Haj, pedig ezért megy a munka: sokat akarnak, egyre többet. Most a legnagyobb gondjuk, hogy az ötéves tervet négy év alatt teljesítsék a gazdálkodás minden szakaszán. Ez elég komoly gond, de nem nehéz a viselése, mert amint egymásután érik el a szebbnél-szebb eredményeket, annál több pénz jut a házhoz, annál több redő simul el a parasztok homlokán. Azelőtt nem volt ennyi gondjuk, csak egy, de az nagyobb volt mindennél, az nem simogatta az arcot, a homlokot, nem hozott derűs mosolyt, hanem egyre több barázdát szántott a licei parasztok homlokán; szerették volna valahogy a falujukat megtoldani. Házat építeni, új házakat az egyik faluvégére is, meg a másikra is. Erre azonban nem ,volt lehetőség, mert nem volt rá pénzük, de ha lett volna is, a két földesúr akkor sem adott volna egy darabka földet sem birtokából. Cekus László volt az egyik, aki a puskáját és hatalmas erdőjének vadjait többre becsülte, mint a népet, aki látástól vakulásig dolgozott, s munkájának gyümölcsét a híres nimród szedte le. A falu másik végén Haizelman Alfréd földbirtokos lakott gyönyörű kastélyában, ő meg a szarvasmarháit, gyönyörű teheneit szerette jobban a szorgalmas licei embereknél. A gazdák, akik nem voltak annyira rászorulva a két földbirtokosra, de szintén függtek tőlük, kevéske földjeiken gürcöltek eredménytelenül. Ahogy szaporodott a falu népe, úgy keskenyedtek a gazdák amúgy is keskeny földjei, és aztán elzavarta őket a sors, kit erre, kit arra. Sokan Amerikában kerestek szerencsét, mások fazekas készítményeikkel bejárták a félországot. Se otthonuk, se hazájuk nem volt: se Licén, sem Amerikában, se másutt. Nehéz lenné felsorolni, mi minden történt azóta, de minden licei ember otthonra talált, mégpedig falujában. A két földesurat elseperte a történelem szele, új házakat építettek az emberek mind a két faluvégére, mosógépek kerültek az új házakba, rádió és televíziós anténák a házak tetejére, motorkerékpáron és autón járnak a volt fazekasok. Tizenöt személygépkocsit mondhatnak magukénak azok, akiknek azelőtt a mindennapi kenyér megkeresése is elég nagy gondot okozott. A mostani gond az ötéves terv négy év alatti teljesítése, tehát édes gond, aminek révén továbbjuthatnak a licei parasztok a felemelkedés útján. A szövetkezet 543 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik. Ebből 281 ha a szántó, 170 ha a legelő, 80 ha, a rét, 12 ha a gyümölcsös és egyéb terület. Szarvasmarha állománya 267 darab; ebből tehén 85 darab. Azonkívül 423 sertése van, ebből 62 az anyakoca, a többi hlzó. 1449 baromfit tartanak, és 139 darab juhot. Jelenleg ugyanannyi a bevétel a növénytermesztésben, mint az állattenyésztésben. A legtöbb tartalék az állattenyésztésben rejlik. Ezek azonban koránt sincsenek kihasználva, ez okoz most gondot a szövetkezetnek. Viszont a két termelési ág szorosan összefügg, egymást feltételezik. Az elmúlt évben az állattenyésztésben merült fel a legnagyobb hiányosság. Nem teljesítették a tejbeadási tervet, vagyis 40 ezer lite'r tejjel maradtak adósak. Hogy hol a hiba ? Rájöttek már erre a szövetkezeti tagok. Azt mondják: saját kárán tanul az okos; és ez minden bizonnyal arra vall, hogy a hiba már megvan, s igyekeznek azt kiküszöbölni. A tejbeadásnál nem az volt a hiba, hogy kevés fejőstehenet tartottak, hanem a rossz, hiányos takarmányozás. A gabonafélék termesztésében elérték a tervezett hektárhozamokat, de a silókukorica termesztését csak 30 °/o-ra teljesítették. Ennek következtében bizony kevesebb takarmány jutott az állatoknak, mint ahogy tervbe vették. Az idén az őszikeverékek termesztését 1 hektárról 20 hektárra növelik. Bevezetik 120 hektár legelő trágyaleves öntözését, hogy a szükséges nedvességet és tápanyagot megadják a földnek. Több helyen a rétekről is csak savanyú szénát tudtak kaszálni, igy a múlt őszön 26 hektárt felszántottak és az idén silótakarmányt termesztenek rajta. Kötelezettségeket vállaltak, és a tervet nemcsak papíron, hanem a gyakorlatban is megvalósítják. Ez biztosíték arra, hogy lesz elegendő takarmány és az idéfi teljesítik a tejtermelés tervét is. Az olyan szorgalmas emberek között, mint a licei parasztok, úgyszólván semmi sem lehetetlen. Néhány évvel ezelőtt (1958-ban), amikor még gyengébb eredményeket értek el, a növénytermesztésben, már akkor is évi 2400 literes átlagfejéssel dicsekedhettek. Ebből kiindulva az állattenyésztés terén az új módszerek alkalmazásában látják „a legtöbb tartalékot. A tervek és a felújított szarvasmarha állomány biztosan meghozza gyümölcsét. Ezenkívül jó jövedelem ígérkezik a baromfitenyésztésDől is. A januári rojáselaaas tervét 200 %-ra teljesítették, és úgy számítanak, hogy az első félév végére az összes tojást eladják közellátásunknak, amit egész évi tervük előirányoz Ezek a tervek, számítgatások, komoly gondot okoznak a licei szövetkezeti tagoknak, de lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy jobb eredményeket érjenek el. Ahol a szorgalom megvan és gazdaságosan ki tudnak használni minden feltételt ott a várt eredmények sem maradnak el. Szorgalmuk, jó munkaszervezésük és az új módszerek bevezetése tehát elég garancia arra, hogy az ötéves tervet négy év alatt teljesítsék. Méry Rozália, a Tornaijai Mezőgazdasági Műszaki Középiskola tanulója ; Licei I gondok
