Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-02-18 / 14. szám
Bőtermő búzafajtáink új trágyázási módja Mezőgazdasági biológiánk fontos fejezete T. D. Liszenkönak a növények növekedésével és fejlődésével foglalkozó elmélete. Ennek alapján, míg a növekedést csak mennyiségi változás jellemzi, addig a növényi sejtek osztódása által, a fejlődésben minőségi változások állnak be. Eszerint a növények fejlődését szakaszokra oszthatjuk, melyekben más és más igényeket támasztanak környezetükkel szemben. Az első két szakaszt, a jarovizációs és a fényszakaszt T. D. Liszenkó részletesen tanulmányozta. Az utóbbi években további két fejlődési szakaszt, mégpedig a szpektrálist és a fényintenzitás szakaszát részletezték. A növekedés ideje alatt például a gabonaféléknél sorolást, bokrosodást, szárbaindulást, virágzást, érést különböztetünk meg. Az egyes fejlődési szakaszokat csak akkor ismerjük' fel, amikor a növények már átmentek rajtuk, így például a szárbaindulás azt mutatja, hogy befejeződött a javorizációs és a fényszakasz. Ezeket a megfigyeléseket fenológiai megfigyeléseknek nevezzük, s mivel utólagosan észleljük őket, gyakorlati kihasználásuk megnehezül. A növények szakaszos fejlődésének megfigyelései alapján tudjuk, hogy a változások a tenyészcsúcsban mennek végbe, mégpedig a merisztémsejtek osztódása által. Ezen változások megfigyelését és ellenőrzését mikrofenológiának nevezzük. Segítségével a növényi test változásait azonnal megfigyelhetjük, • így ezekre megfelelő agrotechnikával reagálhatunk. A tenyészcsúcs fejlődését legmélyrehatóbban a moszkvai Lomonoszov Egyetem tanárnője F. M. Kupermannová tanulmányozta. Bebizonyította, hogy az őszi gabonafélék fejlődésének ideje alatt a szervképződés (organogenézis) 12 szakaszén mennek keresztül, melyeknek rövid jellemzése a következő. Az I. szakaszban a tenyészcsúcs még nincs felosztva, rövid félgömb alakú, átmérője 0,3 —0,6 mm. Ebben az időben megy végbe a jarovizáció is. őszi búzafajtáink nagy része az első szakasz végén, esetleg a második elején megy át a télbe. A második fejlődési szakasz ideje alatt a tenyészcsúcs nyúlni kezd, hossza 0,5 —0,8 mm és megkezdődik osztódása. Egyes fajtáknál még a jarovizációs, másoknál már fényszakasz fejlődési folyamata megy végbe. Ilyen fejlődési állapotban megy át a tél bei a rozs. az árpa és a korán vetett búza. A harmadik szakaszban a tenyészcsúcs tovább hosszabbodik, felülete hullámossá válik, hossza 0,7 —1,5 mm. Minél hullámosabb a felülete, annál több kalászkát fejleszt majd. Ez az idő egybeesik a bokrosodással. és a nagy termés eléréséhez ilyenkor elegendő tápanyag szükséges a talajban. A szervképződés (organogenézis) negyedik szakaszában kifejlődnek a kalászkák, és megkezdődik a szárbahajtás. Befejeződött a fejlődés fényszakasza és megkezdődik a szpektrális szakasz, s ezzel a generatív szervek fejlődése is Rossz tápanyagellátás esetén, a legfelső kalászkák nem fejlődhetnek ki, elszáradnak, ami a termés rovására megy. Az ötödik szakaszban elkezdődik a virágok és a polyvák fejlődése. Minél jobb a tápanyagellátás, annál több virágot fejleszt a növény, ami szintén kedvezően befolyásolja a 1962. február 18. termést. Megkezdődik a hatodik szpektrális szakasz. A hetedik szakaszra jellemző a kalász fejlődése, nagyobbodása, míg a levelektől takart tulajdonképpeni kalászosodás a nyolcadik szakaszban megy végbe. A kilencedik/ szakaszban a virágzás és megtermékenyülés, a tizedikben a kalászkák kialakulása, a tizenegyedikben azok tejes érése, a tizenkettedikben meg viaszos érése, utolsóként a teljes érés következik be. Miért mondottuk el mindezt, és ml a szervképződés gyakorlati jelentősége? Ismeretes, hogy az organogenézis egyes szakaszaiban a fejlődés gyors. Ha tehát azonnal ki akarjuk a növények változó igényeit elégíteni, nem elég a fenolőgiai megfigyelés, hanem intézkedéseinket a mikrofenológia alapján kell foganatosítanunk. Ehhez a tenyészcsúcs folyamatos megfigyelése szükséges — legalább 7 — 10 naponként. Szabad szemmel természetesen ezt nem végezhetjük, csak nagyító üveg segítségével, miután a tenyészcsúcsot megfelelően preparáltuk, Először a levelek közül vigyázva kihámozzuk a legkisebb borító-leveleket (mégpedig szkalpellel, lanzettával, vagy preparáciős tű segítségével, hogy a tenyészcsúcsot meg ne sértsük. A tenyészcsúcs az apró bütykök (modus) felett találhatók, amelyek sűrűn egymás felett vannak elhelyezve, és a növekedéskor egymástól eltávolodnak, felfelé nyomva a tenyészcsúcsot is. Az említett szovjet KupermannovSn kívül, a szakaszos fejlődéssel más országok tudósai is foglalkoztak, fgy például az olasz Draghetti, Coli. a francia Ceslin, az amerikai Tommasi stb. Nálunk ezekkel a kérdésekkel a Nyitral Mezőgazdasági Főiskola növénytermesztési tanszéke is foglalkozik. Mikorfenolőgiai megfigyelésekkel bebizonyosodott, hogy nem igaz az az állítás, miszerint a növények télen „téli Miért éppen a nitrát-formát kell télen adagolni? Ismeretes, hogy a növények a nitrogént két formában veszik fel: nitrát (NO3) és ammónia (NM4) formájában. Az ammónia nagyon labilis a talajban: vagy oxidálódik, vagy megkötődik. A téli időszakban a nitrifikáció is megáll (már 5 C alatt), ezért ajánlatos a nitrogént legkönnyebb formájában (NO3) adagolni. Ezt a módszert ezért téli nitratációnak is nevezzük. Tavasszal a felfagyott búzát szükséges hengerezni, s ha túl sűrű nehezebb boronával megjáratni a sorokban keresztben, a fogak élét előre állítva, különben a cserepesedés meggátlására könnyű borona alkalmazása ajánlatos, a sorok Irányában állított fogakkal hátrafelé. A gyomot Dikotex 33-mal írtjuk. Az említett intézkedéseken kívül, amelyeket még az idei termés érdekében megvalósíthatunk, több más munáimukat alusszák“, s így tápanyagokat sem vesznek fel. Vonatkozik ez főleg az új bőtermő (perspektiv) búzafajtáinkra, mint például a hazai Diana, Kosúti, Kasticei szálkás, Szlovák B, vagy a külföldi San Pastore, Produttore, Autonómia, Hadmerslebener stb. fajtákra. Ezek a legkisebb hőemelkedésre is aktívan reagálnak és megkezdik az áthasonítást. Szükséges tehát részükre télen is elegendő tápanyagról gondoskodni. Ez a gondoskodás azért is fontos, mert télen sokkal nagyobb a tápanyagok kilúgozódása, mint egyébként. Draghetti szerint 1 liter leszivárgó víz télen 100 — 180 mgr nitrát (NOj)-oldatot tartalmaz, míg tavasszal csak 8 — 10 mgr-ot. Ezért például Tommasi szerint a nitrát koncentrációnak télen még magasabbnak kell lennie, mint tavasszal. A búzánál fontos a megfelelő tápanyagarány is, mégpedig 1:1,2—2:1 (NPK). Az eddigi gyakorlattól eltérően — kiindulva a nyitrai főiskola eredményeiből, amelyeket több EFSZ-ben és állami gazdaságban végzett kísérlet támaszt alá — a tápanyagokat nem egyszerre kell adagolni a búzának (de a többi növénynek sem), hanem szakaszosan, fejlődésük szerint 5 sőt 8 részben is. Sajnos ezt az adagolást részben már elkéstük (szántáskor, vetéskor), azonban még végezni lehet télen a fagyott talajra, bár ezt is legjobb december 15 és január 15-e között megtenni. Tavasszal a szervfejlődés harmadik és negyedik szakasza közötti időben szükséges lesz a trágyázást lehetőleg mindenütt elvégezni. Az eddigi tapasztalatok szerint a szakaszosan végzett trágyázás hektáronként átlag 4 — 5 q termésemelkedést eredményez. Hogy meggyőződjünk az új trágyázási mód eredményességéről, ajánlatos a földtáblát, ahol a nitratáclőt végezzük majd, felosztani 2 — 3 részre. Ezeken a következő módon trágyázunk: kát is elvégezhetünk majd a jövőben, kezdve a talajelőkészítéssel. Ezekről majd idejében Írunk. Az említett kísérleti táblán szükséges a növekedést állandóan figyelemmel kísérni és arról jegyzeteket készíteni. Feljegyezzük a fontosabb adatokat (elővetemény, talajerő és tápanyagellátás, a növények egészségi állapota, áttelelé. se, szakaszos fejlődése, a tenyészcsúcs felnagyított megfigyelése stb.). Ebben az időben feljegyezhetjük a növények hosszát, súlyát, az oldalhajtások számát stb. Ha több fajta fejlődését akarjuk figyelemmel kísérni, jó a szervfejlődést grafikonon ábrázolni, ahol az X tengelyre feljegyezzük a megfigyelés idejét, az Y-ra pedig az organogenézis szakaszait. Danis Ferenc mezőgazd. mérnök, az Ipolysági Mezőgazdasági Középiskola tanára A ti ágyázás ideje nltratácló ellenőrző módosított nitratáció Télen, fagyott talajra 5° komé«- _ 50 kg mészsa,étrom Tavasszal fejtrágyaként _ 70 kg mész— (levélre) salétrom Tavasszal a III. és IV. 50 kg lovofejlődési szakasz közötti sicei — 50 kg lovosicei salétrom időben salétrom 30 kg 40 %-os kálisó kalászosodás előtt — — 30 kg szuperfoszfát 60 kg mészsalétrom
