Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)

1961-08-02 / 62. szám

Bratislava, 1961. augusztus 2. Ära 40 fillér XII. évfolyam, 62. szám. Az egyedül helyes út A szövetkezetek gyors és sikeres fejlődése mindenekelőtt a tagok mun­kájától függ. A szorgalmas munka nyomán állandóan növekszik az áru­termelés és ezzel párhuzamosan a szövetkezetek jövedelme, ami termé­szetesen kihat a tagok jövedelmére is. Ez az egyedüli helyes út, amely a szövetkezeti tagok boldogabb és gazdagabb életéhez vezet, egyúttal hozzájárul a népgazdaság fejlődésé­hez is. Tehát összhangban van a szö­vetkezet, a tagok és a társadalom érdeke. Viszont még nem egy szövetkezet­ben a tagok a szilárd jövedelmet a háztáji gazdaságoktól várják. Az ilyen szövetkezetekben a szövetkezet tagja és családja minden erejével a ház­táji gazdaság felvirágoztatására tö­rekszik és szem elől téveszti a közös termelés fokozásának fontosságát. Sok esetben olyan szövetkezetek­ben is megtörténik ez, ahol a munka­egység értéke elég magas, tehát a tagok nincsenek ráutalva a mellék­­jövedelemre. Ámde a volt kistermelőt visszahúzza a maradiság, s emiatt nehezen tud megbarátkozni az új ter­melési módszerekkel és az új élet­formával. Nem akarja látni, hogy magatartása árt a közös ügynek és saját érdekének is. * Még mindig akadnak olyan szövet­kezetek, ahol az alapszabályok sze­rint előírt fél hektárnál is többet mérnek ki a tagoknak. Például a stru­­harovi szövetkezetben a tagoknak 2 hektár háztáji földjük volt. Ha-Természetesen, ennek teljesítésével foglalkozniuk kell a helyi pártszerve­zeteknek és a helyi nemzeti bizott­ságoknak is. A szövetkezeti tag mindenekelőtt a közös gazdálkodásból merítse jöve­delmét, ne pedig a túlméretezett ház­táji állatállományból. Teljesen hely­telen, ha a tag annyi természetbenit kap, hogy feláron .eladja. Ezer meg ezer szövetkezet példája bizonyítja, hogy az a helyes út, ha a szövetke­zeti tag lelkiismeretes munkájáért a közös gazdálkodásból jussol. A szö­vetkezetek alapszabályai világosan meghatározzák a termények és ter­mékek elosztásának módját. Ha a szövetkezet teljesíti az eladási szer­ződések által kitűzött árutermelést és feltölti a közös takarmányalapot, a tagok egyéni szükséglete szerint oszthatja ki a természetbenit. Semmi esetre sem támogathatunk olyan helytelen nézetet, hogy a spekuláció céljára tartott túlméretezett háztáji állomány részére is adjon a szövet­kezet gabonát. Az teljesen bizonyos hogy 200 baromfira egy tagnak sincs szüksége. Sok szövetkezetben most, aratás után is több gabonát akarnak szét­osztani, mint amennyire a tagoknak szükségük van. Viszont a közös ta­karmányalappal nem törődnek. Az ilyen elgondolás a szövetkezetek ve­zetőinek rövidlátásáról és helytelen politikai nézetéről tanúskodik. A gaz­dag gabonatermés eltékozlása a gaz­dasági évben a szövetkezet számára rengeteg gondot és kárt okoz. Természetesen, a szövetkezetek túl­nyomó többsége belátta, hogy ezen az úton nem lehet tovább haladni. A Jókor végzett tarlóhántással le­rakjuk a jövő évi termés alapját. A kommunizmus építésének történelmi jelentőségű programtervezete A moszkvai Pravda, az SZKP Központi Bizottságának lapja, vasárnap, július 30-án közölte a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának programtervezetét. A programtervezetet az SZKP KB júniusi plenáris ülésén hagyták jóvá egyhangúlag. A plenáris ülés határo­zata alapján most széleskörű megvi­tatás céljából a Szovjetunió kommu­nistái s valamennyi dolgozója elé ter­jesztik. A vita eredményeit figyelembe veszik majd a programtervezet végső megtárgyalásánál. A párt új programját a Szovjetunió Kommunista Pártjának ez év október 17-én kezdődő XXII. kongresszusa tárgyalja meg és hagyja jóvá. Az SZKP programtervezetét a moszkvai Pravda kilenc oldalon kö­zölte. A program bevezetőből és két részből áll. Az első rész címe: A ka­pitalizmusból a kommunizmusba való átmenet — az emberiség fejlődésének útja. A második rész a következő címet viseli: A Szovjetunió Kommu­nista Pártjának feladatai a kommu­nista társadalom építésében. A programtervezet első része nyolc fejezetet tartalmaz: a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet feltét­len történelmi szükségessége: az Ok­tóberi Szocialista Forradalom és a szocializmusnak a Szovjetunióban ara­tott győzelme világtörténelmi jelen­tősége; a világ-kapitalizmus válsága; a munkásosztály nemzetközi forradal­mi mozgalma; a nemzeti felszabadító mozgalom; harc a burzsoá és a refor­mista ideológiák ellen; a békés együttélés; harc a világbékéért. A programtervezet második része bevezetőből és hét fejezetből áll. • Az első fejezet összefoglalja a párt feladatait a gazdasági építés, valamint a kommunizmus anyagi­­műszaki alapja létrehozásának és to­vábbfejlesztésének terén. • A második fejezet a párt fel­adataival foglalkozik a nép életszín­vonalának emelésében. • A harmadik fejezet címe „Ä párt feladatai az államépltésben és a szo­cialista demokrácia továbbfejleszté­sében.“­• A negyedik fejezet meghatározza a párt feladatait a nemzetiségi kap­csolatok terén. • A párt feladatait az ideológia, a nevelés, művelődés, a tudomány és a kultúra terén az ötödik fejezet tag­lalja, amely négy részből áll. • A hatodik fejezet a kommuniz­mus építésének kérdésével foglalko­zik a Szovjetunióban, és a szocialista országokkal való együttműködés kér­déseit tartalmazza. • Az SZKP programtervezete má­sodik részének utolsó, hetedik feje­zete a következő címet viseli: „A párt a kommunizmus kibontakozó építésé­nek időszakában“. A programtervezet egyes részeire lapunk következő számában még visz­­szatérünk. sonló esetekkel találkozhatunk az ország minden részében. De nemcsak a túlméretezett ház­táji földekről van szó. Egyes szövet­kezeti tagok a háztájin sokkal több állatállományt tartanak, mint ameny­­nyit az alapszabályok megengednek. A horváti szövetkezet elnöke több mint 200 baromfit tartott. Az ipoly­­keszi, nagycsalomijai, tesmagi szö­vetkezeti tagok még mindig anya­sertéseket tartanak a háztájin. A ház­tájival folytatott spekuláció a tagokat arra készteti, hogy eltagadják a tény­leges állatállományt. A túlméretezett háztáji állatállo­mány természetesen nagy gondozást igényel, és sokszor helytelen útra téríti a tagokat. Az utóbbi években egyre többet foglalkozunk azzal a kérdéssel, hogy a szövetkezetek a lehetőség szerint teremtsék meg az önálló takarmány­alapot. Ennek ellenére több szövet­kezetben elsősorban a háztáji állatok túlméretezett létszámát veszik figye­lembe, s a következőképpen osztják szét a termést: először a munka­egységekre járó természetbenit ad­ják ki, másodszor a közös takarmány­alap következik és harmadsorban: ami marad, eladják a közellátásnak. A klatovi járásban például a múlt évben 1254 vagon búza termett, de ebből csak 215 vagont adtak az álla­mi raktárba. Ezzel szemben a mun­kaegységekre 420 vagon búzát osz­tottak szét. Hasonló esetekkel talál­kozhatunk más járásokban is. Az említett helytelen nézetek ered­ményeként a múlt évben a búzater­més 30 %-át a szövetkezeti tagoknak hagyták meg, pedig a földművesek az ország lakosságának csak 10%-át teszik ki. Viszont a 90 Vn-ot kitevő többi lakosság részére a földművesek csak a termés 26,8 */*-át adták ei. így történt, hogy a múlt évben, ami­kor rég nem látott hektárhozamokat értünk el, a szövetkezetek csak 93,8 százalékra teljesítették eladási ter­vüket. Emiatt országunk kénytelen volt külföldről drága pénzen búzát vásárolni. Minden szövetkezet elsőrangú kö­telessége, hogy teljesítse az állam­mal kötött gabonaeladási szerződést. Némely szövetkezet úgy akarja ki­játszani a felsőbb szerveket, hogy egy munkaegységre ugyan kevés ter­mészetbenit irányoz elő, azonban meglazítja a munkanormákat, hogy a termés egyharmadát mégis szét­oszthassa a munkaegységekre. Amint cikkünk elején mondottuk, a jól fejlett nagyüzemi gazdálkodás már alapjaiban biztosítja a tagok életszínvonalának emelkedését, hisz nem egy szövetkezetét sorolhatnánk fel, ahol a természetbenit a mini­mumra csökkentették, viszont a ta­gok pénzjövedelme lényegesen növe­kedett. Nem ritkaság az 1500 — 2000 — 2500 koronás havi fizetés. Az ipoly­­viski szövetkezetben például több mint 300 000 koronát fizetnek ki a tagoknak havonta, és a kertészetben dolgozó lányok 1500 koronás havi fi­zetést kapnak. Számos ilyen példát hozhatnánk fel több jól menő szö­vetkezetből is. A mezőgazdaságban megteremtet­tük a nagyüzemi termelés előfeltéte­leit. De az még csak az első lépés. Sokkal többet kell törődnünk a mun­ka kultúrájával. Ezer meg ezer gép­hez új emberekre van szükségünk. A szövetkezeti tagoknak tanulniuk kell az iskolákban és otthonaikban is mindennap. Szabad idejüket tehát önművelődésre kell fordítaniuk, nem pedig a túlméretezett háztáji állo­mány gondozására. Sokat beszélünk a falu kultúrájáról. Hogy a kulturális életet föllendítsük, elsősorban is ma­gasabb kultúrájú munkamódszereket kell bevezetni. Az a szövetkezeti tag, aki már szellemi munkát is végez, közelebb kerül a kultúrához és meg­változik a gondolkozása, leveti ma­gáról a múlt csökevényeit, maradi nézeteit. Most, az aratás után nemzeti bi­zottságaink és szövetkezeti vezetőink tegyenek meg mindent, hogy a gaz­dag termés mindenekelőtt a nagy­üzemi gazdálkodás rohamos fejlődé­sét segítse. Nem szabad megenged­nünk, hogy egyes tagok maradi né­zete miatt károsodjék az egész közös gazdaság. A nagyüzemi gazdálkodás teljes kibontakozása a szövetkezet és a tagok érdeke is.------------------------------------------------------­­----­Sürget a len nyűvése Híradás a mezőkről A nyári munkák egyik fontos része a len betakarítása, amely napjainkban már nem tűr ha­lasztást. Ehhez a munkához lennyű­­vő kombájnok áll­nak rendelkezésre, jó szervező mun­kával tehát elér­hető, hogy ez az ipari növény kifo­gástalan minőség­ben a lenfeldolgozó üzembe kerüljön. % • Repce alá készítik elő a talajt a dunaszerdahelyi járás vásárút­­vámosfalvi „Üj Irány“ szövetkeze­tében. Már a 16 hektárba az istálló­trágyát leszántották. (rn) • A közép-szlovákiai kerületben több mint 400 ifjúsági aratócsoport serénykedik. Eddig 8300 hektár gabo­nát arattak le 34 kombájn és 220 aratógép segítségével. (tk) • Háromszáz mázsa gabonát tisz­títanak ki naponta a mérovicei szö­vetkezetben, • Prémium szalmaösszehúzásért. A kojetíni szövetkezetben Vojtech Hunácek és Josef Gardovskjí tagok túlteljesítik napi szalmaösszehordási tervüket. Minden terven felüli fordu­lásért még aznap este 10 korona pré­miumot kapnak. (vy) A kombájn falánkon hab­zsolja a kalásztengert. A kissé dombos, hepehupás táblán is bátran halad elő­re. A kormánykeréknél, 6 kombájnos mellettfiatal lány ül. Amikor közelebb érnek, ö ugrik le elsőnek a tarlóra.- Tán maga a segéd­­kombájnos ? — kérdezzük. Mosolyogva bátran vála­szolja:- Amint látják, én vol­nék.- Nem fél ezen a nagy gépén?- Már hogy félitek, megszoktam és megszeret­tem a gépet.- Talán Berecz Bélát, a kombáinost is? — tesszük fel a fogas kérdést. Koncz Irénke elpirul, le­süti a szemét.- No mondd meg csak, - biztatja a szomszéd traktoros -, kedveled a Bélát, hisz jegyesek vagy tok már. — Talán már esküvőre is készülnek? — Hát... Bélával elter­veztük, ' hogy szeptember 9-én egybekelünk. — Esküvő után a szülők­nél laknak? — ■Nem, külön megyünk, mert már van házunk. — A versenyért járó jutalom is jól jön majd az esküvőhöz. — Hát, mit tagadjam, elkel. — Hány hektárt arattak már le jegyesével? — Már a százhatvana­diknál tartunk. — Ezért mennyi jutalom üti a markukat? — Száznegyven hektár aratását vállaltuk. Ezért a járási nemzeti bizottság 1050 korona jutalmat ad. De mi még tovább verseny­z ünk. — Elsők akarnak lenni a járásban — szól újra közbe a szomszéd trakto­ros. — Az elsőségért pedig újabb 1000 korona gazda­gítja a kelengyét — jegyzi meg Kajtár elvtárs, a já­rási nemzeti bizottság me­zőgazdasági osztályának vezetője. A két fiatal összemoso­lyog. Szemükből látjuk, hogy a versenyben nem maradnak el. Még a telje­sítményről kérdezősködünk a kombájnostóL — Ezen a kedvezőtlen lejtős táblán hány hektárt aratnak le naponta?-----------------------------------------­— Eddig kombájnunkon még nem volt géphiba. Jó napos időben 12 hektárt is • levágtunk. Természetesent kora reggel már a határ­ban vagyunk és este 9-ig, is itt dolgozunk. — Gyerünk már Béla - szól a fiatal lány —, mert a sok beszéd miatt lema­radunk a versenyben. A két fiatal szeme csil­log a munkaláztól. A kom­bájnos a kormány mellé ; ugrik, Irénke pedig hozzá­simul. Pár perc múlva már bent járnak a tábla köze­pében. Állandóan fogy a hatalmas gabonatábla. A lenyugvó nap sugarai meg­aranyozzák a búzakalászo­kat. A két fiatal még kö­zelebb simul egymáshoz. Szeretik a gépet, egymást, a napsügaras életet. BALLÁ JÓZSEF A döntő fordulatéit o mez^gozdoságbon A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents