Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)

1961-08-23 / 68. szám

Elölegosztás a VÖRÖS CSILLAG-ban Sokrétű, színes és néha zajos is egy-egy előlegosztfis. Az emberek Ilyenkor pucérra vetkőztetik saját én­jüket. Hamar kitűnik, ki szorgalmas tagja szövetkezetének, ki léha, dologkerülő? Ki szerény, s ki törtető? Ki védője a közös vagyonnak, s ki enyveskezű? Ki takarékos, és ki verné el még a Dárius kincsét is? No meg az is felszínre kerül, kinek jó az emlékezőtehetsége, s ki feledékeny a végtelenségig, ha tartozása megfize­tésére hívják fel a figyelmét. Tfeborult már Ojhely irányában, ■*-' még az ég is zeng... - híreli valaki nagy örömmel a Bodrogszerda­­helyi VÖRÖS CSILLAG Szövetkezet irodájában, ahol az előlegfizetéshez készülődnek. Halomnyi pénzkÖteg he­ver az asztalon. VARGA Terka, a se­­gédkönyvelö szortírozza borítékokba, kinek-kinek az összegyülemlett mun­kaegysége szerint.- Fertőzhet, döröghet.. . Eső ... az nem lesz! - adja meg BALTESZ Imre, az üzemgazdász a magabiztos, lehangoló választ.- Bárcsak ne lenne igaza ....' -sóhajtozzák. Esteledik. Persze, eső nem esett, szemernyi sem. A szövetkezetesek hazafelé igyekez­nek a cséplőgépektől, a kertészetből, az istállókból. CSONTOS Gábor bácsi, a juhász is egy röpke órára magára hagyja a nyá­jat. Fiatalosan kilépve siet az irodába, a pénzért. Mert ma legalább tíz darab százas üti a markát. így számolta. Hát még ha prémiumot is kap a gyapjú kiváló minősége után. Benyit az irodahelyiségbe. Legalább húszán megelőzték. Valamivel el kell ütnie az időt, amíg sorra kerül, így hát az előtte levő, nagyon helyre kislánnyal incselkedik. Legénykora juthatott eszébe, amikor hej, de megölelgette a lányokat!... Előle elfogyott a várakozó, háta mögött annál többen sorakoznak. Ak­kurátusán alácirk almazz a nevét a fi­­zetölistára, - majd Varga elvtársnő keskeny papírszalagot húz elő a borí­tékból, amelyről leolvasható a havi szorgoskodás eredménye. Ennek alap­ján megszámolja még egyszer a pénz­járandóságot.- Itt a pénzmag, CSATLÓS bácsi - szólítja Terka —j harminc fillér híjá­val 1120 korona. Ebből 46,75 korona a gyapjú utáni prémium. De számolja csak meg ...! Míg a pénzt számolja, közben az ismert szólás-mondás jár az eszében: „PÉNZ OLVASVA, ASSZONY VERVE Jő!" Ám az asszonyveréssel nem egyezik a véleménye. Azt tartja, rongyember, aki a feleségét csépeli. A gyöngyöző, sós izzadságot letörli a homlokáról, zsebre gyűri az előleget, majd átadja helyét az utána követ­kezőnek. A fizetőlista dicsér és árulkodik.- Fiam, te nagyon keveset dolgoz­tál — szól rá az üzemgazdász egy nyurga fiatalemberre, akit PIKÖ Já­nosnak hívnak. A pirostrikós legényke bölcsen hallgat. Alig várja, hogy kéz­hez kapja fizetségét, a 225 koronát; azaz, hogy még annyit sem, mert 100 korona a hitelezése, amit levonnak. Majd hirtelenében elillan a nevezett, mint a kámfor ... Idősebb, micisapkás, nagybajszú bá­csi fellebbez:- Legalább a tartozásomat lefogtá­tok?- Le, CSUTOR bácsi, lefogtuk a 80 koronát.- Mert nem szeretek adós lenni, hacsak nem muszáj! Alacsony termetű, mozgékony fia­talember arra kéri a várakozókat, en­gedjék meg neki, hogy mielőbb meg­kaphassa a pénzét, mert még két pót­kocsit meg kell rakniuk kenderrel.- Már miért ne engednénk, hadd menjen - egyeznek bele, hogy ne kelljen sorbanállással lopnia az időt. TÓTH Gyula felveszi a 658 korona előleget, s boldog pillantást vetve a „felmentő seregre", távozik. Várják a kenderföldön a társai. SZERŰI Rozi néni a soronkövetke­­ző. Ám itt már valami nemszeretem dolog jött közbe.- Szerdiéktól levontátok a kártérí­tést — kérdezősködik a segédkönyve - lötöl BLASKÓ János, a „VÖRÖS CSIL­LAG" fiatal, energikus elnöke. No, lett erre nagy sírás-rívás, ma­gyarázkodás az illető részéről, aki DEÁK Ferenc szövetkezeti tag 60 tő burgonyáját eltulajdonította. Ezen a csősz tetten érte.- Ogy egyezkedtünk - pityergi álszenteskedve Rozi néni -, hogy Deákék is felszedhetnek ugyanannyit a miénkből. Ám nincs kibúvó! Az önbíráskodás nem sikerül. A kárt a póruljártnak meg kellett térítenie. Az előlegre várók sora lassan gyé­rül. Id. LÁCZKŐ János sertésgondozó JANI fiával és ILONKA lányával dol­gozik a szövetkezetben. így hát a jú­­diusi hónapra előleg címén 2160 ko­ronát kap kézhez. Lám, aki serény­kedik, annak „van mit aprítani a tejbe". ■ Két méternél is magasabbra nőtt a kenderük. A bőséges termést a tfivoleső Vajáni Ken­­ij j[ dergyárba szállítják • A kép a szövetkezeti tagokat — Lu- 1,.;!TM!;'.:..k á c s Miklóst, Lubinszky Mihályt, valamint S z e m a n Andrást - mutatja be a két pótkocsi megrakása közben. (A szerző felvétele) izenkilenc Óra tizenöt perckor az előleget felvevők láncolata megszakad. De csak három percre. A rövidke szünet után egy pirospozsgás arcú férfi nyit ajtót. Ahogy később megtudjuk, a L’ACZKÖ István nevet viseli. Amikor az írásos ceremónián túlesik, kezébe kapja a borítékot. — Miféle levonás ez7 — reklamál. — A kiló juhtúró... — sorolná to­vább ifjabb PETR6 István, a főköny­velő, de Laczkö elvtárs közbevág. Azt bizonygatja, hogy már régen levon­ták, még a májusi vagy a júniusi előlegosztáskor. — Meg 10 korona borkontó a kocs­mában ... — Igen, az a kétszer két deci. — S még van itt 10 korona beje­gyezve. Laczkó igen erősen „köti az ebet a karóhoz", mondván, márpedig őneki semmi egyéb tartozása nincs. Nincs és nincs! Nézzenek utána! Keresnek, kutatnak, mígnem előkerül a tartozá­sokat nyilvántartó lajstrom és az a papírszelet is, amelyre írva vagyon a tartozás mikéntje-hogyanja. Ez fényt derít a „nincs és nincsre", a szőlöskei félliter borra, meg arra is, hogy a feltüntetett tartozás összege egy fil­lérig egyezik, semmit nem vontak le belőle annak előtte. A százasokat rejtő borítékok száma nagyon megcsappant. Néhány tucat van belőle, amely gazdájára vár... Néhány tucat, a 275-ből. Mert ennyi az előleget felvevők száma, akik 140 000 koronát visznek szét a faluba, amely másnap, harmadnap ... egy hét múlva az üzletekbe, meg a takarék­­pénztárba vándorol, kielégítvén a vá­sárlási láztól fütött igényeket, meg­­könnyítvén, örömteljesebbé téve a mindennapi életet. * * * 7VT yitott könyvben lapozgattunk. ■‘■V A Bodrog szerdahelyi Vörös Csillag Szövetkezet közösségi életének nyitott könyvében, amely a dolgos Hétköznapok, az együttmunkálkodás hevében íródik. Szerzői: a Vörös Csil­lag-béliek. Nádszegi Kovács István Ne feledkezzünk meg a falairól I?öbb mint másfélezer hektáros szövetkezet a vámosvásári EFSZ. Te­kintélyes földterület az 1625 hektár szántó, van mit dolgozni rajta. S még­is bekövetkezik olyan időszak, amikor keresni kellene a munkát.- Pillanatnyilag nincs mit csinálnunk - mondja Vörös László a szövetkezet elnöke. És szavait igyek­szik mindjárt meg is magyarázni.- Az aratást és a cséplést gépek segítségével gyor­san, nem is két hét leforgása alatt elvégeztük. A ga­bonaféléket csaknem 600 hektárból takarítottuk be gé­pek segítségével, s ennek több mint a felét, összesen 350 hektárt kétmenetes módszerrel arattuk.- És milyen terméseredményeket értek el?- Az eredményekkel bizony már nem vagyunk elé­gedettek. A tervezett hektárhoz.amokat a repcéből, őszi árpából és zabból sikerült túlteljesítenünk. Repcénk 17,1 mázsával fizetett a tervezett 15,6 mázsával szem­ben. Őszi árpából tervünk 29 mázsás hozamot írt elő, mi pedig az idén 30,7 mázsás átlagtermést értünk el. Zabból is 4 mázsával léptük túl a tervet, hiszen hektá­ronként 28 mázsa zabot takarítottunk be. De lemaradás mutatkozik a tavaszi árpa és a búza termésében. Ez évre 29 mázsás hozamot terveztünk, azonban tavaszi árpából csak 25,2 mázsát, búzából pedig 27,8 mázsás hozamot értünk el.- Említette elnök elvtárs, hogy a gabonák nagyobb hányadát kétmenetesen aratták. Milyen tapasztalatokat szereztek a kétmenetes aratásban?- Szövetkezetünk minden dolgozója csak dicséri az aratásnak ezt a módszerét. Lényegesen meggyorsítja az aratási munkákat, a kicsépelt szalmát azonnal össze­húzhattuk, asztagoltuk és így a tarlóhántást is a leg­rövidebb Idő alatt végezhettük el.- Hogyan állnak a talajelőkészítéssel? - tesszük fe a kérdést, melyre azonban már Házi Zoltán a szövet­kezet mezőgazdásza adja meg a választ.- Idén maradéktalanul valóra váltottuk a „Kasza után eke" jelmondatot. A tarlót azonnal felszántottuk. Az ősziek alá eddig már 38 hektárt le is trágyáztunk — No látják, mégis van mit csinálni. — Hát ami azt illeti, dolog akad mindig. Jelenleg ugyan nincsen különösebb munkánk, de azért mégsem tétlenkedünk. Most a száraz időjárás arra késztet, hogy három öntözőberendezésünket állítsuk munkába. Két műszakban 75 hektár területen öntözzük a lucernát, a silótakarmányokat és a cukorrépát. Ez utóbbinak be­takarítását szeptember 10 — 15 között tervezők. — Hát, ha ennyi ráérő idejük van, készítsenek kom­­posztokat. Hogy állnak a komposztokkal ? — Amit tavaly készítettünk, úgy 4400 mázsát, még ez év tavaszán felhasználtuk. Az újabb komposzt készí­tését most kezdjük meg, s felhasználunk minden mező­­gazdasági hulladékot, hogy ezzel is fokozzuk földünk termőerejét. — Szövetkezetünkben most három egyetemesen gé­pesített munkacsoportot alakítunk ki — elegyedik a be­szédbe Vörös László elnök —, s ezeknek egyik felada­tuk lesz a komposztok előállítása is. A vámosvásári szövetkezetben, amint látni, mégis van mit csinálni. Ha pillanatnyilag talán úgy tűnik is, hogy a munka nagyján már túljutottak, s az őszi idénymun­kák határideje még nem érkezett el, mégis találhatnak olyan elfoglaltságot, ami nagy hasznot hajt a szövet­kezet konyhájára. Ilyen állandó feladat a komposzt­­készítés. A mezőgazdasági hulladékok habár néha tel­jesen értéktelennek látszanak, erre a célra kiválóan felhasználhatók. A jó gazda pedig semmit sem hagyhat veszendőbe menni. A szakszerűen elkészített, kellő mennyiségű jó komposzttal még a hulladékból is érté­kes tápanyagokat juttathatunk vissza a földbe. S a ta­laj a nagyobb terméseredményekkel ezt többszörösen meghálálja. Ormay Kálmán HÁROMSZORTA GYORSABBAN SZÁNT Repyben, a Mezőgazdasági Technikai Kutatóintézetben jó eredménnyel próbálták ki a magyar gyártmányú görgős kormánylemezű ekét. Az új­­rendszerű eke használata rendkívül előnyös, mert a szántás gyorsaságát a kétszeresére, sőt a háromszorosára emelhetjük, miközben az üzemanyag­fogyasztás egyharmadával csökken és a föld tökéletesebben porhanyóso­­dik. A népi demokratikus államok gazdasági együttműködése lehetővé te­szi ezen a téren is a szakosítást és a gyártott gépek kölcsönös kicseré­lését. Ez nagyobb gépsorozatok előállítását és az elkészítés költségeinek csökkenését teszi lehetővé. Kúti Szilárd felvétele) ViréOZÓ élet a Hortobágy peremén A Szabad Földműves számára írta: Fehér Gyula (Budapest) Magyarország legnagyobb termelőszövetkezete az 1630 tagú nádudvardi Vörös Csillag TSZ. Földterülete kereken 12 800 hektár. A szövetkezet a Hortobágy szélén terül el, ahol hajdanában ménesek, gulyák, juhnyájak ezrei legelésztek. Az országnak mindig ez volt a legszárazabb vidéke. A csapadék évi átlaga gyakran a 350 — 400 millimétert is alig érte el. A végtelennek tűnő, délibábos»pusztán fa is csak itt-ott ágaskodott hír­mondónak a perzselő nap hevében. KESERVES ÉLET FOLYT ITT, a Hortobágy szélén terpeszkedő legelő­kön és beljebb, a gyenge, szikes, de még a jobb minőségű nádudvardi földeken is. A földterület nagyobb része földbirtokos kezén volt. A falu lakosságának mintegy kétharmada semmi földdel sem rendelkezett. A munkanélküliség, szegénység, éhség mindig visszatérő veszélye ülte meg a falut. A földesgazdák többsége is úszott az adósságban. Ilyen viszonyok között nemcsak a falusi szegénység, hanem a 10 — 20 holdas középparasz­tok is szívesen tették magukévá az erősen terjedő szocialista törekvése­ket. A kiosztott földeken 11 évvel ezelőtt indult el a közös gazdálkodás. Az első esztendőben csak 21 tag adta össze erejét, mindössze 161 kát. holdon. A termelőszövetkezet azonban megalakulásától kezdve állandóan növe­kedett, gyarapodott. Korszerű istállók, új majorok, állattenyésztő-telepek jöttek létre. A szövetkezet nagyot lépett előre a gépesítésben is: 7 nehéz, 21 könnyű traktorral, 4 DT szállító traktorral, 5 tehergépkocsival és szá­mos munkagéppel rendelkezik. Ezenkívül van öntözőberendezésük, vízágyújuk. Idén már 1000 holdat öntöznek, s jövőre talán ennek a kétszeresét. A szomjazó földeknek a nemrégiben épült Keleti-főcsatorna hozza ide az életet jelentő vizet a Tiszából, és avar helyett dús legelő, bőséges takarmány várja a jószá­got. Kell is a legelő, az abrak, mert a szövetkezetnek több mint 2500 szarvasmarhája, 3800 sertése, 5500 juha, 34 000 baromfija van. — Tizenegy év alatt olyat fordult a világ, hogy még a tagok is alig hisznek a saját szemüknek — mondja Szabó István, a termelőszövetkezet Kossuth-dijas elnöke. — Egy évtized alatt a holdankénti termésátlag va­lósággal megkétszereződött. IGEN ELISMERÉSRE MÉLTŐ eredménye a szövetkezetnek, hogy jelen­tősen fejlesztette állatállományát az utóbbi években. Az állatsürűség 100 kát. hold szántóra 24,6 számosállat, ami az ilyen természeti adottságokkal küszködő szövetkezetek között a legmagasabb. A múlt esztendőben a 100 kát. holdra eső hústermelés 83 mázsa volt. A szövetkezet bevételének nagyobb részét az állattenyésztésből kapja. Az utóbbi években az egy tehénre jutó tejhozám meghaladta a 2200 litert, az egy juhra eső nyírási átlag a 4,8 kg-ot. Az évi átlagos tojáshozam 189 tojás tyúkonként. A szövetkezet ez év elejétől nagy tojóállományt állít be. Ugyancsak nagy erőfeszítéseket tesz a tehénállomány minőségének javítása érdekében. A jő terméseredmények, s az ebből származó magas áruértékesítés kö­vetkeztében kedvezőn alakul a tagság jövedelme. Az utóbbi években a munkaegység értéke 40 forint körül mozgott. De jól sikerült esztendőben sem osztottak ennél többet, hanem tartalékoltak a nehezebb időre is. így vált lehetségessé tavaly a szövetkezetben, hogy a tagok 17 800 forintos átlagjövedelme a rendkívüli aszály ellenére is meghaladta a korábbi éve­két. A TAGSÁG SOKAT TÖRŐDIK a közös vagyon, a közös gazdaság gyara­pításával. Tavaly 6,5 millió forintot tett ki a saját erőből történő beruhá­zás, s az idei sem marad el ettől, mert előreláthatólag eléri a 6 millió forintot. A nagyarányú sajáterő-beruházások következtében kedvezőn alakult a szövetkezet vagyoni helyzete. Az 1960. évi zárszámadás adatai szerint a szövetkezet összes vagyona felülmúlta a 63 millió forintot, ebből kereken 40 millió forint a szövetkezet tehermentes, tiszta vagyona. Hogy a szövetkezet ilyen eredményesen gazdálkodhat és ily nagy beru­házásokat eszközölhet, csakis a tagság nagyszerű munkájának köszön­hető. A közös gazdaság vezetősége minden időben nagy gondot fordít a családtagok, asszonyok, lányok bevonására a közös munkába. S olyan munkaszervezési, munkadíjazási, jövedelem elosztási formákat vezetett be, amelyek ösztönzik őket a közös munkában vállalt minél eredménye­sebb tevékenységre, a nagyobb terméshozamok elérésére. Lényegében a munkaegységrendszert körültekintő premizálással fejlesztették tovább, s a szövetkezeti tagoknak havonta rendszeresen fizetnek előleget végzett munkájuk alapján. A KÖRÜLTEKINTŐ VEZETÉS és az anyagi érdekeltség miatt szívesen maradnak a fiatalok a szövetkezetben. A dolgozó tagságnak több mint 25 %-a lány vagy nőtlen fiatalember. A fiatalok különböző tanfolyamokon mezőgazdasági szakmát tanulhatnak, s a szerzett tudás jobb és szak­szerű munkára készteti őket. Szórakozási, művelődési igényüket a tele­vízióval, könyvtárral s egyéb szórakozási lehetőségekkel ellátott kultúr­­otthonban elégíthetik ki. Az asszonyok munkáját napközi otthon könnyíti meg, ahova gyerme­küket a munka idejére bevihetik, s azok ott kitűnő ellátásban, nevelésben részesülnek. A megöregedett szövetkezeti tagok nyugdíjat kapnak az államtól, a szövetkezet pedig gondoskodik háztáji földjük megművelé­séről. A SZÖVETKEZETI DEMOKRÁCIA éltető ereje hatalmas, nagy családdá tömöríti az 1630 családot. E nagy család szorgalmával, évről évre fokozódó termésátlagaival, példás gazdálkodásával a nádudvardi Vörös Csillag egy­más után három éven át nyerte el a Minisztertanács vándorzászlaját az ország legjobb szövetkezetei között.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents