Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)
1961-07-09 / 55. szám
ünnepet ült Gömör P9SHX«nsüsa<Bfii9SBBie»BHarsHai8BB0HiBsiasEBnaii«SKiiaRa!na{aisaaeiiRE9giiiaiiiiHB8iiiB • Közel 20 000 látogató Gombaszögön • Ezerháromszázán ropták a táncot és zengték a dalt • A tábortűz melletti műsor hatalmas sikere • Vastaps Domanizsa Károly tárogatósnak és Herényi László szólistának • Színpompás tűzijáték • A nagy hőség ellenére sem tágítottak a nézők • Sok EFSZ rendezett közös kirándulást Gombaszögre Sem az írás, sem a fényképezőgép lencséje nem tudja megörökíteni azt a színt, azt a szépet, fiatalságot és örömet, amelyet a CSEMADOK országos dal- és táncünnepélyén láttunk Gombaszögön. Az immár hagyományossá vált ünnepély ezreket vonzott a festői szégségű völgybe, hogy tanúi legyenek népművészetünk fejlődésének és feltörő tapsukkal fokmérői a művészi színvonalnak. Két nap, július 1-én és 2-án szinte szakadatlanul pergett a műsor. A nézők szűnni nem akaró lelkesedéssel fogadták az együttesek fellépését. No de tartsuk be a sorrendet és vegyük az egyes műsorokat, próbáljuk meg egy hét távlatából summázni a látottakat. 1961. július 1., szombat A CS1SZ Szlovákiai Központi Bizottsága Magyar Népművészeti Együttesének fellépése. A nap sugarai már csak a hegycsúcsokat világították meg, amikor az együttes tagjai a színpadra léptek. A nézőtéren mintegy 6000 ember fogadta az immár országszerte ismert népművészeti együttes énekeseit és táncosait, akik az új műsorukkal mutatkoztak be. A kétórás műsort a közönség nagy tetszéssel fogadta. Szombat, 23 óra Színes rakéták röppenték a magasba és bevilágították az egész völgyet. Ismét az énekkaré a sző. A rozányóiak indulója zengett az erdöszélen. Magasra szállt a láng, a hegycsúcsokon tábortüzek gyúltak, újra rakéták röppentek a magasba, hogy megvilágítsák a vendégként fellépő ukrán együttes „Felszabadulás“ című táncát. Egy hazában élő nemzetiségűek léptek a színpadra és ülték körül a tábortüzet, hogy vallomást tegyenek örömteli, gondtalan életünkről. A minden elismerést megérdemlő műsor éjszaka 1 órakor ért véget. Július 2., 10 óra Már kora reggeltől autóbuszok, teherkocsik és motorkerekek végét nem látható sora lepte el a Gombaszög felé vezető utat. Délelőtt 10 óra van. Úttörők lépnek a színpadra, hogy a dolgos kezű édesanyák és édesapák előtt művészetüket bemutassák. Igen, jól mondtam. Művészek ezek a minden gondtól felszabadult gyermekek. Állításom bizonyítására szolgáljon a rimaszombati, a rozsnyói, a feledi, a bácskai, a királyhelmeci és a farkasdi iskolák gyermekcsoportjainak fellépése után felhangzó taps. Valóban, mint azt a műsor címe is kifejezte (Gondtalan gyermekévek), öröm és vidámság sugárzott az arcokról. Munka hadának a lépése dobog... A valóban gazdag műsorokat Takács András állította össze. Dénes György összekötőszövege jól kapcsolta egészszé az egyes műsorszámokat. A környező szövetkezetek vezetői is minden dicséretet megérdemelnek azért, hogy az országos dal- és táncünnepélyre közös kirándulást szerveztek. Legyen tízezrek találkozóhelye a Rozsnyó közelében fekvő Gombaszög, úgy mint volt ebben az évben, amikor kommunista pártunk megalakulásának 40. évfordulóját ünnepeltük. Csikmák Jmre üú ittu mbs hírcfis • „Nemzetközi kapcsolatok a második világháború“ után címmel három kötetes művet készít elő a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézete. • Londonban megkezdődött a Nemzetközi Levéltárosok Szövetségének kongresszusa, amely július 7-ig tartott. Negyvenhat ország, köztük a Szovjetunió, Franciaország, Bulgária és Csehszlovákia vett részt a megbeszéléseken. ® Szlovákiai vendégszereplésre indult a Szlovák Nemzeti Színház művészegyüttese. Országos vendégszereplésük során Suchon „Svätopluk“ című operájával kedveskednek a dolgozóknak, • Három csehszlovák grafikus művész kiállítását rendezte meg a Csehszlovák Kultúra és a Műcsarnok Hódmezővásárhelyen. • A héten Bratislavában vendégszerepeit a brnói Állami Színház művészcsoportja. Nagy sikerrel adták elő Leos Janácek „Feljegyzések a holtak házából“ című operáját. Nagy sikert arattak a farkasdi iskolások (Foto: Tóth Elemér) DÉNES GYÖRGY: Mint az őserős szikla Történelem, kemény iga:säg, szólj, kiálts, hogy reszkessen a föld, fújjad a régi kürtöket, repítsd a poklok jajszavát, hogy harsogjon a föld. Történelem, verd fel a régi hangokat, a forró, vad zenét, zúgasd a kínok tengerét, kongasd a vészharangokatI S felkél a múlt, felsír a döbbenet, megmozdulnak a holt utcakövek, öklök fenyegetnek iszonyú sötéten, vihar bámul az öklök erdejében, forró vihar, véres vihar, amit a meglépett, vert élet kavar. Negyven éve, negyven éve mozdult az élet forró szívverése, negyven éve, negyven éve sarjadt ki a föld vörös vetése. Éhség dajkálta, nyomor költötte, igazság küldte, remény nevelte, a nép. leikéből szakadt ki lobogva, a gyár, a bánya emelte magosba. Negyven éve áll a vörös bástya, negyven éve feszül a viharnak, negyven éve védi már a proletár hatalmat. Negyven éves a Párt. Hej, mennyi harc dúlt már azóta, mennyien esküdtek fel a lobogóra, mennyi vér omlott az utca kövére, mennyi kín szakadt a szegények szívére, mennyi szurony villogott a napban, s mennyi dac volt egy-egy mozdulatban, mikor a munkás kénes lángban égve mellét tárta a vashalál elébe. S keményen állt a Párt, mint az óserös szikla, keményen, mint a vas. Hiába ostromolta vad harag és véres szurony, keményen állt a Párt, keményen, mint a vas. VILÉM ZÄVADA: ARATÁS A forró szél nyári illattól terhes, a füvekben hágyad a zöld. A pacsirta daltól hevülve repdes, s fényességtől harsog a föld. A lankadt folyó megállóit egészen. Az olvadt lég vibrál, rezeg. Izznak a kövek, mint a kemencében, beért az idő, aratni lehet. Minden dolog oly egyszerű most. A sok száraz kalászból kipereg - amíg hajlong - a kérés: arassatok, tőből, rögtön a föld felett. A földek most aranyfényt szemeregnek, s még az utak is sok helyütt, s a napfénnyel búbozott szekereknek nyikorog, recseg tengelyük. Aztán felhők lepik be az ég tükrét, a fák lombja meg-megremeg, és úgy aratnak, mint a villám, fürgén, az izzadt-testű emberek. (Fügedi Elek fordítása) A „Cieríazen“ remekelt díszlövések rázták meg a levegőt, őrtüzek gyúltak a domboldalakon, tábortűz lobogott az ideiglenesen felállított színpad mellett; megkezdődött az éjszakai műsor. Hatalmas tömeg vette körül a színpadot, amikor elhangzott a lírai bevezető és megszólaltak a „Feketekői kastély“ című táncjelenet zenéjének első akkordjai. A meglepetések sorozata következett. A közönség hol jobbra, hol balra figyelt. A tánc befejezése után a Bratislavas Magyar Tizenegyéves Középiskola Regős-csoportja a nézőközönség mögött adott elő két művészileg kidolgozott kuruc-korai dalt. Pergett a műsor, de nemcsak a színpadon, hanem a hegyekben is. Még csak a dallamot hallotta a közönség, az egerszegi énekeseket nem látta, hiszen azok 500 méterre a hegyen sorakoztak fel, hogy katonanóták előadásával, tegyék szebbé az éjszakai műsort. Néhány pillanat múlva hatalmas görögtüz világította meg a szereplő énekkart a zöld fák között és az énekesek ■ népviseletén játszott a fény. Majd Az úttörők műsorának befejezése után a „Szabadságunkért harcoltak“ című műsor veszi kezdetét. Hősöknek állítanak emléket az együttesek, dalban, táncban és zenébén. A tornaijai Cieríazen tánckara „Az igazság a mienk" című táncával vagy a magyar népművészeti együttes a „Hősök emlékműve című tánckompozíciójával hatalmas sikert aratott. A délelőtti műsor a népművészeti együttes énekkarának fellépésével ért véget. Az ének utolsó akkordjai már zászlók erdejében zengtek. Vasárnap, 15 óra A tikkasztó hőség ellenére is több mint tízezer ember várta a népművészeti bemutató kezdetét. Dr. Szabó Rezső, a CSEMADOK Központi Bizottsága vezető-titkárának megnyitója után Anton Tazky, a kerületi pártbizottság tagja és a kerületi nemzeti bizottság elnöke, valamint Lőrincz Gyula, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, országgyűlési képviselő, a CSEMADOK Központi Bizottságának elnöke tartott ünnepi beszédet. A Rimaszombati Járási Pionírház tánccsoportja tárogató hangja szállt az éjszakában, hogy régmúlt idők emlékét idézze. Néhány pillanat múlva már a Ziar nad Hronom-i szlovák tánccsoport Zbojník (Betyár) tánca pergett a színpadon 4 :V§imúíy$f 1961. július 9. Az ünnepi beszédek elhangzása után egymást váltották a színes népviseletbe öltözött tánccsoportok a szíri pádon. Taps és éljenzés hangzott minden fellépő együttes táncszám.' után. Hosszú lenne a felsorolás* he minden szereplő együttesről szólnék csakis együtt lehet dicsérni azokat, akik fáradságot nem ismerve készültek, hogy felejthetetlenné tegyék a kétnapos találkozót. Bella és Nyilas Misi Banódy László rendező filmre vitte Móricz Zsigmond egyik leghíresebb és legolvasottabb regényét. Ezáltal a filmvásznon is megelevenedik a becsületes kisdiák származásából eredő nehéz küzdelme a maradi Magyarország áporodott levegőjű társadalmában. Gőgös tanárok hamis ítélkezése és Török János szélhámossága emelnek gátat Nyilas Misi tehetségének kibontakozása elé. A népi sarjadék előretörését így akadályozza az igazságtalanságoktól terhes úri világ. Nem érdektelen mindjárt megemlíteni, hogy a „Légy pí mindhalálig“ tulajdonképp Móricz Zsigmond életéből kiragadott rész. A nagy író a századforduló yalamelyik évében hasonló módon átélte a filmben bemutatott történetet. Nyilas Misi csakúgy, mint A film egyik jelenete Móricz Zsigmond, faluról kerül a debreceni kollégiumba, sokat áhítozik. A Török János és Doahol félszegsége ellenére csakhamar roghy Bella között kialakuló szerelmi felszínre kerül tehetsége. Az iskola- viszonyban akaratlanul is lényeges ban elért szép sikerek keresethez sZerepet játszik. Ez és a reskontójuttatiák a film rokonszenves kis (ijst6rja okozza a tanárokkal való hősét. A vak Pósalaky, volt varost tanácsos felolvasója lesz, s órákat vállal Doroghyéknái. így keveredik Légy jó mindhalálig bele a felnőttek ügyes-bajos dolgaiba, szövevényes életébe, amely után oly szembekerülését, akik embertelen bánásmódjukkal lelkileg annyira kínozzák, hogy a törékeny gyermek belebetegszik. Ekkor következik be a felnőttek életéből való kiábrándulása és megcsömörlése debreceni környezetétől, amely gazul megsebzi becsületes, tiszta és őszinte benső yilágát. Dióhéjban ennyi a tartalom! A művészi élmény azonban mindig apró mozzanatok hatáserejéből táplálkozik. A filmben erre bőven akar példa. Az igazgató bizalma a főhőshöz, a diákok társadalmi megosztódása és ennek érzékeltetése a tanárok által, Misi ártatlan szerelmi vonzódása Bellához, a rossz és jó tanuló ellentétének bemutatása, mind-mind mély nyomokat hagy a néző lelkivilágában. De a csóka iránt érzett nagy ragaszkodása azonban túlzott érzelgősségnek tűnik. A térben szüntelenül mozgó cselekvény a filmművészet egyik alapkövetelménye, amelyen sok irodalmi mű filmváltozata megbukik. Ilyen szempontból alig akad hiányolni való, csupán néhány helyen éreztünk vontatottságot. A film művészi értékét elsősorban a színészek kiváló teljesítménye emeli. Talán a legmeggyőzőbb Bessenyei az igazgató és B i t s k e i Gyéres tanár szerepében, valamint a Bellát alakító T ö r ö c s i k Mari játéka. Zsilka Tibor Meghalt Hemingway (1398-1961) Vasárnap, július 2-án megrendítő hírt sugárzott a rádió: meghalt Ernest Hemingway Nobel-díjas író. A jelentések szerint véletlen szerencsétlenség okozta halálát; fegyvere tisztogatás közben elsült. Hemingway a mai nyugati iroialom talán legjelentősebb alakja volt, aki sorsát az emberi haladás ügyével kötötte össze. Halála az egyetemes emberi kultúra nagy vesztesége.
