Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)

1961-07-05 / 54. szám

Kevesebb szemveszteséggel gyorsabbal A nap Űzött, s perzselte a szövet­­kezetesek mosolygó arcát. A szél port kavart a levegőben, amely rátapadt a verejtéket gyöngyöző homlokokra. Ez azonban nem jelentett akadályt a negyedi szövetkezeteseknek... Az őszi árpa a rendrakóval végzett munka nyomán már második napja tarlón hevert. A rendjelszedővel ellá­tott kombájnok egymásután szedték föl és csépelték. Feneketlen gyomruk gyorsan megtelt aranykalásszal, majd ezt követően a szemet pótkocsiba ürítették. A kombájnokhoz erősített boglyázók szalmakupacokat hagytak maguk után, amelyeket a közeli par­cellán a traktorosok azon nyomban hatalmas kazalba vonszoltak. Amikor idejöttünk, az egyik sarkon pótkocsival egy szövetkezetes várta a kombájnt. Nem sokáig kellett vár­nia, mert Hordás kombájnos és segítőtársa, Kiss László hamar igye­keztek kihasználni segítőkészségél. A gabona gyorsan ömlött a pótkocsiba, s Farkas szövetkezetes alig bírta kiegyengetni a kocsiban. Amíg ezt figyeltük, máris újabb kombájn köze ledett, amelyet Chovanec irányi tott. Kívüle még Mohos Judit és S o ma j Mária dolgozott a kombájnon, ök alkották az első mezei csoportot. amely terv szerint 165 hektárról arat ja le a gabonát. Medavarsky mezőgazdász fel­világosított, hogy a negyedi EFSZ a legnagyobbak egyike a galántai járás­ban.- 3100 hektár a földterületünk - mondotta —; 1007 hektáron vetettünk gabonát.- S hány hektáron végzik az ara­tást kétmenetesen? - kérdeztem.- Kilencszáz hektáron. Kilenc rend­felszedővel ellátott kombájnunk van, s mindegyik 100 hektárt arat le. Ezen­kívül 6 rendrakóval dolgozunk. A learatott táblákon már lánctalpas traktor szántja a földet. Bogár Mi­lan traktorosra, a második mezei cso­port tagjára bízták a tarlóhántást. A 7 hektár őszi repce helyén már csak feltört földet láthattunk. Az emberek pedig már készülődtek a tarlókeveré­kek vetésére. A gépesítési központ gépparkjában is serény munka folyik. Közepén két tisztítógép tisztogatja a mezőről ide­­szállított árpát. Karkos elvtárstól, a IV. mezei csoport vezetőjétől tudtuk meg, hogy a 12 hektárról learatott őszi árpa hektárhozama 35,32 mázsa. Utunk innen a szövetkezeti irodába vezetett. Itt tudakozódtunk. Elmondották, hogy a megosztott aratást eddig nem ismerték. Most első ízben végzik két­menetesen: kevesebb szem veszteség­gel, könnyebbenI A hat mezei csoportnak szét oszt ot-Hét hektár őszi repce után már el­végezték a tartlóhántást. A képen Bugár traktoros és Somaj mezőgaz­dász láthatók, akik a feltört földet szemlélik. Erre a pillanatra vártak egész év­ben ... Farkas .János naponta száz mázsa gabonát szállít be a földekről. A rendfelszedővel ellátott kombájn — Chovanec kombájnos, valamint Mokos Judit és Somaj Mária munkájának jóvoltából a legnagyobb teljesítmé­nyűek közé tartozik. (Sluka felvételei) ták a munkát. Június 20-án kezdték a 7 hektár őszi repce és a 71 hektár őszi árpa aratását. Ma már a rendra­­kók a tavaszi árpában és a búzában vannak. Szövetkezetükben elsősorban a szo­cialista munkaverseny a jó munka­­szellem elöremozdítója. A legjobb cso­portok az aratás után prémiumon kí­vül külön jutalomban is részesülnek. A kétmenetes aratás nagy előnyt jelent számukra. Ezt legjobban pél­dákkal lehet ecsetelni... 1960-ban egy hektáron kévekötők és cséplőgépek használatával a kiadás 685 koronát tett ki. A kombájnnal végzett aratás olcsóbb volt: 610 koro­na. A kétmenetes aratás a kiadásokat lényegesén csökkenti. Előzetes számí­tások szerint egy hektárra 441 korona esik, ami 900 hektáron 152 000 korona megtakarítást jelent. Íme, milyen különbség! A gyorsabb gabonabetakarítás által körülbelül 580-600 mázsa gabonát mentenek meg. De az aratás ideje is megrövidül. Elvégzik 13 munkanap alatt... S a hektárhozamok? Körülbelül 2 mázsával nagyobbak, mint tervezték. A búzáé előreláthatólag 30 mázsa, az őszi árpáé 35 mázsa, a tavaszi árpáé 27 mázsa, a zabé 26 mázsa és a rozsé 26 mázsa. Lám, így fest a harmadik ötéves terv első évében az aratásI Kevesebb szemveszteség, kevesebb munkg és — nem utolsósorban kevesebb költség ... J. S. Az új arany nyomában Csallóközaranyoson arról beszélnek az idősebb emberek, hogy valamikor a Duna homokjából aranyat mostak. A sápadt lidércnek ma már csak az emléke él, viszont a Duna partján új formában keresik a földbe rejtett kincseket. A tízesztendős szövetkezet nem aranymoső-géppel, de korszerű gépparkkal felvértezve kutat, kezde­ményez, hogy a nagyüzemi gazdálko­dás tartalékainak feltárásával arany­életet teremtsen tagjainak. . Nézzük csak meg közelebbről eme igyekezet eredményeit. Az igazi nagyüzemi termelés létre­hozása gondolkodóba ejtette a falu lakosságát. Maradjanak-e továbbra is egyedül vagy társuljanak a 3 km-re fekvő felaranyosi szövetkezettel? Alapos megfontolás után úgy dön­töttek, hogy társulnak. A szomszédi kézfogás óta immár hat hónap telt el, s elmondhatjuk, hogy a két falu népe teljes egyetér­tésben fogott hozzá a harmadik öt­éves terv első esztendejére kitűzött feladatok megoldásához. 9 Több szem többet lát A két szövetkezetből alakult veze­tőség már a közös termelési és pénz­ügyi terv elkészítése alkalmával fel­figyelt a tartalékok jó kihasználásá­nak következményeire. Megállapítot­ták, hogy a szövetkezet gazdasági alapja elbírja a szilárd munkadíjak bevezetését. A teljesítménynormák alapos elbírálása után az elosztásra szánt tiszta jövedelem 22 koronát mutatott egy norma teljesítése után. Ennél a döntő lépésnél azonban szá­mításba kellett venni az üzemi tar­talékalap állását, illetve kiegészítését és a prémiumrendszer pontos kidol­gozását. Az új jutalmazási forma mozgósító hatása már a cukorrépa- és dohánytermesztési, valamint a ker­tészeti munkáknál nagyon is meg­mutatkozott. Ezzel szemben az állat­­tenyésztési szakaszon a szervező és értékelő munkában még akad pótolni­való. • Előtérben az önköltségek csökkentése A szövetkezetesek nemcsak az áru mennyiségére, minőségére, de a ki­termelés költségeinek csökkentésére is nagy gondot fordítanak. Az 1960. évben termelt terményekre a szö­vetkezet már kiszámította az egységre eső termelési költséget, ugyancsak lefektették az 1961. évi tervben elő­irányzott költségek mértékét. A szö­vetkezet irodájában most azon fára­doznak, hogy még szélesebb alapokon figyelhessék a termelési költségek alakulását. Az elsődleges és könyv­viteli nyilvántartást körforgásszerüen végzik, aminek segítségével az évi elszámolással egy időben elkészíthe­tik a termékegységre eső kimutatását is. Ennek eredményeképpen a pré­mium kifizetése időben és igazságo­san történhet, továbbá menetközben is lehet foglalkozni az önköltség csökkentésének újabb lehetőségeivel. • Huszonkét vagon sörárpát értékesítenek A szövetkezet vezetősége minden esetben azon fáradozik, hogy a soron levő feladatokat a legkorszerűbb eszközökkel, gazdaságosan oldják meg. Bizony Masár András, a szövet­kezet elnöke és Kockás Zsigmond, a helyi nemzeti bizottság titkára többször elővették az elkészített ara­­tási-cséplési tervet, hogy ellenőriz­zék, s a még függőben levő problé­mákat megoldják. Tervük szerint a 468 hektár gabonaféléből 230 hektá­ron kétmenetesen takarítják be a ga­bonát. Kombájnaratásra 67 hektárt irányoztak elő. Árpából 110 hektárt aratnak kétmenetesen, a többit pedig a fejlett alávetés miatt kévekötők segítségével aratják le. A szép termés lehetővé teszi, hogy 22 vagon sörárpa eladásra kerülhet. A jő munkaszervezés révén minden kilátás megvan arra, hogy az aratást 15 nap atatt befejezik. Jóleső érzés és reményteljes biza­kodás tölti el a szövetkezeteseket. Serkenti őket a tudat, hogy a barna rögök új aranya nem vándorol többé más zsebébe, munkájuk eredményét a falu népe élvezi. Gábris József Elárvult silókombájn A somodi EFSZ a kassai járásban az élenjárók közé tartozik. Jó hír- S nevüket azonban rontja a elárvult silókombájn. A gép megtette a magáét. [ A múlt év őszéig szorgalmasan dolgozott. Joggal várta hát a megbe- J csülést. Sajnos azonban, csalódott. Mindenki elfelejtette. A kukoricaszár B silózása óta kint ázik-fázik, izzad a mezőn, kitéve az időjárás viszontag­­■ ságainak. Vajon a szövetkezet vezetőségének mikor jut eszébe a mostoha, el­­j árvult silókombájn bevontatása? Meddig kell még szegény gépnek a B hálátlanság miatt keseregnie? Rédvay Aladár (Somodi) 3000 méter mélyre látni. Egy moszk­vai üzemben különleges műszert ké­szítettek, amellyel megállapítható, hogy 3000 méter mélységben milyen ásványi kincsek vannak. Az új műszer nagyon jól bevált a kőolaj és a föld­gáz felkutatása során. Automaták a pályaudvarón. A svájci Bázel pályaudvarán mindenféle auto­mata található. Az automaták meg­bízhatóan árulják a frissítő italokat, a papírárut, valamint a filmeket ama­­törfényképészek részére. Ezenkívül lehet Itt kapni nyakkendőt, harisnyát cipőkrémeket és sok egyebet. Épül a bulgáriai tengerpart. Bulgá­riában nagy gondot fordítanak a ten­gerpart kiépítésére.A híres Aranyho­mok 20 szállóidéval, számtalan üdülő­hellyel, több mint 500 erdei nyaraló­val már régebben felépült. Nesebar nevű város közelében mőst új üdülő­központ létesül, amelyet Aranypatak­nak neveznek. Nagy építkezések foly­nak még Burgasban, Sozopolban, Ach­­topolban és egyebültt. Az új hajó neve: „Jurij Gagarin". Az év végéig a herzoni hajógyárban elkészül egy hajó, amely az első vi­­lágürutas nevét viseli majd. A sikeres világürutazés után sok hajó tartott igényt a „Jurij Gagarin” névre. A mi­nisztérium rendelete alapján azonban ezt a nevet csak a most készülő új hajó veheti föl. ♦ Elrettentő statisztika. A máso­dik ötéves terv ideje alatt 26 738 tűzvósz keletkezett országunkban amely 573 200 000 korona kárt oko­zott, 473 személy életét vesztette és 3043 megsebesült, (va) -A kelet-szlovákiai kerületben a múlt évhez viszonyítva a talajjavítási feladatok 132 %-kal növekedtek A munkák elvégzésére államunk 79 000 000 koronát fordít. A terv sze­rint főleg az öntözőberendezések kiépítése kerül előtérbe. A kerület­ben 3388 hektár földet lecsapolnak és 1047 hektáron öntözőberendezésekei létesítenek. További 1800 hektáron trágyaleves öntözést rendszeresíte­nek és 22 kilométer folyót vagy pata­kot szabályoznak. A talajjavító munkák 68 %-át a kerületi erdő- és mezőgazdasági üzem, 26 %-át a talajjavítási szövet­kezetek, 6 %-át pedig a Presovi Épít­kezési Üzem végzik. Terveink szépek A teljesítés körül azonban hiba van. Az első negyedévi tervet csak 72,5 %-ra teljesítettük Á legnagyobb lemaradás a kerületi mező- és erdőgazdasági üzemnél észlelhető, amely a tervet csak 65,1 %-ra teljesítette. Ezzel szemben a talajjavítás! szövetkezetek 106 %-ra teljesítették munkatorvüket. De az utolsó hónapban ezek sem tartottál be az időtervet. A talajjavítást munkák elmaradá­sának több oka Is van. A legfőbb hiht az, hogy a talajjavítást végző mező- és erdőgazdasági üzem keveset törő­dik a politikai és szervezési munka val, valamint a tervek teljesítésével Egyes fióküzemeknél szinte hihetet­len lemaradás észlelhető. A poprári1 üzem például az első negyedévi ter­,ét csak 16,7 %-ra teljesítette. Vi­szont a gálszécsi üzem 100,5 %-os eredményt éft el. Ezek a számok arról beszélnek, hogjí ha nem hanya­golják el a politikai és szervező munkát, s kihasználják a rendelke; 'ésre álló gépparkot, a terv teljesít­hető Az egymás közt versenyző üze mek nagyobb gondot fordíthatnána1 a verseny értékelésére és népszerű sítésére. A talaj javítási szövetkezetekben is hasonló a helyzet. Amíg a poprádl bártfai és eperjesi szövetkezetek jól teljesítik időtervüket, a nagymihályi, kassai és terebesi talajjavítási szö­vetkezetek az időtervnek még a felét sem teljesítették. Ilyen eredményekkel természetesen •tem lehetünk megelégedve. Ha flgye­­embe vesszük, hogy általában egy lalajjavítüsi szövetkezetre csak egy millió korona értékű munka jut, lát­juk, hogy a fő hiba a szervezésben van. A talajjavítási szövetkezet fej­lődéséért elsősorban a Járási talaj­javító-bizottságok a felelősek. Első­sorban ezeknek kell segítséget nyúj­taniuk, hogy a talajjavítási szövetke­zetek elegendő munkaerővel és géppel rendelkezzenek. Meg kellene nyerniük az üzemeket, hogy a taiajjavltási szövetkezeteknek gépesített brigá­dok menjenek segíteni. Viszont a bizottságok elhanyagolják ezt a mun­kát. A terv teljesítését akadályozza az is, hogy egyes üzemek nem szállítják le időben a szükséges aiagcsöveket vagy más berendezést. A Kelet-szlo­vákiai Téglagyárnak az első negyed­évben 650 000 alagesövet kellett volna készítenie. Ezzel szemben egyetlen alagesövet sem adtak át a talajjaví­tási szövetkezeteknek. A Duklal Tég­lagyár 700 000 alagesövet tartozik. A téglagyárak hanyagsága miatt 450 hektár földön nem lehetett elvégezni a talajjavító munkákat. A téglagyá­raknak a jövőben felelősségteljeseb­ben kell végezniük munkájukat. Kerületünk a múlt évben nagyon szép eredményeket ért el a talajjaví­tásban. Ha rövidesen kiküszöböljük az »mlített hibákat, az év végéig még ■eljesíthetjük a tervet. Révai Emil mérnök, a Kelet-Szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság dolgozója jbímvyff $ 1961. július 5. 9 talajjavítás problémái a belet-szlooáhiai kerületben

Next

/
Thumbnails
Contents